Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-11 / 6. szám

1056. február 11. 7 Az űrhajózás előhírnöke a műhold Napjainkban két érdekes do­log foglalkoztatja különösen az emberek fantáziáját és két do­logról olvasnak, vagy beszélnek szívesen., ami a mai fejlett technikai dolgokat érinti. Éz a két dolog pedig az atomkuta­tás terén elért sikerek és es­hetőségek a mindennapi élet felhasználásában, a másik pedig az űrhajózás lehetősége és megvalósítása. Ez utóbbi már igen régtől foglalkoztatja az emberiséget, de mind a mai napig csak egyes írók fantáziá­jában valósult meg. A fantázia azonban lassan valósággá válik s a ma tudósa előtt már egy pillanatig sem kétséges az, — Sajnálom, hogy nem úgy 50—60 évvel később születtem, mert akkor még megélhettem volna azt a nagyszerű világtör­ténelmi pillanatot, amikor az első ember megveti lábát a Holdon. — Ezeket a szavakat 1935-ben két évvel halála előtt Háromlépcsős, kémiai hajtó­anyaggal működő, „áramvona­las” űrhajó indulás előtt. Csak a legfelső lépcső jutna ki a világűrbe: visszatéréskor szár­nyai segítségével ereszkedne le a Főidre. A képen látható a rakéta belső szerkezete is (haj­tóanyag, motorok stb.). Ilyen űrhajó eddig még sehol sem készült, az emberek, autók stb. csak a méretarány érzékelteté­sére szolgálnak: I. harmadik lépcső, U. második lépcső, III. első lépcső. 4. műszerek. 5. pi­lótafülke, 6. utasfülke, 7. hasz­nos súly, 8. salétromsav. 9. hldrazin, 10. adagoló szerkezet, 11. motorok, 12. irányító lap. 13. csűrőlap, 14. salétromsav, 15, hidrazin, 16, adagoló szer­kezet, 17. motorok, 18. salét­romsav, 19. hidrazin, 20. ada­goló szerkezet, 21. 31 motor, 22. függőleges vezérsík, 25. ej­tőernyős fülke. a 76 éves Kons tantyűi Eduar- dovics Ciolkovszkij, a nagy orosz kutató mondotta. S ma már a rakéta és atomtechnika kétévtizedes kápráztató fejlő­dése után világhírű tudósok egész sora századunk Ienyügö- zőbb lehetőségei között tartja nyílván a bolygóközi közlekedés megvalósítását. A megoldás azonban nem egyszerű és nagyon sok problé­mát kell legyőzni, míg megva­lósul. Ma már megépíthető az Űrhajó, amelynek sebessége másodpercenként több mint ti­zenegy kilométer és leküzdve a Föld vonzóerejét kirepül a világűrbe. Csakhogy a rakéta utasaira is tekintettel kell len- , ni és itt ütköznek a nehézsé­gek egész sorába. Ilyen nehéz­ségekből csak néhányat felső- j rolva is láthatjuk, hogy a prob- j léma nem is egyszerű. Mivel1 levegőréteg nincs, a höingado- zás rohamosan csökken, vagy nő. Megtörténhetik az az eset. hogy a rakéta azon oldalán, amelyet a Nap sugarai érik, több száz fok Celsiusra is fel- melegszik, mig árnyékos oldala eléri a csaknem az abszolút nulla hőmérsékletét, vagyis a mínusz 273 fokot. Az utasok, kényelméről is cselekvőképes­ségéről is gondoskodni kell. Hiszen, amikor a rakéta kike­rül a Föld vonzási koréból, vagy maga is keringő bolygóvá alakul át, a súly megszűnik súly lenni és épp így a fenn és lenn fogalma is elveszti értei­mé* Sokfajta rakétát szerkesztet­tek már, amelyek feladata az volt, hogy minél magasabb lég­rétegek természeti viszonyait tanulmányozhassák, Az egyes rakéták el voltak látva műsze­rekkel, amelyek sugárzást, hő­mérsékletet, nyomást mértek és grafikusan meg is rajzoltak. Ez a mérési mód azonban még nem volt tökéletes. A rakéta lefelé zuhanása közben ezek a műszerek automatikusan levál­tak és ejtőernyő segítségéve! értek földet. A hiba azonban az volt, hogy több száz kilométer­re is elsodorta a légkörben dúló vihar ezeket a műszereket és sokszor hetek és hónapok múlva találták csak meg. Ü.jab- ban már olyan rakétákat lőttek fel, amelyekben rádióadó készü­lék iá volt és így azonnal adta a jelentést a magas légköri viszonyokról. Ez a megoldás már elég tökéletesnek látszott, csak az a baj, hogy ezek a ra­kéták csak rövid ideig marad­nak meg abban a magasságban, mert mikor elérték holtpontju­kat, visszazuhannak. A mérés csak néhány percig tartott és a beépített műszereknek csak kevés mérésre volt idejük. így vetődött fel az az elgondolás, hogy olyat kell, szerkeszteni, amely hosszabb ideig is fenn­marad és műszerei pontosabban tudják jelezni és lemérni a légköri viszonyokat, A bolygóközi közlekedés kér­déseivel foglalkozó tudósok és technikusok néhány hónapja olyan tervet vettek fontolóra, amelynek megvalósítása nem ütközik nagyobb nehézségekbe. Ha valóban nyélbeütik, az égi­testek közötti közlekedésre irá­nyuló törekvések biztosabb is­meretek alapjára kerülnek. Ar­ról van szó. hogy mintegy há- romszáz-háromszázötven kilo­méter magasságba egy üreges acélgömböt Jöjjenek fel, amely aztán a Holdhoz hasonlóan ke­ringene a Föld körül. E mes­terséges holdacska súlya a be­épített különféle műszerekkel együtt mindössze 25 kiló lenne és háromszáz kilométer körüli magasságban mintegy két óra alatt nyargalná körül a Földet. Ügy számítják, hogy az acél­holdacska két hétig járná út­ját a Föld körül és műszerei, ennyi idő alatt elég mérést vé­gezhetnének a légóceán e még sok meglepetést tartogató tá­1. Kozmikus sugárzás-mérő. 2. Ibolyántúli sugárzásmérö. 3. Gamma sugárzás-mérő. 4. Át­tetsző lencsék. 5. Magnetomé- te. 6. Napenergia-elem. 7. Rá­dióadó és radarallomás. 8. Ion- számláló. 9. Motorok. ján. Például még azt sem tud­juk pontosan, hogyan hat a napsugárzás a légritka magas­ságokban, hiszen a mélyebb, sűrűbb levegőrétegek valóság­gal elfüggönyözik és erejét nagy mértékben tompítják. Vagy jtalán az űrhajó és utasai szá­mára olyan közömbös-e, hogy :a néhányszáz méter vastag 'földrétegen is áthatoló kozmi­kus sugarak milyen erővel és következményekkel hatnak ilyen 'magasságokban, ahol sokkal na­gyobb az energiájuk? Még szá­mos olyan kérdést hivatottak tisztázni az acélholdacska mű­szerei, amelyekre nagyon is te­kintettel kell lenni az utasszál­lító űrhajók tervezésénél. Rakétákat már négyszáz ki­lométert meghaladó magasság­ban is kilőttek és ezek a né­hány perces mérési adatok is fontos ismeretekkel gazdagítot­ták a tudományt. De mennyivel értékesebb összefüggőbb méré­sekre számíthatunk az ugyan­csak műszerekkel megrakott acélholdacska kéthetes útja alatt. Itt felvetődik a kérdés: miért nem esik vissza az acélholdacs­ka is mindjárt, hanem előbb úgy 150—2Ó0-S7XT körülfutja a Földet? A válasz, kilövési mód­jában rejlik. A mesterséges holdacska fel­lövését háromfokozatos rakétá­val tervezik, vagyis amikor a rakéta legalsó üzemanyag tar­tálya kiürül, önműködően leol­dódik. és visszahull a Földre. Ugyanez történik a második és végül a harmadik tartállyal is, amelyek mindig abban a pilla­natban lépnek üzembe, amikor az előbbi tartály kiürült, illet­ve lekapcsolódott, A harmadik tartály azonban kiürülése előtt mintegy 300 kilométer magas­ságban olyan irányú és erejű lökést ad, az orrán elhelyezett acélholdacskánck, amely már nem felfelé, hanem 90 fokkal eltérő irányban repíti, vagyis földkörüli keringésre készteti. A müholdacska másodpercen­kénti keringési sebessége kez­detben körülbelül nyolc kilo­méter tesz. Már most hogyan ér ismét földet ez a földön készült égi tünemény? Bármi­lyen ritka is a levegő három­száz kilométer magasságban, mégis ellenállást fejt ki az óriási sebességgel keringő acél­gömbbel szemben. Ez a súrló­dás aztán mindinkább csökken­ti sebességét. így az acélhold amint egyre lassúbb, minden fordulat után közelebb kerül a Földhöz. Azzal is számolnak, hogy az acéihold a nagy súrlódás kö­vetkeztében izzásba juthat, sőt bizonyos mértékben meg is ol­vadhat. Elégése azonban meg­felelő hőszigeteléssel megaka­dályozható. Épp így arról is gondoskodás történik, hogy a műszerek minél zavartalanabbá végezhessék méréseiket. Arra is gondoltak a tudósok, hogy éjjel-nappal szemmel követik a kis holdacskát. Nappal egy utánaakasztott léggömb vissza­vert fénye mutatná útját a csillagászati távcsöveken. Éjjel egy különleges vegyszer révén önműködő villanásokkal jelezné útját. Ha pedig borult az ég, radarral, rásugárzott és vissza­verődő centiméteres rádióhul­lámokkal állapítanák meg tar­tózkodási helyét. Több egyéb A folyó mellett a gyerekek vasabroncsokat találtak. Semmi­re se lehet őket használni. — Mindig sok gyerek forgolódik az abroncsok körül.. Valami hu- jáfélét állítottak össze és pa­rancsszavak hangzanak el. .4 gyerekek mellett nincs pionír- vezető, v nincs is felnőtt a kö­zelben és mégis fegyelmezetten együtt vannak és nagy iígybúz- galmat fejtenek ki. /I gyerekek hajósoknak képzelik magukat, új világrészeket fedeznek fel és gondolatban elképzelik. hogy milyen is volna, ha egy lakat­lan szigetre vetődnének. Milyen gyakran halljuk a pionír vezetőtől. hogy náluk mennyire unatkoznak a gyere-, kék. Ennek a föokát abban látjuk, hogy a pionírvezetőkt mindig megefetedkeznek arról, hogy a pionír korban a gye­rekek elsősorban játszani akar­nak és szabadjára akarják bo­csátani képzeletüket. Nagyort szeretnek ábrándozni egy kö­zönséges fadarabban lovat; vagy vadászfegyvert látnak. —, Sajnos. pionírvezetőink nem veszik észre az ilyeneket és ezért nem tudják felkelteni az összejöveteleken a pionírok kez­deményezését. Sokszor a gyű­léseken csak a munkatervet ál­lítják össze és a keresztülvitel már rendszerint elmarad. A fiúk és leányok a felnőttekt előtt sokszor egész meggondo­latlanul nyilvánítják ki kíván­ságukat és később a pionírve­zetők azzal mentegetödznek, hogy ezt vagy azt a gyerekek kívánták így. Milyen helyes például, ha a vezető azt mondja a gyerekek­nek: ide figyeljetek, most ál­modozni és ábrándozni fogunk és minden titkos gondolatun­követelményre is gondoltak a mesterséges holdacska megter­vezésénél és egyik sem támaszt olyan problémákat, amelyeknek megoldása technikai akadályok­ba ütközik. A mesterséges holdacska ré­vén végzendő mérések azonban nemcsak az űrhajózási kérdé­sek megoldásához szolgálna fontos adatokkal. Számos „föl­döntúli” jelenség tisztázásában is hatalmas szerep vár rájuk. Vajon a kozmikus sugarak ezek az írtóztató energiájú záporok a- Napból származnak-e, vagy a világmindenség más tájairól? És hogyan hatnak _ a _légritka magasságokban, __ mennyivel na­gyobb erővel, mint a Földön? Milyen összefüggések állnak fenn a Nap sugárzása és az időjárás között, valamint >a napjelenségek és a nagytávol­ságú rövidhullámú rádiózás kö­zött? Ezekre a gyakorlati szem­pontból is rendkívül nagyjelen­tőségű kérdésekre a mestersé­ges holdacska ugyancsak sok felvilágosítást Ígér.- • _ kát és tervünket megvalósít- 1juk ... A gyerekek aztán egész le­hetetten és valószínűtlen javas­latokkal jöhetnek, de a képze­letük mindig szárnyra kel és pionírvezetők ügyességétől függ, \hogy a gyerekek rajongását 'helyes irányba terelje. A. W. Nagornaja htológusnö 'egy szovjet pionír táborban so­kat beszélt a gyerekeknek a növényvilág csodáiról. A gye­rekek jöttek azzal a javaslat­tal, hogy eljátszák Versilin Robimon nyomában“ című könyvét. Mindegyik elképzelte magában, hogy ö Robinzon és C gu lakatlan szigeten él. Az gyík csoport azonnal növények keresésére indult, hogy táplá­lékot találjanak, a másik cso- j port pedig olyan növények után ■ futatott, melyekkel kipótolhat- 'ták öltözéküket. A játék heve jszinte elragadta a gyerekeket. Amikor már összegyűjtötték a növényeket, akkor a pionírve- zelő megmagyarázta nekik, hogy milyen növényeket talál­tak. Természetesen a pionír­vezetőnek nagy szaktudásra volt szüksége, hogy a növé­nyeket pontosan szétszedhessék és megmagyarázza. Nagy hiba. ha a pionirösz- szejövetelek' unalmasak, ha rit­kán rendeznek kirándulásokat és vándorlásokat. Milyen gya­kori, hogy idősebb pionírok sem tudnak tábortüzet rakni és nehezen tájékozódnak az erdő­ben. A vezető mindig tanács­kozzon a gyerekekkel, velük együtt lelkesedjen és ábrándoz­zon. Fontos, hogy a komolyabb sportolók is meg legyenek elé­gedve az összejövetelekkel, a tehetséges technikusok is szí­ves örömest látogassák a tech­nikai köröket, az ifjú micsuri- nisták is sok újat tanuljanak. A romantika a pionír hétköz­napokhoz tartozik. Mennyire örülnének a gyerekek, ha pél­dául az erdőben meséket ját­szanának el és megelevenítenék a mesék színes alakjait. Milyen örömrivalgás fogadná a pio- nírvezetöi, ha bejelentené, hogy napfelkeltekor halászni fognak, vagy éjjeli vándorlásra indul­nak. A gyermekek szeretnek ial­kotni, építeni. Mennyit tanul­nának, ha elmennénk velük egy EFSZ-be, ahol megtanulnák a mezőgazdasági gépek kezelé­sét. Hát még milyen örömet szereznénk, ha a pionírcsoport védnökséget vállalna egy óvo­da felett. Az „ügyes kezek kö­re" például játékokat állítana össze és az apró gyerekeket a pionírok szórakoztatnák. A gyermekeknek . nagyon tet­szik a Timur mozgalom, mert tökéletesen szabadjára engedi képzeletüket. A vezetők oltsák be a gyermekekbe azt, hogy mélységesen tiszteljék a pionír­zászlót és a pionír köszöntést. A közösség szervezettségéhez nagyban hozzájárul, ha dobo­sokat és trombitásokat képe­zünk ki. A pionírszervezet éle­te csupa játékból álljon. A gyűléseket is főleg á játék has­sa át. Rendkívül fontos, hogy a pionírvezetö elmélyítse a gye­rekek között a barátságot és az igazságérzetet. Szőr,ük át a pionircsoportok életét romanti­kával. Ismertessük meg a gyer­mekeket a nép alkotó tevékeny­ségével, szilárdítsuk meg mun­kaközösségüket, játékokkal, me­sékkel és versenyekkel. Keltsük fel a gyermekekben a tudás utáni vágyat, tanítsuk mag a pionírokat az igazi bajtársi ér­zésre — ez a pionír hétközna­pok igazi romantikája. Az elet küszöbón: Levelek a házastársi hűségről Múlt számunkban a házas­társi hűségről közölt cikkünkre sok fiatal válaszolt levélben. A levelek tartalma nagyon kü­lönböző. Sokan tanácsot kér­nek, de még többen csupán a véleményüket közölték szerkesz­tőségünkkel ebben a kérdésben. Mi rövidén igyekszünk ismer­tetni ezeknek a leveleknek a tartalmát. Természetesen az összes levelet nem ismertethet­jük, sokra közvetlenül válaszo­lunk levélben. * * * H. István Losoncról kereken megírta a véleményét, hogy olyat nem ismer, hogy „élet­társi hűség“. Mindenki éljen úgy, ahogy 1 tud, és ebben nincs jogunk még a házastársunkat sem megakadályozni. A hűsé­get hagyjuk arra, aki nem tud nélküle élni, Azért vettük előre H. István véleményét, mert azt hisszük, nagyon kevés fiatal gondolko­dik így. Hiába írja H. István, hogy ö csupán ' azt .kívánja majd a házastársától, hogy ott­hont teremtsen neki, ez az ott­hon sohase lesz igazi otthona. Mi fogja összetartani őket? Es akad-e lány, aki ilyen feltéte­lek mellett hozzámegy? Azt hisszük, olyan kérdések ezek, ^11 hogy H. Istvánnak nagyon el kell rajtuk gondolkozni, ha va­lóban otthont szeretne magá­nak. Hiszen szerelem és sze­retet nélkül nincs ’ hűség, nincs igazi otthon és nem lehet iga­zi megértés sem. * * * Kántor Olga írja Kassa mel­lűi, hogy az ősszel ment férj­hez. Keveset van együtt férjé­vel, mert az Ostraván dolgozik. Kérte, hogy maradjon odahaza, de nem akart. A jelenlegi »un- kahelyén (bányász! jól '.eres és ők még ebben az évben sze­retnének családi házat építeni. De ha a ház meglesz, otthon marad az EFSZ-ben. Megbíz­hatok-e benne, amikor csak egyszer jár haza hetente, de az is előfordul, hogy nem tud minden héten jönni. De a fize­tését rendesen hazaadja. Na­gyon örül, hogy gyerekünk lesz, de én mégis féltem. Helyes, hogy Kántor Olga félti a férjét. Ki ne aggódna élettársáért, ha igazán szereti, Hav a férje nem iszákos, és a fizetését rendesen hazaadja, hogy a családi ház minél előbb meglegyen, akkor Kántor Ol­gának nem kell félteni a fér­jét. Az természetes, hogy min­dig maga melleti szeretné lát­ni a férjét, de féltékeny ne le­gyen! • * • Nagy Ilona írja Komárom­ból, hogy most akar férjhez menni, de még végleg nem dön­tött, mert udvarlóia nagyon féltékeny. „Azt szeretné, ha otthagynám jelenlegi munka­helyemet, mert ott sok fiú dol­gozik. De én nem akarok meg­válni a munkámtól“. Kedves Nagy Ilona, ha őszin­tén szeretik egymást, házasod­janak össze. Az udvarlója maid megnyugszik, ha házastársak lesznek. * * * „A menyasszonyom együtt jár sportolni fiúkkal. Megbízha­tok-e benne?“ — kérdi P. J. Bratislavából. Kedves P. J. menjen maga is sportolni a menyasszonyával. Magának se foc megártani a testedzés és legalább meg is nyugszik. * * • Kérjük kedves olvasóinkat, hogy Az élet küszöbén című rovatunk többi cikkében felve­tett nevelési kérdésekről is ír­ják meg véleményüket szerkesz­tőségünknek. Szeretnénk, ha azt is megírnák, hogy milyen kér­désekről szeretnének olvasni ebben a rovatunkban. fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents