Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-11 / 6. szám

1956 február 11. öreg este tett, mire befutott a vo­nat a kisállomásra. Az EFSZ kocsisa elibe ment az egyetlen kiszállónak. Kicsit meglepődve végignézett a fia­tal lányon, aki könnyű kabátkában fürgén kiugrott a vonatból és valami olyasvalamit mondott, hogy ö az új agrolaboráns. A’ kocsis udvariasan átvette a kis koffert és a várakozó szekér felé vitte. A leány még valami furcsa csomagfélét szorongatott, de azt semmi kincsért sem adta volna ki a kezéből, Segédeszközöket hozott, ezeket a mezőgazdasági iskolában már megszokta, az itteni laborató­riumban hátiul nincsenek meg. Közben nekivágtak a sötét éjsza­kának, nyekkent, nyikorgóit a szekér. Messziről idegenül csaholták a ku­tyák. Meleg vacsorával fogadták, néhá­nyon kíváncsiságból átjöttek megnéz­ni a vendéget. Amikor azonban el­mondta, hogy már kora reggel neki­fog a munkának — hiszen rnár leg­főbb ideje, hogy elvégezzék a vetö- magvizsgátatokat, akkor hitetlenül bálongattak a szövetkezetiek és nagy advariaskodva elodázták a beszélge­tést. Pedig úgy szeretett volna min­dent megtudni a falusiaktól, hogy hcl van a laboratórium, eddig már milyen módszereket alkalmaztak és már alig várta, hogy megvirradjon. Másnap hóna alá kapta a munka­köpenyét és végigjárta a szövetkezet épületeit. Merre van az agrolabora- tóriutn? Senki sem adott választ kér­désére. míg aztán a szövetkezet elnö­ke kissé pironkodva elvezette egy ro­zoga házikóhoz. Szávai ez volna az én birodalmam? Keresztülgázolt a sok iim-lomon és takarításba fogott. Eleinte csak tisztes távolságból fi­gyelték a lányok a fejleményeket. — Nemsokára már vederrel, forró vízzel és súrolókefével jelentek meg és ne­kiestek a padlónak. Nem volt köny- nyü lesikálni az évtizedes piszkot, mert amióta jobblétre szenderült az uraság vak eszelős pásztora, a dohos emberi odúba fehérnép még nem tet­te be a lábát. A forró szappanos víz és a szor­gos kezek megtették a magukét, elké­szült Tóth Judit agrolaboratóriuma. Kifüggesztette a szépen kicir kai má­zott feliratot és várta, hogy majd sorban eljönnek a szövetkezeti gaz­dák a vetőmag mintákkal. Este van. A hold a falu fölé emel­kedve megvilágítja a szövetkezet ud­varát és a széna­kazlak tetejét ezüs- tös fényével. A \ B kultúrteremben sürgölődnek az asszonyok, mér el-: készítették a vacsorának valót. Kiss Sándor főszakács gondoskodott arról, hogy az ünnepi vacsorán senki se maradjon éhen. Minden irányból igyekeznek az em­berek s a kultúrterem- zsúfolásig megtelik. A leleszi nyolcéves és a mezőgazdasági iskola tanulói kultúr­műsorral gazdagítják az estet. Vidám népdalokat, magyar, szlovák és orosz népi táncokat adnak elő. Az elnököt virágcsokorral köszöntik. A műsor után Dobos Imre a szövetkezet elnö­ke olvassa a beszámolót. Neveket is említ: Sápos Sándor akinek kabátját kitüntetés díszíti egymaga 1420 mun­kaegységet szerzett. Évi jövedelme eléri a 52.674 koronát. A fejők közül. Illés Jánosné érte el a legjobb ered­ményt. 600 munkaegysége után 13.804 korona értéket kapott. Eredményes munkát végeztek a fiatal CSISZ ta­gok is. Palágyi István aki csak már­ciusban kezdte meg a munkát 336 munkaegysége után 7548 koronát ka­pott. A növénytermelésben Dobos Va­léria is dicséretet érdemel. A beszámoló és a hozzászólások után megtelnek az asztalok. Leányok hordják tálakon az illatos sertéshúst és melléje csúsztatónak a jó tüzes bort. A vacsorázok jókedvűen koccin­tanak. Mindenki vígan van. Bajusz De csak nem jöttek. Judit türelmet­lenül kanalazta az elnökéknél a déli levesét, úgy érezte, hogy ingyenélő és feleslegesen lopja itt a napot. Az elnök is restelte a dolgot, össze is hívta a szövetkezeti tagokat és meg­magyarázta. hogy miért küldték ki ide a fiatal elvtársnőt. A járás tizen­három szövetkezeié számára végzi majd el a vetőmag vizsgálatot és azokat a laboratóriumi kutatásokat, melyeket a haladó agrotechnika el­ismer. Judit aztán megmagyarázta, hogy a vetőmag vizsgálatnál megállapítja a mag tisztaságát, csírázóképességét, használati értékét. Ha a magot zsá­kokban tárolják, akkor minden egyes zsákból három helyről veszik a min­tát. Nagyon megörült neki Judit, amikor már annyi érdeklődést mutat- tak, hogy valaki megkérdezte: vajon a laboratórium vizsgálat céljára ösz- szeállitott minta, tényleg visszatükrö­zi az egész vetőmag összetételét. Mi­lyen készséges, szinte iskolásán meg­magyarázta, hogy a mintát össze kell keverni és keresztes osztással kell kivenni a megkívánt súlyú átlagmin­tát. Judit azonnal megmutatta, hogy milyen egyszerű a keresztes osztási módszer <és ennek alapján milyen könnyű kiszámítani a vetőmag tisz­tasági fokát. Másnap már hozták az EFSZ mag­tárából a mintákat. Judit megmutatta, hogy a csírázóképesség megállapítá­sánál 4—4 egyenként 100 tiszta mag­ból álló vizsgálati mintára van szük­sége. A kiszámolt vetőmagot csiráz­tató tálba tette, persze azt is el­mondta, hogy nagy laboratóriumokban termosztátba, t helyezik a vetőmag mintát. — Milyen sok mindenre megtanít minket ez a fiatal leány, mondogat­ták a szövetkezeti tagok. A jó hír­név is olyan gyorsan terjed, mint fa­lun a pletyka. A szomszéd EFSZ-ek- ből is ellőttek, ezeknek is megmagya­rázta, hogy a csírázni százalékot pontosan ki lehet számítani és meny­nyire fontos, hogy a mezőgazdasági dolgozók tisztában legyenek a tudo­mány mai álláspontjával. A kicsírá­zott vetőmagvakot például kétszer számolja meg — magyarázta Judit, lelkesen. Először megállapítjuk a csí­rázást. erélyt, másodszor pedig a csí- rázóképességet. A kicsírázott magokat megszámoljuk és ezen az alapon ki­számítjuk a csírázasi százalékot. Es milyen csírázási időtartamot kell alapul venni? Gabonaféléknél és ló­herénél 7 nap, cukorrépánál például 4, a réti füveknél pedig 5—7 nap múlva állapítjuk meg. Persze ponto­san kiszámíthatjuk, hogy hektáron­ként mennyi vetőmagra van szükség. Például a vetőmag használati érté­két úgy határozzuk meg, hogy a csi- rázóképességet megszorozzuk a mag tisztaságával és az eredményképpen kapott szorzatot százzyl elosztjuk. — Hanem ilyen alaposan nem is kell hogy mindezt, tudják, azért vagyok én itt, hogy kiszámítsam és tanácsok­kal lássam el a szövetkezetek dolgo­zóit. As aratásig még sok kételyt kell Juditnak elűzni, de ez esetben is bevált a régi közmonndds. Ki mint vetett, úgy aratott. A krizani EFSZ-ben azonban nem hallgattak a fiatal agrolaboráns sza­vára. — Mi már tapasztalt, vén gazdák vagyunk, milyen tanácsot adhat ne­künk egy ilyen fiatal leány. A kri- zaniak nem vittek be vetőmag min­tát a laboratóriumba. Harminc hek­táron vetettek gabonát. Várták, vár­ták, de nem csírázott ki a vetés. A szomszédos szövetkezettek már arat­tak. a. krizaniak pedig egyre sopán­kodtak és a fejüket vakarták. Bizal­matlanságukért drága iskolapénzt fi­zettek. A laboratórium működésére az ■ - : ' egész vidék fel­figyelt. Tóth Judi- tot ismerték el a kerület legjobb ag- rolaboránsnö jenek. A laboratóriumot kibővítették- A kis házba szép bútor, rádió került, egyre takarosabb lett a háza tája, egyre több kelengyedarab került a . ládafiába. Tóth Judit jól ke­res, 1.210 koronái kap havonta, ezen­kívül még jutalmai a. tervezett hektár­hozam eléréséért és a terv teljesítéséért. Judit nem vágyó­dik a város után, i munka után is megtalálja a maga szórakozását. Még az iskolában pio- nírvezetö volt. most is szívesen fog­lalkozik a pionírokkal, örömmel ta­nítja őket, segít nekik a Micsurin- körben. A CSISZ kultúrműsorain és mulatságain is résztvesz. Igaz i úttörő Tóth Judit, aki a nagykaposi járás szövetkezeteiben utat tör a haladó tudománynak — bontja a sötétségei. Milyen messze jár már az az idő és milyen nagy utat tett meg azóta, hó”" egy késő este megérkezett erre a kis állomásra. M. M. ÜNNEPI EST LELESZEN Mikló® a kocsis magasra emeli poha­rát. Élen járt a munkában nincs oka szomorkodni. A 719 munkaegységért 16.550 koronát kapott. Későre jár az idő, amikor a tehe­nészetből megérkezik a fiatal Fedor Sándor. Fáradtan ül le, ma is egész nap dolgozott. Jóízűen eszik az egy­kori nincstelen, gondolkozva néz szét és biztos a jövőre gondol, vagy ta­lán arra, hogy mit vásároljon majd azért a 21.814 koronáért. Az eredmények azt mutatják, hogy jói gazdálkodtak a leleszi szövetke­zeti tagok. Mig az 1954-es évben csak 17 koronát értek el egy ledol­gozott munkaegység után az 1955-Ö« évben már 23 koronát számoltak munkaegységenként. Ebben az esz­tendőben azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy a múltban felmerü­lő hibákat kiküszöbölve jobb munka- megszervezéssel még nagyobb ered­ményeket érnek el. Vacsora után az asztalok ki kerül­nek az udvarra, megszólal a zene, s kezdődik a tánc. Roppják a csárdást, a tangót és a többi táncot sorjába. Az idősebbek jőrésze csak a fal mel­letti lócáról nézi a forgatagot. A ven­dégek sem vetik meg az alkalmat, megforgatják a szövetkezet asszonya­it, leányait. Székely Miklós a szövet­kezet kerülője sem szomorkodik, ott forog ö is a többi között. Bent az irodában azok ülnek, akik rövid időre abba hagyták a táncot. A zenészek ezekről sem feledkeznek meg. Nótaszó fellett ürítik a pohara­kat. Vidám kedve van mindenkinek, énekelnek. Szállnak a múlt keserű emlékeit felidéző dalok, majd a vért pezsdítö csárdásokat új nóták köve­tik. amelyek űj erőt adnak, lelkesí­tenek. hiszen, oly szép az élet. Lengyel Zoltán Jó munkáért — szép jutalom A sobotistei szövetkezetben Slezák Mihály sertésgondozó átveszi az ősz talékot. A fehér boríték 21 307 koronát tartalmaz. C sípős szél futkároz végig Ipolyvisk utcáin, de bent a telt kul’túrházban az EFSZ évzáró közgyűlésére egybegyűlt szövetke­zeti "tagokat melegség fűti; hogy­ne, hiszen most értékelik múlt évi munkájukat és megbeszélik a jövó évi feladatokat. Jól dolgoztak a múlt évben. Ezt bizonyítják a beszámolókban fel­sorolt eredmények. Kukoricából 63, burgonyából 242, rozsból 26,5, őszi árpából 45,5 mázsát termeltek hektáronként. így sorolhatnánk ezt minden mezőgazdasági növényfaj­tában, mert a tervezett hektárho- zamol mindenből túllépték, s. így a tervezett 993,444 korona értékű termény helyett 1 443 143 korona értékűt adtak át a közellátásnak. Nem csekélyebbek azok az ered­mények sem, melyeket az állat- tenyésztésben elértek. Tóth Ignác, a szövetkezet fiatal zootechnikusa büszkén tarthatta meg beszámoló­ját, mert még a magasra szabott feladatok mellett is sikerült az állatállományra tervezett 1 091 000 koronát 290 000 koronával növelni. A szövetkezetben jó munkát vé­geztek a fiatalok. Erről tanúsko­dik az is, hogy Bartal Béla, a he­lyi CSISZ-szervezet elnöke 8 800, korona osztalékot kapott. Simon Sándor és Molnár Laci ugyancsak jól kivették részüket a munkából, s ők is hasonló összeget kaptak. A lányok közül is nem egy akad, aki több mint 200 munkaegységet dolgozott le. Kovács Marika pél­dául a zöldségesben 245 munka­egységet szerzett, és most a zár­számadáson 4900 korona osztalé­kot kapott. Bállá Jóska csak a múlt év márciusában lépett a szö­vetkezetbe, de bizonyosan nem A HNB-nek is nagyobb gondot kel! fordítani a fiatalok nevelésé­re. Ök is elősegíthetnék az olvasó­kör megszervezését azzal, hogy ehhez megfelelő helyet biztosítaná­nak a fiataloknak. Nagyobb gon­dot kell fordítaniok a fiatalok szak­mai nevelésére is, mert azok a fel­adatok, amelyeket mind az EFSZ vezetősége, mind a helyi nemzeti Tóth Ignác zootechnikus bizottság 1956-ra kitűzött, nemcsak nagyobb munkalendületet, hanem elsősorban, magasabb szaktudást követelnek. A szakmai nevelés, a haladó módszerek elsajátítására való hajlam pedig nem hiányzik a fiatalokból. A szövetkezet to­vábbi megszilárdítását tehát a fia­talokra kell alapozni még akkor örömteljes az elszámolás a pallóéi szövetkezetben. A jó munka ered­ményeként a tervezett 26 korona helyett a munkaegység értéke 50 ko­rona lett. bánta meg, lyert a jól végzett munka jutalmaként a zárszámadá­son 9 ezer korona ütötte a mar­kát. Ezek az eredmények szépek, de mégsem kielégítőek. Mégpedig azért, mert a 6Ö CSISZ-tag közül csupán nyolcán tagjai a szövetke­zetnek. Persze ebben a szövetke­zet vezetősége a hibás, mivel nem fordított kellő gondol arra, hogy a fiatalokat is megnyerjék a szö­vetkezetnek. Hogyan várják akkor a CSISZ-szervezet segítségét, ha az EFSZ vezetősége nem támogat­ja őket. Pedig a fiatalokban van ^lendület is, ha jelenleg kevesen vannak is a szövetkezetben. A z Ipolyviski Vörös Lobogó ^ EFSZ évzáró gyűlése gaz­dag eredményekről tanúskodik. A tagok közül sok család több mint húszezer korona osztalékot kapott. De a sikerek mellett megmutatkoz­tak a hiányosságok is. Már abban is, hogy az egész gyűlés, sőt az 1956. évi terv elfogadása is hoz­zászólások nélkül zajlott le. Szük­séges tehát a tagok sorainak fia­talokkal való felfrissítése. H. Gy, ^Juciit az úttörő

Next

/
Thumbnails
Contents