Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-18 / 52. szám

f 1956 december Í8. A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének szlovákiai 9 ' konferenciája December 8—9-én Tátralomnicon megtartották a Hadsereggel Együtt­működők Szövetségének szlovákiai konferenciáját. A HESZ alapszerveze­teiből, köreiből és klubjaiból több mint 400 küldött tanácskozása során megtárgyalta Szlovákiában a honvé­delmi nevelés további fejlődésének kérdéseit és a szervezeti szabályzat alapján megválasztotta a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének szlová­kiai szerveit. A konferencián résztvett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának küldöttsége: Stefan Sebesta, Milan Rázus és Eugen Thurzpr' Továb­bá a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége Cenek Hruska tábornok, a szövetség KB elnökének vezetésével, Zmaőenko vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, a DOSZAAF ukrajnai szervezeté­nek képviseletében, és más meghívot­tak. Donoval Tibor, a CSISZ SZKB tit­kára, a vitafelszólalásában kiemelte, hogy a CSISZ nagyra becsüli a HESZ értékes munkáját az olyan emberek nevelésében, akik mindenkor készek védeni és építeni hazájukat. Továbbá, mondotta Donoval elvtárs, annak elle­nére, hogy 80 000 fiatal fiú és leány aktívan vesz részt a HESZ sikeres működésében, de ha a HESZ szervei jobban kihasználnák a vonzó módsze­reket az új tagok szerzésében, külö­nösképp az üzemekben és a fiatal munkások otthonaiban, akkor munká­jukat még sokkal nagyobb siker koro­názná. Donoval elvtárs majd biztosí­totta a konferenciát, hogy a kölcsönös együttmunkálkodással Szlovákiában a CSISZ mindent megtesz annak érde­kében, hogy hazánk védelmi képessé­ge még jobban megszilárduljon. A szünetben a CSISZ SZKB elnöke, Milan Rázus átadta Helena Cefovának, Belő Mlynárnak, Éva Skubíkovának, A HESZ szlovákiai konferenciáján Milán Rázus a CSISZ SZKB elnöke át­adja a tiszteletbeli Fuciíí jelvényeket a legjobb HESZ-ben dolgozó fiatalok­nak. A Hadsereggel Együttműködők Szö­vetségének szlovákiai tevékenységéről és a szövetség szlovákiai szerveinek feladatairól Cenek Hruska tábornok tartott beszámolót. Rámutatott arra, hogy Szlovákia dolgozó népe helyesen lógja fel az ország védelmi képessége fokozásának szükségességét és az alapszervezetekben aktív munkájával sikerrel vesz részt az önkéntes hon­védelmi feladatok teljesítésében. A bevonulási előkészületek keretén belül Szlovákiában a HESZ száz és száz gépkocsivezetőt, rádióst, ejtőer­nyőst képezett ki. A HESZ tagjai ki­váló eredményeket értek el minden szakaszon. Százezrek végezték el a civil lakosság védelmének tanfolyamát, melyek közpl 140 ezren „Készen a civil lakosság védelmére" jelvényt vi­selik. Kitünően működnek a repülők. Ezt igazolja az a tény, hogy az 1956-os év folyamán több órát repül­tek, mint a szlovák repülés létezésé­nek egész ideje alatt. A vitában több mint harminc felszólaló szólt hozzá a HESZ fő problémáihoz. Emília Vasickovának, Mária Plachová- nak, Miroslav Brtnickynak, Ján Ke­szegnek, Ján Koreáknak, Viliam Ma- tuskának, Anna Benusovának, Sofia Pezlárovának, Ján Bradavkának, lm- rich Zlatohlavynak, Olga Mokrouska- nak, Helena Macekovának, Zuzana Plavcovának és Stefan Uhernak CSISZ tagoknak a CSISZ KB legmagasabb kitüntetését, tiszteletbeli Fucsfk- jelvényt. Mindezek a CSISZ tagok ér­tékes munkájukkal hozzájárultak a HESZ sikereihez. A vitát Cefiek Hruska tábornok, a HESZ KB elnöke értékelte. Majd a küldöttek megválasztották a HESZ 35 tagú szlovákiai vezetőségét és az ellenőrző bizottságot. Végül elfogad­ták a határozati javaslatokat, amelyek a HESZ legfontosabb feladatait tar­talmazzák ’ öztársaságunk védelmi5 képességének érdekében. A konferen­cia befejezése után az új vezetőség összeült és megválasztották a HESZ szlovákiai vezetőségének elnökét, Novek Frantisek ezredest és a 11 ta­gú elnökséget. Zsmacsenko vezérezredes a HESZ szlovákiai konferenciájához A Hadsereggel Együttműködők Szö­vetségének szlovákiai konferenciáján mint vendég résztvett az ukrajnai DOSZSZAAF vezetőségének elnöke, Zsmacsenko vezérezredes, a Szovjet­unió Hőse. Beszélgetés közben tudó­sítónknak készségesen válaszolt a következő kérdésekre: — Milyen hatást gyakorolt Önre a HESZ szlovákiai konferenciája? — A régi orosz közmondás azt mondja, hogy — sok jó közül nehéz a legjobbat kiválasztani. így vagyok én is a konferenciával. A konferencia légköre világosan megmutatta a HESZ tagjainak erkölcspolitikai egységét és hazafias gondolkodását, a haza civil védelme feladatainak teljesítésére vo­natkozólag. Valóban meglepett az az aktivitás és kezdeményezőképesség, amely a konferencia küldöttei nagy részének, különösen a fiataloknak és asszonyoknak a felszólalását jellemez­te. Alaposan átgondolt javaslataik és munkatapasztalataik ránk nézve is tanulságosak, és szívesen fel is hasz­náljuk majd ezeket védelmi szerveze­tünk vezetésében. Élek az alkalommal és kihangsúlyozom, hogy a kölcsönös tapasztalatcsere védelmi nevelésünk ■fejlődésének, — mind nálunk, mind Önöknél — egyik fő feltétele. Igye­kezni fogunk azt a gyakorlatban is érvényesíteni. — Hogyan veszi ki részét az ifjúság a DOSZSZAAF munkájában? — Tapasztalataink azt mutatják, hogy ahol sok fiatal van, ott az erő, és ott vannak a sikerek is. A Szov­jetunió egyes részeiben a DOSZSZAAF tagjainak 90 százaléka komszomolista. Osztom Milan Rázusnak, a CSISZ SZKB elnökének a nézetét abban, liogy az ifjúsági szövetségnek itt is komoly szerepet kell játszani a védel­mi nevelés irányításában. És ehhez sok sikert kívánunk. — Mit üzen a Hadsereggel Együtt­működők Szövetsége szlovákiai tagjai­nak? — Csupán egy valamit. Hogy sike­resen teljesítsék azokat a nagyszerű feladatokat, amelyeket a védelmi ne­velés további fejlődése és az ország védelmi képességének megszilárdítása érdekében a HESZ szlovákiai konfe­renciája határozatában kitűzött. fiz Mákötök márnám INDIA Földünk egyik legsűrűbben lakott országa India. Amióta 1947-ben visz- szanyerte függetlenségét a világpoliti­kában egyre növeli befolyását. Növek­vő tekintélyével a gyarmatosító hatal­mak politikájával szemben védelmezi a kis nemzeteket. India teremtette meg és gyűjtötte maga köré a har­madik erő, a „Békeövezet“ államait. India története több ezer évre te­kint vissza. Ásatások és kutatások a többezer éves kultúra maradványait igazolják. Őslakói a daszinok, a mai dravidák és szingálok ősei voltak. Idő­számításunk előtt 2000 év körül az Iráni fennsíkról árja népek költözköd­tek az Indus folyó környékére. Nem alkottak egységes államot, hanem a hatalmat az egyes radzsák és maha­radzsák gyakorolták. Egy bizonyos nyugalmi idő után a brahmanizmus kora keletkezett, mely a népből a vi­dámságot kiölte. Ekkor veti meg alap­jait a kasztrendszer is. Időszámításunk előtt 600-ban lépett fel Buddha. India természeti gazdagsága és termékeny­sége felhívta figyelmét Nagy Sándor­nak is, aki az országot i. e. 326-ban el is foglalta. A XI. században kezdik fokozatosan elfoglalni az országot a mohamedánok. A XVI. században Nagy-mogul, a mongolok számára szerezte meg az országot. Amikor Vasco De Gama, híres portugál tenge­rész 1498-ban először kötött ki Indiá­ban, az országa számára támaszpon­tokat építtetett ki, melyek nagyrész­ben még ma is fennállnak. 16Ó0-ban angolok megalakítják a Kelet Indiai Társaságot, és a hollandusokkal kar­öltve kiszorítják a portugálokat. Nagy­mogul birodalmában a mongolok be­folyása csökken és az angolok befo­lyása növekszik. A XVII. század végén már angol, holland és francia érdek- területeket találunk. A perzsák és af­gánok betörései siettetik az ország széthullását. A XVIII. század második felében Anglia csaknem teljesen kive­ri Franciaországot. Az ország kizsák­mányolása felkelésekre ad okot, me­lyek az angol uralmat erősen veszé­lyeztetik. — Főképp az 1857-es lázadás, mely arra vezetett, hogy az angolok a Társaságot megszüntetik és az országot az angol korona alá he­lyezik, mely élén az alkirály áll. Az angol gyarmatosító politika új mód­Ä testnevelés szervezéséről szóló törvényjavaslat Kedden, december 11-én ülé­sezett a nemzetgyűlés kulturális bizottsága, amely megtárgyalta és a nemzetgyűlés plénuma elé, jóváhagyásra terjeszti a testne­velés szervezéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az ülésen jelen volt Václav Pleskot, Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöke. A törvényjavaslat előadója. Jozef Zvára képviselő beszámo­lója és a széles vita részletesen elemezte a testnevelés új, egy­séges szervezetének legfőbb el­veit. A törvényjavaslat meg­szünteti az Állami Testnevelési és Sportbizottságot. Az önkén­tes testnevelés szervezését és irányítását, valamint tervsze­rű fejlesztésének biztosítását egyetlen önkéntes testnevelési szervezetre bízza. Az egységes testnevelési szervezéssel kap­csolatos munka túlnyomó része az önkétes dolgozókra hárul. Az ülés befejező részében az egységes testnevelési szervezet pénzügyi eszközeiről volt szó, amit a tagdíjak, a saját testne­velési, kulturális és társadalmi tevékenységből eredő bevételek képeznek. Emellett a törvény- javaslat súlyt helyez arra, bogy J az egységes testnevelési szer­vezet gazdasági önállóságra és pénzügyeinek rendezettségére törekedjék. szert vezetett be. Az országban uta­kat épít, főképp olyan vidéken, ahol nyersanyag fordul elő. Ezeket saját országába szállítja. Az ország vezeté­sére szükség van képzett indusokra és ezeket az angol iskolákban képez- tetik ki, remélve, hogy ezek Anglia érdekeit szolgálják. Á XIX. század végén hozzájárulnak egy politikai párt létesítéséhez, mely (a Nemzeti Kong­resszus Párt) idővel az elégedetlen indusok pártja lett. Áz első világhá­ború után az angolok uralmukat min­denképpen fenn akarták tartani, és -nem riadtak vissza erőszakos közbe­lépésektől sem. A második világháború után azonban a nép minden áron, éle­tét nem kímélve szembefordult az angolokkal. A sztrájkok napirenden voltak. Az angolok az országban lévő mohamedán és brahaman vallású in­dusokat egymás ellen úszította, ami­nek sokezer halálos áldozata volt. Amikor a helyzet már tarthatatlanná vált az angolok kénytelenek voltak a népnek megadni szabadságát. Az or­szágot kettéosztották a mohamedán Pakisztánra és Indiára. Amióta India visszanyerte szabadságát a kongresz- szusi párt van uralmon. Indiában különféle nemzetiség van, melyek kultúrája, nyelve és szokása eltérő. A hindu nyelv mellett az angol nyelv a hivatalos nyelv, bár a lakos­ság csak egy százaléka bgszéli. A la­kosság nagyrésze hindu vallású, de még most is sok a mohamedán. India külpolitikájában egyik nagyon fontos kérd4| a kasmíri kérdés, mely miatt nem tud kialakulni egy barát­ságos viszony Pakisztánnal. Kasmír népe Abdallahhál az élen kemény harcot folytatott a gyűlölt maharad­zsa ellen. India kettéosztása után Pa­kisztán a hegyi törzseket támogatta, melyek az országba be is törtek. Az egész ország veszélyben forgott. A maharadzsa, hogy a helyzetet meg­mentse kiengedte a közben kegyvesz­tett és bebörtönzött Abdallahot és megbízta a hegyi törzsek elleni ellen­állással. Egyben megkérte Indiát, szállja meg az országot. Háború tá­madt Pakisztán és India között. Bár­mennyire is szeretne a kásmíri nép önálló lenni a két nagyhatalom ebben akadályozza. Indiának van egy olyan problémája, amely egyedülálló az egész világon. Ez a kasztrendszer. A kaszt szó ere­detileg a „szín“ szót akarja kifejezni. Ez a többezer éves rendszer az or­szág fejlődését erősen hátráltatja. Az egyes kasztok nagy előnyöket élvez­nek, míg a mások jogai erősen kor­látozva vannak. Négy eredeti kasztot ismerünk a brahmanok (papok és tu­dósok), ksatrák (nemesek és hadve­zérek, vaiszok (földművesek és keres­kedők), szudrok (kézművesek, szolgák, rabszolgák). Bármennyire furcsán hangzik is, indiai nép ebbe az el­különítésbe ma már beleélte magát, bár a nép túlnyomórésze az alacso­nyabb kasztokhoz tartozik. Meg kell említeni, hogy a társadalmi és vagyo­ni osztályok hovatartozása nem azo­nos a kasztok elhatárolásával. Lehet szegény brahman pap és gazdag vaisz vagyis kereskedő. Az eredeti négy kaszt idővel több kasztra tagozódott, így a szudrok kasztját később felosz­tották további öt kasztra, így lett az útépítők kasztja vagy a csatornagon­dozók kasztja is. Az 1931 évi népszámlálás 3500 kasz­tot tart nyilván és ebből 429 van a legalacsonyabb fokon. A kasztok szi­gorú elhatárolása váltakozik az ország területében. így északon szigorúbb rrjint délen. A földművelők mivel más foglalkozást nem űzhettek és saját földjük már nem volt, kénytelenek voltak földet bérbe venni. A bér ma­gas volta és a kezdetleges földművelő eszközök miatt a földművesek nagy része alacsony színvonalon él. Nagyon nehéz körülmények között élnek a cipészek (macsij is, akik csak úgy tudják fenntartani családjukat, ha a család minden egyes tagja dolgozik. Külön kasztot képeznek a szeméthor­dók is .A rabszolgák kasztjának gyer­meke nem járhat ugyanazon iskolába, mint amelyben más kasztbeli gyerek jár. A legalacsonyabb kasztok csak a lakóhelyek szélén telepedhetnek le. Egyes előírások annyira szigorúak, hogy például az „érinthetetlen“ kaszt tagját más kasztbeli nem érintheti meg. De az elkülönítés a vallási szer­tartásoknál. a házasságkötésnél, az iskoláztatásnál is megvan. Sajnos a kasztrendszer az ország fejlődését károsan befolyásolja. Bár az új köz­társaság alkotmánya minden egyes lakosának teljes jogot és egyenjogú­ságot biztosít, mégis az alacsonyabb kasztokat hivatalosan is nyilvántart­ják. Gyakori eset, hogy az alacsonyabb kasztoknak külön politikai képviselő­jük van a helyi és tartományi képvi­seletekben. * Amint már említettük az ország egységes fejlődését a kasztrendszer nagyon károsan befolyásolja. Össze­függ ezzel a rendezetlen szociális helyzet, valamint a nép alacsony szín­vonala is. Érthetővé válik az ország vezetőinek aggálya a túlnépesedés miatt is, mert minden bizonnyal az egészségtelen társadalmi viszonyok közvetlenül ezt a kérdést is befolyá­solják. Ha figyelembe vesszük, hogy néhány száz évvel ezelőtt, vagyis az angol gyarmatosítás előtt, az ország­ban milyen kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok voltak és ha ezeket össze­hasonlítjuk a mai helyzettel, megért­jük a nép nagy elégedetlenségét.. Ah­hoz, hogy az országban fejlett ; ipar lehessen minden előfeltétel megvam Az országban kiaknázatlan kőszén, vasérc és egyéb lelőhelyek vannak és a szükséges munkaerő is megvan, de hiányzik a tőke. Egyedül a textilipar dicsekedhet bizonyos fejlettséggel. Politikai szabadságával India még nem nyerte vissza gazdasági függet­lenségét, gazdasági szabadságát. Bár az alkotmány a fontos iparágak álla­mosítását lehetővé tette, az angol gazdasági befolyás megmaradt. Az utóbbi években bármennyire is segítik a béketábor országai az or­szág gazdasági függetlenítését, gyárak, ipartelepek létesítésével, Indiának még sok évre van szüksége, hogy a sok­százéves mulasztást pótolja. India az utóbbi években külpolitikailag jó útra tért át, védelmezője lett főképp a még elnyomott népeknek. India a Bé­keövezet öt tételét követi: területi sérthetetlenségét, “egyes országok bel- ügyeinek tiszteletben tartását, meg­nemtámadási, egyenlőséget és kölcsö­nös előnyök megadását, békés együtt­élés mellett. India mint nagyhatalom fontos szerepet tölt be a világpoliti­kában és jelenlegi szereplésével elő­segíti a világ békéjét. EV VÉGI ÖRÖMOK A királyhelmeci járásban levő Bács­ka község igen sokat fejlődött a fel- szabadulás után. Különösen a szövet­kezetre vonatkozik ez. Nemrég épült fel itt egy olyan lóistálló, amely a legkorszerűbbnek mondható a járás­ban. Befejezés előtt áll egy 200 vagon gabonát befogadó raktár és a sertés- hizlalda építése. A faluban nem ta­lálunk olyan házat ahol ne lenne rá­dió. A szövetkezeti tagok családi há­zakat építenek, ezzel bebizonyítják, hogy milyen jólétben élnek. Aki há­zat nem épít, az új kerítéssel keríti be az udvarát, szóval szépíti háza táját. Mozi és kultúrház van a köz­ségben, új utakat is építettek. Igen jól működik itt a Hadsereggel Együttműködök Szövetsége is. A leg­utóbb: foglalkozáson a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét vitatták meg a szövetség tagjai. Most pedig 200 mázsa vashulladék gyűjté­séhez fogtak. A téli estéken pedig bekapcsolódnak a Fucsik jelvényszer­ző versenybe és színdarabokat is be­tanulnak. Azok, akik a szövetkezetben dolgoznak örömmel várják az év vé­gét, mert szép osztalékra számítanak. A tavalyi osztalékkal is igen meg vol­tak elégedve, az idén azonban még több lesz. Illés Bertalan Bacska 30 VAGON CUKOR A nyitrai cukorgyár gépei e napok­ban leálltak. Megszűnt a gépek zaka­tolása, feltűnő csend állt be. A kam­pány valóban sikerrel zárult. A mun­kások átlag 110.6%-ra teljesítették a normát, ami azt jelenti, hogy a kam­pányt teljes öt nappal rövidíthették le. A terv szerint 6.030 vagon répát kellett feldolgozni és 9.100 tonna cuk­rot termelni. A tervet teljesítették és 30 vagon cukorral többet termeltek. A nyitrai cukorgyár ebben a kam­pányban sok szenet takarított meg. A munkatermelékenységi tervet 118%-ra teljesítették és az önköltségeket 3.8%-al leszállították. így fejezhet­nénk ki számokban a nyitrai cukor­gyár eredményeit. Igen a siker részesei a solcani dolgozók is, mert a falujuk­ból nyolcvanan Áldoztak a nyitrai cukorgyárban. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents