Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-11-20 / 48. szám
1956. novemßer 20. Szövget Fllmliét Bratislavában í GRÓF ÚR MEGBOCSÁJT (Pálffy gróf kastélyában) Ez a felvétel az Othello című film egyik jelenetét örökíti meg. remekművének. Mark Donszkoj rendező érdeme, hogy a film nézőjét áthatja a Gorkij-regény atmoszférája és hogy a kitűnő regényt mint filmtörténetet adja vissza. Ez adja meg a film egységét és egyben eredeti, jellegzetes művészi alkotássá változtatja. a szépben való hitnek és az emberi nagyságnak az igazsággal, egyszerűséggel az egész filmnek és külön-külön minden részlete meggyőző erejének az összeségében rejlik Az anya új filmváltozatának sikere. A másik szovjet film, az „Idegen rokonok“, a falun játGróf úr a sírban megbocsájt, hogy én nyitom be ajtaját,.. a léptem csendes halk zene nem hallatszik messzire. Könyvtárában csendesen ülök olvasok vagy fröcsöt szürcsölök. s ha beszélek is suttogó szavam (nem pihentem még ily' boldogan). Gróf úr megért, hisz rengeteg a könyve röpke percét mind ezekbe ölte, s gondolhatja milyen bámulat követi e latin sorokat. Bókolok a letűnt múlt előtt s versből dobok rája szemfödőt. Gróf úr megért, hogy most hódolok, de nem ön előtt, aki ura volt e kastélynak és e bűvölő szépnek, de hódolok az erőt lelt népnek, tnely megadta mit megadhatott, hogy önről gróf úr itt is írhatok. FECSŐ PÁL Nagyban hozzájárul a film sikeréhez Viera Mareckaja nemzeti művész Pelageja Nilovna alakítása, amely örökre emlékezetünkbe vésődik. „Az anya“ alkotói Mark Donsz- kyval az élén oly igaz, művészi művet készítettek, amely hűen szódik le. A filmben megismerünk egy fiatal házaspárt, Fedor Szoíovejkovot és Sztesa 'Rjaskinovát, akik csak az esküvő után jönnek rá arra, hogy a házassághoz nem elég a szerelem, hanem a házastársaknak tökéletesen meg kell egyezniük Jelenet az Anya című filmből. Ä Csehszlovák-szovjet Barátsági Hónap egyik legkiemelkedőbb eseménye — a filmművészet terén — a november 16- ól 22-ig tartó Szovjet Filmhét. A filmhéten bemutatásra kerülnek a legújabb szovjet filmalkotások: „Az anya“, „Idegen rokonok“ és az „Othello“. Makszim Gorkij Az anya című regényének hasonnevű színes filmváltozata az élettől megkínzott Pelageja Nilovnáről szól. A sokat szenvedett asszony állandó rettegésben él fiáért, Pável- ért, aki titkos találkozókra jár és tiltott könyveket olvas. Mikor Pávelt elfogják és börtönre ítélik. Pelageja úgy érzi, nem éli túl ezt a szégyent. Fiának barátai azonban megértetik vele, hogy mi is az tulajdonképpen, amiért Pável harcoi. Később, a májusi tüntetés többi szervezőivel együtt Pávelt életfogytig- lanig Szibériába száműzik, az anya már büszke fiára és elszánt m ál' az új harcosok oldalára, akik elfoglalták az elitéit elvtársak helyét, és velük együtt résztvesz a gyűlölt cári rendszer elleni harcban A film alkotóinak nehéz feladatot kellett megoldani: röviden visszaadni a vásznon az Orosz munkásasszony felvilágo- sulási folyamatát és forradalmi öntudatának kifejlődését. Pelageja Nilovna alakjának mélyen embert megrajzolása az orosz, sőt világiéi'dalom egyik legkiválóbb teli ntrajza. A most bemutatott „Az anya", harmadik feldolgozása Gorkij tükrözi vissza az első orosz forradalom eseményeit, és, minden egyes jelenete méltó Gorkij nevéhez. A rendezőnek sikerült elérni a főcélt: megtalálni a Gorki j- műhöz hasonló stílust, a módot és a benne rejlő erőt. E nemes buzgalomnak, nagy gondolatoknak, nyugodt lelki tisztaságnak, az élet alapvető kérdéseiben és életcéljukban is A film, a valóságnak megfelelően, minden szépítés nélkül tükrözi vissza az életet. A film rendezője, M, Svejcar is fiatal, és a főszerepeket is fiatal színészek, N. Rybnyikov és N. Mordjukovova játszák. A Szovjet Filmhét keretén belül bemutatásra kerülő további film, S. Jutkevics rendező színes filmje, az „Othello“ amelyet a cannesi IX. nemzetközi filmfesztiválon a Rendezés díjával tűntettek ki. Az Othello Shakespeare hasonnevű tragédiájának filmváltozata. Othello, a mór hadvezér beleszeret Desdemonába, a velencei szenátor lányába. A szerelmesek titokban megesküsznek és Ciprus szigetére menekülnek. Jago, az irigy tiszt féltékenységre ingerli a hőn szerető, de babonás és hirtelenha- ragű Othellot, és imádott felesége meggyilkolására vezeti. Tette után rájön, hogy nem tud nélküle élni, és sajátmaga számára is a halált választja.' Az Othello megfilmesítése nemcsak Jutkevics rendező részéről volt merész feladat, hanem az egész szovjet filmművészet számára is. amely az ideiglenes konfliktusnélküli sematikus próbálkozások után megtalálta a realista filmművészethez vezető utat. A rendező nehéz feladatot tűzött maga elé: a filmen keresztül úgy akarta< bemutatni a műben ábrázolt’ emberi szenvedélyeket, ahogy azokat a mai szovjet ember látja. A bonyolult, Sha- kespeare-tragédiából igyekezett elsősorban azt kihámozni, ami ma aktuális, ami a mai ember számára értékes: az igazságért való harcot és az emberiességet. A befejezés, amire a film rávezeti a nézőt: erőteljes és szenvedélyes harc minden csal- faság ellen, Othellot elsőrendűen alakítja Szergej Bondarcsuk, a kiváló szovjet filmművész, Desdemona szerepében pedig a fiatal és tehetséges I. Szobcevová remekel. A Csehszlovák-szovjet Barátsági Hőnap keretén belül bemutatásra kerülő filmek ebben az évben is fokozottan hozzájárulnak a Szovjetunióval való barátságunk elmélyítéséhez, és még jobban megismertetnek minket a Szovjetunió nagy győzelmeivel, a világbéke megerősítéséért folytatott harcával, és életünk minden ágazatában a szovjet tapasztalatok további intenzívebb felhasználására serkentenek bennünket. KRAMÁR Fr. ÍClíd&t/ E napokban érkeztek köztársaságunkba a népi demokratikus Kína legjobb báb- és árnyékszínmüvészei és lehetőségünk volt meglátni a kínai népművészetnek ezt a gazdag hagyományos és fejlett ágát. Kínában ugyanis a bábszínjáték a népművészet szerves tartozéka és annyira elterjedt, mint például minálunk a műkedvelő színjátszás. Szerte az óriás birodalom területén minden városban és provinciában működött egy-egy kiváló bábszíniát szót áruslat. Kína társadalmi, politikai és kulturális életének nagy változása után a népi kormány 1955 áprilisában megrendezte az első Kínai Bábszínjátszók bemutatóját, amely seregszemléje és vetélkedése volt a legjobb művészi csoportoknak A két legkiválóbb összeolvadásából alakult meg azután az állami művész csoport, amely most hazánkba látogatott. A kínai művézet a bábszínjátszásnak három zsanérét mutatták be: Egyik az ún. manyászok, a régi „Pier.-tan-szi" leszármazottai, amelyek különösen Fu-tien provinciában nagyon elterjedtek és előadásuk a dráma legfőbb formáját teszi. A figurák kb. egy láb magassak gondosan vannak öltöztetve, drága kínai selyembe, rendkívül mozgékonyak, élénkek. A második zsanér, a marionetták, a VII. századból származnak és nem csak a nép között, hanem a császári udvaron is nagyon kedvelték. Ezek a figurák már akkor is komplikált mozgásokat tudtak végezni, újabban ezen a téren is még tökéletesítették őket. A maronietták a többi bábokat felülmúlják a táncban, lovaglásban úszásban, hajózásban. Kína felszabadulása utáni időben a művészek merész újításokat vezettek be, amelyek szerint a modern harcászatott vitték bábszínpadra. A harmadik zsáner, amely a kínaiak egyik különlegesség? és büszkesége az árnyékjáték. Ez a faj nálunk is ismert, csakhogy a miénkkel szemben a kínaiak bábárnyéka színes, sőt a legújabb tökéletesítéssel elérték azt is, hogy a figurák néni csupán plasztikus, hanem háromméretű, térbeli benyomást is keltenek. Ezeket a figurákat eleinte papírosból, később bőrből készítették. Most újabban olyan anyagból állítják elő, amely részben átengedi a fényt és így elérték a figurák árnyaltabb színeit. Kínában egy-egy provinciának megvan a maga jellegzetes bábája, amely a többiektől különbözik színben, formában és eltérő az előadást kísérő zene is. A vetítő terület négyszögletes ráma. könnyű vászonnal vagy papírossal bevonva. Mögötte helyezik el a reflektorokat, amelyek a bábok árnyékát a vászonlapra vetítik. A kezelőt művészek a vetítő terület alatt foglalnak helyett és a bábák egy-egy végtagjára vagy mozgatandó részére erősített pálcák segítségével játszat jak a figurát. Az árny ék játéknak a tematikája leginkább történeMLi vagy mitológiai események továbbá népi mondák. Ujablmn a művészek és az írók együttműködése révén új játékok születtek a jelen életből és a gyermekek számára az állatvilágból. Két történetet láttunk Bratislavában az egyik a majom és a medve barátságáról, a másik egy bölcs teknősbékáról szólt, amely kijátszzott a rá leselkedő daruval. Ezek a darabok Kínában is nagyon népszerűek. A közönségnek nagyon tetszett a manyászok játéka, amelyben a bátor tigrisvadász megmentette az eltévedt diákot az erdő banditái elől, a kombinált figurák előadásában a pásztorleány tánca és örömteli ugrándozása a szabadban, a marionetták férfias harca a paraszt lázadásban, amely epizódja egy kínai klasszikus regénynek. Ve a legnagyobb élményt mindenki számára az árnyjáték volt. Talán, mert új, mert kevesen láttak még ilyet, szerintem azonban főképp amiatt, mert a bábszínjátszásnak ez az ága nagy előnyökkel rendelkezik. így pl. a játék közben is tehet változtatni a színt — hiszen a vetítőlap mögött történik, a figurák élénk színűek mozgékonyak. Például a majom mászása tökéletesen olyan mint a valóságban. Vagy hasonlóan komplikált a daru repülése, nyakának összehúzása, a teknős - béka mozgása stb. A nézőközönség ennek a zsánernek tapsolt a legtöbbet. Lehetőségünk volt meggyőződnünk arról, hogy a bábszínjátszás ősi hazájában a színművészetnek még mindig fejlődik. A bratislavai közönségnek nagyon kedves és élményes estet szereztek előadásukkal Ez volt európai turnéjuknak első állomása. S amikor megkérdeztük miért is éppen hazánkba jöttek először, azt felelték, sokat hallottak a cseh bábszínjátszásról ismerik is és a Közép-Európa-i báb színjátszás klasszikusainak tartják őket. C sontos Vilmos: Kell itt a szó című verseskötete irodalmunk értékes nyeresége. Az olvasót leginkább Csontos közvetlensége kapja meg, Csontos legfőbb erénye á közvetlenség. Közvetlensége élményeiből, munkássorsából táplálkozik; hangja ezért mélyről jövő, őszinte hang. Ha valaki kiváncsi Csontos Vilmos életrajzára, olvassa el a Kell itt a szó című kötetét — megismeri belőle, mert a kötet valamennyi verse önvallomás. Önvallomás, de nem egyszerű önvallomás, ennél sokkal több. Csontos sorsa egy a nép sorsával, ami neki fáj, az fáj a népnek is, az ő gondjába ja a nép gondja-baja is. Hd önmagáról szól, az egyszerű dolgozó emberről beszél, bánatát és örömét, vágyát és akaratát tolmácsolja. Költészetével tudatosan harcol a dolgozók érdekeiért, célkitűzéseiért és lelkes szavakkal bíztat e célkitűzések megvalósítására. Csontos a nép költője volt a múltban, s a nép költője ma is. A nép szenvedése, elnyomása készteti szólásra, ez adja kezébe a tollat, a kapa, a kasza és a gyalu mellé negyedik szerszámul. Az Ülj ide mellém, gyermekem című versében ezt írja a költő: Ott rügyézett az első vers, Fojtó, fájó környezetben. Ott éreztem meg, hogy iiépem Szemében egy könnycsepp lettem. Csontos Vilmos: Kell itt a Igen, ilyen fojtó, fájó környezetből indult el Csontos, hogy kivezető utat keressen ebből a sötét, fojtó, fájó világfái. Ám. Csontos útja nem könnyű út. Felsőbb iskolákba nem járhat, s még el sem hagyja az elemi iskola padjait, már ott kell dolgoznia az édesapja mellett a határban. Meg kell küz- deni-e toliért, s ö bátran vállalja ezt a küzdelmet. Tudása nagyon hézagos, csekély. A mindennapi fárasztó asztalos és mezei munka után éjszakáit áldozza fel, hogy olvashasson és tanulhasson. A legnagyobb hatást Ady gyakorolja rá, s bár ez több versében is észlelhető, stílusa és hangja egyéni. Első versei küzdelmes pályaindulásáról, a mindennapi keserves kenyér-harcáról adnak hírt. C sontost is, mint a burzsoá köztársaság legjobb dolgozóját súlyosan érinti az 1929 —1933-ig tartó nagy gazdasági válság. Az Üres a műhely, Halk mezőkön, Veletek vagyok, Műhelyben, Nekem sokat kell küzdenem című verseiben megdöbbentő képet fest a gazdasági válság következményeiről, munkástársai sorsáról: Üres a műhely, tétlen két karom, A fűrész szögön lóg, rozsda marja. — írja az Üres a műhely című versében. Munkanélküliség van, „tétlenek a karok", ezért sok dolgozó kivándorolni kényszerül. Erről így ír Csontos: Mehettem volna arra én is, Ahol szebb a föld, szebb az ég is, — Vagy csupán azok látják szebbnek, Kik a faluból messze mennek. Két bátyám is így ment el innét, Szép álmodások messze vitték, Hívta őket a cél, a tiszta, — Csak a nótájuk hallik vissza. Csontos nem megy velük, hogy idegen földön keressen munkát, érzi, hogy itthon van a helye, hogy itthon valamit tenni kell. Bízik a munkásjövöben, egy szebb kor hajnalhasadásában, ezért harcba hívja dolgozótársait, a Nekem sokat kell küzdenem című versével: Küzdj velem; az ugart vesd be újra, S magyar szó zengje a munka dalát! Napfény hasad a sötét borúra: Megérjük még egy szebb kor hajnalát! A második világháború öldöklése a fasiszták gaztettei ilyen sorokat fakasztanak ki Csontosból: Iszonyat tölt el, düh fojtogat; Hallok uszító kiáltásokat. Halálba futó népeket vezet Tébolyult vezér ... Jaj, felébredek S ordítom, ahogy torkomból kifér: Miért kell a vér, miért kell a vér ?! A felszabadulás utáni évek burzsoá - nacionalizmusa mély csalódást vált ki Csontosból. Nem érti, miért nem szólhat magyarul, s fájó hangon kérdezi, hogy: „Tovább itt élni — ősi jusson, — nem lehet?" Csontos mindig a magyarok és a szlovákok békés együttélését, a közös célokért való közös harcot hirdette, ezért helyét a felszabadult országban csak akkor találja meg, amikor a februári forradalom eszméi diadalmaskodtak, és l romboltak a két nép között minden válaszfalat. Boldogan áll ismét csatasorba, s lelkes hangon énekli meg a felszabadult, új élet örömeit. A munka új értelmet nyer nála, most szívesen dolgozik, meri egy nagy célért küzd.- Műhelyéről így írt 1932-ben: Árnyék, piszkos falak ... künn napsütés. SZÓ — Rajtam ä műhelyszag, mint száz ütés. Nem vész kárba egy percem, Mert munkára születtem. Virradattól esteiig Gyalupadnál eltelik Egész napom, — műhelyem Termése a kenyerem. — Ha beköszönt az este, Tollat veszek a kezembe. Üj versei némelyikébe be-be- t ólak szik egy-egy üres szólam, itt hangja már nem annyira meggyőző: Ha érzed, hogy erős a karod, Szíved bátor s messzi néz szemed, És ezt a holnapot akarod, Mely napfényes életbe vezet: — Merészem lépj, indulj el velünk; Sokan együtt csodákat művelünk! — írja a Ha érzed című versében. Ez a gondolat több versében ismétlődik más-más formában. Az alkotó munkára, a nagy tettekre serkentő gondolataival több versében találkozunk. Csontos ezzel igen fontos költői feladatot teljesít. Hogy a sematizmus korszakában egykét versében nem tud szabadulni a szólamszerü hangtól, nem egyedül az ő rovására Írandó. Zp eltűnő, hogy a falun élő Csontos új verseiben igen keveset foglalkozik azokkal a kérdésekkel, melyeket. a falu új élete naponta felvet. Körülötte szakadatlan harc folyik a régi és az új között, számtalan kérdés vár megoldásra, feleletre. A további gyors fejlődést gátold hibák bátor feltárását, a még ki nem ejtett kérdések felvetését és megoldását várjuk Csontostól, mert tehetsége feljogosítja erre. Kell itt a szó — ez Csontos válogatott verskötetének címe. Igen, kell itt a szó — valljuk Csontossal, de bátrabb, még igazabb, pártos szó kell. A válogatás összeállítása saj- nos nem mondható szerencsésnek. A Kell itt a szó című kötet nem ad teljes képet Csontos költészetéről, s ez különösen a felszabadulás utáni költészetére vonatkozik. Pedig a válogatóknak volt miből válo- gatniok, hisz Csontos eddigi költői termése több mint hat- száz-hétszáz vers. Az egyes versciklusok összeállítása nem eléggé megfontolt és hiányos. A könyvkiadó jobban tette vol? na, ha a ciklusok összeállítását és sorrendjüket magára a költőre bízta volna. BARTHA TIBOR
