Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-10-27 / 43. szám
4 1956. október 27. A nagyiéri évzáró gyűlés Jóskáról és egyről-másról Elég nagy volt az állomási vendéglőben a lárma. Á vonat indulásáig mégis kószább időt kellett eltöltenem itt és egy pohár sört rendeltem. Már azon gondolkoztam, hogy unalmas lesz a várakozás, de éppen kapóra jött Jóska, a CSISZ járási titkára. Két állomást utazunk együtt, így legalább elbeszélgetünk, — állapítottam meg örömmel. — Hogy élsz, mint vagy ? Több éve dolgozói a CSISZ apparátusában és nagyon érdekel, hogy élnek a járási titkárok, ö azonban kitérő választ adott és kereken megmondotta, hogy készül elmenni a CSISZ-töl valahová más helyre dolgozni, mert a körülményei így parancsolják. A körülményeket én mindig figyelembe szerettem venni, mert elvégre, az ember nem független tőlük. Jóskának azonban mégis szóvá teszem, hogy kár érte, és nem érdemes leköszönnie a járási titkári funkcióról, mert sokat használ a járásban és szükség van rá a fiatalok nevelésében. — Nézd, mégis elmegyek, már hét hónapja készülődök más helyre menni dolgozni és természetesen ott is a legjobb tudásom szerint látom el feladatomat és biztosíthatok mindenkit afelől, hogy kiváló munkás leszek. — Csak tudod, az a hiba, hogy nem akarnak elengedni. Másfél évvel ezelőtt kitüntetett a CSISZ kerületi bizottsága, mert én voltam a legjobb járási titkár az egész kerületben. Öt alap- szervezetiink vándorzászlót nyert az idén is, tehát még most sem vagyunk éppenséggel az utolsók, a mi járásunkban még elég jól mennek a dolgok. De az asszony, meg a gyerekek, tudod, már körülményeket szabnak meg és messziről járok be a járási székhelyre a napi oda-visszautazás, no meg a falura járás is nagyon leköti az időmet, pedig a családdal is kellene néha együtt lenni. Mit tehetek, hát elhatároztam, elmegyek máshová dolgozni. A beszélgetés után néhány nappal pedig a CSISZ járási vezetőség három tagjával beszéltem abból a járásból, ahol Jóska járási titkár. Panaszkodtak Jóskára. A politikai iskolázás és a sajtóterjesztés hibás megszervezése is az ö lelkén szárad, — vélték a járási vezetőség tagjai. Pedig nagyon ió járási titkár volt, de amióta más helyre készül menni dolgozni, nemigen látja el a feladatát. Sokszor hiányzik a járási vezetőségi gyűlésekről Az alapszervezeteket is csak ritkán látogatja és az is előfordult, hogy nem jött be a járási titkárságra, odahaza maradt két napig is. Jóska esete majdnem mindennapi, sokak személyében elenyésző. Beszélni mégis kell róla, mégpedig a lelkiismereti kérdés oldaláról is, meg lehet állni az eseménynél. Aki valaha is végzett szervező, tömegnevelési munkát, tudja, hogy bizony nem gyerekjáték ez, határozottságot, tudást és erős jellemet kíván ez a munka mindenkitől. A fiatalok igényeit kielégíteni egy járási titkárnak majdnem művészet és Jóskának is sokat kellett dolgozni, járni, amíg a fiatalok szájaízét eltalálta. Hogy eredményeket ért el a járásban ? Nem a véletlenen múlt ez? Most pedig a járási vezetőség \ tagjai szerint — de különben én is megállapítottam — már nem tölti be úgy a feladatát mint régen. Nyílván azért, mert elkészül a CSISZ-től. Akkor, amikor először benyújtotta a felmondását, a kerületi vezetőség nem fogadta el azzal az indokolással, hogy nincs helyette olyan jó CSISZ-tag, mint ó volt, akit járási titkárnak állíthatnának. Majd ha lesz helyette valaki megfelelő, akkor elfogadják a felmondását. Jóska erre fel mégegyszer felmondott, személyesen is beszélt a kerületi titkárral, de a tényen ez semmit sem változtatott. Erre Jóska elkeseredett, vagy talán nem is keseredett el, csak nem úgy dolgozik, mint kellene. Az esetet értékelve, nem adhatok Jóskának sem igazat, de nincs feltétlenül igaza a kerületi titkárnak sem. Valakinek a körülményei, ha nem engedik meg azt, hogy tovább is dolgozzon ugyanazon a munkahelyen, úgy azt tekintetbe kell venni és lehetőleg gyorsan orvosolni az ügyet. Előbb Jóskát ugyan meg kellett volna próbálni győzni, hogy maradjon tovább, de ha ez lehetetlen feladat lenni neki, akkor mielőbb a helyére kellene valakit keresni. Viszont, ha nem is így történt, azért Jóskának is jobb kedvvel kellene dolgozni, mert az alapszervezeteknél elmulasztott kötelességek súlyos, nehezen helyrehozható hibákat eredményezhetnek. Pedig milyen sok hiba van az alapszervezeteknél, pontosan ilyen okból kifolyólag. Hányszor előfordult már, hogy a járási titkár vagypedig a járási titkárság valamelyik dolgozója előre tudta, hogy más munkahelyre megy dolgozni és akkor elhanyagolta már az alapszervezetekkel szemben fennálló kötelességeit. Márpedig ez igen rossz visszhangot kelt nemcsak a járási vezetőségnél, hanem a CSISZ tagoknál is. Dolgozzunk tehát becsületesen, tartsunk ki az utolsó pillanatokig a vártán. Ha valaki máshová akar menni dolgozni, amíg a régi munkahelyén dolgozik, addig becsületesen helyt kell állania az utolsó időkben talán jobban, mint akkor, amikor esze ágúban sem volt, hogy máshová megy dolgozni. És ez a CSISZ járási titkáraira is vonatkozik, de viszont lehetőséget is adjon hozzá a kerületi vezetőség, hogy új munkahelyre mehessen dolgozni. B. I. A csehszlovák dolgozók e napokban élvezettel fogyasztják a forró bulgáriai nap alatt megérlelt szőlőt. A bulgár szövetkezeti dolgozók és az egyénileg gazdálkodók a leggondosabban végezték el a szőlőben a munkát. Képünkön látjuk amint a Gigant nevű szövetkezet tagjai a Plovdiv melletti Parvenec községben csomagolják a szőlőt. r Sokat tanulunk az Uj Ifjúságból Ha valaki férjhez megy Szímő valamikor nagyon eldugott falunak számított, mert se vasút, se köves út nem vezetett oda és autóbusz járata sem volt. Főleg alkalmi kubikus munkát végeztek a lakosai és a fiataloknak is messzire kellett vándorolni kereset után. Ma két óránkénti autóbuszjárat köti össze Érsekújvárral és a fiatalok többnyire otthon dolgoznak a szövetkezetben. A mi szövetkezetünk mindenkinek ad megélhetést — jelentette ki Litavec Mária, a CSISZ szímői alapszervezetének elnöknőie. Litavec Mária fiatal asszony létére nagy lelkesedéssel vezeti a szímői alapszervezetet. Mellettünk négy éves kisfia játszadozik, amint beszélgetünk. Örömmel beszél a szímői fiatalok életéről. Kereken száz tagja van az alapszervezetnek és különösen a nyári munkák ideje alatt nagyon el vannak foglalva a fiatalok. De azért nem volt olyan hónap, hogy a tagsági gyűléseket ne tartották volna meg. Ritkán akad olyan CSISZ tag, aki hiányozna a gyűlésekről. Az olvasókört már rég megalakították, ahová nemcsak a fiatalok, de gyakran idősebb emberek is eljárnak. Az utóbbi időben megszervezték a sakkört is és amint az őszi munkák a végéhez közelednek, sakkversenyt is rendeznek. Ezt a játékot különösen a 'iúk kedvelik. Sok CSISZ tag viseli a Fucsík-jelvényt és a közösségi szellem teljesen áthatja a fiatalokat. A Zsitva folyó szabályozásánál is résztvettek brigádmunkában. Két csoportban minden CSISZ tag ott dolgozott a faluból. Persze a sikereik mellett néhány hiányosság is előfordult. Különösen a sajtóterjesztésné! mutatkoznak ezek meg. Kevés fiatalnak jár az Oj Ifjúság és a vezetőség elhatározta, hogy a legközelebbi tagsági gyűlésen megszervezik a sajtőterjesz- tési versenyt. A vezetőségi tagok majd iparkodnak meggyőzni a fiatalokat a sajtőterjesztés fontosságáról. Addig dolgozunk, addig szervezünk, amíg a szímői CSISZ tagok túlnyomó része nem fizet elő az Üj Ifjúságra. Litavec Mária esete azt bizonyltja, hogy ha valaki férjhez megy, azért még nem. kel! elválni a CSISZ szervezettől. Éppen olyan odaadással dolgozhat a fiatalok között, mint lánykorában és a jól végzett munkájáért meg is becsülik öt a faluban. TÖTH GYULA Ez évben nyílt meg a kassai tizenegyéves magyar középiskola. Mi is ebben az iskolában tanulunk és szeretnénk levelezői lenni az Öj Ifjúságnak, mert tetszik nekünk ez az ifjúsági lap. Érdeklődéssel olvassuk minden számát, mert sok benne az érdekes cikk és sokat tanulnak belőle. Most pedig megragadjuk az alkalmat és röviden beszámolunk az Üj Ifjúság olvasóinak iskolánk életéről. A tanév kezdetétől szorgalmasan tanulunk és hozzáláttunk a komoly munkához. A mi osztályunk létszáma negyvenhat A nagy osztály létszám ellenére mégis összetartunk és jól megy a tanulás. Megalakítottuk az iskolai CSISZ szervezetet is és már énekkart is szerveztünk. Az énekA rozsnyói egészségügyi iskola növendékei résztvettek a burgonya begyűjtésében, az EFSZ-bcn. Egy héten keresztül minden délután fél kettőkor gyülekeztek az iskola udvarán, ahonnan osztályonként mentek az EFSZ- be. A munkából mindannyian kivették a részüket. Jó kedvvel és lelki- ismeretesen dolgoztak, mert azt tartották szem előtt, hogy nemcsak az karral igen nagyratör'ó terveink vannak és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezek a tervek meg is valósuljanak. A kosárlabda csapatunk is már elég jól működik. Naponta negyedórás újságbeszámolót tartunk és a beszámolókon megismerkedünk a napi külpolitikai eseményekkel, amit figyelemmel kísérünk. Örömmel fogadtuk a Szuezi-csatorna államosításáról szóló híreket is. Most pedig zárjuk levelünket és a legközelebbi alkalommal ismét felkeressük írásunkkal az Oj Ifjúság szerkesztőségét. JÄNOSS ÁGNES KAISER JUDIT CSEH JÚLIA Rz éédekkútökszamea MAROKKÓ Ott, ahol Európát Afriktától csak a keskeny • Gibraltárt szoros választja el, ott van Marokkó, az az ország, mely annyi hőst adott az arab világnak. A magas kopár Riff hegyek között laknak a kábítok, az arab világ legendás hírű népe. Az ország az ókorban önálló berber királyság volt, majd időszámításunk előtt 42-ben rómaiak szállták meg és Mauretánia név alatt római provincia lett. Az V. és VI. században a vandálok voltak az urak, míg a VIII. zázadban az arabok foglalják el véglegesen. A XVI. században a Spanyolországból kiűzött mórok telepednek le. Az ország történetében különösebb változás csak a XIX. század elején történt, amikor a franciák majd a spanyolok bizonyos jogokat szereztek s mely jogokat 1880-ban Madridban megtartott konferencián szabályoztak. A nagyhatalmak között megindult a viszálykodás Marokkóért. A francia terjeszkedés egyre jobban fokozódott, amit a németek rossz néven vettek és ami okot adott arra, hogy a két nagyhatalom között a helyzet kiéleződött. A németek ragaszkodtak Marokkó önállóságához. — 1909-ben a hatalmak megegyeztek. A lázadások napirenden voltak, melyek nemcsak a franciák, hanem a franciabarát szultán ellen is irányultak, aki ezeket a legnagyobb kegyetlenséggel kel leverte. 1911-ben Marokkó francia védnökség alá került. Ez a megegyezés az egész országban olyan felháborodást váltott ki. hogy a szultánnak le kellett mondania. Az egyes törzsek elégedetlensége állandósult és csak 1919-ben sikerült némiképpen elnémíani. A spanyolok az 1904-ben kötött szerződés értelmében az ország északi részét kapták meg. 1920-ban Abd El Krím vezetésével a Riff kábítok felkeltek az idegenek ellen. A felkelők a spanyol protektorátus háromnegyed részét már felszabadították és a francia részekben is nagy sikereket értek el. A francia és spanyol kormány csak százezres seregek bevetésével tudta néhány év háborúskodás után a felkelést leverni és Abd el Krímet száműzni. A második világháborúban Marokkó területén fontos katonai támaszpontok épültek, melyek egy részét az amerikaiak még ma is fentartottak. — 1950-től Marokkó népe több különböző megmozdulásban követelte a francia protektorátus megszüntetését. Különösen Isztiklal pártban tömörült hazafiak fellépése okozott gondot a franciáknak. — 1953-ban a nép bizalmát és szeretetét élvező Ben Juszuf szultánt a franciák száműzték és helyébe a franciabarát Ben Arafot helyezték. Hiába erőszakoskodott a francia kormány, Marokkó népe nem engedett — merényletek napirenden voltak a hegyekben meghúzódott hazafiak fegy- » vert ragadtak, melyet a korszerű fegyverrel ellátott francia hadsereg sem bírt leverni. A francia kormány végül a száműzött szultánt régi méltóságába visszahelyezte. Marokkó megkapta szabadságát, a franciaspanyol Marokkót egyesítették, maji pedig újszerű demokratikus újítást vezettek be. Marokkó kiterjedése 446.000 négyzetkilométer, lakóinak száma 11,000.000 Fővárosa Rabat 170.000 lakossal, legnagyobb városa Casablanca, melynek lakossága kb. 800.000. Marokkó hegyeiben különböző gazdag érclelőhelyek vannak. De mezőgazdasága és állattenyésztésé az Afrikai viszonyokhoz képest, elég fejlett. Marokkó népe példát nyújtott a szabadságért küzdő népeknek, mert a hős nép soha semmitől sem riadt vissza, hogy szabadságát ismét megszerezhesse. BRIGÁDON EFSZ-nek segítenek, hanem a közélelmezésnek is. i Elhatározták, hogy a későbbi őszi munkákban is segítségére lesznek a szövetkezetnek s ezzel is elősegítik a szocializmus kiépítését hazánkban MIKÖCZI ERZSÉBET, • Rozsnyó, : Egészségügyi Iskola Október 9-éi, este a nagyiéri fiata- ok vidáman igyekeztek a kultúrház 'elé. A CSISZ évzáró gyűlésére sietek ahol kiértékelik az elmúlt évben /égzett munkát és bátor terveket űznek ki a jövő évi újabb feladatokba. El kel! ismerni, hogy az itteni alap- szervezet az utóbbi időben egy kissé .’isszaesett. Meg is kérdeztük Horváth lonkát, mi az oka annak, hogy mos- :anában aláhanyatlott a munkájuk. \ felelet az volt, hogy nem működött íz alap6zervezet vezetősége és az ílnök sem sokat törődött a munkával. Mégiscsak igaz az a közmondás, hogy i hal Is a fejétől büdösödik. De el is íatározták a fiatalok, beszélte tovább, tőgy most jó vezetőséget választanak, ímely valóban törődik majd az alapszervezet ügyeivel.. Nem mondhatjuk, hogy az évzáró gyűlésre valami jó beszámolót készítettek a vezetőségi tagok. Lehet, tőgy nem is volt miről beszámolniok, ie azért az elnök eljöhetett volna az Svzéró gyűlésre. Vagy talán attól félt, rogy a fiatalok megkérdezik tőle, •niért hanyagolta el az alapszervezet ügyeit és ki akart bújni a bírálat alól? A beszámoló utáni vita azonban igen élénk volt. Főleg arról beszéltek a felszólalók, hogyan töltik majd el a hosszú téli estéket, hogyan szórakoznak majd és hogyan tanulnak. Olvasókört alakítanak, azért, hogy a Fucsík-jelvényt még több fiatal megszerezhesse. Kultúrfellépéseket rendeznek és színdarabot is tanulnak be. Előadásokat szerveznek a szerelem és házasság kérdéseiről és a barátságról, valamint a csillagokról és a világ keletkezéséről. Igen szép kötelezettségvállalások ezek és reméljük, véghez is viszik. A szervezet élére Olajos Sándort választották. Ö idősebb, tapasztaltabb elvtárs. A vezetőségben látjuk még Fülöp Jolánt, Olajos Líviát, Horváth Ilonát és Horváth Pétert is, akik az állami gazdaság legjobb dolgozói közé tartoznak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a nagyiéri alapszervezet vezetősége most jő CSISZ tagokból tevődik össze és az itteni alapszervezet vissza is szerzi a régi jó hírnevét. Az évzáró gyűlés befejezése után kultúrelőadást és táncmulatságot rendeztek a fiatalok. M. R.
