Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-10-06 / 40. szám
1956. október * Idejében tartsuk meg az évzáró Lassan egy hónapja lesz, hogy elérkezett az évzáró közgyűlések megkezdésének ideje. Tudomásul vették ezt a kerületi és járási vezetőségek és a CSISZ alapszervezetek is. Még jobban mondva jóelöre tudták már, hogy mikor kezdődnek az évzáró közgyűlések, mégis úgy gondolják a dolgot, hogy ráérnek az évzáró gyűlésekkel, el lehet még azt halasztani, hiszen van még idő november 15-ig azt megtartani. Az idő azonban kérlelhetetlenül rohan úgy is, ha adunk neki tartalmat, úgy is, ha nem. Valahogy úgy né/, ki a helyzet, hogy a járási vezetőségek de főleg az alapszervezetek vezetőségei a legutolsó időpontra, a legutolsó hetekre halasztják el az évzáró gyűlések megtartását. Szeptemberben vagy október elején évzáró gyűlést tartani nem a legsikerültebb megoldás, hangoztatják némely helyen. Jó idő van még, vasárnaponként hangosak a sportpályák, meg azután a szüret is itt van, vagy a kukorica törés, aminek következtében annyi nemes érzés tölti el a fiatal kebleket, hogy nem marad már egy lélekzetnyi idejük sem az évzéró gyűlések időbeni megtartására? Sok járásban eddig még csak egy-két helyen tartották meg az évzáró gyűléseket. Főleg állami gazdaságokban és iskolákban helyeztek erre súlyt a fiatalok. A komáromi és párkányi járásokban is csak három-négy alapszervezet tartotta meg az évzáró gyűlést. Ez pedig azt jelenti, hogy ugyancsak meg kell fogni a járási vezetőségeknek a dolog végét, mert mind a két járásban annyi alapszervezet van, hogy a hátralevő időszakban már majdnem minden nap kellene egy évzáró gyűlést tartaniok, ha azt pontosan le akarják vezetni és a kitűzött határidőre akarnak végezni ezzel a feladattal. Idejében szólunk, hogy nem érdemes elmaradni ezzel a nagy munkával, mert a későbbi időpontokban esetleg csak sebtében megrendezett évzáró gyűlések nem töltik be hivatásukat, nem adnak új lendületet az alapszervezetek további fejlődéséhez. Emlékezzünk vissza az elmúlt évre. Előfordultak olyan járások, ahol a kitűzött határidő után nagy üggyel- bajja! szervezték meg az évzáró gyűléseket. Ezek közé tartozott a füieki járási is, Itt is az utolsó órákig reménykedtek és mondogatták, hogy a gyűléseket kitűzött határidőre biztos megtartják az évzáró gyűléseket. Persze nem igy történt és jó, hogy a járási konferenciáig minden alpaszervezetnél meg tudták tartani, némely helyen úgy, hogy alig volt benne köszönet, és ez vissza is tükröződik az alapszervezetek egész évi munkájánál. Ki kell tehát használni az időt, mert az elmulasztottakat később pótolni, ha nehezen tudjuk is, de már mégsem tökéletes munkát végzünk. Igaz, hogy — és a járási vezetőségek leginkább ezzel védekeznek — az évzáró gyűlések időpontját az alap- szervezetek határozzák meg. Az alapszervezetek vezetőségei tisztában vannak azzal, hogy' melyik vasárnap vagy melyik nap milyen elfoglaltsága van a fiataloknak, mikor van esetleg búcsú a faluban vagy két-három lakodalom, ami miatt azután gyakran eltolódik az évzáró gyűlés időpontja A helyi adottságokra és lehetőségekre tekintettel is kell lenni, de a járási vezetőségnek mégis minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az alapszervezet vezetőségét meggyőzze arról, hogy időben tartsák meg az évzáró gyűlést, Sokszor előfordul, hogy amikor a fiataloknak kellene a faluban lévő egyetlen helyiség, akkor éppen más tömegszervezet foglalja el, vagy- pedi.q egyéb gyűléseket rendeznek ott a helyi szervek. Ilyenkor aztán az évzáró gyűlést nem tudják megtartani helyiség hiányában, még akkor sem, ha pontosan betervezték az időpontot. A másodszori szervezés már pedig nehezebb, mert a fiatalok számára kétszeri elfoglaltságot jelent és már a hangulaton is rontott az első betervezett évzáró gyűlés sikertelensége. — Ilyenkor minden esetben lépjen közbe a CSISZ járási vezetősége, és intézze el még akkor is, ha ez nehézségekbe ütközik, hogy az évzáró gyűlést a betervezett időben tarthassák meg. — Ezáltal nagyobb lesz a bizalmuk az alapszervezet tagjainak a járási vezetőség iránt és a szervezeti élet is erőteljesebben lendül fel a faluban. Ennyi siker pedig igazán megéri azt a kis fáradságot, amit a járási vezetőségnek kellene tenni. Az idő rohan, sürget. Fogadjunk szót a sürgetésének, és ne marad junk le a gyorsasága mellett, mert amit megtehetünk ma, ne halasszuk holnapra. Megbüntették a hamis „diákhatározatokct szerzőit A prágai kerületi bíróság tanácsa előtt szeptember 25-én és 26-án tárgyalást folytattak a felforgatok azon csoportjával, akik visszaéltek a legálisan kidolgozott diákhatározatokkal, s a demokrációról és szabadságról szóló frázisokkal a Szabad Európa leadóállomás receptje szerint igyekeztek ellenséges akciókra ösztönözni a nagy- közönséget. A hamis „diákhatározatokat” gyártó és terjesztő felforgató csoport tagjai: az 37 éves Jaroslav Hájicek, a volt csehszlovák hadsereg fővezérkarának volt ezredese és a legutolsó háborúban az angol hírszerző szolgálat munkatársa, a 43 éves Bo- zena Pichová, a 40 éves Zdénka Rációvá, született Tinterová, az 50 éves Katarina Drozdová voltak. A csoport további tagja Václav Slavícek 62 éves prágai szabómester volt. Jaroslav Hajícek vádlott 1956 áprilisában Pichovával együtt a Csehszlovák Néppárt és a Csehszlovák Szocialista Párt titkárságain névtelen ál- lamellenes tartalmú leveleket és röplapokat kezdett kidolgozni és szétkül- deni, melyekben felhívta e pártok prágai és más városokban levő funkcionáriusait a népi demokratikus rendszert felforgató kártevő akciók rendezteté- sére, nemzetközi ellenőrzés alatt álló úgynevezett szabad választások foganatosítására. Május elején Pichová Hajícek utasítására megszerezte a matematikai-fizikai fakultás diákhatározatát, melyet Hájicek célzatosan megváltoztatott és a „prágai iskolák diákjai” aláírással látott el. ' röpirathoz Hájicek néhány kísérőlevél fogalmazványt készített, melyeket üzemeknek. hivataloknak, szakszervezeteknek és magánszemélyeknek címzett. E nyomtatványokban felhívta a választó funkcionáriusokat, az üzemek alkalmazottait és magánszemélyeket is a „Csehszlovákia . szabadságáért" folytatott harcra, a kormánnyal szemben támasztott további követelményekre, mint például a béreknek 10 százalékos emelésére és az árak leszállítására. A röplapokat Pichová közvetlenül a munkahelyén írógépén nagy számban készítette, és Hájícekkel együtt különféle módon terjesztette. Pichová, egy volt nagybirtokos leánya Václav Slavíceket is bevonta az ellenséges nyomtatványok készítésébe és terjesztésébe és a röplapot annak műhelyébe vitte. — Václav Slavícek vádlott nagyon készségesnek mutatkozott a „diákhatározat” sokszorosításában és a város közepén való terjesztésében. A főiskolai diákság szélhámos képviselői Zdénka Káclovát, Katerina Drozdovát és. számos más személyt Is bevontak aljas tevékenységükbe. A főtárgyalás folyamán tanúvallomásokkal az összes vádlottakra rábizonyították bűnüket és ezek a bizonyítékok súlya alatt be is ismerték bűneiket. A kerületi bíróság szerdán, szeptember 26-án a következő ítéletet hozta: Jaroslav Hájíceket háromévi, Bozena Picho7át kétévi, Zdénka Káclovát és Katerina Drozdovát 3—3 hónapi, és Václav Slavíceket hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezenkívül polgári jogaik elvesztésére ítélte Hájíceket, Pichová és Slá iceket. Slavícek kivételével az összes vádlott belenyugodott az- ítéletbe. || A CSKP üdvözlő távirata KAROL BACILEK elvtérsnak 60. születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Karol Bacílek elvtárshoz, aki október 2-án ünnepelte születésének 60. évfordulóját, a következő szövegű táviratot intézte: Drága Bacílek elvtárs! Hatvanadik születésnapod alkalmából fogadd Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának szívélyes jókivá- natait. Üdvözlünk Téged, mint munkásosztályunk élharcosainak egyikét, mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának áldozatkész és lankadatlan funkcionáriusát. Kora ifjúságod óta munkálkodói a forradalmi munkásmozgalomban, életedet teljes mértékben a kommunista pártban kifejtett tevékenységének szentelted a párt alakítása óta. Mindenütt, ahol népünkért küzdöttél, ismernek és tisztelnek téged a dolgozók, mint becsületes és áldozatkész elvtársat. Jelentőségteljes volt részvételed a párt szlovákiai illegális vezetésében, a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében és harcaiban. Hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása óta a munka különféle szakaszán tevékenyen veszel részt a népi demokratikus köztársaság megszilárdításában, a cseh és a szlovák testvéri nemzetek barátságának elmélyítésében és a szocialista építés szlovákiai sikereiben. Őszintén kívánjuk Neked, hogy még soká dolgozhass teljes egészségben a marxizmus-leni- nizmus nagy eszméjének győzelméért, amelyért mindig híven harcoltál. KívánUik, hogy pártunkkal és az egész néppel közösen valósíthasd meg a Csehszlovákiai Kommunista Pártja országos értekezletén kitűzött nagy feladatokat. Csehszlovákia Kommunista Tártjának Központi Bizottsága. Érdekes kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz P. J. nagykaposi olvasónk: „Mi az igazság abban, hogy az őskorban éltek olyan állatok, arrunyek félig emberek, félig lovak voltak?” — A kérdésre itt válaszolunk: Állati és emberi test soha nem volt összeforrva, az ilyesmi csak fantázia szüleménye. Az ilyen mesebeli állatok elképzelése körijlbeül 4 000 évvel ezelőttre vezethető vissza. A régi keleti birodalmak palotái és városkapu előtt voltak ábrázolva félembsr — félállat szqbrok, oroszlántesttel, madárszámy- nyal, emberi fejjel és kígyófej-fark- kal. tgy akarták jelképezni az emberi okosságot, az oroszlán erősségét, a madár gyorsaságát, és a kígyó fürgeségét. Á mindezen tulajdonságokkal felruházott szobrok hivatása az volt, hogy távoltartsák a „rosszat“. A régi egyiptomiak korából ismeretesek a sfinxek, amelyeknek oroszlántestük és emberi fejük van. A régi egyiptomiak szerint a királyt ábrázolják, aki az oroszlán éberségével őrköIgy néz majd ki a hratislavai vár 1962-ben A bratislavai várról dr. ing. A. Piffl tanár vezetése mellett modellt készítettek, amely a „Szlovákia 1960-ban“ című kiállításra készült. Találkozunk a Simon Juda-i vásáron Párkányban nemsokára újra megtartják immár kétszázharmincketted- szer a Simon Juda-i vásárt. Igen hagyományos vásár ez s várja az egész környék népe. Régen 232 évvel ezelőtt tartották meg az első vásárt Párkányban, ezen a napon. A városkrónikából ugyan nem tűnik ki, hogy miért pont ezen a napon rendezték meg, de valószínű azért, mert erre az időre már betakarították a földművesek a terményeket és ezáltal több pénzhez jutottak, mint az év más szakában. Ezen a vásáron szerezték be a ruhát, gazdasági eszközöket, állatokat, vagy élelmiszert is. Már kezdetben is a Simon Juda-i vásár Párkányba csábította a vásárlókat és a termelőket, nemcsak a széles környékről, de a távoli nagyobb városokról is. Becsből, Bukarestből, Budapestről,. Szófiából gazdag kereskedők hozták áruikat a vásárló közönség kielégítésére. Hovatovább ez a vásár, ami akkor 8-10 napig tartott, kedvenc találkozóhelyévé vált a messze vidékről jött kereskedőknek és vásárlóknak. Nagyjából így van ez még ma is. Erre a hagyományos vásárra régebben lejöttek a liptói, árvái vásznosok, a vág- völgyi faárukészítők, a morvaországi konfekciósok és a dunántúli mezőgazdasági termelők. Ennek hagyománya- kép ma szintén messze vidékről jönnek ide árujukkal a földműves szövetkezetek, üzemek, és a divatáruházak divat- bemutatói. A járási nemzeti bizottság kereskedelmi osztálya az idén is nagy gondot fordít a vásár megrendezésére. Körülbelül 200 sátorban árulják majd termékeiket az üzemek és szövetkezetek és ezenkívül 15 lacikonyhát is állítanak fel a mezőgazdasági termelők és BFSZ-ek. A vásáron bemutatják a villanymosógépek, varrógépek és porszívógépek használatát. A dunamocsi, muzslai, bélai, karvai és még több szövetkezet az idei bortermelésből gazdag felhozatalt szervez és a ropogósra sült pecsenyére, vagy a finom ízes gulyásra, halászlére csúszik majd az új bor. A vásárt október 20-án, 21-én, és 22-én tartjuk meg, ahová szeretettel várunk mindekit, köztük a fiatalokat is és reméljük, jól fogják ott magukat érezni. GRZNÄR JÓZSEF, a járási nemzeti bizottság kereskedelmi osztályának vezetője, Párkány. ★ ★ ★ amivel egy „élő” kapuőrnek feltétlenül kellett rendelkeznie. Ezek a mesebeli állatok sohasem éltek. Bizonyos természeti erő megnyilvánulásai voltak, amelyeket az akkori emberek nem tudtak rr\egmagyarázni. * * * Mészáros János szenei olvasónk érdeklődik mi volt a hét világcsoda. — Válaszunk az alábbi: Az ókorban hét világcsodát ismertek. A 150 méter magas Cheopsz-pira- mist, utána következtek az úgynevezett „függőkertek”, melyeket Babylonban Nebukadnezar a felesége részére épített. A harmadik világcsoda Diana temploma volt Kis-Ázsiában, a negyedik Zeus szobra, az ötödik Mauso’eus király sírszobra, a hatodik a rhndosi Kolosz,. Napisten hatalmas bronzszobra. A hetedik világcsoda Phorus szegén egy 160 méter magas fehér márványból épült torony. A hét világcsoda közül ma már csak a piramisok léteznek. SZÉPÜL VÁROSUNK Párkányt nem sokan emlegetik az országban, nem is sokan ismerik. De aki egyszer itt járt, nemigen jelejti el, mert megtetszik neki a Duna mellett fekvő kis mezőváros. Az illető ha rég járt Párkányban és most újra eljön, egész más kép fogadja mint régen. Mintha szárnyakat kapott volna az építkezés, olyan nagy ütemben halad és az építkezéssel együtt fejlődik, szépül a mi városunk Párkány is. Az első örömteljes lépés az egész város lakásainak számára, a iárdák megjavítása volt. De a járdák megjavításán iávül sok más épülettel is gazdagodott a város. Nem csoda, ha valamelyik színjátszó csoport fellép a kultúrházban, mindig telt ház van. Ennek az is az oka, hogy új szép kultúrházat építettek a városban, amelyben szeretettel tapsol a közönség a jó színjátszó csoportoknak és szívesen jár el ide. Régen a párkányi fiatalok csak a nyolc elemi osztályt végezhették el idehaza, felsőbb iskolák csak Esztergomban, vagy a még távolabbi Érsekújvárban voltak. Tehát ha a párkányi fiatal felsőbb iskolába akart járni, akkor sokat kellett neki utazni a tanév alatt, ma pedig szép kétemeletes magyar tizenegyéves iskola épült, ahová a környék fiataljai is eljárnak tanulni. Sok családi házat is építenek és nemsokára egy egész utcasort fog képezni az új családi házak sora. Még nem is olyan régen, csak a Dunában fürödhettek a fürdőzni vágyó fiatalok. Most pedig korszerű fürdő nyílt a városban, amelyet artézi vízzel látnak el és nemcsak a városbeliek látogatják, hanem idegenek is. Az újonan épült tej- és vajfeldolgozó üzemre is büszkék a párkányiak. A vásártéren régente vidáman rúgták a fiúk a bőrlabdát és lármáztak. Ma már elült a firma és az új családi házaknak végtelen sora húzódik itt. Büszkék vagyunk a parkosításra is, ami igen széppé teszi városunkat. Hogy kik szépítik városunkat, erre csak egy válasz lehet. A szocializmus harcos építői. Mert hiszen mindnyájunk érdeke, hogy városunk még szebb és gazdagabb legyen. WEPPERY LÁSZLÓ. Párkány Válaszolunk olvasóinknak dik országa felett és legyőzi az oda- merészelö ellenséget. A görögök természetfeletti erőket tulajdonították a zentaurusoknak és a silenosoknak és mint a hegyi erdők isteneit tisztelték őket. A silenost mint félembert—félállatot képzelték el, aki félig ló, lófülekkel, lófarokkal, lósarkantyúval és állati arckifejezéssel, Később úgy gondolták, hogy a sileno- sok Dionízusztiak, a bor istenének víg Csoportjához' tartoznak és hogy a víg- ságot jelképezik. Ezeknek az isteneknek a tiszteletére az emberek silenosoknak öltöztek és játékok, dalok formájában dicsőítették Dionízuszt. Ezekre a játékokra vezethető vissza a színház eredete. A zentaurusok azonban, amelyek lovat ábrázoltak emberi testtel, a haragos erdei szellemet testesítették meg. amelyek az emberek rosszakarói voltak. 900 évvel időszámításunk előtt egy asszír király kapuját is eoy madárszárnyú és emberfejű ló „őrizte”. A madárszárnya a gyorsaságot jelképezte,
