Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-29 / 39. szám

2

1956. szeptember !9.

ÉLETÜNK

Az évzáró gyűlésekről

A CSISZ tagok tőlük telhetőén a legalaposabban készítik elő az évzáró gyűléseket. Először az alapszervezet vezetősége ül össze és beszéli meg a teendőket, pontos tervet dolgoz ki az évzáró gyűlés lefolyásáról, utána összehívják a tagsági gyűlést éa a tagok még változtatnak a terven. A tagsági gyűlés után komoly agitáció indul meg a tagok között és egymást győzik meg arról, hogy mindenki jelen legyen az évzáró gyűlésen. A lányok vállalják, hogy kidíszítik a termet, a fiúk a zenekarért vagy kultúrműsorért vállalnak felelősséget. A tagság egy része a felnőttek között is szervező munkát végez, mert ma már a legtöbb helyen — és ez nagyon egészséges jelenség — azt akarják a fiatalok, hogy a felnőttek is jelen legyenek az évzáró gyűlésen. Lássák meg mit végeztek a fiaik, lányaik egész éven át, hogy milyen komoly munkát fejtenek ki a falu további felvirágoztatásában. Fontos is, hogy a szülők tudomást szerezzenek arról, hogyan tanulnak, szórakoznak a fiatalok a CSISZ keretén belül.

Az alapszervezet vezetősége közösen megcsinálja a beszámolót. A vezetőség minden tagja jelentést tesz arról az alapszervezet elnökének, hogy a rájuk háruló feladatokat hogyan végezték el és a tagok hogy teljesítették azokat. Beszámolnak arról is, milyen akadályok merültek fel a munkájukban és a jövőben mit, hogyan kell végezni, hogy ezeket eltávolítsák. A pénztámok az alapszervezet gazdasági helyzetéről és a tagsági díjak fizetéséről ad jelentést az elnöknek. A vezetőség illetékes tagjaitól jelentést kap még az elnök, a fiatalok sportolásával kapcsolatban, ideszámíthatjuk a kirándulások rendezését is, a kulturális ténykedésről, ugyancsak ideszámítjuk a könyvtár működését, a sajtóterjesztést és a politikai iskolázás lefolyását, megszervezését is. A jövő évi terveket legalább is nagyvonalúan szintén elő kell készíteni és az évzáró gyűlésen a tagság elé terjeszteni.

Az alapszervezetek vezetőségei ne feledkezzenek meg a sajtóterjeszlés fontosságáról. Az évzáró gyűléseken nyilik arra legjobb alkalom, hogy propagáljuk az ifjúsági sajtó fontosságát. Mennyire fontos az, hogy minden fiatal újságot olvasson, azt tudja már minden vezetőségi tag. Egész biztos tudomásukra jutott már, hogy abba a faluba, ahol a fiatalok túlnyomó része előfizet az ifjúsági sajtóra, sokkal jobb az alapszervezet, mint ott, ahol nem így áll a dolog. Könnyebb ott a vezetőségnek is boldogulni és a fiatalok nagyobb odaadást tanúsítanak az alapszervezet iránt. Ez azért van így, mert az ifjúsági sajtóból értesülnek a többi alapszervezet sikereiről, hibáiról, a központi bizottság határozatairól és arról, hogy milyen feladatok várnak a jövőben a fiatalokra. Ez a tudat felelősséget vált ki belőlük az alapszervezet ügyei iránt. Ezért az elnöki beszámoló az évzáró gyűléseken különösen nagy súlyt helyezzen arra, hogy az alapszervezet minden tagja a i gközelebbi időkben előfizessen az ifjúsági sajtóra.

Amikor az elnök a vezetőség többi tagjától megkapja a jelentéseket és személyesen is meggyőződik azok helyességéről, hitelességéről, a jelentések alapján megcsinálja a beszámolót, amit aztán felolvas az évzáró gyűlésen. Nagyon helyes az, ha a fiatalokat név szerint dicséri vagy bírálja az elnök a beszámolójában. Persze ebben az esetben azt is meg kell mondani, hogy a fiatalok miért érdemelnek dicséretet vagy bírálatot és a dicséretnek nem szabad olyannak lennie, hogy a fiatalokban azt a gondolatot váltsa ki, hogy nélkülük nem folyna a munka az alapszervezetben. De a bírálatnak sem szabad lesújtani a fiatalokat, nehogy elvegye a kedvüket a további munkától.

A jövő évi ténykedés szempontjából alapvetően fontos, hogy a vezetőséget a lehetőség szerint a legjobban válasszák meg a fiatalok. A vezetőség választásánál mindent latba kell vetni, ami azzal a fiatal életével függ össze, akit megválasztanak. Sokszor tekintetbe kell venni azt is, hogy a rátermettségen kívül mennyi odaadást tanúsít az a fiatal az alapszervezet iránt, akit a vezetőségbe választanak. Azt is szem előtt kell tartani, hogy necsak az elnök és a kultúrfelelős legyen gerinces fiatal a vezetőségben, hanem a vezetőség minden tagja. Általában nagy hiba az, ha e két vezetőségi tagon kívül a többi vezetőségi tagot csak „ráadásként” veszik a fiatalok. Hiszen a könyvtárosnak, sportfelelősnek és más funkcióban lévő vezetőségi tagnak ugyanolyan szerepe van az alapszervezet vezetésében, mint az elnöknek és jól végzett munkájukkal szintén alapvetően járulhatnak ahhoz, hogy az alapszervezet fejlődjön. Számos példa van arra, hogy sok helyen ahol csak az elnök és a kultúrfelelős dolgozik és a vezetőség többi tagja nem végzi el rendesen a feladatát, ott bizony hiba van a szervezeti életben. Hogy jó legyen az alapszervezet elsőrendű követelmény, hogy a vezetőség minden tagja — és minden fiatal — tehetsége szerint a legjobban vegye ki részét a szervezet munkájából.

Az elmondottakat tekintetbe véve szervezzük meg az évzáró gyűléseket és arra törekedjünk, hogy az évzáró gyűlés után nagyobb lendülettel fejlődjön az alapszervezet.

BAGÓT A ISTVÁN

A CSISZ SZIKB vándorzászlaja Trnavába

A CSISZ SZLKB elnöksége Bratisla- vában a „CSISZ SZLKB vándorzászlaját Szlovákiában a CSISZ legjobb járási vezetőségének a CSISZ trnavai járási vezetőségének ítélte oda, amely az elmúlt időszakban a legjobb eredményeket érte el."

A trnavai járás ifjúsága alaposan kivette a részét a járásban az építő feladatok teljesítésében, és igen szép eredményeket ért el a gazdaságosabb termelés érdekében, a termelési feladatok túlteljesítésében, az újítók

mozgalmában, az új technika bevezetésében, valamint a nyári mezőgazdasági munkában. A járás legnagyobb üzemében a „Kovosmalt”-ban a szocialista munkaversenybe az ifjúság

96 °/o-a bekapcsolódott. Nem megy

ritkaságszámba, hogy az ifjúsági kollektívák több mint 200%-ra teljesítik a feladatokat. A Zornica Tmava üzemben a fiatalok azért versenyeznek, hogy a lehető legtöbb árut arany

címkével láthassák el. A verseny a fiatalok kezdeményezéséből indult ki. A júniusi hónap a fiatalok kezdeményezéséből a Technika hónapja volt. A nyári mezőgazdasági munkák idején 39 ifjúsági munkacsapatot alakítottak, 26 faluban EFSZ-t, amelyek több mint 50.000 brigádórát dolgoztak le. Az összes fiatal kombájnos bekapcsolódott a legjobb kombájnos címért indított versenybe. A falusi szervezetek ahol eddig még nem alakítottak EFSZ- eket, megnyerik a kis- és középparasztokat az EFSZ számára.

A pionírcsoportok is gazdag nyári tevékenységet fejtettek ki, amelyek közhasznú munkára irányultak. Sétákat, kirándulásokat és vándorlásokat rendeztek a vidéken. Az ifjúság nyári tevékenységének keretén belül a járásban 58 'fjúsági kirándulást és találkozást rendeztek. A CSISZ tagok a kulturális tevékenység és az ifjúság politikai nevelésének terén is szép eredményeket értek el. Negyvenegy propagandista vezeti majd ez idén a köröket. A CSISZ járási vezetőségének 17 járási szeminárium vezetője van. A járási vezetőség gondoskodik a CSISZ járási szervezetének növekedéséről is. Az elmúlt három hónapban 546 fiú és leány tépett be- a CSISZ - be Három új' a'.spsze-vezet is alakult.

A zász’ót a CSISZ'SZLKB képviselői szeptember 21-én a CSISZ járási vezetőség ünnepélyes ülésén adják át.

Szép kezdeményezés

Az apátfalvai Polana nemzeti vállalat dolgozóinak már régi kívánsága hogv gyermekeik részére vidám és kellemes szórakozást biztosíthassanak Több ötlet és tanácskozás után arra az eredményre jutottak, hogy bábszínházát kellene szervezni

Az üzemi CSISZ szervezet azonban magáévá tette ezt a dolgot és ma már bábszínházban szórakoznak » fiatalok. SÖLYOM . LÁSZLÓ

Losonc.

Azóta lelkes természetjárók

Szeptember elején történt az eset. Az egyik tátrai üdülőhelyen töltöttem szabadságomat és társammal együtt kora reggeltől késő délutánig a hegyeket jártuk. A tátrai tájak nyárutóján a legigézöbbek és a hegyek ezer varázslatos szépsége tárult szemünk elé.

Zuhogtak ránk a nap aranysugarai, jelüdítő volt az erdő képe, elbűvölt a hegyóriások panorámája. Lankadatlanul jártuk a hegyoldalakat s alkony at tájt tértünk vissza érv gyönyörűen eltöltött nap emlékével. — A szálloda bejáratában négy ismerősünkkel találkoztunk. Megbeszéltük, hogy vacsoránál találkozunk. Szobánkba ■ ’.ettünk, átöltözködtünk és siettünk le az étterembe.

Étkezés közben társammal a másnapi túrát beszéltük meg, majd új asztaltársainkhoz fordulva, megkérdeztük, mi a tervük.

— Pihenni jöttünk, — válaszolta az egyik. — Reggel késön kelünk, napközben rövidebb sétákat teszünk, közben napozunk egy keveset, mert barnára sülten akarunk hazatérni. Délutánonként a szokásos sakk- és kártyapartít sem mulasztjuk el. Este természetesen tánc éjjelig.

— No, ez nem valami fényes turista-program, — jegyeztem meg nem minden él nélkül, majd hozzátettem, hogy e hegyekbe az&rt jön az ember, hogy minél több időt töltsön a szabadban és élvezze a természetet.

— A tüdőnek a természetben való tartózkodás valóságos nagytakarítást

jelent, de az idegeknek, a kedélynek is nagyon jó szolgálatot tesz a csend és a °zabad, pormentes levegő, — magyaráztam ismerőseimnek.

— A természetjáróban felgyülemlik a napfény, az erdő madárjüttyös hangulata s az erősíti, szilárdítja benne a jó kedélyt, ami minden vérbeli természetjárónak fő jellemvonása.

De még egy más előnye is van a természetjárásnak — magyaráztam tovább. — Ez az a sport, amelyet a gyermekkortól kezdve egészen az öreg korig egyformán űzhet mindenki.

Ezek a szavak mintha hatottak volna, mert bátortalanul ugyan, de megkérdezték, velünk tarthatnának-e másnap.

— Már hogyne tarthatnának — válaszoltam — de egy feltétellel. Este korábban lefekszünk és reggel pontosan 7 órakor a szálloda előtt találkozunk.

Dicséretükre legyen mondva, mindkettőt betartották. A felszerelésük nem volt a legjobb. Könnyű, várost aszfaltra való félcipő volt a lábukon.

— No, nem ba:, saját kárán tanul dz ember — gondoltam. Különben is szép napsütéses idő volt, derült égbolt, felhőnek még a nyoma sem látszott.

Nekivágtunk a hegyeknek. Lassan persze, a szokottnál is lassabb iramban, hogy az újoncok belejöjjenek egy kissé a gyaloglásba. Célunk a három órányira fekvő Sziléziai men- ház volt. Közben beszélgettünk, tréfálkoztunk, valami divatos slágert is dúdoltak. Csak akkor csendesedtek el.

amikor nem messze a céltól sziklássá vált az út. Könnyű félcipőjükkel bizony tojástáncot jártak a köveken. Nem igen Ízlett már a gyaloglás. Az ég is megharagudott ránk, sűrű hóvihar tört ránk. Nagyobb baj nem történt, mert hamarosan a turista- házhoz érkeztünk. Leráztuk magunkról a havat és átázott ruháinkat a kályhánál szárítgattuk. Közben forró teát és jó ebédet kaptunk. Szótlanul, de farkasétvággyal evett a társaság.

Amikor egy kissé már kipihentük fáradalmainkat,, hegyről le elindultunk hazafelé. Nótázás, tréfa az úton nem nagyon volt, de annál több szemrehányó pillantás és bíráló megjegyzés.

Másnap csak a vacsoránál találkoztunk velük. Nehezen indult a beszéd, lassanként mégis csak természetjárásra terelődött a szó.

— Bevallom — szólalt meg az egyik áldozat, — a tegnapi elkedv- telenedésnek a félcipő volt az oka. A természet még haragosan is fenséges.

— A vége az lett, megkértek, segítsek megfelelő felszerelést beszerezni, mert a szórakozásra szánt összeget inkább erre költik.

így is lett. Meg aznap és a követ - kezó napokon is együtt jártuk a tátrai hegyeket. Szabadságuk leteltével arra kértek, hogy odahaza is velünk tarthassanak a túrákon.

Azóta lelkes természetjárók.

FEKETE MIHÁLY

Míg nálunk Csehszlovákiában bizony már hűvösek a napok, és csak a legedzettebbek merészkednek be a vízbe, addig a szabadságukat Bulgáriában töltő dolgozók vígan sütkéreznek a Fekete-tenger partján és élvezik a nap égető sugarait.

Kultúrházat, kultúrházat!

Egy idegen ha megkérdezné egy végfarkasdi lakostól, hogy hol van az ígéret földje, egész biztosan azt felelné, hogy nálunk Vágfarkasdon. Bizony az a lakos nem is sokat tévedne. Nem tévedne, mert immár negyedik éve ígérgeti a község vezetősége a lakosságnak, hogy megoldják a kul- túrház kérdést és nemsokára kullúr- ház lesz a faluban. És ígérnek állandóan ígérnek, de semmit nem adnak.

Azt hiszem sokan tudják, hogy Vágfarkasd az ország egyik legnagyobb községe, lakosainak száma megközelíti a hétezret, mégis már negyedik éve lesz, hogy nincs kul túrház, ahol a fiatalok szórakozhatnának, művelődhetnének.

Pedig volt itt kultúrház, még hozzá igen szép, emeletes épület. Négy évvel ezelőtt még ide jártak a vágfar- kasdiak szórakozni, művelődni, mert bizony alaposan kihasználták a kultúrházat, sok színdarabot mutattak itt be és sok kultúrestet rendeztek. Nem múlt el olyan hónap, hogy valamelyik tömegszervezet valami újdonságot nem mutatott volna be a közönségnek. Az ilyen előadások alkalmával mindig roskadásig megteli a terem nézőkkel. Mégis a lakosság legnagyobb megdöbbenésére közel négy éve áruházat csináltak a kultúrházból.

És mi történt azután? Valamennyi tömegszervezet szétesett a faluban, megszűntek a kultúrbrigádok. A kocsmák megteltek emberekkel és azóta jobban fogy a rum és más szeszes ital. Persze a legnagyobb fogyasztók a fiatalok közül kerülnek ki. Azóta napirenden vannak a verekedések, civakodások, a padlásokról lekerülnek a porosfedelü ponyvaregények. Ezeket olvassák és ilyen módszerekkel szórakoznak a fiatalok.

Dehát hová is mehetnének máshová, ha nem a kocsmába? Nincs kultűr- ház, nincs egy rendes helyiség, ahol összejöhetnének és közös ténykedést fejtenének ki. E tarthatatlan helyzet láttára a faluból már 6okan felhívták az illetékesek figyelmét, hogy valamit tenni kellene. Mondogatták is a hivatalos vezetők, hogy majd lesz kultúrház. § TÖTH GYULA

Mit kell tudni a sajtokról?

A tej már az i. e. időkben is igen nagy szerepet töltött be az emberiség táplálkozásában. A nagy orvosi lángelme Hippokrates már az ókorban megállapította a tej ülönös gyógyító hatását, nélkül, hogy annak alkotó részeit ismerte volna. A tejjel csak Pasteur korszakalkotó munkássága nyomán kezdhettek el behatóbban foglalkozni a XIX. század derekán. A pasztőröző gép megjelenése után megindult a tejipar általános gépesítésének a folyamata, melynek tökéletesítése állandóan tart. A korszerű elemző vegytan és az élettani tudomány fejlődése nyomán ma már 125 vegyianyag jelenlétét sikerült felfedezni a tejben. E ténynél fogva köny- nyen elhihető az is, hogy még senkinek sem sikerült a természetes tejjel egyenlő műtejet előállítani.

Rendkívül nagy jelentősége van a tejnek az élelmiszer iparban is, mert igen változatos élelmicikkeket lehet belőle készíteni. Ez alkalommal csak a sajtnak, mint a tejtermékek legértékesebbjének a jelentőségét kívánom kihangsúlyozni.

A sajtok fontossága és jelentősége először -is abban rejlik, hogy bennük természetes úton konzerváljuk a tej legfontosabb alkotó részeit és kony- nyebben szállíthatjuk ezáltal a legtávolabbi üzletekbe is. A sajtok lassan mindennapi étkezésünk szerves részévé válnak, mert átmegy a köztudatba azok magas tápértéke és köny- nyű emészthetősége. A magas tápértékre a kővetkező példát hozom fel: egy kg juhsajt tápértéke 3333 kalória, amely vetekszik 37 darab tojással, vagy 2V2 kg marhahússal, vagy 1 kg kövér disznóhússal. Mivel az emésztést nagyban elősegíti, szokás az étkezés végén szerepeltetni,

A sajtok alapanyaga rendszerint a tej, de lehet tejfelből, tejszínből és túróból is készíteni sajtokat. Maga a tej lehet tehén, juh, kecske, sőt bivalytej is. A kiindulási anyagot véve figyelembe, megkülönböztetünk édes és savanyú sajtokat. Származás alapján pedig tehén- és juhsajtokra osztályozzuk. A minőséget aszerint nézzük, mennyi a sajt zsírtartalma. A kövér sajtban 50 °/o-os a zsírtartalom. a félkövérben 25 °/o-os. a soványban pedig 10 % -os a zsírtartalom.

Minden egyes sajtféleségnek megvan a sajátos szaga, és íze, amire a vevőnek ügyelnie kell, ha sajtot vásárol.

A sajtgyártás első föszakasza a sajt elkészítése, a második pedig a sajt érlelése. Az érés rendkívül bonyolult folyamat, amelyben baktériumok és különböző csírák vesznek tevékeny részt. Az érési folyamatot három részre lehet osztani: elő, fő és utóérésre. Az előérést, amely néhány napig tart a tejsav baktériumok okozzák. A főérés alatt sokféle fajta mikroorganizmus vesz részt a sajt átalakításában és lehetővé tesz:k a fehérje lebontását. A sajtérés befejező szakaszában az utóérésben az elhalt csirák enzimjei vesznek részt. Az egyes sajtoknál az érlelés ideje nagyon különböző. A tejszínes vagy' krémsajtoknál két-három nap. a kamambsrt típusúaknál 4—8 hét, a rokfortnál 30—40 nap, az ementáli sajtnál 10— 12 hónap, a permezánnál pedig 1-2 év az érlelési idő. Elkerülh°tct'on azonban, hogy a sajtok gyártásában, illetve azok érlelési ideje alatt ne álljanak be káros elváltozások is. A hibás sajtok nagyon .jól felhasználhatók ömlesztés útján, amikor is a hibás sajtokhoz olyan vegyianyagokat adnak, amelyeknek a segítségével elorik, hogy a zsír a sajtanyagban jól elosztódik, és a fehérjék is könnyen oldhatókká válnak. Az ömlesztett sejt tulajdonképpen félkonzerv sajt, mert tartósabb a természetes sajtoknál. Eltarthatósága azzal van összefüggésben, hogy az ömlesztés közben a sajtban élő csírák egy része elpusztul és hogy a levegővel való érintkezéstől a csomagolás megvédi. A kirándulók azért is szeretik, mert portyázásaik alkalmával kényelmesen magukkal vihetik.

Az elárusítók és a fogyasztók figyelmébe még csak annyit, hogy 3 felszeletelt sajtok mindig üvegbúra alatt álljanak, vagy tü'.lel takarják le a légyveszedelem ellen. Továbbá az elárusítók ügyeljenek arra is. hogy a sajttészta metszési felülete mindig friss legyen, mert így tetszetősebb és .jobb benyomást tesz a vevőre Mi vel kiváló minőségű sajtokat csak kiváló minőségű tejből lehet előállítani, fontos, hogy a tejtermelő nagy gondot fordüson a tej előállításár és annak szakszerű kezelésére, amici a tej eljut a feldolgozó üzemekbe.

Ing CZ'MER VIKI'J