Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-22 / 38. szám

8 1956. szeptember 92. TESTNEVH.ÍS* * NIMHIVEDILtM Ot mérkőzéssel folytatódnak az I. Liga küzdelmei Holnap: Szovjetunió — Magyarország I. Liga küzdelmeiben már minden csapat bekap­csolódott. Teljes fordulóra azonban még a múlt vasárnap sem került sor, miután a Dynamo Praha csa­pata Dél-Afrikába utazott. Az utolsó forduló meglepe­tése, hogy a Slovan Bratislava pontot vesztett Eperjesen. Végre győzelmet aratott a Spartak Kosice csapata is. Az utóbbi időben mintha balszerencse üldözte volna a kassai csapatot, most azonban sikerült 1:0 arányban legyőznie Spartak Hradec Královét. Vasárnap öt mérkő­zéssel folytatódik a küzdelem. TT olnap Moszkvában Magyarország labdarúgó csapata szerepel. Az őszi évadban a Szovjetunió is és Magyarország tizenegye is már játszott mérkőzést. Kü­lönösen nagy érdeklődés előzte meg a magyar válogatott csapat játékát, miután szereplésüket az utóbbi időben sorozatos balsiker kisérte. A magyarok kiválóan felké­szültek a jugoszlávok elleni mérkőzésre: megszilárdult a fegyelem a közösségi szellem, feljavult a játékosok erőnléte és megsokszorozódott játékkedvük. Az alapos munkának meg is lett az eredménye. A magyar csapat jó játék után 3:1 arányban legyőzte Jugoszlávia váloga­tottját. A Szovjetunió csapata a Német Szövetségi Köz­társaság válogatottja ellen játszott. A találkozó nagy küzdelmet hozott, végül a Szovjetunió csapata győze­delmeskedett 2:1 arányban. A szakemberek szerint mind a két csapat jó formában van s így a holnapi találkozó nagy összecsapást ígér. Jósolni nem akarunk. Mindkét csapat egyforma eséllyel küzd. A z idei női tőrcsapat világbajnokságot Londonban rendezték meg. A világbajnokságon első számú esélyesként a magyar tőrvívó csapat indult, hiszen 1952 óta mindig a magyarok végeztek az első helyen. Most azonban meglepetés született. A magyar csapat tagjai nem bírták idegekkel a küzdelmet és a világbajnokságon a harmadik helyen végeztek. Meglepetésnek számít az is, hogy a női tőrcsapat világbajnokságot a szovjet csa­pat szerezte meg. A szovjet vívók ezelőtt még soha nem nyertek világbajnokságot. ^ki látta a csehszlovák—magyar atlétikai találkozót az élvezetes jó küzdelemben gyönyörködhetett. A magyar férfiak 115:99 arányban, a nők 60:46 arányban győztek atlétáink ellen. A kétnapos atlétikai viadalon világcsúcs és több országos csúcs született. Kár, hogy a csehszlovák válogatottban nem szerepelhetett Zátopek és Merta. Igaz, hogy a magyar csapatban sem állt rajt­hoz Iharos, Homonnai és Gremingemé. A verseny egyik legkiemelkedőbb száma Rozsnyói 3.000 m-es akadályfu­tása volt. Rozsnyói már régen világcsúcs formában van, de valami okból sosem sikerült megdöntenie a fennálló világcsúcsot. Most azonban sikerült, és 8:35.16 p-es ideje nagyszerű világcsúcs. A csehszlovák Müllerová 800 m-en a harmadik helyen végzett, azonban így is 2:11.6 p-el új csehszlovák csúcsot futott. A 4x400 m-es váltóban is a magyarok győztek, ennek ellenére a cseh­szlovák váltó 3:10.1 p-es ideje új csehszlovák csúcs. A magyar váltó ideje 3:9.8 p. szintén új magyar csúcs. A magyarok kiváló súlylökő nője Fehér Mária, kétszer is megdöntötte a fennálló országos csúcsot. Meglepetés volt Zátopková veresége és ugyancsak meglepetés Valent győzelme a diszkoszvetésben. Meg kell még említeni azt is, hogy a kalapácsvetésben Csermák kitűnő formát árult el és 62.35 m-el új magyar csúcsot dobott. Itt azonban figyelembe kell venni azt is, hogy Csermák ettől na­gyobbat is dobott, azonban mind a kétszer kilépett. a csehszlovák ökölvívók részére már régen rendez- tek nemzetközi mérkőzést. Éppen ezért nagy örömet jelentett, hogy vasárnap Csehszlovákia—Egyiptom nemzetek közötti ökölvívó mérkőzésre került sor. Az egyiptomiak megállták a helyüket és mindegyik mérkő­zésen kitartóan, szívósan küzdöttek. A csehszlovákok közül különösen Zachara öklözött kitünően. A csehszlo­vák ökölvívók végeredményben 14:6 arányban győzedel­meskedtek az egyiptomiak ellen. Tömegverekedés, öt súlyos sebesült, 100 gumibotos rendőr ... A közelmúltban Spanyolországban portyázott a brazíliai Botafogó csa­pata. Barcelonában, az egyik esti mérkőzésen már 2:0-ra vezetett a vendégcsapat az első félidőben. Sport­szerű játék folyt, a brazilok szépen, „elegánsan” játszottak. A II. félidő elején a brazil kapu volt ostrom alatt. Aztán ismét brazil támadás követke­zett. Lőttek is gólt a brazilok, a já­tékvezető azonban nem adta meg. A következő spanyol támadásnál Kubala és a brazil kapus egyszerre ugrott fel a labdáért. A labda a kapusé lett, azonnal ki is rúgta a brazil kapuvédő, de rögtön utána — mint egy örült — előreszaladt és a legközelebb álló két spanyol csatárt ütlegelni és rugdalni kezdte. Kubala segíteni akart bajba­jutott honfitársain, de nem ért el odáig, mert három brazil nagyhirtelen rávetette magát. Ekkor a Barcelona gyúrója, egy 50 éves férfiú, szódavi­zes palackkal sietett két sérült játé­kosa segítségére, de ő sem érte el célját, mert a brazil középhátvéd egy jól irányzott rúgással leterítette. (Sú­lyos sérüléssel kórházba került a gyúró). Tulajdonképpen most kezdődött az igazi csetepaté. Ebben már a brazil csapat vezetői, gyúrói és tartalékjáté­kosai is tetlegesen résztvettek és szinte fantasztikus verekedésbe kezd­tek. Persze, a Barcelona tartalékjáté­kosai sem voltak restek — pihent játékos mindig jól jön egy kis vere­kedésnél — és bajbajutott társaik segítségére siettek. A kitünően küzdő brazilokkal azonban nem bírtak. Ek­kor 100 — gumibottal felszerelt — rendőr avatkozott a harcba. A brazi­lok addigra már öt spanyol játékost „készítettek ki” úgy, hogy kórházba kellett őket szállítani, .aztán a ren­dőrökkel is szembeszálltak, de hiába, a gumibot az mégiscsak gumibot, ilyesfélével pedig a derék brazil har­cosok pillanatnyilag nem rendelkez­tek. Így aztan végül győzött a rendőri túlerő... Sokan feltehetnék a jogos kérdést: vajon mit csinált ez idő alatt a já­tékvezető? Egy ideig a pálya közepé­ről nézte az eseményeket, aztán ki­ment és a megafonon keresztül közölte, hogy kiállítja az egész brazil csapatot, még a tartalékosokat is. A brazil együttes tagjai különben egész nap a rendőrségen voltak ki­hallgatáson és csak hosszú órák múlva hagyhatták el Barcelonát. A brazil kapust azonban • nem engedte el a rendőrség, sőt le is tartóztatta. A spanyol sajtó felháborodottan ír a történtekről s legenyhébb jelzőik „civilizátlan vadak” -nak emlegetik a brazil játékosakat. A svédországi Idrottsbladet azt írja cikke végén: „sajnálatos, hogy ezek a játékosok, akik a pályán kívül olya­nok, mint a gyermekek, nem tudnak magukon uralkodni”. Budapesten tartották meg a Csehszlovák — Magyarország atlétikai viadalt. A 200 m-es női futásban Neszmélyi (Magyarország) győzött 24.9 mp-es idővel. 2. Gerhardt (Magyarország), 3. Strejckova (CSR), 4. Tackova (CSR) Mit keli tudni a kosárlabdáról A kosárlabda szép és érdekes csapatjáték. Az a cél, hogy két­szer húsz perces játékidő alatt a szabályok betartásával a já­tékosok minél többször juttassák a labdát az ellenfél kosarába, illetve minél kevesebbszer kerül­jön a labda a saját kosarukba. A játékból elért kosár két pon­tot jelent, ezért születnek nagy eredmények. A kosárlabda-játék rendkívül gyors és aránylag kis területen — 26X14 méteres iá- téktéren — 10 ember állandóan mozogva könnyen követ el sza­bálytalanságot, pl. meglöki el­lenfelét, vagy ráesik vagy beléro- han. A szabálytalankodó játékos terhére ún. „személyi"-t ítélnek, a másik játékos büntetődobást dobhat. Ha valaki öt személyi hibát követ el, annak végleg ki kell állnia a játékból, de helyére cserejátékos állhat be. (Egy csapatba 5 kezdő és 7 cserejátékos állhat be!) A büntetődobásokból kosár esetén egy pontot érnek el. Ha a sza­bálytalanság kosárradobás köz­ben következett be a védő részéről, akkor két büntet ódo­bást dobhat a támadójátékos. Két büntetődobás jár minden személyi hibáért a mérkőzés( utolsó három percében és a hosszabbításokban is. Előfor­dulhat az is, hogy egy támadó kosárra tör és közben szabály­talanságot követnek el ellene, de mégis sikerült a labdát még sípszó előtt a hálóba juttatni. Ilyenkor a kosár érvényes és még■ egy büntetőt is dobhat a támadó játékos. Fontos szabály, hogy a lab­dát az ellenfél térfelére tíz másodpercen belül át kell jut­tatni. Ez a gyors játékot szol­gálja. Érdekes az ú. n. három másodperces szabály is. Ez elő­írja, hogy a támadójátékos a büntetőterületen — a palánkok előtti egyenes vonalakkal hatá­rolt területen — három másod­percnél tovább nem tartózkod­hat. Ez a szabály főleg <* közép játékosokat készteti állan­dó mozgásra. A kosárlabdában labdával a kézben nem lehet futni, hanem csak két lépést lehet tenni. Utána vagy vezetni lehet a lab­dát vagy kézben tartani, ha az ellenfél térfelén van. Ha a félpályán már áthozták a labdát, akkor nem lehet visz- szajátszani. A mérkőző csapatoknak joguk van a játékidő folyamán négy ízben egyperces ún. „holtidőt" kérni. Ez nem számít be a ren­des játékidőbe, s ezek célja taktikai megbeszélés. Ha á sza­bályos játékidőben egyenlő az eredmény, akkor mindaddig öt­perces hosszabbításra kerül sor, amíg el nem dől a találkozó sorsa. A hosszabbítások alatt is kérhet minden csapat egy- egy holtidőt. A „személyi hibákon" kívül kosárlabdában vannak ún. „tech­nikai hibák" is. Akkor Ítélnek ilyet a játékvezetők, ha valaki jelentkezés nélkül elhagyja a játékteret, kibeszél a pályáról, vagy szándékosan késlelteti a játékot, sportszerűtlenül visel­kedik ellenfelével, vagy a já­tékvezetővel szemben. Techni­kaival büntetik az edzők pályára való bekiabálását is. A technikai hibáért egy bünte­tőt ítél a játékvezető és azt bármelyik játékos dobhatja. A kosárlabdában — ha a labda játékon kívül van — bármikor lehet cserélni és annyiszor, ahányszor azt az edző szükségesnek tartja. A cserét 30 másodpercen belül kell végrehajtani és mind a kiálló, mind a beálló játékosnak jelentkeznie kell a játékvezetők egyikénél. A két játékvezetőn kívül — akiknek hatásköre és működési területe azonos, — hivatalos személy még a mérkőzéseken az időmérő és a jegyző. Az utóbbi a hivatalos jegyzőkönyv­be írja a kosarakat, feljegyzi a személyi hibákat, s nyilván­tartja az eredmény alakulását. Ez is világcsúcs! Valdemar Peterson valami­kor sokszoros válogatott volt a dán együttesben. A most 80-ik születésnapját ' ünneplő ’Petersen bácsi már 1912-ben — miután kiöregedett a játék­ból — elvállalta egyesülete, a Boldklubben Frem ifjúsági csa­patának edzői tisztét. Bár ma már nem edzősködik, taktikai tanácsaival sokszor kisegíti a fiatal edzőket. Jobb későn mint soha Újlaki József, a franciaor­szági Nice magyar származású válogatott csatára mégis marad a Nice-ben. Ügy volt, hogy Torinóba megy, de a sokmillió francia frankos „fájdalomdíj“ után rájött, hogy mégis „izzó francia szív" dobog az inge alatt. így aztán — legalábbis ebben az évben — marad . .. Valamit Kopáról Kopa, a franciák kiváló kö­zépcsatára — párizsi hír sze­rint, — vagy a Real Madrid­hoz, vagy a Milánhoz szerződik. Három csoportba osztot­ták a tornászokat A XVI. nyári olimpia szertor­nászait három csoportba osz­tották. Az első csoportban a Szovjetunió, Finnország és az USA csapata, valamint Len­gyelország, Magyarország, Svéd­ország és Ausztria egyéni ver­senyzői szerepelnek. A második csoportba osztották Japánt, Csehszlovákiát, Bulgáriát, azon­kívül Kanada, Olaszország, Franciaország és Anglia egyéni versenyzői, míg a harmadikban Svájc, Németország, Ausztrália, Kínai Népköztársaság csapata és Luxemburg, valamint Spa­nyolország egyéni versenyzői kapnak helyet. Egy női jégkorongózónő A 9 éves Ab Hoffmant, a leg­jobb diák jégkorongozónak tar­tották Torontóban. A fiatal jégkorongozó kitűnően játszott minden mérkőzésen. Az egyik találkozó előtt a rendezők el­lenőrizték az igazolásokat és akkor rájöttek arra, hogy a torontói játékos Ab Hoffman, — leány. Igazi neve Abigail. Saját bevallása szerint már egy éve játszik a csapatban és ed­dig még senki nem ismerte fel lány mivoltát. Az edzésekre és a mérkőzésekre már mindig beöltözve érkezett. A klubnak a tagjai összejövetelt tartottak és kérték a jégkorong szövet­ségét, hogy hagyják játszani a diáklányt. A szövetség helyt adott a kérésnek, csupán azt a döntést hozta, hogy ezentúl külön kabint bocsássanak a fia­tal lány rendelkezésére. Délamerikában tetszett labdarúgóink játéka A délamerikai sajtó elisme­rőleg ír labdarugó-válogatottunk játékáról. Elismerik, hogy já­tékosaink szép mezőnyjátékot jolytatnak, játékuk technikai­lag, valamint taktikailag is magas fokon áll. Főképp a védelem biztos és határozott játékát dicsérik, azonban a csatársor játékái'al nem voltak megelégedve. A csatársor já­tékát ötlettelennek, túl sablo-. nosnak találták, hiányoztak a meglepet ésszerű le ad á«s o k, amellyel az ellenfél védelmét megzavarhatták volna. A csa­társor nélkülözi a kimagasló egyéniségeket, akiknek feladata lenne a játékba színt és ötletet vinni. Kik a legnépszerűbb labdarúgók ? Az ismert német szaklap, „Der Kicker“ körkérdést inté­zett olvasóihoz és a következő kérdésekre kért válaszokat: — 1. kit tartanak a külföld leg­népszerűbb labdarúgójának? — 2. kit tartanak minden idők legnépszerűbb labdarúgójának, 3. ki jelenleg Németország leg­népszerűbb futballistája. — A beérkezett válaszok többsége a 42 éves angol Matthews-t tartotta a külföld legnépsze­rűbb játékosának, utána Puskás, majd az angol Wright, végül az osztrák Oewirk következtek. Németország minden idők leg­népszerűbb labdarúgójának Stul- fauth-ot, az FC Nürnberg volt kapusát tartották, míg a jelen­leg is aktívan működő német játékosok legnépszerűbbjének Fritz Wattért tartják, aki á svájci világbajnokságok során kiváló szerepet játszott. Máso­dik helyre az angol Manchester United csapatában játszó né­met kapust Bert Trautmannt jelölték. Alig hihető A már elsárgult sportkróni­kában van feljegyezve, tehát alighanem igaz. Pedig ugyan­csak hihetetlen az angol lab­darúgás évkönyveiben a követ: kező érdekes eset: A Qeen's Park Rangers lab­darúgó-csapata hét éven át, tehát 1867-től, 1874-ig egyet­len gólt sem kapott. Érdekes volna az angol lab­darúgás évkönyveiben megta­lálni a receptet is, hogyan sikerült ez a Rangersnek 90 évvel azelőtt, vagyis hogyan védekezett a Qeen's Park Ran­gers ? Az államügyész mint védő Az AIK Landskrona csapatá­nak különleges előnye vari ji svéd labdarúgásban: játékosai köpött egy valódi államügyész is van. Röy .Ekdahl á neve az állami igazságszolgáltatás szi­gorú őrének. A csapatban jobb­hátvédet játszik és csodák cso­dája, nagy sikerrel. „Ö az egyetlen államügyész, aki egy­úttal védő is“ — mondogatják nem minden éle nélkül a landskróniak, bár azt nem mondhatják róla, hogy a lab­darúgók között ő a legjobb ügyész és az ügyészek között a legjobb labdarúgó. Ekdahl jó ügyész is, de labdarúgónak is elsőrendű. A csapat kapitánya a legna­gyobb meggyőződéssel hangoz­tatja, hogy az a tény, miszerint a csapatban egy államügyész játszik, a csapat játékosainak szellemére nagyon jó hatással van. Az ellenfél játékosai a pályán a legsportszerűbben igyekeznek viselkedni és sem­miféle durvaság nem fordul elő. „Minden egyesületnek ajánlom, hogy legalább egy államügyész legyen a csapatá­ban“, javasolja a derék svéd labdarúgó, s ki tudja, talán igaza van. Több olyan csapata ról tudunk, aliol elkellene.,. Bratislava. 1956. szeptember 3& Hyüalt szeművel a smd viláú&ai*

Next

/
Thumbnails
Contents