Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-22 / 38. szám
1956. szeptember 22. 3 Szervezés vagy szédüés? Egyik augusztusvégi napon örömmel indultunk a füleki járásból 114-en a dobsinai ifjúsági találkozóra. A kassai és a besztercebányai kerület fiataljai találkoztak itt. A fiatalok vidáman nótáztak a vonatban és számolták az állomásokat, figyelemmel tartották, hogy mikor érkeznek meg Dobsinára. Amikor megérkeztünk és kiszálltunk a vonatból nagy csalódás ért bennünket. A találkozó rendezőbizottsága azt Ígérte nekünk, hogy három teherautó vár minket az állomásnál, és elvisznek minket a találkozó színhelyére. Mi alaposan körülnéztünk, de csak egyetlenegy jármű búgott közel a sínekhez, egy Skoda autóbusz. Persze az autóbuszt nem a rendezőbizottság küldte, de alkalmilag mégis elvitt minket oda, ahová menni akartunk. Az időjárás igen kellemetlenkedett, két napig esett az eső és ezt még a rossz rendezés is tetézte. Azt is Ígérték, hogy a közeli tavon csónakázhatunk, azonban csónakokról nem gondoskodtak, pedig szerettünk volna evezni. Érdekes, hogyha egyszer megígér valamit a rendezőség, akkor miért*nem tartják azt be. Sok sárban hempergő részeg fiatalt is láttunk. Szégyent hoztak ezek az ifjúsági találkozóra és sajnos a mi csoportunkból is többen hiányoztak. Ügy láttuk, hogy felelőtlenséggel rendezték meg ezt a találkozót és a fiatalok azzal távoztak, hogy legközelebb ilyen találkozókon nem vesznek részt. Azt javaslom, ha legközelebb ifjúsági találkozókat ' rendeznek, akkor a rendezőség lássa el feladatát, mert jó szervezés nélkül nem számíthatna az ifjúság részvételére. FERENCZ BÉLA Egy értekezlet margójára A CSISZ nagymegyeri járási titkársága elhatározta, hogy kiértékeli a fiatalok nyári munkáját. Összehívták a széleskörű járási vezetőséget és az alapszervezet elnökeit, a kiértékelő gyűlésre. A beszámolót végighallgatva megállapíthattuk, hogy szép eredményeket értek el a fiatalok a nagymegyeri járásban. Több mint 4.471 hektár gabonát arattak le és 2.767 hektáron hordták össze a kévéket. Ezt az eredményt annál is inkább kell értékelni, mert a járási titkárság a nyár folyamán nem adott kellő támogatást az alapszervezeteknek. Amint a gyűlésen kiderült a bogyai fiatalok érték el a legnagyobb eredményeket. Az itteni alapszervezetnek 29 tagja van, mégis 200 mázsa gabonát csépeltek ki, 180 hektáron elvégezték az aratást és 178 hektáron a kévék összehordását. Ezenkívül megemlíthetjük még az ekecsi, nemesólgsai, füssi, valamint a bogyai alapszervezeteket. Az aiistáli, tanyi, apácaszakálasi és a szapi alapszervezetek már nem végezlek olyan jó munkát, mint az előbb említettek. Persze hibás jelentések és túlzott számadatok is előfordulnak a fiatalok munkájával kapcsolatban. Például a laki szövetkezet 103 vagon gabonát termelt az idén és a szövetkezet ag- ronómusa mégis 220 vagon gabona kicséplését írta az alapszervezet javára. Nem tudjuk megérteni, hogy miért ezek az öndicsérö kilengések, hiszen a tényeket úgysem lehet megmásítani. A másik példa a C6ilizrad- ványi szervezetnél van, ahol a szövetkezetnek 416 hektárnyi gabonavetése volt és ebből a fiatalok 320 hektárt arattak le. Itt is kétes ez az eredmény, mert kérdezhetjük azt is, mit csináltak a többi szövetkezeti tagok? Aratás alatt hűsöltek talán, vagypedig a Csilizbe jártak fürödni? A gyűlésen különben értékes felszólalások voltak. Gerhát Imre elvtárs Ünnepi pillanat A CSISZ zselízi járási vezetősége egyik legfőbb feladatának tartja az alapszervezetek közötti verseny rendszeres értékelését. Ez a jó munkaforma buzdítóan hat a szervezetek tagjaira és az egyes szervezetek igyekeznek a lehető legjobb eredményt elérni. Ennek a nemes versengésnek köszönhető, hogy ma már a járásban nemcsak az országszerte ismert da- másdi szervezetet emlegetik, hanem több jól dolgozó aiapszervezet is van a járásban. Képünkön Kocsis elvtárs, (balról az első) a járás első titkára átadja a versenyzászlót a kissallói szervezet vezetőinek. bírálta az alistáli alapszervezetet és a nagymegyerit. A nagymegyeri alapszervezet egyáltalán nem fejt ki működést és kár, hogy alapszervezetnek említjük, jobb lenne, ha végre valóban megszerveznénk, minthogy bíráljuk. A mádéréti és a tanyi küldöttek szintén elmondották milyen hibákkal küzdenek. Mádéréten az a legnagyobb hiba, hogy a fiatalok túlnyomó része még mindig nem tagja a CSISZ-nek. Bírálták a járási vezetőséget is és a járási titkárukat, hogy kevesebb gondot fordítanak az álapszervezetékre, mint régen. A kulcsodi fiatalok azonban derű-* látóan néznek a jövőbe. Azt mondották, hogy felülmúlják még a bogyaiak tevékenységét is, és nagy gondot fordítanak a politikai iskolázás megszervezésére. Az is kitűnt, hogy még sok hiba van a nagymegyeri járásban, amit a közeljövőben el kell távolítani és a járási titkároknak, valamint a járási vezetőség tagjainak sokkal nagyobb gondot kell fordítani az alapszerve- zetekre, mint eddig. PAKSI L-ÁSZEÖ Ekecs BRÜNNI ÚTIKALAUZ ‘CA2C-A A brürini gépipari kiállítás hazánk minden részéből, de külföldről is vonzza a látogatók tömegét. A kiállításra hazánk minden ré-. széből 50%-os engedménnyel lehet utazni. Bratislavából például- 43.60 Kcs-be kerül az utazás. Ebbe az összegbe már bele van számítva a kiállításra szóló belépőjegy. Rövid útikalauzunkban bemutatjuk, hogy a kiállításon mit, hol lehet megtalálni. Az A pavilion bejárata előtt a kiállítás legnagyobb gépeinek egyike, a V. D. 250-es horizontális fúrógép és az Aero-super repülőgép látható. A pavilion emeletén mérőműszerek és villanyáramos megmunkálógépek vannak. Az O Il-es pavillon- ban esztergapadok, marógépek, köszörűk, fúróqépek és présak vannak elhelyezve. Ott van az újdonság, az S-31-es esztergapad új típusa. A H pavillonban helyezték el a készülő brünni televíziós állomás leadó antennájának modelljét, a telefonközpontokat, diszpécserberendezéseket, televizo- rokat, megnetofoqokat és az elektronok minden típusát. A’ C jelzésű részben mutatják be az áramhajtású Diesel-motorokat, a jövő vasúti közlekedés eszközeit. Az F pavillonban különféle élelmiszer- ipari gépek vannak, ugyanitt vannak elhelyezve a malmok számára készült üvegcső vezetékek. Az NI kiállítási rész elsősorban építészeink érdekeit szolgálja, különböző szállítógépek, kőtörők stb. vannak elhelyezve. Közvetlenül mellette az M részen látjuk a különböző mezőgazdasági gépeket. Aki Prágába akar teleiönálni, az az E pavillont keresi meg. Itt működik a 200 vonalas telefonközpont. Az X pavillonban fafeldolgozó gépeket és különféle konyhaberendezéseket, konyhagépeket látunk. Az útépítők ennek az új gépnek örül nek a legjobban. Forrásaik messze esnek egymástól és mégis mintha sejtenének egymásról, úgy vágyódnak egymás közelsége után, mint két szerető testvér. Mihelyst lejjebb ereszkednek a hegyekből, máris közelednek egymás jelé. És lent a széles síkságon beteljesedik völgyük. Martoson egyesülnek: a Nyitra és á Zsitva. Amíg azonban összekerülnek, sok vizét zavarnak, olt/gn szeszélyesek. Medrüket így ásták, ahogy kedvük tellett, ahogy akarták. A két: szeszélyes jolyó sok szerencsétlenséget hozott már az emberekre. Azok számára,okik e jolyó alacsony és aláásott partjain laknak, minden tavasszal jeleimet és kárt okóznak. A víz a sekély partokon kiáradt és elárasztotta a termőjöldeket. Csak az érsekújvári és surányi járás területén 8.000 hektár kitűnő termőföldet árasztott el a két sebes folyó. Szakemberek kiszámították, hogy ez pénzben 3 millió korona kárt jelent. Az árvíz az épületeket is veszélyeztette. Vajon tétlenül nézhette ezt az ember? Igen. Mert tehetetlen volt. így volt a múltban. HARCBA AZ ELEMEK ELLEN A jelszabadulás felbátorította az embert, okos lett és merész. Tapasztalt, öntudatos gazda létére helyre akarta hozni a mült hibáit. Okos és következetes tervet eszelt ki. Tervet, a fékezhetetlen folyók számára, olyan tervet, hogy őket az emberek szolgálatába állítsa, hogy ne okozzanak kárt, ellenkezőleg, hasznot hozzanak. A kiáradó vizet magas gátak közé kell szorítani. És ha a tavaszi áradások idején nem képesek magukkal ragadni az egész vízmennyiséget, ezen is segíteni lehet. Mert az emberek elhatároztak, hogy azokon Nyitra: Zsitva: Jfijúsági csatolna korona értékű munkát végeztek. Az öntudatos emberek igazán szép ajándéka ez. Mór _ ez _ év első felében befejezték a EárJcaspuszta és a Besenyő szakaszon a Zsitva szabályozását. 25 nappal lerövidítették a tervet. Ez év végéig Zsitvafödémes és Nitriansky Hriadok között az összekötő csatorna kiásásánál Í50.000 köbméter földet kell kiásni. Hasonlóképpen mint minden építkezésnél itt is a gépek jelentik az emberek számára a legnagyobb segítséget. Gépek nélkül az ember nem hajthatna végre egy ilyen hatalmas vállalkozást. IFlOSÁGl CSATORNA így nevezte az if júság a Nyitra és Zsitva közötti összekötő csatornát, melynek építését e napokban kezdték meg. A fiatal brigádosok ez év végéig akarják elvégezni az ásási munkát_ Igaz, a szünidő befejezése után az ifjúsági szervezőknek nagyon fel kell tűrni az ingujjukat, hogy megfelelő számban biztosítsák a brigádosokat. A toborzást már most kell megkezd deni, mert az őszi eső és a téli fagyok idején már nem érhetnek el távoltól sem olyan teljesítményeket, mint most, amikor az" időjárás is kedvező. Megfékeztük á Vág folyót, szolgálatunkba állítottuk és az új vízierőművek újabb üzemeket hajtanak. Hasonlóképpen megzabolázzuk Nyitrát és Zsitvát is, hogy többé már ne okozzon károkat, arra folyjon, amerre-mi. akanjuk és , öntözze rónáinkat. a helyeken, ahol a két folyó 5—6 km-re közeledik egymáshoz, Zsitvafödémes, Alsóóhaj között, ahol a két engedetlen folyó áradáskor össze- ölelkezik és egy kis: tengert alkot — összekötő csatornát építenek. Ez a csatorna szabályozza majd a tavaszi áradás idején a vizet. A folypk szabályozása és a csatorna kiépítése által tulajdonképpen nagy víztartályt nyernek, a vizet az ember szolgálatába állítják, gazdaságosan használják fel. így elérkeztünk ahhoz, hogy ezt a síkságot csatornákkal látjuk el. A folyók szabályozása által 9 millió koronával nagyobb termést érünk cl. Ennyivel gazdagodnak parasztjaink, szövetkezeti dolgozóink, ennyivel leszünk mi is gazdagabbak. tüntették -ki, ^ máspk—pedig elismerő okleveleket kaptak. GAZDAG HATÁRT AKARNAK Az építkezésnél . a fiatalokon kívül a két folyó mentéről a parasztok és szövetkezeti dolgozók is segítenek. Hiszen arról van szó, hogy megmentsék az 'ó határukat, az ó rónájukat ás-;az%ö%TjefcméSüket. A folyók sza&á- lypzása által javítják majd a termőföldet, már nem lesznek itt pocsolyák ésh savanyú földek. A Nyitra és Zsitva rhelléki parasztok jól tudják, hogy mit jelent az összekötő csatorna kiépítése számukra. Ezért segítenek. Nem egész hat hónap alatt 26,000 brigádos vett részt a munkában. — 157:000 óra alatt több mint 3 millió FIATALOKÉ A SZŐ Egy évvel ezelőtt fogtak hozzá a nagy műhöz. Már az ősszel száz és száz brigádos állt munkába, többnyire a fiatalok. A nyitrai kerület ifjúsága a nemzeti építkezést a sajátjának tekinti. A vidék minden járásából egész éven keresztül egymás után sorakoznak az ifjúsági brigádok. A nyári szünidő alatt több mint ezer brigádos vett rész a munkában. — Kéthetenként váltakoztak a csoportok. A diákbrigádok nem egész két hónap alatt majdnem egymillió korona értékű munkát végeztek. Száz és száz fiatal összekötötte a szépet a hasznossal. A kemény munka után a víz mellett kerestek üdülést. Sokat közülük a CSISZ becsületbeli jelvénnyel Munkában -a brigádosok.
