Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-22 / 38. szám

1958. szeptember 22. A CSISZ KB V. plenáris ülésének határozata A CSISZ KB plenáris ülése kiérté­kelte a fiatalok körébe fennálló hely­zetet, foglalkozott a CSISZ-nek az elmúlt időszakban kifejtett munkájá­val és részletesen megtárgyalta a fia­talok nagy feladatait a második öt­éves terv teljesítésében. Az SZKP XX. kongresszusának ered­ményér az elmúlt hónapokban mély hatást váltottak ki. Ezt az időszakot a politikai és gazdasági élet problé­máira és a második ötéves terv ja­vaslataira vonatkozó széleskörű kez­deményező vita jellemzi a legjobban. A fiatalok hozzászólásai száz és száz javaslattal és kötelezettségvállalással kapcsolódnak össze, melyek oda irá­nyulnak, hogy a szocializmus építésé­ben még jobban kivegyék részüket. Ezt bizonyltja a CSKP országos konferenciája tiszteletére indított if­júsági szocialista munkaversenyek fellendülése és az a hatásos segítség, melyet az ötéves terv első éve fel­adatainak teljesítésében az iparban és a mezőgazdaságban a fiatalok nyújtottak. A vitafelszólalások folya­mán a fiatalok körében helytelen né­zetek is felmerültek. Egyes fiatalok olyan jövedelmet igényelnek, amely egyáltalában nem felel meg munka­teljesítményüknek és társadalmunk jelenlegi lehetőségeinek. Megmutat­kozott az is, hogy nem ismerik és vétenek a CSISZ alapszabályai, főleg a demokratikus centralizmus elvei ellen. A CSISZ KB megtárgyalta az elnökség beszámolóját a CSISZ KB IV. plenáris ülése határozatának tel­jesítéséről. Egyidejűleg bírálat alá vette a határozat hiányait. A hiányai abban rejlenek, hogy elenyésznek a második ötéves tervben a fiatalokra háruló építő feladatok, hogy nem foglal állást az egyes fiatalok helyte­len nézetével és követelményeivel szemben és hogy abban az időben, amikor elfogadták tartalmilag és for­mailag is, inkább támogatta a túlzott követelmények helytelen irányzatát. Nem fordította a tagok figyelmét kellőképpen a CSISZ alapszervezetek tulajdonképpeni tevékenysége felé. A CSISZ mindennapi munkájának az az értelme, hogy hazánk szocialista építésében a fiatalok hazafias igyeke­zetét serkentse. A fiatal nemzedék hazafiasságának becsületbeli ügye, minden erővel hozzájárulni ahhoz, hogy a második ötéves terv merész számai örömteli valósággá váljanak. A központi bizottság ezért helyesnek találja, hogy a CSISZ szervek és szer­vezetek a nemzetgazdasági tervek teljesítésében elsősorban a fiatalok építőmunkájára és a fiatalok körében a mindennapi politikai é6 nevelő mun­kára fordítsák figyelmüket. A második ötéves terv nagy felada­tainak teljesítése — melynek főcélja elérni nemzetgazdaságunk további fel­lendülését és emelni népünk jólétét, megkívánja, hogy a fiatalok lényege­sen kivegyék részüket a munkater­melékenység emelésében, az önkölt­ségek csökkentésében és minden fia­tal jó dolgozó legyen. Az 1957-es állami terv előkészíté­sével kapcsolatosan a CSISZ szervek és szervezetek legyenek a Forradalmi Szakszervezet segítségére a fiatalok körében, a szocialista munkaverseny fellendítésében, terjesszék a jó pél­dákat, szervezzék meg a tapasztalatok kicserélését és a Forradalmi Szak- szervezet üzemi bizottságaival közö­sen minden munkahelyen teremtsék meg a verseny' fellendítésének felté­teleit, rendszeresen értékeljék k: és jutalmazzák meg a legjobb fiatal dolgozókat. A termelés fellendülése a jelenlegi és az új technika alapján a fiatalok­tól megkívánja, hogy emeljék szak­tudásukat és minősítésüket. A CSISZ szervek és szervezetek kötelessége, hogy a fiataloknak gyakorlatilag is segítségükre legyenek. A CSISZ szer­vezetek kezdeményezése a vitkovici Klement Gottwald Vasművekben és a többi szervezetekben mutatják meg a legjobban az utat, ezek együttmű­ködve az üzem vezetőségével és a Forradalmi Szakszervezet üzemi bi­zottságával, sikerrel szervezik „Az ifjúság szakmabeli fejlődésének évét”. Ezeket a tapasztalatokat a CSISZ szervei terjesszék a CSISZ üzemi szer­vezeteiben!', a gép- és traktorállomá­sokon és alkotó módon érvényesítsék az egyes munkahelyeken. A fiatalok nagy örömmel fogadták a munkaidő folyamatos lerövidítéséről szóló határozatot. A terv teljesítésé­nek sikeréért a lerövidített munkaidő mellett is az összes CSISZ szervben harcolni kell a munkaerkölcs megszi­lárdításáért nemcsak minden óra, ha­nem a munkaidő minden percének leggazdaságosabb kihasználásáért. Ezen feladatok teljesítése megkí­vánja, hogy az üzemi CSISZ szerve­zetek tevékenységének súlypontja elsősorban a termelésben az egyes műhelyekben és munkahelyeken le­gyen . Ezen cél elérésében a legfon­tosabb eszközül a CSISZ munkacso­portjai szolgálnak, melyeknek az a küldetése, hogy nap mint nap minden fiatallal foglalkozzanak. Fontos, hogy leszámoljanak a CSISZ munkacsoportok munkájának lebecsü­lésével és ott, ahol fiatalok dolgoz­nak, mindenütt munkacsoportokat szervezzünk. A munkacsoportok úgy iparkodjanak, hogy a fiatalok az üze­mekben teljesítsék és túlteljesítsék a termelési feladatokat és az ifjúság kellő segítséget nyújtson a különbö­ző problémák megoldásában. A CSISZ a széntermelés biztosítá­sára és a bányadolgozók megerősíté­sére állandó munkára brigádosokat és a környéken lakó további fiatal munkásokat szerezzenek, főleg Ostra­va számára. Népünk anyagi és szellemi fellen­dülésének növekedése szintén az épí­tés beruházási feladatainak teljesíté­sétől függ. A CSISZ KB azért öröm­mel fogadja azon kerületi és járási vezetőségek valamint alapszervezetek kezdeményezését, amelyek védnöksé­get vállalnak az ipari és mezőgazda- sági építkezések, valamint a kultúr- házak, 6portberendezések, stb. felett. A CSISZ KB ajánlja az összes szer­veknek és szervezeteknek, hogy ha­sonló módon segédkezzenek az építés beruházási terveinek a teljesítésében. A fiatalok boldog jövője a falun szorosan összefügg a földművesszö­vetkezetek növekedésével, a falu szo­cialista előrehaladásával. Az ifjúsági szervezetekben a falvakon lelkesítsük a fiatalokat a szövetkezeti gazdálko­dás gondolatával, ismertessük meg őket az EFSZ-ek küldetésével, rend­szeresen nyerjük meg á fiatalokat arra, hogy. belépjenek az EFSZ-ekbe. Az egységes földművesszövetkezetek­ben és állami gazdaságokban különö­sen Szlovákiában nagy sikert érnek el az ifjúsági munkacsapatok. Ezért a járási vezetőségek oda irányítsák a falusi szervezeteket, hogy azok az EFSZ-ek és az állami gazdaságok ve­zetőségeivel megtárgyalják az ifjúsági munkacsapatok megszervezését, min­denütt ott, ahol erre meg van adva a lehetőség és szervezzék meg a ta­pasztalatok kicserélését. A CSISZ falusi szervezetei a felvi­lágosító szervekkel és más szerveze­tekkel együtt mindenképpen járulja­nak hozzá a falu kulturális és sport­életének fellendüléséhez, tökéletesen használják fel a művelődési eszközö­ket és sportberendezéseket és esetleg építsenek ifjúsági klubhelyiségeket. A CSISZ tevékenységében nagy hiányt jelent, hogy sok faluban nincs CSISZ szervezet. A falusi ifjúságra hatást gyakorolni annyit jelent, mint ezen a helyzeten feltétlenül változ­tatni és az összes faluban, ahol fia­talok laknak, CSISZ szervezetet ala­kítani. A CSISZ KB nagyon értékeli az if­júsági brigádok munkáját a határvi­déken. Meg van róla győződve, hogy a rájuk bízott részlegen példásan el­végzik az őszi munkát is és felhívja a brigádok tagjait, hogy határozzák el magukat és maradjanak a határvi­déken, szilárdítsák meg tartósan ha­tárvidékünk építőinek sorait. Az elmúlt hónapokban a tanulóif­júság körében igen élénken megvitat­ták iskolaügyünk és közéletünk sok kérdését. A legtöbb diák azzal a szán­dékkal szólt bele a vitába, hogy rá­mutasson a hiányokra, megtalálja az orvosláshoz vezető utat és jobban ké­szüljön fel az új szocialista értelmi­ségre váró feladatok teljesítésére. Komoly hibát követnénk el, ha fi­gyelmen kívül hagynánk, hogy a fő­iskolákon helytelen nézetek is felme­rültek, melyek iskolaügyünk kü'de- tését és társadalmunkban a diákok helyzetét igen liberálisan magyaráz­zák. Annak ellenére, hogy sok diák nem azonosította magát ezekkel a nézetekkel, az egyes fakultásokon mégis visszhangra találtak és a hatá­rozatokhoz is csatlakoztak. A reakció mindezt arra akarta felhasználni, hogy aljas ellenséges célzattal meg­szólja rendszerünket. Egyes diákoknál megnyilvánult, hogy helytelenül fogták fel a főisko­lákon a marxizmus-leninizmus taní­tásának jelentőségét, a népi demok­ratikus állam feladatait, a burzsoa ideológia terjesztésével szemben nem foglalnak el • elvhű álláspontot, a le­hetőségekre való tekintet nélkül fel­tétlenül érvényesíteni kívánják az anyagi előnyök nyújtásának fokozását. Egyidejűleg sor kerül a CSISZ alap­szabályainak súlyos megsértésére: egyes főiskolai szervezetek nézeteiket rákényszerítették a szövetség más szervezeteire, a felsőbb szervek jóvá­hagyása nélkül különböző aktívákat és konferenciákat hívtak össze, ame­lyek túllépték iskoláink keretét. A főiskolák helyzetére való követ­keztetésekre vonatkozólag tökélete­sen azonosítjuk, magunkat a CSKP országos konferenciájával. Az a fi­gyelmeztetés, hogy a diákok szociális eredetükre nézve kedvezőtlenül van­nak elosztva, a CSISZ összes szerveit oda irányítja, hogy a pionírcsoportok és a CSISZ szervezetei keltsék fel a munkások, parasztok és a dolgozó ér­telmiség tehetséges gyermekeinek fi­gyelmét a főiskolai tanulmányok Iránt. Az ifjúsági szervezetek megszilárdí­tása a főiskolákon megkívánja, hogy a CSISZ lényegesen fokozza politikai­nevelő munkáját. Az évzáró közgyű­lésre minden egyes tagot úgy kell előkészíteni, hogy tökéletesen meg­értse és helyesen fogja fel a CSKP országos konferenciájának eredmé­nyeit és a CSKP Központi Bizottsá­gának a főiskolákról szóló határozatát. Hogy ennek alapján világítsák meg az összes kérdéseket és a. helyes né­zetek érvényesüljenek. A szocialista értelmiség politikai fejlettségének emelésére nézve rendkívüli jelentő­sége van annak, hogy a dolgozó és a tanuló ifjúság állandóan kapcsolat­ban legyen egymással. Az iskolai élet szorosan összefüggjön dolgozó né­pünk életével. Ezért majd közös be­szélgetéseket, kulturális és sport­vállalkozásokat, a diákok, technikusok és a fiatal munkások számára tech­nikai konferenciákat rendezünk, me­lyek hozzájárulnak a diák-, a mun­kás- és parasztifjúság közeledéséhez. A CSISZ szervei következetesebben oldják meg az égető kérdéseket. Eh­hez hozzájárul a főiskolai tanácsok és bizottságok alakítása, melyek az iskolákban a CSISZ szervek állandó segítségére lesznek. A főiskolákon a CSISZ igyekezete most oda irányuljon, hogy minden diák megértse, milyen megtisztelte­tést jelent számára, hogy a" dolg .zók oldalán állhat, becsülje meg gondos­kodásukat és idejét következetesen arra használja fel, hogy mély tudásra tegyen 6zert. A fiatalokat országunkban nagyon érdeklik a mi életünket és a külföl­det érintő kérdések és helyes vála­szokra várnak. A CSISZ igyekezete oda irányuljon, hogy a fiatalok meg­értsék a szocializmus építésének, va­lamint a világbékéért folytatott ’ harc kérdéseit és azokat a kérdéseket, melyekkel naponta találkoznak és eb­ben a CSISZ legyen a legjobb segítő­társ és barát. Ezért a legfontosabb feladat nap mint nap foglalkozni az ifjúsági po­litikai nevelésének kérdéseivel. A CSISZ KB elrendeli, a kerületi, járá­si vezetőségeknek és a CSISZ alap- szervezetek vezetőségeinek, hogy az egész ifjúsággal ismertessék még a CSISZ oktatási évének tartalmát és küldetését és nyerjék meg őket az érdekkörök számára. A köröket első­sorban az üzemekben, a falvakon és a GTÁ-kon kell megalakítani és mi­nél több fiatalt kell a körök számára megnyerni. A CSISZ szervek rendkívüli figyel­met szenteljenek annak, hogy alkal­mas és áldozatos körvezetőket vá­lasszanak az idősebb dolgozók (mes­terek, tanítók) soraiból. Az érdekkö­rök fontossága mellett azonban nem­csak az érdekkörökben kell látni a fiatalok politikai nevelésének formá­ját. A szövetség rendszeres nevelő tevékenysége és befolyásának kiszé­lesítése az egész ifjúságra, megkíván­ja, hogy különböző előadásokat, be­szélgetéseket, kérdés-felelet estéket és más akciókat rendezzünk. Az if­júság politikai nevelésében nagy se­gítséget nyújt számunkra a CSKP, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok résztvegyenek a pártoktatási év kö­reiben. A CSISZ szervek és szerveze­tek feladata, hogy ezt a lehetőséget tökéletesen kihasználja és a pártokta­tási év köreiben legalább 100 000 fia­tal vegyen részt, elsősorban, a CSISZ funkcionáriusok. A központi bizottság, hogy hozzájáruljon az ifjúság művé­szeti alkotása fellendüléséhez és emel­je annak nevelő jelentőségét, az 1957- es évre ifjúsági alkotóversenyt hirdet. A CSISZ szervek és szervezetek sür­gős feladata, hogy halaszthatatlanul, azonnal további ifjúsági együtteseket • és köröket alakítsanak, az összes együttesben fokozottabban gondos­kodjanak a fiatalokról és további ezer meg ezer fiatalt nyerjenek még a népi művészeti alkotás számára. A központi bizottság örömmel fo­gadja az egységes torna- és sport­szervezetet, — a Csehszlovák Test­nevelési Egyesület megalakulását. A CSISZ szervei és szervezetei minde­nütt segítséget nyújtanak ezen szer­vezetek alapításában. A második ötéves terv nagy távla­tai és a feladatok teljesítése, melye­ket magunk elé tűzünk, megkívánják a CSISZ szervezeti megszilárdítását. Ezért keresztül kell vezetni, hogy a CSISZ szervek és szervezetek min­dennapi életében érvényre jussanak az alapszabályok, el kell érni, hogy az ifjúsági szövetség munkájában az összes tagok résztvegyenek, saját ér­deküket tudatosan, a kollektíva érde­keinek vessék alá, a bírálat és ön­bírálat helyes alapelveit vegyék igény­be. A CSISZ tevékenységének és a CSISZ szervezeti felépítésének súly­pontja az üzemekben, a falvakban, iskolákban, szóval mindenütt ott le­gyen, ahol fiatalok tanulnak és dol­goznak, mert a munkahelyeken való­sul meg a szocializmus építése és ez a fiatal nemzedék létérdeke. A CSISZ tagjai itt teljesítik alapvető tagsági kötelességeiket. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a fiatalok jelentős része a munkaidő befejezése után a lakóhelyére távozik. A CSISZ befo­lyása az ifjúság tevékenységére főleg a városokba^ gyenge. Ezért a váro­sokban a CSISZ alapszabályok értel­mében feltétlenül helyi vezetőségeket kell alakítani. A helyi vezetőségek terjesszék ki befolyásukat a fiatalok­ra szabadidejükben, szervezzék a fia­talok kulturális- sport- és társadalmi tevékenységét és a fiatalokat úgy irányítsák, hogy azok közhasznú mun­kát végezzenek. A CSISZ KB továbbá helyesnek tartja, hogy a városokban próbaképpen CSISZ helyi csoportokat alakítsanak és elrendeli, hogy a ve­zetőség tevékenységükre vonatkozó­lag megadja a szükséges irányelveket. Tevékenységünk sikere a CSISZ funkcionáriusok áldozatos munkájától függ. Ezért a CSISZ szervek nagy fi­gyelmet szenteljenek politikai neve­lésüknek. Szabállyá kellene válni, hogy a járási vezetőségek a funkcio­náriusok számára rövid lejáratú sze­mináriumokat és tanfolyamokat ren­deznek, melyeken megismertetik őket a jelenlegi problémákkal és megvaló­sítják a szervezeti munka terén nyert tapasztalatok kicserélését. * * * A CSISZ KB V. plenáris ülése hatá­rozataiban bentfoglalt feladatokat megtárgyalják az évzáró közgyűlések és a konferenciák. Az összes szervek nagy gondosságot fordítanak az erő­készítésének. A CSISZ vezetőségébe a legáldozatosabb tagokat kell bevá­lasztani, akik munkájukkal ,a fiatalok példaadói lesznek. Az évzáró közgyűlések, járási és kerületi konferenciák járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy javuljon a CSISZ te­vékenysége, emelje a pionírszervezet­ről való gondoskodását, mélyítse el befolyását az egész ifjúságra, a szo­cialista építés és a második ötéves terv merész feladatainak teljesítésé­ben és a fiatalok kezdeményezésének fellendülését jelentse. Csehszlovák-szovjet barátsági ünnepély Nyitrán Nagy sikerrel rendezték meg a nyitrai kerületben a csehszlovák szov­jet barátság ünnepi napjait. Az ün­nepségek szeptember 8-án érték el csúcspontjukat és maga Nyitra is zászlódíszbe öltözött ezen a napon. Jó kiválasztott kuítúrfellépésekkel és szórakoztató programmal készültek erre a napra Nyitra dolgozói. A mlynárcei lóversenytéren délután nagyszabású lóversenyt is rendeztek. Ugyanakkor nyílt meg a szövetkezeti vásár is és a megnyitás percei után már több mint ezren jelentek meg a vásáron. A zobori amfiteátrumban Karol Vlach és 18 társa szerepelt, szórakoztatta a közönséget. A Nyitra­szigeten jól sikerült népünnepélyt rendeztek, ahol két zenekar is húzta a talpalávalót. Az ünnepséggel kap­csolatban rendezték meg a nyitrai repülőnapot is, ejtőernyős rmftatvá- nyokkal tarkítva. Az ünnepségekre jellemző, hogy a szövetkezeti vásáron körülbelül 20.000 ember fordult meg. Az amfiteátrum­ban 12.000-cn nézték végig a Sluk műsorát. A repülőtéren, a repülönao alkalmával 5.000-en vettek részt és 3.000-en a lóversenyen. Talán még magasabb számok is kijönnének, ha jobban belemélyednénk a dolgokba, de ízelítőnek ennyi is elég. MÄRTONVÖLGYI LÁSZLÓ A besztercebányai kerületi saj tókonferenciáról A CSISZ besztercebányai kerületi vezetősége Losoncon az elmúlt vasár­nap sajtókonferenciát rendezett az Űj Ifjúság olvasói részére. A kerület magyar járásaiból gyűltek össze a fiatalok és értékes felszólalásaikkal adták tudtára a szerkesztőségnek, hogy mit szeretnének olvasni még az Új ifjúságban, milyen hibákat követ­tünk el eddig az olvasókkal szemben és szó esett a levelezők kérdéséről ís. Mégis legkimerítőbben az előfizetési kampányról volt szó, úgyszólván min­den jelenlevő fiatal kifejtette nézetét az előfizetéssel kapcsolatban. Az újságterjesztésen múlik na­gyobbrészt az új előfizetők megnye­rése. Eddig sajnos az Új Ifjúság terjesztése eléggé csorbát szenvedett és különösen a CSISZ járási vezető­ségei törődtek vele keveset. Termé­szetesen az alapszervezetek vezető­ségeit is felelősség terheli az Üj Ifjúság terjesztéséért. Nem szabad előfordulni olyan jelenségnek sem, mint a tornaijai 11 éves magyar középiskolában. Itt ugyanis a fiatalok csak azért nem rendelték meg eddig az Üj Ifjúságot, mert az iskola igaz­gatója sem olvassa. Az itteni tanu­lóknak tehát igen helytelen nézetük van. Töri Klárának a füleki Béke-üzem küldöttjének azonban sokban igaza volt. Ő az üzemi sportfelelős is és ennélfogva jól ismeri az ott dolgozó fiatalokat. Tavaly decemberben hoz­záfogott az Üj Ifjúság terjesztéséhez is és akkor sok fiatal meg is rendelte a lapot. De mintha ez természetes lenne, az újságot még most sem kapják kézhez a postai újság terjesztő szolgálat jóvoltából. Persze azért nem történik semmi, a föld azért tovább forog, az újságszolgálat hibája nem s-ámottevő, csak az olvasók szemé­ben — legalább is eddig még így volt. A konferencia után az Üj Ifjúság terjesztése új és az eddiginél sokkal nagyobb lendülettel folyik majd és az alapszervezetek vezetőségei is be­kapcsolódnak a terjesztésbe. A besz- tet jebányai kerületben olvassák majd a legtöbb Üj Ifjúságot, mert amint látjuk, erre minden remény megvan. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a jóindulatú bírálatot sem, amivel a konferencián jelenlevők bírálták a szerkesztőséget. Pályaválasztási ta­nácsadót kérnek a fiatalok az újságtól, azonkívül tetszik a „Válaszolunk ol­vasóinknak“ című rovat. Jogos kíván­ságuk volt az is, hogy az eddiginél sokkal többször írjunk a fiatalok mindennapi életéről és arról, hogyan oldják meg a legkülönbözőbb problé­máikat. Több tudományos írást is várnak az plvasők az Üj Ifjúságtól. A szerkesztőség mindent megtesz, hogy kielégítse az olvasók igényeit és ebből kifolyólag az olvasók is mindent megtesznek az Üj Ifjúságért. Dr. F. Devinsky a Dedinka pri Du- naji-i szövetkezetben állandóan figye­lemmel kíséri a nafta hulladékokból készült „Dubosol“ hatását a kacsák hizlalásánál. $ AZ ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: ó A brünni gépipari kiállításon ezt ö a két modern repülőgépet is meg- nézhetik a látogatók.

Next

/
Thumbnails
Contents