Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-08 / 36. szám
1956. szeptember 6. 3 WRF\ KÖZÖS GAZDÁLKODÁSÉ A JÖVÖ 1.150 új EFSZ alakult ez év elejétől ® 291.000 hektárral gyarapodott a közös terület.. • Üjabb és újabb tagok jelentkeznek a szövetkezetekbe • A magas hektárhozamok a legmeggyőzőbb agitációk FEGYVERNEKEN évről évre szebb eredményeket er el a szövetkezetei. Ezt látják az egyénileg gazdálkodók és közülük többen számolni kezdtek. A számadás a szövetkezet javára dőlt el, ott többet lehet keresni, könnyebben élni. Mindezt elgondolta Szalai János négyhektáros gazda is és a közös gazdálkodást választotta. Szalai példáját követte Ben- kovics Béla kéthektáros gazda is, aki ezután már a szövetkezet növénytermesztő csoportjában fog dolgozni. TIZENKILENC tekovská-breznicai kis és középparaszt elhatározta, hogy az őszi munkákat már közösen végzik a felszántott mesgyéken. 235.5 hektárnyi területen kezdenek gazdálkodni s a jövő héten már megkezdik a technikai rendezést. ÍGY könnyebb lesz A dubovcei mezőgazdasági dolgozók alapos megfontolás után augusztus 31-én kö-zös gyűlésen elhatározták, hogy szövetkezetét alapítanak. Idősebb Jan Smuda középparaszt is felszólalt és a következőket mondta: „Azt hiszem, hogy ha közösen dolgozunk, jobban megy majd a munka, mintha csak egyénileg gazdálkodnánk. Hiszen a gépek segítségével még termékenyebbé tehetjük határunkat, saját magunk és mások hasznára.“ A 15 új szövetkezeti tag Jan Telgra- vec középparasztot a helyi nemzeti bizottság tagját választotta meg a szövetkezet elnökévé. A NYITRAI KERÜLETBEN a magas terméshozam a begyűjtés gyors lefolyása és a szövetkezeti tagok értékes természetbeni jutalmazása erősen befolyásolták az egyéni gazdálkodók gondolkodását. Ezt a tényt legjobban a közös gazdálkodásba való bekapcsolódások igazolják. Az aratási munkák elvégzése után 118 kis- és középparaszt lépett be a szövetkezetekbe, összesen 180 hektár földdel. A nyári időszakban a legtöbb új taggal a párkányi járás szövetkezetei gyarapodtak. A kerületből érkező jelentések szerint az egyes járásokban szinte naponta lépnek be új tagok a szövetkezetekbe. Az ekecsi szövetkezet teljesen elvégezte nehéz, de mégis örömteli nyári munkákat. Ennek örömére a szövetkezet dolgozói ünnepséget rendeztek, ahol kiértékelték a nyár folyamán elért eredményeket. Már kora ■ reggel nagy volt a készülődés, gyorsan elkészült az emelvény és szépen feldíszítve várta a délutáni ünnepséget Az iskolások, az ifjúsági szervezet, valamint a gépállomás kultúrbrigádja szórakoztatta a falu lakóit. A kultúrműsor után még az ég is kitisztult és az ifjúság hajnalig ropta a táncot. Boldog, örömteli nap volt ez, volt minek örülni. A szövetkezet eddigi munkájával Nagy Lászlót, az endrédi brigád kiváló traktorosát csak a földeken lehet megtalálni. A kisebb motorhibákat egyedül javítja. Jól ismeri gépét. — Megkezdődött a nagy szezon, — örvendezik ő is a többivel, mert most már lesz munka mindaddig, míg meg nem fagy a föld. Hogy a szövetkezetben 24 korona a munkaegység értéke, ebben becsületes munkájával ő is közrejátszik. igazán meg lehetünk elégedve. Bár nem szárnyaltuk túl, de elértük a tervezett hektár hozamot. Így kell ezt csinálni továbbra is. Nem szabad túlméretezni a tervet, mint a múltban, reálisan kell gondolkozni, akkor nem csalódunk. A jó eredményt az is mutatja, hogy a gabonabeszolgál- tatást 139%-ra teljesítette a szövetkezet. A kötelező beadáson kívül még az állatállomány részére is hagytak 3.218 mázsa szemestakarmányt. Ez szükséges, mert ilyen nagyszámú állatállománya még nem volt a szövetkezetnek. Igen jól sikerült a vetőmag termesztés is. Ezt szabad áron értékesítették, így a tervezett 130.000.— korona helyett, most 400.000.— koronát tettek el a szövetkezet pénztárába. — No, itt túlléptük a tervet — mondogatják, de ez nem baj, ennek mindenki örül. Bizony annak csuk örülni lehet, hogy a munkaegységekre 2164 mázsa búzát és 375 mázsa árpárt osztottak szét. Ezenfelül még 11 vagon gabona maradt a szövetkezet raktárában, ami csak a második félév végén kerül szétosztásra. — Érdemes becsületesen dolgozni a szövetkezetben — mondja Csóka László állatgondozó. Fiam a kertészetben, leányom a dohányos csoportban dolgozik. — Hárman 21 mázsa búzát ét 7.72-8 korona készpénzt vittünk haza az első félévi munkánkért. Szeretem a munkámat és tudom, hogy gyermekeim is jól dolgoznak. Azt akarom, hogy társadalmunknak hasznos tagjaivá váljanak, Ilyen munkások, mint Csóka bácsi és gyermekei sok van a szövetkezetben és a köszönet elsősorban őket illeti. A jó munka eredményeit látják az egyénileg gazdálkodók is és ez gondolkozásra késztető. Ügy érezni, hogy sokan közülük válaszúihoz értek. — Örülnénk, ha minél előbb határoznának. Azt hiszem az elért eredmények a leghangosabb hívó szónál is meggyőzőbben hatnak. Gyertek hát közénk kis- és középparasztok, várunk benneteket. PAKSY LÁSZLÓ, Ekecs Valóra válnak a tervek Mozgó villanytelep I<i tudja, sikerül-e a próbaút? Az ördög nem alszik és az ember sose tudja, nem-e jön valami közbe az utolsó percben. Persze mindezt senki se mondta ki hangosan, de annál inkább foglalkozott vele gondolatban, még akkor is, ha meg volt győződve a saját és a társai jő munkájáról. A kolíni Tatra dolgozóiról van szó. * * * Július végén elérkezett a „főpróba“ napja. A Tatra dolgozóit valóságos „lámpaláz“ fogta el. Végre itt a pillanat, amikor útnak indíthatják any- nyi gondossággal és körültekintéssel elkészített „kincsüket“. A lámpa zöldet mutatott és a B1 energiavonat elindult. A 70 kilométeres sebességgel mozgó villanytelep megérkezett a munkahelyre és megállt. Az energiavonat vagonját bizonyos előre megállapított sorrend szerint elosztották és összekapcsolták a cső- és kábelvezetékkel. Most aztán üzembe helyezték. Hogy hogyan történik a szállítás az ilyen vonaton, amely technikai és segédkocsikból áll? A technikai kocsit két ember látja el: egy mechanikus és egy segédmunkás. A kocsikat telefonhálózat és jelzőkészülék köti össze és pontos, vízhatlan hajtókészülékekkel van felszerelve. Az egész berendezés vízhatlan, sem por, sem rázkódás nem árt neki. Az energiavonat saját villanyáram szükségletét egy petróleumtartályból fedezi. A katlankocsikban fejleszti a gőzt; vízből, bonyolult szűrési és desztillációs folyamat után nyerik, mert ritkán sikerül olyan forrást találni, amely minőségileg teljesen megfelelne. Az így nyert gőz a turbinakocsiba kerül,' amelyet a villamos áramot szolgáltató villamos generátor hoz mozgásba. Az energiavonat zökkenő nélkül állta ki a próbát, a mérnökök, konstruktőrök, munkások, fellélegeztek. Ha osztályozni lehetne a kolíni Tatra- dolgozók ezen érettségi munkáját, föltétlenül kitűnőt érdemelnének. A B.1 típusú energiavonat nem az első a maga nemében, amelyet a kolíni Tatra dolgozói készítettek. Már 1953-ban kipróbálták ezen energiavonat mintadarabját. A: azóta eltelt három év alatt a kolíni Tatra mérnökei és konstruktőrjei különböző újításokra jöttek rá és azokat a B1 típusú, tizenöt kocsiból álló energiavonaton érvényesítették is. Az energiftvonat minden berendezését egy külön helyiségből kezelik és irányítják. A ventillátorok a katlankocsikban vannak felszerelve, míg a pótkocsikban a viz gáztalanítása történik. A katlankocsi megfelel az összes higéniai követelményeknek és ugyancsak tökéletes a szigetelés is. Minden munka gépesített, az ember csak munkavezetőként szerepel, a munka nehezét a gépek végzik helyette. A B1 típusú energiavonat 2.5 megawattos teljesítményt ér el, tehát olyat, mint egy városi villanytelep — pedig a B1 vasúti vágányokon mozog. Az energiavonatban fejlesztett árammal egy 10 000 lakosú várost lehet árammal ellátni, sőt nemcsak a várost — az utcák és lakóházak világítását — hanem kisebb ipari üzemeket is ellát. Energia vonat jaink különösen a meszJ szefékvö területekre nézve nagyje- lentőségűek, ahol még nem teljes a villamosítás, vagy pedig egyáltalán nincs is. Most elsősorban a tundrák, tajgák, trópusok és puszták nagy építkezésein tesznek majd kitűnő szolgálatot. A csehszlovák energiavonatok óriási előnye — és ezt különösen a Szovjetunió értékeli, ahová a vonatok legnagyobb részét szállítjuk — hogy 40 fokos hidegben vagy 35 fokos melegben is képesek villamosáramot termelni. Sem csikorgó fagy, sem. tropikus hőség nem veszélyezteti e modern, vágányokon futó villanytelep menetét. Hogy milyen feladatok előtt állnak a kolíni Tatra dolgozói? Bizony nem kis feladatok várnak rájuk, mert az energiavonatokra mind több a megrendelés. Egyre több külföldi állam érdeklődik a mozgó villanytelep iránt, úgyhogy a terv szerint ezidén 9, Je 1960-ra már 20 energiavonatot kell gyártaniuk. Végezetül csak egy kívánságunk van: energ iavonatjaink kitüntetéssel tegyék le a szovjet érettségit, hogy megállják a helyüket az igazi harcmezőn, munkahelyükön, mindenütt ott, ahol a szovjet embereknek országuk építésében a legnagyobb szükségük van rájuk. 0. A. mással irányítja a vonat berendezését Napjaink mindennapos jelenségéhez tartozik az építkezés. Már szinte figyelembe se vesszük, olyan természetes, hogy gyárak, gazdasági épületek, lakóházak épülnek. A hatalmas alkotásokban ezer és ezer tégla Foglal helyet. Egy ilyen kicsi, de nélkülözhetetlen tégla „születését“ igyekezett megörökíteni munkatársunk a pecbetei szövetkezet téglagyárában. 1. Ez itt a bánya — aívják a helyet, ahonnan a vályog ' gyártásához szükséges földet hordják. Ez a nehéz munka erős embereket követel és bizony még ezek Is megizzadnak, amíg megtöltenek ‘ 15—50 csillét. Talán ez a tégia- gyáriés egyik legnehezebb része, állandóan ásni , és lapátolni kell/', mondhatnánk úgy is, hogy ők diktálják az üzemet. 2. A csilléket már gép vontatja felfelé, így jut el a föld egy gépbe — hatalmas gép ez', csak motorjának lendítő kereke 70 mázsa. A gép sgyik végén beöntik, bedobálják a földet, a másikon meg már kúszik • is kifelé egy sárgerenda féle, amit csak úgy félig gépi erővel darabokra szeletelnek. így születik a nyers vályog, melynek három keresztapja Van'— ennyien váltják egymást a gépnél — jelenleg Aradsky, a CSISZ slnöke áll munkahelyén. 3. A géptől kis kocsikon szállítják a nyers vályogot, az udvar távolabbi részébe, ahol ügyeskezú leányok és asszonyok rakják hosz- szú, keskeny oszlopokba, hogy könnyebben kiszáradjon. Fürge kezekre van itt szükség, mert naponta 10.000 vályogot is le kell rak- aiok. 4. A kis kocsikat gyorslábú, ügyes fiúk tologatják. Képünkön óipták Jánost látjuk. A kocsikból a kiszáradt vályog a kemencébe kerül. A hatalmas félköralakú kemencébe egyszerre 90.000 tégla fér. így a négy évvel ezelőtt még „vá- lyogvető”-nek csúfolt kis üzem ma 180 000—200 000 téglát készít naponta. 5. A legtöbb téglát a szövetkezet építkezéseihez adják — képünkön az épülő istállót jól ismerjük, naponta látji hogy törik, zúzzák, felelőtlen ei oerek az építkezéseknél, de a le többen mégiscsak megbecsülik tartozzunk mi is ezek közé. M :sak annyit — ezt biztosan kevesen tudják — hogy a szövetkezetnek több mint 60 000 korona évi tiszta jövedelmet jelent a téglagyártás.-S? JERTEK KÖZÉNK
