Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-08 / 36. szám

4 1956. szeptember 8. Jegyzetek a Nemzetközi Diákszövetség A Prágában megtartott Nem­zetközi Diákszövetség kongresszusán 651 - küldött, megfigyelő és vendég vett részt. Az egyes küldöttségek a kongresszus folyamán több kérdést feszegettek, azonban a leglényegesebb kérdés, amely a kongresszus középpontjában állott, a diákegység és a gyarmatosítás elleni harc volt. Jegyzetek formájában is­mertetjük az egyes felszólalók beszédének tartalmát. G. Hajfanis A Ciprusi Diákszövetség ne­vében beszélt. Felszólalásában megemlítette, hogy Nagy Bri­tannia már többször megígér­te, hogy teljesíti a ciprusi nép kívánságát. Sajnos az angol kormány ezt az ígéretét nem teljesítette és figyelemre sem méltatta a ciprusi nép szabad­ság-akaratát. 1954 augusztusá­ban a gyarmatügyi miniszter kijelentette, hogy egyes angol gyarmatoknak, — köztük sztra- tégiai fekvésénél fogva Ciprus­nak — sohasem adják meg a nemzeti függetlenség jogát. Ez a kijelentés ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szövet­ségének szervezeti szabályai­val. A ciprusi nép, amely már hosszú évek óta harcol szabad­ságáért, felháborodását fejezi ki az angol kormány e provo­katív kijelentése ellen. Az an­gol kormány intézkedése meg­fosztotta a ciprusi népet a sza­badságnak még a nyomától is ... Ót fiatal hazafit kivégez­tek és további ötöt halálra ítéltek. Több mint 100 ciprusi hazafi és angol katona pusz­tult el csak azért, mert Nagy De La Fourniere: A Francia ..Nemzeti Diákszö­vetség elnöke felszólalásában kifejtette azt a nézetét, hogy a diákmozgalom mai szétfor- gácsolódása nem tarthat örök­ké. Ezért vettek részt a IV. diákkongresszuson és az 1956- ban megrendezett egyéb nem-' zetközi vitában. A francia diá­kodnak az a véleményük, hogy a nemzetközi fórumnak első­sorban a következő kérdéseket kell megvitatniuk: az egyetemi képesítés reformjai; kulturális és sportegyüttműködés; turista - és tanulmányutak. Ennek alap­ján a francia diákszövetség ja­vasolta, hogy a szövetségük megalakulásának 50. évfordu­lója alkalmából, 1957-ben hív­janak össze egy konferenciát, amelyen résztvennének az egyes nemzetek diákszövetségei. Ez a konferencia megtárgyalná a nemzetközi diákmozgalom egységének és együttműködé­sének a programját. De La Fourniere végül kije­lentette: A diákság egységének kérdésével szorosan összefügg a gyarmati ifjúság problémája is. A francia diákok ezt a kér­dést is megvizsgálják. Együtt­működnek a francia gyarmatok diákjaival és az algíri. diákok iránti szolidaritás minden fran­cia diák kötelessége. Hu Csi-li: A kínai diákküldöttség nézete szerint az egyes diákszerveze­tek és ezek nézetei országuk különböző szociális rendszeré­nek a visszatükröződése. Az együttműködés megtárgyalásá­nál ebből kell kiindulni. A nem­Képünk a prágai kongresszusi palotát ábrázolja. A jelvények iránt nagy volt az érdeklődés. Roland Freeman: Anglia, Wales és Eszak- Irország Nemzeti Diákszövetsé­geinek nevében beszélt. Felszó­lalásában kijelentette, hogy szerinte a diákszövetségek egy­ségének bebiztosítása érdekében a leghelyesebb lenne, ha az NDSZ a COSEC (Nemzetközi Diákkonferencia) programját venné alapul. Emellett nem lenne szükséges az NDSZ-t feloszlatni, hanem az tovább folytathatná politikai tevékeny­ségét. Hiszen a politikailag te­vékeny szervezetek is tagjai lehetnek az apolitikus csopor­tosulásoknak. Az angol diákok részéről elfogadhatatlan, hogy a politikai problémákat a diák­ság problémáival keverjék. — Hozzászólásának további részé­ben kritikus megjegyzéseket tett Közép- és Kelet-Európa egyes Országainak főiskoláiról. Megvádolta az NDSZ-t, hogy felelős a nemzetközi diákmoz­galom jelenlegi szétforgácsolá- sáért. Zdenék Tymal: A csehszlovák diákok nevé­ben hangoztatta, hogy az NDSZ alapszabályzata, különösen a ja­vasolt változtatásokkal, alapul szolgálhat az összes diákszer­vezetek részére. A COSEC-kel szemben van néhány alapvető kifogásunk, a szervezetet azonban elismerjük, mint az együttműködés egyik formáját. Ennek ellenére úgy hisszük, hogy a COSEC-nek nincs joga az ő alapelveit, mint az egye-i dűli helyes alapelveket képvi­seltetni. Zdenék Tymal hangsúlyozta, hogy egy kérdésben — a gyar­mati országok diákszövetségei és más nemzeti diákszövetségek közötti tökéletes egyenjogúsá­gának kérdésében — nem lehet kompromisz. Visszautasította a külföld mindennemű „segít­ségét“, amellyel állítólag a hi­ányosságokat kellene kiküszö­bölni. Britannia elutasította Ciprus önkormányzati jogát... Min­dennek ellenére a ciprusi nép egységesebben harcol, mint va­laha, önkormányzati jogáért. A ciprusi diákok és iskolás gyermekek a szabadságharc első vonalában állnak, ezért az an­gol hatóságok könyörtelen bá­násmódban részesítik őket. Az elmúlt 4 hónap alatt három iskolás gyermeket öltek meg a tüntetések alkalmával és negyvenet bebörtönöztek. Az ítéletek egy évtől életfogytig­lani szabadságvesztésig terjed­tek és többszázat különböző büntetésekkel sújtottak. Szabry Ayoub: Az egyiptomi küldött, a kai­rói. egyetem diákszövetségének nevében kijelentette, hogy ha­tározottan támogatják a Szuezi- csatorna államosítását. Meg­említette, hogy a Szuezi-csatorna felépítésének folyamán 120 000 ember vesztette életét, ezért jogában van azf egyiptomi nép­nek, hogy a csatornát kitulaj- donosítsa. Az egyiptomi diákok harcolnak a nép szabadságáért. Az egyiptomi küldöttség húsz tagjából csak öt vett részt a kongresszuson, a tizenöt harci készenlétben áll a többi egyiptomi diákkal és az egész egyiptomi néppel karöltve a Szuezi-csatorna megvédésé­ért. Az egyiptomi küldött fel7 hívta a francia és angol ha­ladó godolkodású diákokat, hogy támogassák a szabadság - szerető nép harcát. zetek közötti együttműködés egyik sikere a Bandungban megtartott ázsiai-afrikai diák- konferencia volt. A továbbiak­ban kihangsúlyozta, hogy a vi­lág minden diákja támogassa a gyarmati diákok harcát. — Szolidaritását fejezte ki az egyiptomi diákok és az egyip­tomi nép iránt a Szuezi-csa­torna államosításának kérdésé­ben, valamint az algíri diákok iránt is a gyarmatosítás elleni harcukban. Gosztonyi János: A magyar delegáció nevében nagyra értékelte az NDSZ munkáját, amit a diákság ér­dekében tett. Támogatta azokat a javaslatokat — így a francia diákok javaslatát is — amelyek a diákság jobb együttműködé­sének érdekében hangzottak el. M «gemlltette, hogy ebben az évben több mint 2 000 magyar diák járt külföldön. Tolmácsolta a magyar diákok kívánságát, hogy rendezzék meg Magyar- országoan a vegyészhallgatók szemináriumát. A továbbiakban a dél-amerikai diákok egy ötven tagú küldöttségét hívta meg Magyarországra. Végül javasolta, hogy rendezzék meg a Duna- menti országok diákjainak kon­ferenciáját, amelynek színhelye Budapest lenne. (A kongresszus e találkozó színhelyéül Jugo­szláviát tűzte ki). Olavszon: Az Izlandi Diákszövetség küldöttsége nevében felszóla­lásában hangsúlyozta a nyíltság és őszinteség szükségességét. Elmondta nézetét az egyes küldöttségek felszólalásáról, majd leszögezte: a demokrácia nem azt jelenti, hogy a több­ség respektálja a kisebbséget, hanem a kisebbség kötelessége, hogy alárendelje magát a több­ség akaratának. (Ez különösen az angol küldöttséget érinti.) Olavszon Izland helyzetéről így nyilatkozott: Ha katonákat akarunk látni, hozatnunk kell. Aztán szívélyesen megköszön­jük, hogy itt voltak és meg­kérjük őket; menjenek haza! Tumanovová: A szovjet diákküldöttség ne­vében kijelentette, hogy a béke nem pártos követelés, hanem a diákság közös célja. Meg kell keresni azt, ami a diákokat összekapcsolja, kezdeni azokkal a kérdésekkel, amelyek közö­sek. Véleményünk szerint — mondotta Tumanovová — az egység alapja a nemzeti szer­vezetek és a diákok széles tö­megének szoros együttműködé­se folyamán jön létre. A szov­jet diákok megértik és támo­gatják a gyarmati országok diákjainak igyekezetét és szük­séges, hogy az NDSZ is kitart- s a nemzeti felszabadulásért vívott harc mellett. Koyama Kenichi: A japán diákküldöttség ne­vében megemlítette, hogy a ko­reai békekötés utáp befejező­dött a vietnami háború is, és hogy a nemzetek békeharca, amelynek gyümölcse már a genfi és bandungi konferencián ész­lelhető volt, lehetővé tette a hábó^ú megakadályozását és megmutatta az utat a béke megvédésére. Azonban a világ diákságának jelenlegi legfonto­sabb feladata, hogy megvédje a békét és csatlakozzon azon világnézethez, amely a nemzet­közi feszültség csökkentéséhez vezet. A béke megvédésében a fő törekvés arra irányuljon, hogy szűnjön meg a fegyver­kezési hajsza és hogy a nagy­hatalmak megegyezzenek — ha nem is teljes — leszerelés­ben és hogy tiltsák be az atom- és hidrogénbomba hasz­nálatát és a vele való kísér­letezéseket. Efraim Halevy: Az izraeli küldöttség nevében kijelentette, "hogy mint olyan ország képviselői, amely mind­össze nyolc évvel ezelőtt vívta ki függetlenségét, minden ere­jükkel támogatják a gyarmati országok önkormányzati jogai­ért és függetlenségéért vívott harcát. „Mélyen együttérzünk az ázsiai-afrikai diákokkal, hiszen mi is hozzájuk tarto­zunk, és mindent megteszünk, ami csak módunkban áll, hogy harcukban támogassuk őket. Mint az egész világon szétszórt és annyit szenvedett zsidó nép fiai, tudjuk mit jelent az üldö­zés és elnyomás, őszinte kíván­ságunk együttműködni azokkal a diákokkal, bárhol vannak is — akik jogaikért és meggyő­ződésükért harcolnak... — A kardok váljanak ekékké — egy nemzet se emelje kardját a másikra és ne tanulja a há­ború művészetét.“ Sukhendu Mazundar: Az Ósszindiai Diákszövetség küldöttje felszólalásának befe­jező részében a következőket mondotta: „Mit válasszunk? Egységet, vagy gyűlölködést, kölcsönös megértést vagy bizal­matlanságot, együttműködést, vagy felesleges viszálykodást? — Mi a kölcsönös megértést, együttműködést és barátságot választjuk. Sőt még többet. Mi védjük a békét és a szabad­ságot. Legyen ez a IV. Nemzet­közi Diákkongresszus jelszava. S a világ erre azt válaszolja: Fiaink helyesen cselekednek. Tíz évig törekedtek a nemzet­közi diákszervezetek egységére és ma konkrét lépéssel köze­ledtek a diákok nemzetközi együttműködésének megvalósí­tásához. Határtalan bizalommal népünk és társadalmunk iránt, megyünk előre, angolok, szov­jet-k, kínaiak,, afrikaiak, mind­annyian, kéz a kézben, kar­öltve, dallal és tánccal, azért IV. kongresszusáról a világért, amely békében és szabadságban virágzik, Werner Gerbe: A Német Demokratikus Köz­társaság diákküldöttségének ne­vében egyetértését fejezte ki az NDSZ Végrehajtó Bizottsá­gának jelentésével. Kijelentette, hogy a béke és a demokratikus jogok kérdésében nincs semle­gesség és ugyanez vonatkozik a gyarmati politikára is. Az NDK diákjai nagyobb mérték­ben akarják támogatni a sza­badságukat nemrégen kivívott országok és gyarmatok diákjait és a szolidaritáson kívül a Szu­dánban lévő Chartumi egyetem ötven diákja számára vegyé­szeti laboratóriumot rendeznek be. Sylvio Bettarello: A brazil küldött mindjárt beszédének elején kijelentette, hogy bár négy helyi szerveze­tet képvisel, felszólalása nem nemzeti szövetségének hivatalos véleménye. Vázolta a brazil diákok harcát a nyugati impe­rializmus ellen, hangsúlyozta, azonban, hogy a szólásszabad­ságért és a szabad választásért is harcolnak. Állítólag ezért foglalnak állást a kelet-euró­pai országok rendszerei ellen. Telalov bulgáriai küldött nyomban válaszolt Sylvio Bet- tarellonak. Megjegyezte, hogy Brazília küldötte rosszul van informálva és ezért meghívja őt, hogy a kongresszus befe­jezése után látogassa meg Bulgáriát. Ölszowski lengyel küldött pedig javasolta, hogy az em­lített kérdésekről kezdjenek azonnal tárgyalásokat, amely­nek során hajlandó információ­kat adni a népi demokratikus országok rendszeréről. A plenáris ülés után az egyes bizottságok kezd­ték meg munkájukat. Légtöbb időt az első pont megtárgyalása vett igénybe, amely a gyarmati diákság kérdéseivel foglalko­zott. A rezolúció-javaslatban a bizottság tagjai definiálták a diákmozgalom legfontosabb mozzanatait az utolsó évek folyamán és helyeselték az NDSZ munkáját. A bizottság javasolta, hogy a diákok közös célja és akarata alapján vegyék fel és fejlesszék ki az NDSZ és a COSEC közötti együtt­működést, és hogy az NDSZ igyekezzen egy olyan nemzet­közi diák-fórum létesítésére, amelyet a világ összes diákjai elfogadna. A bizottság véleménye szerint az együttműködésre vezető első lépés a francia diákok javas­lata. / diákcserével és az utazá­sokkal foglalkozó bizottság szintén előterjesztette tervét. 1957-ben két nyári táborozást rendeznek Lenpvelországban, egy nyári és téli táborozást a Tátrában, Csehszlovákiában, és egy-egy nyári táborozást az NDK-ban és Equadorban. — A kongresszus javasolja, hogy rendezzenek az NDSZ és a COSEC tagjai részére közös táborozást. A IV. Nemzetközi Diákkon­gresszus minden erejével támo­gatja a VI. Világ ifjúsági Talál­kozót, amely 1957-ben lesz Moszkvában. A kongresszus megtárgyalta a többi bizottságok jelentéseit is és a vita folyamán felvetett kisebb változásokkal jóváhagyta. A kongresszussal kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy az egyes diák-képviselők törekedtek elszigetelni a diá­kokat a szövetség problémáitól és el akarták érni, hogy a szö­vetség ne foglalkozzon politikai kérdésekkel. A vitában azonban mindjobban kifejezésre jutott az a vélemény, amely szerint az egységre való törekvést a gyarmatosítás elleni harc fe­jezi ki a legjobban, mivel ez ellen nemcsak a gyarmati di­A jogász delegáció séta közben. Santiago Perez: A kolumbiai diákszövetség küldötte alapvető kérdésnek tartja, hogy a diákok politiká­val foglalkozzanak, különösen a gyamatokra vonatkozólag. — Éppen ezért szervezete szeretne belépni az NDSZ-be. Nemrégen a COSEC bizottsága ismertette a COSEC célját, de a kolum­biai diákoknak nem tetszett és kijelentették, hogy nem egyez­nek a COSEC elveivel. H. K. Than: A malájföldi diákszövetség nevében beszélt. Szerinte az együttműködés csakis kölcsö­nös megértés alapján érhető el. Röviden beszámolt a maláj­földi diákok problémáiról és kijelentette, hogy el vannak határozva eltörölni Malájfölden a gyarmati politikát. Ügy gon­dolja, hogy az NDSZ feladata segíteni a gyarmatosítás elleni harcot. Továbbá, nézete szerint különböző módjai vannak az NDSZ és COSEC közötti együtt­működésre, és ezeket a módo­kat meg kell keresni. ákság foglal állást, hanem a demokratikus országok egész sora, valamint azon országok is, amelyek se nem gyarmato­sítók, se nem gyarmati orszá­gok. Sőt, mi tö’ b, a gyarma­tosító országok demokratikus ifjúsága a gyarmatosítás elleni harcot támogatja, mint például a francia demokratikus ifjúság. A világ diákjainak többsége tudatában van annak, hogy a gyarmatosítás elleni harc egyben harc a szabadságért, harc a békéért. Ezért nem lehet közömbös a Nemzetközi Diák- szövetségnek a politika. — A Nemzetközi Diákszövetség nem tenne eleget hivatásának, ha nem támogatná a gyarmati diákságot igazságos harcában, A vitában továbbá kifejezésre jutott, hogy nem lehet erő­szakkal egységet teremteni a világ diákjai között, mert a nyugati államok (COSEC) diákjainak politikamentes ál­lásfoglalása végeredményben is saját politikájuk álláspontját kendőzi. Ilyen körülmények között az NDSZ nem mondhat le célkitűzéseiről,, ami azt jelenti, hogy amíg" létezni fog az NDSZ, addig létezni fog a COSEC is. A COSEC célkitű­zésé csak lát izólag politika- mentes, a valóságban azonban az ilyen állásfoglalásban az ellenpolítika húzódik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents