Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-08 / 36. szám

2

1956. szeptember 8.

Komoly meglepetés

Komoly meglepetés ért a múltkor. Vem valami ideget felborzoló rémes eset, nem is lakodalomba hívtak váratlanul, ahová szívesen mennék, de még csak ismeretlen nagybátyám sem halt el a tengeren túl. Itt történt az esemény, nem messze Bratislavától, mindennapi szürkeségnek tűnik csak fel, ha elmondom, de mégis elmondom, mert nem mindennapi szürkeség. Igaz, annak kellene neki lenni.

Nemrég Padányban jártam. Érdekes eseménynek jutottam a nyomába, megírom, — gondoltam magamban. Amikor elkezdtem az eseménnyel összefüggő ügyeket bogozni, sehogy- sem bírtam megoldani a gordiuszi csomót. Néhány adat és egy-két vélemény kellett volna az íráshoz. — Erre volt szükségem. Az adatokat és a véleményt csak a CSISZ nagymegyeri járási titkárságán tudtam volna beszerezni. Ennyi baj legyen csak — gondoltam magamban, hiszen nem sok fáradságomba kerül, ha beugrók Nagymegyerre és érdeklődöm a helyzet felöl. A közeledés éppen jónak ígérkezett és nemsokára pőrzött az autóbusz után az út.

Angyali nyugalommal vettem az irányt az autóbusz megállótól a CSISZ járási titkársága felé. Az ajtó zárva volt, bár erőteljesen meglöktem, mert azt hittem, hogy csak kilincsre van becsukva. Amikor jobban körülnéztem, látom, hogy az ajtón belül a függöny alatt egy cédula függ. Ez volt ráírva, hogy „Kolozsnémán vagyunk". Egy pillanatig bosszús voltam, de ha már itt vagyok, úgy gondoltam, hogy nem adom fel a harcot. — Elmentem a szembenlevő Csehszlovák Szovjet Barátság Szövetsége járási titkárságára. Itt bizonyára többet tudnak majd a CSISZ járási titkárai felől — élt bennem a remény.

A járási titkár itt nagyon udvariasan fogadott és megmagyarázta, hogy mind a két titkár csakugyan kiment Kolozsnémára, várják, majd

csak visszajönnek. Vártam egy jó ideig, de nem jöttek vissza.

Nem baj, hogy hiába vártam. Legalább tovább kint voltak Kolozsnémán és ha ott voltak, bizonyára elintéztek valamit. No meg aztán ebben rejlik a komoly meglepetés is.

Mert ki látott már olyat, hogy a járási titkárságot bezárták azért, mert a titkárok az alapszervezetekre mentek és a fiatalokkal beszélgetnek. Eddig én sem láttam, csak most Nagymegyeren. Bár előfordult ugyan néhol, hogy a járási titkár nem volt odahaza amikor kerestem, mert vagy a kerületi titkárságon volt gyűlésen, vagy a járási akciós bizottságon volt elfoglalva, esetleg a tömeg szervezetek közös gyűlésén vett részt, azért, hogy hogyan kezdjenek el valamilyen akciót. De hogy azzal fogadott volna valaki, egy járási titkárságon is, hogy a járási titkárok az alapszerve- zeteket keresték volna fel, még nem fordult elő. Pedig mennyivel szívesebben látná az ember, ha így lenne, és az adminisztratív munkaerő mosolygós arccal azt mondaná, hogy: tessék várni, a titkár elvtársak csak öt óra múlva jönnek vissza, ebből és ebből a faluból. Az még jobb lenne, ha az adminisztratív munkaerő sem volna ott, mint Megyeren, hanem csak az ajtóra függesztett cédulán olvashatna valamit az ember.

Ugye nem idegborzongató, vagy kedélyeket felemelő eset amit elmondtam, szürke hétköznapi dolog, de mégis érdekes, mert ritkaság számba megy és azt hiszem, egy kicsit elgondolkoztató is ez a jelenség. — Viszont nem csodálkozhatunk azon, hogy a nagymegyeri járásban vannak a legjobb alapszervezetek, mert ott nem körlevelezésből, határozatok hozatalaiból áll a CSISZ funkcionáriusainak kapcsolata a fiatalokkal, hanem személyes látogatásból, baráti beszélgetésekből.

BAGOTA ISTVÁN

A CSISZ SZLKB második üléséről

1956 augusztus 31-én és szeptember 1-én Bratislavában tartották meg a CSISZ SZLKB második plenáris ülését, amelyen a CSISZ szlovákiai munkájára vonatkozó kérdéseket tárgyalták meg különösen az ifjúság részvételét a technika fellendítésében és a szakminősítés fokozásában.

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek a CSKP országos konferenciája utáni időszakban kifejtett tevékenység érői Milan Rázus elvtárs, a CSISZ SZLKB elnöke számolt be.

A CSISZ feladairól a technika fellendítése és a munkásifjúság szak- képzettségének fokozásáról Tibor Do- noval elvtárs a CSISZ SZLKB titkára számolt be.

A vita után, melyben 24 eivtárs vett részt a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága az ifjúságnak a technika fellendítésére való részvételére vonatkozólag határozatot hozott. A CSISZ SZLKB teljes ülése kiértékelte a fiatalok, részvételét a mezőgazdasági termelés fellendítésére és az EFSZ-ek megalapítása és megszilárdítása terén. A CSISZ szlovákiai kongresszusa tiszteletére a falusi fiatalok majdnem

70.000 hektár legelőt és rétet gondoztak. Kedvezően értékelhetjük a fiatalok részvételét az idei aratási munkában és a szalmabegyújtés-nél.

A fiatalok részvétele a második ötéves terv ipari és mezőgazdasági termelési feladatainak teljesítésében megkívánja, hogy a fiatalok sokoldalúan fejlődjenek, hogy a szocializmus és a hazafiasság eszméi mélyen áthassák a fiatalokat.

Az SZLKB plénuma kihangsúlyozta, mennyire szükséges, hogy a CSISZ szervezetek gondoskodjanak a fiatalok munkán kívüli tevékenységéről és főleg arról, hogy a CSISZ szervek minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a munka utáni időben a fiatalok ideológiai kulturális és sporttevékenységének.

A fiatalok többségét érdeklődésük szerint az 1956—57-es év ifjúsági politikai oktatásban, valamint a pártoktatási évbe kell bekapcsolni, idejében kell gondoskodni a körök vezetőiről és az oktatás folyamán kellő segítséget kell nyújtani a körök vezetői, a lektorok és felelősek számára, azzal, hogy értékes szemináriumokat szervezzünk és minden irányban kicseréljük tapasztalatainkat.

Meg kell javítani a CSISZ ideológiai munkáját, mégpedig úgy, hogy a funkcionáriusok aktívája és a CSISZ tagok megértsék a párt politikáját, a kongresszusok és a CSISZ szervek határozatait és véleménynyilvánítás mellett hathatósan harcoljanak a burzsoá ideológia helytelen nézetei és a kapitalizmus csökevényei ellen.

Javítani kell a CSISZ szlovákiai kongresszusának a fiatalok kulturális felfrissülésére, szórakozására és sporttevékenységére vonatkozó határozatok teljesítését. __

Az évzáró közgyűlésekkel kapcsolatosan aktivizálni kell az alapszervezetek vezetőségeit, új szervezeteket kell alakítani, amelyek a fiatalok lakóhelyén megszervezik a fiatalok tevékenységét. A Moszkvában megtartandó VI. VIT-re való, előkészületek folyamán meg kell javítani az ifjúsági és a gyermekegyüttesek munkáját.

Újabb művészeti alkotó köröket keli alakítani és elő kell készíteni az iféúr sági alkotó versenyt.

A CSISZ szerveknek és szervezeteknek fokozottabban gondoskodni ke'l az alapszabályok helyes érvényesítéséről és a szövetség belső élete megszervezése terén a felépítés elvi helyességéről.

Ez megkívánja, hogy a funkcionáriusoknak és a CSISZ tagoknak állandóan magyarázzuk a CSISZ alapszabályait, hogy azokat helyesen használják és alkalmazzák munkájukban.

Az alsóbb CSISZ szervek joghaia;- mával kapcsolatosan egyre fokozni kell a szervek felelősségérzetét, kezdeményezését és önállóságát, tevékenységük keretén belül.

Javítani a CSISZ szlovákiai kongresszusának az új tagoknak, főleg a fiatal munkások és parasztok soraiból való felvételére vonatkozó határozatát.

A CSISZ SZLKB II. második plenáris ülése tárgyalásainak eredményeit, a szervezetek az évzáró gyűléseken tárgyalják meg, melyeket 1956 szeptember 15 és november 15-e között tartanak meg.

Az évzáró gyűlések és a CSISZ konferenciáira való előkészületek a szervek és szervezetek, valamint a CSISZ tagok részéről külön gondoskodást vesznek igénybe. Rendkívüli figyelmet kel! szentelni annak, hogy a szervezetek élére a legjobb CSISZ tagok kerüljenek, akik alkalmasak arra, hogy a fiatalok életét sokoldalúan irányítsák

A CSISZ Központi Bizottsága elnökségének határozata az iljúság politikai neveléséről az 1956-os évben

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség már hatodik éve szervezi az ifjúság politikai oktatását. A szocializmus építése, az iparban és mezőgazdaságban az új technika bevezetése és az egyre növekvő feladatok az ifjúság részéről sokoldalú és fokozottabb tudást igényelnek. Éppen ezért, a CSISZ a fiatal leányok és fiúk igényeinek és a követelményeknek megfelelően a politikai nevelés terén új módszereket keres és hoz érvénybe, hogy a fiatalok sikeresen teljesíteni tudják hazafias feladatukat és így a haza igazi gazdáivá váljanak.

Ennek érdekében a CSISZ Központi Bizottságának elnöksége határozatot hozott, amely az 1956/57-es évben módosítja az ifjúság politikai nevelését. A politikai nevelésnek sokkal mélyebb hatást kel! gyakorolni az ifjúságra, főleg, ami a nemzetgazdaság jelenkori feladatainak teljesítését illeti.

A fiatal ember meg akar ismerni minden újat. amivel az életben vagy munkája közben találkozik és kérdéseire feleletet keres. A politikai oktatásnál tekintettel kell lenni, a fiatalok érdekkörére és ezért igyekezzünk a tudást vonzó’formába átadni. A propagandistáknak arra kell törekedniök, hogy a hallgatókat önálló alkotó gondolkodásra késztessék. A körök összejövetelein az előadásokat értékes viták és eszmecserék kövessék és a fiatalok valóban feleletre találjanak az időszerű és sokszor kényes kérdésekre is.

Ebben az évben a CSISZ szervek a fiataloknak a pártoktatási évbe való beosztására vonatkozólag több javaslatot tesznek a pártszervezeteknek és ellenőrzés alá veszik, vajon a fiatalok rendesen részt vesznek-e a pártiskolázásban. A járási és kerületi vezetőségek mindent elkövetnek, hogy minél több fiatal kibővítse tudását és az üzemi munkaiskolákban, a szövetkezeti munkaiskolákban, valamint a dolgozók esti tanfolyamain és a főiskolákon szakmailag képezze magát. A fiatalokra nagy befolyást gyakorolnak azok az akciók is, mint az üzemekben: az ifjúság szakmai növekedésének éve, és az iskolákban, valamint a tanu’óottho- nokban: a műszaki alkotások versenye.

A CSISZ Központi Bizottságának elnöksége az 1956/57-es oktatási évet a következő módon valósítja meg:

1. Beszélgetés-sorozat az ifjúság feladatairól és a CSISZ küldetéséről.

2. Előadások.

3. Olvasókörök.

4. Más érdekkörök.

I.

Beszélgetés-sorozat az ifjúság feladatáról és a CSISZ küldetéséről

A CSISZ szervezetei világosítsák fel a tagságot, hogy a CSISZ a fiatalok szervezete, ahol lehetőségük van teljes mértékben kiszélesíteni tudásukat és ürümteljes életet élni. Ezeknek a beszélgetéseknek oda kell hatniuk, hogy a CSISZ munkája megjavuljon és a fiatalok aktív kezdeményezése fellendüljön.

Ezek a beszélgetések a következő tárgykörökre terjedjenek ki:

szeptemberben és októberben: „Mi a CSISZ és mit jelent a fiatalok számára”;

novemberben és decemberben: „A Komszomol hősiességéről a haza építésében“ ;

áprilisban és májusban: „Hogyan vesz részt ifjúságunk az ország irányításában”.

II.

Előadások

Mindennap újabb és újabb események történnek úgy hazánkban mint külföldön, fontos felfedezések a technika és tudomány világában, érdekességek a kultúra, valamint a sport terén A fiatalok nagy érdeklődéssel figyelik az eseményeket és ismereteik kibővítése hozzásegít a szocializmus építésénél felmerülő feladatok megoldásához. Ezért a mi feladatunk, hogy élethűen, érdekesen és érthetően ismertessük meg az ifjúsággal azokat a kérdéseket, amelyekkel munkájában és az életben találkoznak. A CSISZ alapszervezetei majd rendszeresen előadásokat rendeznek, „Kérdezz-fele- lek”-estéket, filmekről való beszélgetéseket és szemináriumokat tartanak. Különös figyelmet kell szentelni pártunk és kormányunk fontos határozatainak megismertetésére, iparunk és mezőgazdaságunk kiszélesítésének kérdéseire, a technika haladására, úgy hazánkban mint külföldön, valamint

foglalkozni kell a munkatermelékenység állandó növekedésének kérdéseivel. Az előadások keretén belül előtérbe kerülnek a, világ keletkezéséről, az ember fejlődéséről és a szocialista erkölcsről szóló előadááok.

Az 1957-ben Moszkvában tartandó VI Világifjúsági Találkozó előkészítésének időszakában a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a világ más országai ifjúságának életével és munkájával fogunk foglalkozni. A beszélgetéseket majd vetített képekkel, rövid filmekkel kell kibővíteni, vagy más szemléltető eszközöket kell alkalmazni, és múzeumok, kiállítások, színház- vagy filmek közös látogatásával, vagy pedig az üzemekben kisérleleti állomásokra, állami gazdaságokra, gép- és traktorállomásokra való tanulmányi kirándulások 'utján kell a fiatalokhoz közelebb hozni.

III.

Olvasókörök

A könyv jó testvér és barát, amely az embert egész életén végigkíséri. Az ifjúság könyv szeretetének nagy jelentőséget tulajdonítunk. Az irodalom megtanítja a fiúkat és leányokat helyesen élni, a könyv nemes gondolatokat és érzéseket ébreszt bennük, segít az egyéni nehézségeket és a fájó körülményeket eltávolítani.

Az olvasóköröknek az a feladatuk, hogy az ifjúság minél nagyobb számban beszélgetések, viták, szavalatok, vagy regények felolvasása útján alaposan megismerkedjen az irodalom kincsestárával. Olvasókört minden alapszervezetben lehet létesíteni és úgy kell majd irányítani, hogy a körök részvevői elnyerjék a Fucsík-jel- vényt. A kör azon tagjai, akik a Fucsík-jelvényt már elnyerték, közös megállapodás szerint a klasszikus müveket, vagy a jelenkori irodalmat tanulmányozhatják. Az olvasókörök már szeptemberben megkezdik tevékenységüket és kéthetenként jönnek össze. A kör vezetői a legjobb Fuceík-jel- vény hordozók, diákok, könyvtárosok, tanítók, nevelők és olyan tagok legyenek, akik értenek a könyvhöz és meg tudják magyarázni a könyvek tartalmit. Azokkal a fiúkkal és leányokkal, akik (a körökben vagy egyénileg) felkészültek a Fucsík-jelvény megszerzésére, az álapszervezetek vezetőségei záró beszélgetést tartanak.

A CSISZ alapszervezetei, valamint a járási és kerületi t vezetőségei karöltve az üzemi klubokkal, valamint a népművelési intézményekkel és azok könyvtárosaival, rendezzenek beszélgetéseket, könyv-konferenciákat, irodalmi és költészeti esteket, könyvkiállításokat.

IV.

Más érdekkörök

A fiatalok érdeklődése és kedvtelése különféle és sokoldalú. A fiatal leányok és fiúk nagy érdeklődéssel követik, hogy külföldi barátaik hogyan élnek, megszeretnék ismerni a technika és tudomány új vívmányait, érdeklődést tanúsítanak az atomenergia kérdései iránt, vitát folytatnak arról, hogy hogvan keletkezett a föld és hogyan fejlődött az ember. A CSISZ szervezetek olyan köröket létesítenek, melyek iránt a fiatalok érdeklődnek és amelyeknél meg van az előfeltétele annak, hogy a tudásuk elmélyítésében segítségükre lesznek. Például csillagászati, gazdasági, az atomenergiával foglalkozó, valamint történelmi és hasonló köröket. Továbbá a következő körök megszervezését javasoljuk: „Nemzetgazdasági kör”, „A világ térképe felett“, „A föld keletkezése és az ember keletkezése”, technikai, mezőgazdasági és az orosz nyelv barátainak körét.

1. A „Nemzetgazdasági körök”. Ismertessék meg az ifjúságot a második ötéves terv feladataival, azokkal a problémákkal, amelyek iparunkban és mezőgazdaságunkban felmerülnek, a bérrendszer és a fizetések kérdésével, a munka normalizálásával, az EFSZ-ek további fejlődésének távlataival és hasonló problémákkal. A következő tárgyköröket javasoljuk: „A szocialista ipar fejlődésével, hazánk felvirágoztatásáért és népünk boldog életéért", „Falvaink új életéért — a mezőgazda- sági termelés fejlődéséért”.

2. A világ térképe felett“. Ezekben a körökben meg kell ismertetni áz ifjúságot az egész világon történő eseményekkel, a kapitalista, valamint a gyarmati országokban élő fiatalok sorsával és az egyes országok gazdasági, valamint politikai helyzetével.

A kör konkrét programját azonban maguk a kör tagjai állapítják meg. Foglalkozhatnak például a háború megakadályozásának kérdéseivel, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének kérdéseivel, a jelenlegi nemzetközi helyzettel, Csehszlovákia külkereskedelmének jelentőségével a béke megszilárdítása és Németország egyesítésének szempontjából; miben rejlenek a kapitalisták nehézségei a gyarmatosító politikában, stb._ A MÍadá front^, a Smena és az Új Ifjúság rendszere-, sen hoznak majd anyagot a körök segítségére.

3. „A föld keletkezéséről és az ember fejlődéséről”. Ezek a körök alapjában hozzásegítik a fiatalokat ahhoz, hogy megismerjék a természetet, valamint a társadalom különféle jelenségeit és megismertetik a fiatalokkal a tudományos világnézet alapjait. Erre való tekintettel a következő tárgyköröket javasoljuk: hogyan keletkezett a föld, és az élet a földön, hogyan keletkezett és fejlődött az ember és az emberi társadalom.

4. A technikai körökben az ifjúság megismerkedik az alapvető technikai elméleti és gyakorlati problémákkal. Ezekben a körökben ismerkednek majd meg a hazai és a külföldi technika új találmányaival. Az alapvető technikai problémákkal és az új munkamódszerekkel — mindenekelőtt azokon a részlegeken, ahol a köröket létesítették. A körök foglalkozhatnak az üzemi vezetőség által felvetett kérdésekkel is, amelyek segítenének megoldani az üzemekben felmerülő problémákat.

5. A mezőgazdasági körökben az

ifjúság ismerkedjen meg a mezőgazdaságban elért gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal. Ezeknek a köröknek az a feladatuk, hogy népszerűsítsék é6 terjesszék a mezőgazdasági termelés új munkamódszereit. A Mladá ves- nice és a MIadost folyóiratok a következő kérdésekhez fognak anyagot szolgáltatni: a szántóföldről való gondoskodás és a föld termékenységének növelése, a víz jelentősége az életben és különböző kihasználása, az agrotechnika — a takarmányalap megteremtője, az állatállomány alapja, harc a betegségek és rovarok ellen a mezőgazdaságban, az állatok helyes gondozása és annak jelentősége, a termelékenység fokozásában, valamint foglalkozni fog a micsurini kísérleti munkákkal.

6. Az orosz nyelvbarátok köreinek

az a feladata, hogy a fiatalok elmélyítsék az orosz nyelv alapvető ismereteit és megismertessék a fiatalokat a szovjet nép életével és munkájíval. A fiatalok ezekben a körökben beszélgessenek a szovjet sajtóról és irodalomról. tanuljanak meg dalokat, és verseket orosz nyelven.

Minden CSISZ szervezet létesíthet ilyen köröket. Nagyon sok függ majd attól, hogyan választják meg a vezetőket. A vezetők lehetnek diákok, főiskolások, tanítók, fiatal mérnökök, agronőmusok, tudományos dolgozók, szakmunkások, akik üzemekben, állami gazdaságokon, gép- és traktorállomásokon, EFSZ-ekben és kísérleti állomásokon dolgoznak. Az orosz nyelvbarátok körei számára a CSISZ járási vezetősége kérelmére az orosz nyelv- tanfolyam járási bizottságai jelölik ki a tanítót.

A CSISZ Központi Bizottságának elnöksége megállapítja, hogy ez a határozat a CSISZ minden szervét, szervezetét és minden fiatalt érint. A határozat végrehajtása lehetővé teszi, hogy minden Szervezetben lega'ább egy kör működjön és így az 1956/57-es évben a fiatalok elmélyíthessék tudásukat. Ezenkívül helyes lenne, ha a körök összejöveteleire olyan fiatalokat is meghívnának, akik bizonyos érdeklődést mutatnak a tárgykör iránt.

A CSISZ Központi Bizottságának elnöksége elrendeli a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának, az összes kerületi és járási vezetőségeknek, hogy az 1956/57-es oktatási évről szóló határozatot tárgyalják meg. A határozatot az alapszervezetek a tagsági gyűléseken ismertessék meg a fiatalokkal és nyerjék meg őket v-dmie- lyik kör számára.

A CSISZ Központi

Bizottságának elnöksége