Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-25 / 34. szám

1956. augusztus 25. 3 A dunai vízierőmű A második ötéves terv irányelvei szerint 1959-ben kezdik meg a dunai vízierőmű építését. Olyan hatalmas építkezésről van szó, amely joggal megérdemli, hogy a szocializmus nagy építkezésének nevezzük. Egy ilyen méretű mű megvalósítá­sánál mint a dunai vízmű lesz, számí­tásba kell venni a gazdasági élet vala­mennyi ágát, amelyeknek összefüggé­sük van, vagy lehet a vízi építmény­nyel. A dunai vízmű esetében a komplex-megoldás tárgyát három fő­csoport képezi: az energetika, hajózás és a melioráció. A csatornán, amelybe a Bratislava alatti gát segítségéve! vezetjük a Du­na vízét, három lépcsőt létesítünk és a víz erejét a vízierőmüvekben elhe­lyezett turbinák segítségével haszno­sítjuk majd. Előnyt jelent, hogy a csatorna épí­tését a szárazon végzik és a vizet csak az építkezés teljes befejezése után engedik be. A szárazon végzett építkezésnél tökéletesen gondoskod­hatunk a csatorna fenekének és olda­lának tömítéséről, s zavartalanul kap­csolhatjuk-be az erőművek rendszerét és zsilipkamráit a csatorna rendsze­rébe. Hogy elképzelést nyerjünk a Dunán létesítendő vízi építmény méreteiről, elég megemlíteni, hogy a csatorna lép­csőin (ezen át vezetjük majd a vizet Bratislavától Komáromig, hogy így megfelelő szintkülönbséget nyerjünk), a vízieröművekben annyi energiához jutunk, amelynek előállításához a hő­erőművekben évente 2 millió tonna legjobb minőségű szenet kellene el­égetni. A megtakarítás jelentősége annál nagyobb, mert az általános tech­nológiai előrehaladás folytán a szén egyre inkább nélkülözhetetlen nyers­anyaggá válik a vegyiiparban és ezért eltüzelése nem gazdaságos. A dunai vízmű a hajózás szempont­jából js nagyjelentőségű lesz. Azokon a helyeken amelyeket kikapcsolnak a hajózási forgalomból évente 400.000— 600,000 köbméterre lerakodó kaviccsal számítanak. A Duna medrében azér* ülepszik le annyi kavics, mert Szapnál a Duna medre tektonikus eredetű okok miatt feltűnő esést mutgf. (A Szap feletti esés 0.30 százalék. Szap alatt csak 0.14 százalék). így hát természe­tes, hogy ezeken a helyeken olyan nagymennyiségű kavics ülepedik le, hogy körülbelül 50 km. hosszúságban igen nehezen hajózható szakaszt ké­pez. Az áram irányával szembeni hajózás a felduzzasztott vízen (amelynek moz­gása gyakorlatilag elenyésző lesz) mindennemű vízi jármű nagyobb se­besség elérését teszi lehetővé, üzem­anyag megtakarítás érhető el, jobban kihasználódik a vontatóhajó teljesít­ménye, biztosítva lesz a megbízható és biztonságos hajózás éjjel is és ami a legfontosabb kiküszöbölődik a ne­héz és veszélyes örvényes szakasz és a hajóutat Bratislava és Komárom között hét kilométerrel rövidíti meg Most vegyük tekintetbe, hogy a du­nai vízierőmű felépítése mivel járul hozzá a mezőgazdaságban a talajjaví­tás problémáihoz. A Csallóköz területe melyen az erő­mű csatornája végighalad igen kedvező talaj és időjárási feltételekkel ren­delkezik, viszont csapadékhiányban szenved. Természetes dolog, hogy a csatornából, amelypek szintje egyes szakaszokon sokkal magasabban fek­szik majd, mint a természetes folyó szintje, a víz szabad esése révén elég nagy területeket lehet majd mester­ségesen öntözni a csatorna mindkét oldalán. Az öntöző rendszer megvalósítása után lényegesen emelkednek e’ terület mezőgazdasági termelésének hozamai. Ebből látjuk, hogy a szocialista építkezésen, amely az energetika, ha­józás és a melioráció problémáit tart­ja szem előtt, nem léteznek elszige­telt technikai problémák és az ilyen építkezésnél, mint a vízierőmű csak­is a komplex építési módszer alkal­mazása a helyes. Megfontolandó, hogy csakis akkor érhető el a legkedvezőbb eredmény, ha egyidejűleg megoldják mindazon kérdéseket, melyek között törvény- szerű összefüggés áll fenn. A dunai vízierőmű felépítése, mely­nek tervét a legnagyobb körültekin­téssel és gondossággal készítik el, szakembereink fejlettségéről tesz ta­núságot és békés szocialista építésünk útján nagy lépést jelent előre. Ing. Dr. Ján Tille A KÉKKŐI SZÉNBÁNYÁK pőtori üzemein már hónapok óta fénylenek a csillagok, amelyek jelzik, hogy a pö- tori bányászok, technikusok jól meg­állják helyűiket és tervüket magasan túlteljesítik. Annak ellenére, hogy né­hány hét előtt még hiányosságokkal küzdöttek, mégis sikerült nekik ebben az évben 30 427 tonna szenet bányász­ni terven felül. Mi a titka, hogy a pötoriak rend­szeresen túlteljesítik a tervet? Az összes munkahelyeken napról-napra növekszik a munkalendület. A bányá­szok tudatában vannak a szocialista kötelezettségvállalások fontosságának. Júniusban a Munka Érdemrenddel ki­tüntetett Dulaj elvtárs falazó csoport­ja rekordot ért el, ugyanis a szovjet Donbassz kombájnnal egy műszak alatt 93 bányamétert fejtettek ki. Né­hány nap múlva ugyanebből a csoport­ból Satar előmunkásnak sikerült 50 vágón szenet kifejteni. Itt világosan megmutatkozott a jó szervezési mun­ka. — Mi nein szeretjük a naplopókat s nem fogadjuk be őket a kollektí­vánkba — mondja Dulaj elvtárs. És ez a valóság. Dulaj elvtárs sza­vait mindig tiszteletben tartja az egész kollektíva. Ez a szigorú fegyelem segíti őket mind jobb eredmények elérésében. Júliusban a bukoveci fa­lazok 4,565 tonna szenet adtak az or­szágnak terven felül. Szocialista köte­lezettségvállalásaikat magasan túltel­t Tudósítóink jelentik jesítik és az összes szlovákiai bánya­munkásoknak mintaképül szolgálnak. így a pőtori bányászok hozzájárul­nak azon körülmények megteremté­séhez, amelyek lehetővé teszik októ­ber 1-től a munkaidő két órával való megrövidítését. Miro Ülik A NAGYKAPOSI JÁRÁSBAN lévő Pavlovce n. Uhom-i szövetkezeti ta­gok még nem fejezték be a cséplést. A termés felét kombájnnal aratták, úgyhogy azért már mutatkozik a szor­galmas munka gyümölcse. Örülnek is nagyon, de van is minek, hiszen a tavaszi „szlovák“ árpából 4 hektáron 33.10 mázsa hektárhozamot értek el. Ezt a szép eredményt természete­sen gondos előkészítő munka előzte meg. Andrej Miso szakasz agronómus és Duril elvtárs, a szövetkezet elnöke ügyeltek arra, hogy a talajt még a ve­tés előtt előkészítsék, s mindjárt a termés betakarítása után elvégezték a tarlóhántást és ősszel a mélyszán­tást. Ugyanekkor hektáronként 7 000 liter trágyalavet hordtak a földre. Ta­vasszal elvégezték a kultivizálást és a vetés utáni védő munkálatokat. Ma­Szlovákiábah már befejezték az aratási munkálatokat, a Cseh országrészek­ben pedig még teljes ütemben folyik a munka* Képünkön a zábédovi EFSZ tagjai gabonát tisztítanak. gától értetődik, hogy nem feledkeztek meg a műtrágyázásról sem. Tavasszal, tizennégy nappal a vetés idő előtt 100 kilogramm ammonium szulfidot, 200 kilogramm szuperfoszfát és 150 kilo­gramm káliumot kevertek a talajba. Az árpa mindjárt a kikelés után szépnek mutatkozott, úgyhogy a fej­trágyára már nem volt szükség. Amit ebből is látjuk, a jó gazdálko­dásnak meg is van az eredménye is. Tóth Judit Mit látunk az őszi mintavásáron ? Harminc országból, 7 000 kiállító cég vesz részt a lipcsei őszi mintavásáron, szeptember 2-tól 9-ig. A mintavásár 100 000 négyzetméternyi területet fog­lal el; a három kiállítási csarnokon kívül még tizenhat épület tartozik hoz­zá. A külföldi kiállítók közül Cseh­szlovákia foglalja el a legnagyobb_ te­rületet, 2 800 négyzetmétert. A nyugati államok közül Belgium és Hollandia kiállítási területe a legnagyobb, 1000 —1 000 négyzetméter. Előreláthatólag sok újdonság várha­tó a NDK textiliparától. A „Ringmes- sehaus“-ban valóságos textilmintavá- sár lesz, ahol a leheletszerű csipkék tői kezdve a nehéz posztóig mindent megtalálunk, s a szebnél-szebb anya­gok elkészítéséhez 21000 gyönyörű modell adja az ötletet. A mindennapi fogyasztási cikkeken kívül sok meglepetés várható a rádió- technika, televízió, telefontechnika, optika, finom mechanika, fényképező­gépek, irodai gépek, mezőgazdasági gépek, kertészeti eszközök, motorke­rékpárok és személyautók terén. A kiállításon képviselve lesz termé­szetesen a híres meisseni porcellán- gyár is. Kiállítási tárgyai között ä legpompásabb díszfiguráktól kezdve a célszerű üveg- és porcellán szervi­zekig minden megtalálható. Sok kis konyhai gépet is találunk majd a kiállításon, olyanokat, amelyek megkönnyítik a gazdasszonyok mun­káját. Ezenkívül lesz itt sok újfajta mosógép, porszívógép, stb. Gazdag választék lesz a, legkülön­bözőbb játékokban is, melyek közül megemlítjük az éneklő babát és az egészen különleges, villamos áramra működő vasutat. Csehszlovákiát hangszerek, textil­árúk, cipő, ékszer, porcellán, élelmi­szeráruk, bútor, üvegáruk, irodasze­rek, sportfelszerelések és gyógyszerek képviselik a kiállításon. Áz utóbbi években a lipcsei minta­vásárok során a legfontosabb nemzet­közi üzleteket bonyolították 'e. Való­színű, iiogy ezen az őszi mintavásáron is mind a belföldi mind a külföldi érdeklődők meg lesznek elégedve és még jobban elmélyítik a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat. LEVÉL: Néhány őszinte szó Kedves fiatalasszony! Találkoztunk, beszélgettünk: én kérdeztem, Ön felelt, főleg szidott, füt-fát. Később kötője csücskét szorongatva konokul hallgatott, mint vihar előtt a természet, majd fellobbant, ki­tört s mielőtt sarkonfordult, ■pokolba kívánta a fél falut... Hiába, nem nyelt el rögtön a föld sem engem, sem a falut — s azt hiszem, az Ön kedvé­ért nem is fog — épp azért talán kívánjon valami mást, hátha nagyobb szerencséje lesz. Nézzen széjjel házuk tájékán, biztosan akad ott hasznosabb kívánni való is. De ne. feledje, ott sem lesz szerencséje. Nem hiszi? Hát akkor folytassa csak tovább, üljön oda nap-nap után az eperfa alá, elmélkedjen, kí­vánjon, kérjen, engedje sza­badjára képzelöerejét s ha Ön­nek úgy tetszik, alkosson agyá­ban fantasztikus lényeket, tö: resse velük pozdorjává a fél falut — lehetőleg a felvéget, ott van a szövetkezet — aztán főzessen velük jó ebédet s Ica nyílik a kisajtó, hazajön a fér­je, ezt a varázsételt tálalja eléje — biztosan megdicséri. Ezt értse meg végre, kedves fiatalasszony! Ismerje el, hogy még részben sincsen igaza. A „sors", bármennyire fohászkodik is hozzá, nem képes arra, hogy Önt kis családi fészkével vala­mi földi paradicsom közepébe helyezze. Ha azt akarja, hogy valamije legyen, dolgoznia kell, ősi törvény ez. Hogy más sem dolgozik? De kik azok? Azok Önhöz hasonló gondolkodású „küszöböt nyergelők“, számuk tizenöt-húszig terjed. És a töb­biek? Nézzen át a szomszédba, négy kisgyermek játszik ott minden délután egy alig tiz éves kislány ügyel rájuk. Édes­anyjuk csak júliusban negyven munkaegységet keresett a ker­tészetben — pedig ugye ezekre mondta, hogy turkálnak a vaj­ban. Én még megtoldom a gon­dolatmenetét. Azon asszony éveinek száma duplán túllépi az Önét, mégis azt mondta: „Megölne a szégyen, ha most otthon kellene ülnöm." Ön bi­zonyosan nem egyszer hallotta szájából a mondást — vagy ta­lán nem szégyeli? Az egyik kezemen megszámolom, hány napot dolgozott júliusban — a többi hónapot nem is említem — s iniért? Nézze fiatalasszony: Ismerem élettörténetét — beszéltem a szomszédokkal, a bátyjával, sőt véletlenül még szülőfalujában is jártam — de nem szándé­kom itt a hallottakat széjjel te­regetni. Annyit azonban mégis kénytelen vagyok előhozni a múltból, ami elégségesnek mu­tatkozik arra, hogy belássa: életfelfogása helytelen. Még va­lamit. Nemcsak Önről van szó, hanem egy jövendő édesanyá­ról, aki majd gyermekeket ne­vel, tanít, megszeretteti velük a földet, a falut, a gyárat, a várost, mindazt, amit mi ha­zánknak nevezünk. Ezért fon­tos annyira Ön ma nekünk. De talán vegyük sorjába. Gondol­kozzunk. együtt. Mondja csak, milyen elgon­dolás az, hogy „keres, dolgozik a férjemígy mondta ezt az édesanyja is, mikor munkába sietve gondjaira bízta kistest­véreit — ugye nem ? Bátyja szerint kiskorában Ön volt a család kedvence, vidám, fürge, örökké jókedvű. Emlékezik még, mennyire kérlelték szülei, ta­nuljon tovább, s Ön hajthatat­lan maradt. „Érdö, mező lak­tanyája ..." — fújta a dalt szüntelenül s boldog volt, ha kicsalhatta jó *apja kezéből a kaszát — vágta a rendet, műit egy legény. Még a színdarabban is, csak a parasztasszony sze­repét vállalta, vágyálma volt, hogy egyszer azzá legyen. Ma­gas barna fiú volt az eszmény­képe, így beleszeretett egy ka­tonába. Szorgalmas, csendes volt a fiú, szüleinek is tetszett — egy éve a férje. Eddig tartott a mese. A bányászkislány fa­lusi menyecske lett s megvál­tozott. Még a tél elején megtörtént az első összecsapás, mikor meg­tudta, hogy a férje „vén fejjel" (most huszonhárom éves) még mindig CSIS7, tag, kutiúrfele- lös és színdarabot akar taníta­ni. Százszor kihangsúlyozta, hogy „nem a féltékenység", de ha nős, ne avatkozzon a fiata­lok ügyeibe. A családi béke helyreállt, de áldozatja egy kis kék könyv, ott fekszik a járá­si titkárságon. Utoló lapján van egy rövid megjegyzés: megnő­sültem — ezt is Ön írta oda. Közben meghalt az anyósa, gazdasszony lett — ma is az, és semmi egyéb. Reggel felkel, kiengedi a baromfit, megfeji a tehenet, reggelit készít. Férje munkába megy, a „vén ember", aki igazán megérdemelné, hogy megbecsülje, mindent elrendez az istállóban, a malacok körül. Önnek csak a szobasöprés ma­rad. Dél felé ebédet készít, es­tefelé megeteti a baromfit, s vacsorát főz. Napközben be­szélget, rádiót hallgat, terefe­rél a kútnál, az üzletben, a sozmszédban, vagy az eperfa alatt. Még a háztáji földet, a fél hektárt is, a férje kapál- gatt ■ be vasárnaponként, amíg Ön buzgón énekelt. Persze az másra nem alkalmas, az „ala­muszi", nem lop, ezért nem mennek semmire. Ön ezt jól látja, azért szeretné, ha ki­lépne, addig, míg meg németi- lyül, mert az képes éjjel is dol­gozni — s az előleg mégiscsak 9 korona". De érdekes, hogy Ön, aki mindent olyan jól meg­fejt, aki tudja, hogy „Szuez körül botrány van, hogy a né­metek nyakig fegyverben áll­nak, hogy az elnök és az egyik menyecske ... stb., de nem tudja, miért nem fizetnek majd osztalékot — ez igen érdekes. De hogy tudása teljes legyen, ezt megmondom én: azért, mert tavaszkor nem ültették idejé­ben a dohányt, a paprikát, az­ért, mert gazos a kertészet, s későn szállították a korai burgonyát, azért, mert ha így haladnak, a dohány egy részét leszedi a fagy. Vagy Önnek semmi köze ehhez? A vezető­ség a hibás ? Pedig ezek jól terveztek. Kiszámították, hány gazdasszony van olyan, akinek nincsen apró gyermeke, aki el­járhat félnaponként a kerté­szetbe. De harminc közül csak a fele járt — a többek között, Ön is átaludta a nyarat, most meg szitkozódik. Én elhiszem, hogy nem prédái, hogy fogához ver: a garast, de vajon tud- ja-e, hogy azok a fillérek mind csupán a férje munkájából fa­kadnak. Hallottam, hogy dicsé­ri a férjét: erős ember, jó em­ber. De vajon ö ugyanezt fe­szt-e.9 Gondolt már erre? Vagy nem hallott még olyat, hogy a férj elidegenül feleségétől, mert nem talált benne igazi élet- párt, támaszt, segítőt. Hogyan állna meg őszülő szülei előtt, ha ez bekövetkezne? Ne ért­sen félre, de belőlem az aggo­dalom szól, mert ha ezen az úton halad, akkor ... Még néhány szót a terveiről: Önnek pénz kell, ezresek, hogy élhessenek. Vigyázzon, egyre figyelmeztetem. Választhat a pénz és a férje között. Mert higyje el, ha az a fiatalember, akinek mindene a föld, a falu, akit azelőtt öt hektár kötött, most meg a szövetkezet, a ba­rátai, ha mindent megtesz is az Ön kedvéért, de ha csak k't hetenként jár majd haza a gyárból, egy-egy vasárnapra, ha lelkiállapota megrendül, mert hisz mindent veszni lát, ami életében szép volt, ha új kör­nyezetbe kerül, van Önnek bi­zonyítéka arra, hogy továbbra is igaz férje marad? Most nem a kicsapongásra, az Önnek oly kedves szerelmi kalandokra gondolok — sokkal többre. Ar­ra, hogy a környezet változása után a távolból más szemmel nézi majd Önt, s bizonyságot nyer afelöl, amit ma talán még csak sejt: hogy a kedves fele­ségének nincsen életcélja, bár fohászkodni, hinni tud a jövő­ben, de hogy tegyen is érte valamit, erre már nem képes. ' Nem kívánom, hogy férje agyá­ban valamikor is hasonló gon­dolatok fogamzanak — Ön se kívánja. Válasszon, még talán nem késő, hallgasson az őszinte szóra. Bizonyítsa be, hogy mél­tó élettársa, igazi támasza és segítője férjének — így még jóvátehet mindent, s igazán boldogok lehetnek. A közösség nevében szóltam, örülnék, ha megértene. CSETÖ JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents