Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-25 / 34. szám

Pártjának betiltásáról 195(5 augusztus 17-én a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság kihirdette Németország Kommunista Pártjának felháborító betiltását. Egyidejűleg dön­tést hoztak egyes más demokratikus szervezetek feloszlatásáról, amelyek a német kérdés békés megoldásáért és a nemzetek közti barátságért harcol­nak. Mindjárt ezt követően megindította a bonni kormány a terrorista táma­dások hullámát és a kommunista funkcionáriusok törvényellenes letartózta­tását. A nyugatnémet Adenauer-kormány az önkény és jogtalanság e tettével Európában a legreakciósabb kormányként mutatkozott be és önmaga adta bizonyságát annak, hogy a nyugatnémetországi szabadságról és demokrati­kus viszonyokról hirdetett állításai hamisak. Bebizonyította, hogy az agresz- szív nyugatnémet imperializmus és militarizmus legreakciósabb hagyományai­nak nyomdokait követi, amely a múltban nem egyszer próbálkozott meg vérbefojtani és tömlöcbe vetni a szocializmus halhatatlan eszméinek har­cosait, amely eszméket a német nemzet legnagyobb fial, Marx és Engels adtak a világnak. A nyugatnémet monopolista burzsoázia betiltotta Németország Kommu­nista Pártját, hogy szabad kezet biztosítson az általános katonakötelezett' ségről szóló törvény megvalósítására és az ország fokozódó rcmilitarizálására. Németország Kommunista Pártja már megalakulása óta a német nép éietérdekelért, a békéért és a nemzetek közti megértésért harcol. A német imperializmusnak, militarizmusnak és fasizmusnak könyörtelen ellensége volt mindig. Németország Kommunista Pártjának békés és demokratikus programja komoly akadályt jelentett abban, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságot a német imperializmus népellenes és revansista tervének eszkö­zévé tegyék. A nyugatnémet uralkodó körök Németország Kommunista Pártjának provokatív betiltásával próbálkoznak megúj'tani a hidegháborút és megmér­gezni a nemzetközi légkört. A terrorista támadás Németország Kommunista Pártja ellen nyilvános beismerése annak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a munkások és parasztok hatalma ellen agresszív terveket szőnek és bizonysága a szocializmus országai ellen folytatott ellenséges politikának, amelyekben a kommunista és munkáspártok, mint uralkodó pártok megvalósítják a békés építést és megvalósítják a különböző társa­dalmi és államrendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját. Németország Kommunista Pártjának betiltása az egész német nép érdeke! ellen Irányul, mivel rendkívül! módon megnehezíti Németország békés demo­kratikus egyesítését. Európa többi országai ellen irányul, mivel a történel­mi tapasztalatok azt tanítják, hogy a német haladó és demokratikus erők durva elnyomása mindig a német imperializmus Németország szomszédaival szemben való agressziója kirobbantásának feltétele volt. Erre főként ma gondol a csehszlovák nép. Egyszer már 1933-ban bekövetkezett a Kommu­nista Párt betiltása, hogy aztán könnyebben számolhassák fel a többi demo­kratikus szervezeteket és a németországi haladó erőket és lábbal tiporhassák a szabadságot és veszélyeztessék szomszédaik békéjét. Népiftik Németország Kommunista Pártjának betiltását a legnagyobb felháborodással és ellenszenvvel fogadta. Németország Kommunista Pártjá­ban a nyugatnémet nép hősi élharcosát, valamint Németország és Cseh­szlovákia nemzetei közötti béke és barátság megteremtésének következetes harcosát látja. Nem feledkezik meg arról, hogy Németország Kommunista Pártja legjobb fiainak tízezrei életüket áldozták a hitleri fasizmus elleni harcban, a szabadság és demokrácia közös ügyéért. Az 1933-as év tapasztalatai figyelmeztető tanulságot jelentenek mind­azok számára, akik Németország jövőjét és a világbéke megtartását tartják szem előtt. A kommunizmus győzedelmes eszméit nem lehet „törvényen kívül helye­zéssel" sem betiltani, sem megsemmisíteni. Németország Kommunista Pártja túlélte Hitlert, túléli mindazokat, akik ma betiltották. Népünk kifejezi szilárd összetartását a nyugatnémet kommunisták hősi harcával. Továbbra is támogatni fogjuk a Német Demokratikus köztársa­ság törekvését a szocializmus építésére, Németország demokratikus alapokon való egyesítésére és Nyugat-Németországban a békeszerető és demokratikus erők harcát az űjrafelfegyverzés és a nép demokratikus jogai ellen indított támadások ellen. A szomszédos Nyugat-Németországban a fasiszta irányzatok erősödésére népünk azzal válaszol, hogy még jobban fokozza éberségét, szilárdítja köz­társaságunk gazdasági erejét, erősíti a proletár nemzetköziség kapcsolatait Németország dolgozó népével és a békéért harcoló nemzetekkel. Az 1933-as év tragikus következményei soha többé nem fognak ismét­lődni. A világ nemzeteiben van elég erő ahhoz, hogy megakadályozzák a német imperializmus és militarizmus kalandor terveinek megvalósítását! Németország Kommunista Pártja az ellenség akarata ellenére is élni fog! A béke és kommunizmus Ugye legyőzhetetlen. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága A napokban megérkeztek Prágába a IV. Nemzetközi Diákkongresszus első részvevői. Ezek a vendégek nagyobb­részt a távoli világrészekből, Indiából, Szudánból, Tuniszból és Madagaszkárból jöttek. Képünkön: Miroslava Bar- tosová idegenvezetőnő Prága történelmi nevezetességeit mutatja a külföldi diákoknak. Miért fontos a legyek pusztítása? Habár naponta szemtanúi vagyunk — különösen nyáron — hogy rengeteg légy lepi el lakásunkat, az istállókat, az ólakat és azok környékét, mégis kevéssé védekezünk ellenük. Sokan talán csak idegesítő kis állatkákat látnak a legyekben s nem is gondol­nak arra, milyen óriási károkat okoz­nak a '.egyek nemzetgazdaságunknak. Ennek megvilágítására egy konkrét példát hozok fel. Megállapították, hogy 25 000 szarvasmarha, amely a legyek­től védve volt, 60,0 000 kilogramm hússal és 13,500 Q00 liter tejjel többet adott, mint ugyanennyi mennyiségű szarvasmarha, amelyek nem voltak védve a legyek ellen. Ez érthető is. Hiszen gyakori látvány, különösen fa­luhelyen, hogy az istálló ablakpárká­nyai, s természetesen az istállózott állatok is, csak úgy feketélienek a legyek öl. Ilyenkor aztán az állatok nyugtalanok, csapkodnak a testük kö­rül, dörgölőznek és alighogy lefeksze- ntk, máris felkelnek a légycsípések miatt. Természetes, hogy az így nyugtalanított állatoknál hamarosan jelentkezik a termelőképesség csök­kentése, a súlyveszteség, t.ejhozam csökkenés és egyéb káros jelek. A lakóházak, istállók, valamint az ólak körül leggyakrabban a házilégy és az istállólégy tanyázik. Patakok és állóvizek közelében a szúnyogok 's sok nyugtalanságot okoznak, ember­nek és állatnak egyaránt. Az első fő­leg szúrásokkal és a test verítékének szívásával vált ki nyugtalanító érzést, míg a másik kettő az embernek és az állatnak a vérét is kiszívja. Megkülöm- bőztethetők azáltal is, hogy amíg a házilégy a függőleges falon fejjel lefelé ül, addig a másik fejjel felfelé. A légy fejlődéseinek stádiumai a kö­vetkezők: az anyák a trágyába, sze­métbe, romlott húsba, stb. egyenként 150—800 darab petét raknak le, ame­lyekből 2—3 nap múlva kikelnek a '.árvák. Ezek 1—3 hét alatt begubőz- nak (függ a melegtő!) s ezekből kilenc nap múlva kikelnek a legyek. Az egész fejlődés mintegy 3—4 hétig tart s így egy nyár folyamán nálunk 5—6 gene­ráció is kikelhet. Hidegben a legyek megszűnnek röpködni és táplálékot felvenni, minek következtében elpusz­tulnak. Csak a megtermékenyített anyák telelnek át a meleg konyhák­ban vagy Istállókban. A legyek elleni védekezést két irányban kell biztosítani. Először is az irtást még akkor kell megkezdeni, amikor még csak lárva állapotban vannak, hoav megakadályozzuk a fej­lett légy létrejöttét. Mindenekelőtt a legyek kelőhelyét kell megváltoztatni, úgy, hogy az alkalmatlan legyen a le­gyek szaporodására. Rendezetlen trá­nuár örömei gyadombok, trágyalégödrök, szemét­dombok, mind kitűnő helyek a legyek szaporodására. Ezért a trágyát az istállóból gyakran el kell távolítani és a trágyadombon úgy kell kezelni, hogy az mielőbb rothadásnak induljon, mert a rothadási folyamat következtében keletkező meleg a lárvákat megöli. A trágyalégödröket pedig jól el kell szi­getelni a környezettől. Ezenkívül gon­doskodnunk kell a felsorolt helyek gyakori fertőtlenítéséről, amelyhez meszet, gesarolt, ridexet, stb., hasz­nálunk. A legyek elleni védekezés másik módja a kikelt legyek irtása. Ezt a lakásokban, istáitokban, ólakban és ezek közvetlen környezetében egya­ránt kell végeznünk. Különös gondot kell fordítani kora tavasszal az átte­lelt anyák irtására, mert ezek újabb anyák létrejöttét teszik lehetővé. Ná­lunk már általánosan el van terjedve a fecskendező módszer, amelynél fő­leg a DDT és HCH rovarirtó szereket használják. Előnyük az, hogy a ható­anyag grammjának 1 billiomod része elegendő ahhoz, hogy a rovar ideg- rendszerét megbénítsa, görcsöket okozzon, minek következtében az meg­szűnik mozogni és elpusztul. A rova­rok pusztítására alkalmazott koncen­tráció az emberek és az állatok egész­ségére egyáltalán nem veszélyes. Ugyancsak erős hatásuk van a Neo- cid, Gesarol, Gamnexan irtószereknek is, amelyek por alakban kerülnek for­galomba. Hatásuk körülbelül tizen­négy ragig tart. Vannak elvan rovar- irtószerek is, amelyeknek a hatásuk 2—3 hónapig is észlelhető. Ilyenek pl. a tridynol és a nora-emulziók. Az ilyen irtószerekkel elég ha kétszer egy évben kifecskendezzük az istál­lót. Először májusban (az első legyek megjelenésekor) másodszor pedig úgy július végén. Annak ellenére is, hogy a DDT és egyéb rovarirtószerek nem veszélye­sek az ember és az állatok szerveze­tére, mégis ügyeljünk bizonyos óvin­tézkedések betartására. A fecskendező személy védje a szemeit szemüveggel, a kezeit kesztyűkkel, a fejét pedig sapkával. Hosszabb munkánál ajánla­tos, ha a száját reszpirátorral védi. Ugyancsak ügyeljünk arra, hogy az anyagból a takarmányba ne jusson és hogy a munka elvégzése után a vá­lyúkat ne felejtsük el jó! kimosni. Igaz hogy az előírt módszerek be­tartása és lelkiismeretes, szabályos elvégzése bizonyos fáradságot és ki­adást is igényel, ha meggondoljuk, hogy 1 kilogramm DDT-vel 2 000 ki­logramm húst mentünk meg, akkor belátjuk, hogy az e célra kiadott pénz jó befektetés valamennyi EtSZ, ÁG, és a magángazdálkodók számára is. Mivel a leírt módszerek nem követel­nek kü.önösebb szaktudást és tapasz­talatot, az ifjúság is bátran kiveheti részét a legyek pusztítására irányuló harcban. Ing. Czímer Viktor ■’W- Üffiís4jí. 1956. awnisztus 25. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata Németország Kommunista AZ ELSŐ V endes, kellemes vasárnap délután, hallgat a füzfás csallóközi falu. A lakosság túlnyomd része a hétköz­nap fáradalmait piheni ki', jólesik a délutáni szundítás mindenkinek, aki egész héten át a cséplőgép mellett, vagy a gabonaföldön dolgozott. Ez a pihenés mégis inkább az idősebbek vasárnap délutáni foglalkozása, ami nagyon is érthető. A fiatalok élénkek, és nem alusznak még egy heti nehéz munka után sem, inkább a falu köz­pontja felé, a kocsmába tartanak. Előbb egy-két pohár sört isznak, utána rákapcsolnak a féldecire, vagy ha úgy tartja kedvük, és a zsebük engedi, akkor a borra. Az ital ró­zsaszínűbbre festi a világot s olyanná válnak mint a sárkányok, egyszerre befalnák, ha lehetne, ezt a kis falut. Előbb csak két fiatal szóllalkozik össze, azon, hogy melyiküknek van jobb kerékpárja. Mikor a harmadik is belekapcsolódik a vitába, már ott tartanak, hogy melyikük az erősebb, de akkor már a fél kocsma őket né­zi. A gépállomásról'az egyik alkalma­zott szintén a kocsmában nyakai, föl- heviilten ugrott a fiatalok közé, hogy ..majd megmutatom nektek, ki az erősebb". Amikor tettre került volna a sor, hárman nyakonkapták ót, azzal a megjegyzéssel, hogy idegen faluban vagy és maradj csendben. Fn csendben?! A revolvere után nyúl, ami a farzsebében lapult, de nem használhatta, mert már tizen is fogták. Elvették tőle a revolvert, bedobták a szomszédos kiskertbe, és később nekiállt keresni ezt a veszé­lyes szerszámot. Az elmúlt vasárnap délután történt ez az eset, az egyik csallóközi falu­ban, ahol országos viszonylatban is jóhirü szövetkezet van. De vasárnap délután még mindig a kocsma járja itt, még mindig a régi állapotban van a fiatalság, mert nem változtatott a helyzetén, még nem halad teljes gőz­erővel a még kulturálisabb életkörül­mények felé. * * * Négy emberrel beszélgettem teg­napelőtt, Prostejov felé tartot­tak, Morvaországba. Dicsekedtek, hogy nagyon jól érezték magukat a Csal­lóközben. Kulcsod környékén voltak és négy napig horgásztak a Dunán, a nyugodalmas csendben. Mikor ha­zulról elindultak, tudták, hogy jó időt halásztak ki a horgászásra. Három hete naponta figyelték a meteoroló­giai intézetek jelentéseit és a legal­kalmasabb időben jöttek a Dunára. Lebarnultak, kiszórakozták magukat, zsiványpecsenyét ettek a Dunaparton, bográcson főzték a paprikás krumplit magyaros módra. Revolver nem volt náluk, csak két deci bort ittak meg az egész kirándulásuk alkalmával. Nem szedték késre egymást, pedig közepes szerencséjük volt a halfogás­hoz. Milyen messze áll ettől a négy embertől a csallóközi falu fiatalságu' * * * A természetjárás, a kirándulás, nemcsak erős, edzett testet biztosít és megnyugtatja az idegeket, — amit egy nyolcvan éves ember mondott nekem, aki szintén sokat rándult ki — hanem közösségi életre is nevel. Dehát a csallóközi fiatal hová men­jen kirándulásra, vetik jel a kérdést, amikor szó van erről a CSISZ tagsá­gi gyűlésen. Természetes, hogy ‘a hor­gászásban és a paprikás krumpli fő­zésében nem lelnek örömet. De az egyik faluban, ahonnan a fiatalok túl­nyomó része Bratislavába jár dolgoz­ni, vallat óra fogtam őket, hogy jár- tak-e már Vaskutacskán és voltak-e a bratislavai múzeumban? A negy­venhárom fiatal közül öten jártak Vaskutacskán, a múzeumban pedig egy sem volt. Nem ismerik a város nevezetességeit és arról panaszkod­nak, hogy nem tudnak hová menni kirándulni! Csallóközből pedig nyu­godtan eljöhetnek Bratislavába, ismer­jék meg a várost, kutassák át a kör­nyék hegyeit, meglepődnek majd, mennyi minden széppel és újjal ta­lálkoznak. Vagy pedig Komáromba, Pöstyénbe és Nagyszombat környéké­re miért ne mehetnének el egy szcp vasárnap reggel a csallóközi fiatalok? Az útiköltség nem kerül talán annyi­ba, mint amennyit a kocsmában el­költenek. Viszont annyit tanulnak, hogy duplán megéri az útiköltséget. A Párkány és Galünta környékén élő fiatalok sem ismerik még eléggé a nyitrai Zobor hegyet, vagy pedig a trencséni és beckói várat. Léva, Zselíz vidékéről könnyen eljuthatnak Selmecbányára, Körmöcbányára, vagy a Hronská Dúbrava-i hegyekbe. Hát miért ülnek mégis a kocsmában, vagy lótják-futják a falut, «minek gyak­ran semmi írtelme sincs. Ugyanez vonatkozik a királyhelmeci járásban lakó fiatalokra, vagy a Fülek és Ipoly­ság környékén élökre. Minden falu közelében van egy kedves táj, egy történelmi nevezetesség, vagy vidám szórakozóhely. A szórakozóhely em­lítésével persze nem kocsmát gondo­lunk. A CSISZ alapszervezetei felelősek a fiatalok rendes szórakozásáért. Még­sem jutott még az alapszervezetek vezetőségeinek eszébe, mit kellene tenni, hogy elűzzék a fiatalok unal­mát és vidám szombat délutánt vagy vasárnapot biztosítsanak a fiatalok­nak. Nem igaz, hogy ellentmond a fiatal a kirándulásnak. Például a száz- di fiatalok, a bajmóci várkastélyt nézték meg és jól érezték magukat a ízeli fürdő mellett is. De néhány helyen már szintén szerveztek vasár­napi kirándulásokat, ami nagyban hozzájárult az alapszervezet fellendí­téséhez is. A fiatalok művelődését mennyire elősegítené egy ilyen kirán­dulás, szinte meg sem lehet mondani. Sajnos, eddig mégis keveset törődtek ezzel az alapszervezetek, ez az oka annak, hogy sok helyen olyan esetek játszódnak le, mint az elmúlt vasár­nap abban a csallóközi faluban. BAGOTA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents