Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-18 / 33. szám

1956. augusztus 18.

DINNYESZURET

Hogy szebb legyen a városunk

A gazdag aratás után most a dinnyeszüret örvendezteti meg az embereket. Az alsó vágmentén és a Dunamelletti síkságokon többszáz hektárnyi területről szállítják már a dinnyét a városokba.

A bajcsi állami gazdaságba Fekete Józsi bácsi megkínálja a mézédes gyümölcsből az egyik gyereket.

Tanulni, tanulni, tanulni...

Még javában tűz a nap a nyári mezőkre, imég némely helyen a nagy nyári munkákkal vannak elfoglalva a fiatalok, de már mégis őszre gondolunk akkor, amikor az idei oktatási év megszervezésére készülünk. Aránylag nem is olyan hosszú idő van hátra az oktatási év megkezdéséig. A jó szervezéstől, gondos előkészítéstől függ a sikere és nem kis részben attól is, hogy a propagandistákat jól válasz- szuk-e meg az oktatási évre.

Amikor a szervezéshez fogunk, kezdetben talán azt kell figyelembe vennünk, hogy mennyi szép estét, amit egyébként üresen töltenénk el, biztosítunk a fiataloknak, ha jól megszervezzük az iskolázást. Ezáltal nemcsak azt érjük el, hogy a fiatalok tanulnak és tájékozódást nyernek bizonyos kérdésekben, hanem azt is, hogy elvonjuk őket a kocsmáktól, és olyan szórakozó helyektől, ahová nem fontos, hogy járjanak, no meg egyúttal a közösségi élet szeretete is kialakul így a fiatalokban. Hogy ez mit jelent, azzal a példával is bebizonyíthatjuk, hogy a bagotai alapszervezet csaknem minden tagja már jónéhány éve eljárt az iskolázásra és most már kezdik kialakítani ezek a fiatalok a község új arculatát. Különösen a szövetkezet fellendítésén dolgoznak és sok esetben nekik köszönheti a szövetkezet, hogy rendben van a takarmány és kövérek az állatok. De több példát is felsorolhatnánk, ami azt bizonyítja, hogy milyen fontos az oktatási év jó megszervezése.

Egyelőre a CSISZ járási titkárságai és az alapszervezetek vezetőségei foglalkozzanak behatóan ezzel a kérdéssel. Különösen fontos, hogy a járási titkárok előtt egy kép alakuljon ki arról, hogy hol milyen eredménnyel fejezték be a múlt oktatási évet. így bizonyára azzal is tisztában lesznek, hogy milyen hibák fordultak elő az egyes alapszervezetekben az oktatási év folyamán, amit majd az idén ki kell javítani. Lényeges dolog, hogy ne csak a járási vezetőségi gyűléseken beszéljék meg az oktatási évet és esetleg csak elosszák egymás közt a feladatokat, közben marad minden a régiben, Igen fontos, hogy a járási titkárok és a járási vezetőség tagjai az alapszervezeteknél személyesen készítsék elő az oktatási évet, különösen azokra az alapszervezetekre helyezzenek nagy súlyt, ahol tavaly gyengébben folyt az iskolázás. A járási titkárok nyújtsanak hatékony segítséget az alapszervezeteknek a propagandisták kiválasztásában is és vegyenek fel személyes kapcsolatot a propagandistákkal. Azonban az alapszintén

szervezetek vezetőségeinek súlyt kell erre helyezni.

A jő propagandisták biztosításán kívül azt is el kell éíni, hogy lehetőleg a falu minden fiatalja járjon el az iskolázásra. Ezt széleskörű propagá- cióval, alapos meggyőző munkával érhetjük el. Ehhez nem utolsó sorban hozzájárul még az is, hogy jó propagandistát válasszunk, akitől tényleg tanulhatnak a fiatalok.

A propagandistáknak és az alapszervezet vezetőségeinek a tagokkal egyetértésben előre meg kell'határozni, hogy milyen érdekköröket alapítanak az oktatási év folyamán. A falusi alapszervezetek és az állami gazdasá- J gokban működő üzemi szervezetek J számára nagy jelentőséggel bír, ha a ^ mezőgazdasági érdekkört szervezik ^ meg. Az érdekkör vezetője már előre ^ biztosíthatja az előadókat. Megkérheti q az agronómust, a gazdaság vezetőt, i zootechnikust, esetleg az üzemi vagy f a szövetkezeti könyvelőt, hogy tartson ^ e9y-egy előadást a fiatalok részére ^ a szövetkezet vagy állami gazdaság f helyzetéről és az állattenyésztés vagy ^ a növénytermelés problémáiról. A gép- s állomások üzemi szervezetei pedig in- ^ kább technikai érdekköröket alapíta- nak, hogy a fiatalok ezekben még i jobban elsajátíthassák a szükséges } technikai ismereteket. Azonkívül a tu- f dományos körökről sem szabad meg-1 feledkezni. Megszervezhetjük még a t nemzetgazdasági köröket, továbbá f „A világ térképe felett“, „A föld ke- t , letkezéséről és az ember fejlődéséről“ f köröket, valamint az orosz nyelvbará- t tok köreit. t

Az érdekkörök számára időben, f megfelelő ismeretterjesztő anyagot f bocsájtanak ki, hogy ezzel megköny- ^ nyítsék a körvezetők és a propagan- f disták munkáját. Az alapszervezetek f vezetőségei tehát alaposan gondolják f meg, hogy milyen érdekkör megszer- J vezését javasolják a legközelebbi tag- J sági gyűlésen a tagoknak. A tagok ha ? elfogadják a javasolt érdekkörök meg- \ szervezését, azt jelenti, hogy tetszik \ nekik ez a téma és el is járnak majd ? a körök öszejöveteleire. Azonban na- ? gyón kell arra vigyázni, hogy a kö- J rökben olyan egyének tartsanak elő- J adásokat, akik képesek lekötni a fia- ; talok figyelmét és tanítani, nevelni f tudják a fiatalokat. A fiatalok figyel- ([ mét máris fel kell hívni az érdekkö- f rök fontosságára. ^

Minden fiatalnak az a vágya, az al célja, hogy megismerje a világot és 4 okosabb legyen. Szívesen el is jár oda, 4 ahol tanulhat és szórakozhat, tehát a 4 politikai iskolázásra is, ha jól meg 4 van az szervezve, 4

Olyan lényeges intézkedések, mint a decentralizáció és az ezzel szorosan összefüggő nemzeti bizottságok jogkörének kiszélesítése bizonyítják napjainkban legjobban a demokratizmus elmélyítését. Ezek a jelentős intézkedések bizonyára a jelentkezők sokaságát vonják maguk után, akik a dolgozók fokozott részvételének alapján ki akarják venni részüket városunk és az ország építésében, és igazgatásában.

Résztvenra egy ország igazgatásában, ez nemcsak azt jelenti, hogy nem szabad elmaradni valamelyik állami szerv üléseiről, hanem tevékeny, mindennapi munkánkkal részt kell venni a szocialista társadalom építésében. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül az ifjúság részvételének további fokozása az ország és a városok igazgatásában és építésében. Bratislava ifjúsága már nem egyszer munkájával adta tanújelét népi demokratikus rendszerünk iránti odaadásának és szeretőiének. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy milyen nagy mértékben kapcsolódnak be a fiatalok a szocialista munkaverseny- be, továbbá a több száz, fiatalokból álló munkakollektíva, amelyek lényeges szerepet játszanak a terv teljesítésében, az önálló elszámolási rendszer bevezetésében, valamint az üzemi termelés minőségének megjavításában és a gazdaságosságában. Száz és száz fiatal bratislavai fiú és lány ment el megművelni a parlagon heverő földeket, A városszépítési akció keretén belül a bratislavai fiatalok tavaly több mint 400 ezer brigádórát dolgoztak ie és ezidén már eddig 300 ezer a ledolgozott brigádórák száma.

Ezek a példák a legjobb tanújelei annak, hogy az ifjúság részvételét a várass építésében lehet fokozni és ezt legegyszerűbben a mindennapi munkán keresztül érhetjük el. Ehhez elsősorban szükséges elmélyíteni a nemzeti bizottságok és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervei közötti együttműködést és továbbra is folytatni az ifjúság toborzását a város szépítésében való részvételre — különösen a Kultúra és Pihenés Parkjában — és hogy a fiatalokban a munkán keresztül ébresszünk szeretetet és büszkeségérzetet városuk iránt.

A netnzeti bizottságok és a CSISZ szervek közötti együttműködés kiszélesítése jelenleg a kulturális-feh’üá- gcsltó munka terén bizonyul a legfontosabbnak. Itt főleg ifjúsági akrivák é.s különböző érdekkörök megszervezésére gondolok, amelyek betöltenök a fiatalok . szabad idejét. A nemzeti bizottságok és a CSISZ szervek együttműködése alapján még számos ilyen kulturális-felvitágosítő intézményt é- tcsithetünk, ahol a fiataloknak módjukban ienne érvényesíteni érdeklődési körüket és követelményeiket is. Ezért igen fontos, hogy a kulturális berendezések (intézmények) munkája megjavításának kérdését és továbbiak létesítését közösen oldjuk meg. A nemzeti bizottságok jogkörének kiszélesítése bizonyíték arra, hogy ezt a kérdést hamarosan meg lehet majd oldani.

Az ifjúság nevelése felelősségteljes és bonyolult feliadat, és nemcsak az ifjúsági szövetség, hanem az egész dolgozó nép ügye. Városunk dolgozói megválasztották képviselőiket a nemzeti bizottságokba, akiktől a fiatalok is segítséget várnak a komoly problémák megoldásában, amelyek egész ifjúságunk életét érintik.

A nemzeti bizottságokba sok fiatalt is rnegváíaszto ttak. Az ő kötelességük

aktívan gondoskodni városunk minden problémájának megoldásáról, tehát az ifjúság nevelésének kérdéséről is. A nemzeti bizottságok kiszélesített jogköre előfeltétele annak, hogy a nemzeti bizottságok mind nagyobb goniot fordítanak az ifjúság részvételére a város építésében. Ennek eléréséhez elsősorban szükséges a CSISZ szervekkel való folyamatos, rendszeres együttműködés, valamint az ifjúság bevonása és szélesebbkörü érdekeltsége városunk kiépítése minden problémájának megoldásában.

Masarvk Michal

A CSISZ bratislavai városi bizottságának vezető titkára

VÁLASZOLUNK

OLVASÓINKNAK

„Természet“

Vágsellyére:

jeligére válaszoljuk

Mezei virágaink között nem is egy van, amelynek nagy hasznát veszik a gyógyászatban. A gyűjtés természetesen csak ott célszerű, ahol a növény bőven terem. Fontos tudni, hogy a növény melyik része tartalmazza a ható anyagot. Némely növény a gyökerében, másik növény földalatti szárában, leveleiben, virágaiban vagy magvaiban tartalmazza. Általában a gyökeret ősszel, a kérget tavasszal, a leveleket virágzás előtt, a virágot nyíláskor és a magvakat éréskor gyűjtjük. Fontos, hogy a begyűjtés után tiszta és .pormentes helyiségben szárítsunk. Némely növényt a szárításra elő is kell készíteni, így a ziliz és szappangyökeret meg kell hámozni, fel kell szeletelni, s leveleket lefosztani a szárról, a, sáfrányt például meg kell aszalni. Különösen óvatosan kell bánni azokkal a növényekkel, melyek mérgesek. Iyenek a burok, maszlag, beléndek, anyarozs, az őszi kiki- rics és a nadragulya. Vigyázni kell az erősen illatos növényekre is, mint a fodormenta, hogy ezek illatukat el ne veszítsék. A csomagolásnál ügyelni kell, hogy a gyógynövények össze ne törjenek.

„Könyvbarát“ jeligével írt levelében egy mátyóci olvasónk azt kérdezi, hogy melyik volt a legnagyobb tűzhányó kitörés, amelyet a tudományos szakirodalom feljegyzett:

Sok tűzhányó kitörést tart számon a szakirodalom. Ezek közül mégis a ■egelső helyen áll a Krákatau szigeten történt hasonló nevű tűzhányó kitörése 1883. augusztus 26—27-én. A kitörés olyan erős volt, hogy a szigeten 75 négyzetkilométer nagyságú

területet a levegőbe röpített és 360 méter mély tenger képződött a helyén. A kitörés robbanásszerűen történt és a 19000 kilométerre eső New Yorkba is elhallatszott. Az óceánon 36 méter magas hullámok hömpölyögtek és a finom por miatt Európában sok helyen elsötétült az égbolt és egész nyáron át napfényhiányt okozott. A másik hatalmas kitörést pedig a Szundaszigeteken levő Tambora tűz- hányáról jegyezték föl 1815-ben. Ennek a kitörésnek 56 000 halálos áldozata volt. 800 kilométernél nagyobb sugárban áthatolhatatlan sötétség vette körül a tűzhányót néhány napig. A kitörések robaja több mint 1000 kilométerre elhallatszott.

„Tanuló“ jeligére üzenjük, duna- szerdahelyi olvasónknak:

Mindenképpen csak helyeseljük, hogy mezőgazdasági iskolába akarsz beiratkozni távtanulónak. Azt kérdezed, hogy érdemes-e négy éven keresztül tanulni és el tud-e majd helyezkedni valaki később is ezen a pályán? Természetes, hogy el, hiszen hosszú ideig tart, amíg szakképzett agronómusok és más mező- gazdasági szakemberek kerülnek minden szövetkezetbe és állami gazdaságba. A mezőgazdasági termelés pedig igen fontos pontja nemzetgazdaságunknak és mindenkor megbecsülik a jó szakembert a földművelésben. Tehát egész nyugodtan iratkozzál be abba az iskolába, amelyiket írtad és ha jól tanulsz, biztos jövő ál! előtted.

MARISKA CSALÓDÁSA

Egy híres-neves falu felé közeledtünk, ahol a szövetkezet is jó, és úgy hallottuk, hogy a CSISZ alapszervezete is szép munkát fejt ki. Porosak voltunk, csurgóit rólunk a ve-í- ték, amint gyalogoltunk a napsütötte úton. De megéri, gondoltuk magunkban, mert olyan alapszervezetet találni is szép eredmény, amiről aztán nagyon-nagyon szépet lehet írni.

Hát igen. Majdnem az oldalunkat fúrta ki a kíváncsiság, hiszen a CSISZ járási titkára is azt mondotta, hogy itt van legjobb alapszervezet a járásban. Mézes-mázos szavai még most is a fülünkben csengenek: menjetek csak oda elvtársak, ha igazán szépet akartok látni. Sehol sem találtok olyan jó alap szer vezetet, mint abban a községben. Emlékezhettek arra, hogy a járási konferencián is milyen dicséretet kaptak s utána egy jó ideig mindenki róluk beszélt.

Nagy reményekkel bandukoltunk a falu felé és azt hiszem senki sem csodálkozik azon, hogy így tettünk. Amikor a faluba értünk, alaposan körülnéztünk, tetszettek a széles utcák, a szép sportpálya, és barátságosnak találtuk a lakosságot is. Először az alapszervezet elnökével akartunk beszélni, öt kerestük. Éppen valami sürgős ügyben elment a szomszéd faluba, tehát nem találtuk meg. De mivel közelben volt a helyi nemzeti bizottság, odamentünk, gondoltuk, hogy nem árt, ha beszélünk a falu vezetőivel. Reményünkben nem csalatkoztunk és egy gesztenyehajú lányt is találtunk ott, valami akta fölé hajolva törte a fejét. A helyi nemzeti bizottság elnöke udvariasan be is mutatta és megjegyezte, hogy a Mariska tagja a CSISZ járási vezetőségének és az alapszervezet vezetőségének is. Nagyon megörültünk a találkozásnak. Végre mégis lehet találni valakit a

vezetőségből, gondoltuk magunkban. Nagyon udvariasnak és készségesnek látszott, amikor egy-két dologról kértünk tőle felvilágosítást. Kifaggattuk őt minden oldalról, el is mondotta híven, hogy mikor alakult meg az alapszervezet, ki volt az első elnök és hogy jelenleg huszonhárom tagja van. Minden mondat után mosolygott egy kicsit és szemérmesen az orra elé nézett, mintha szégyelné magát.

Ne légy szégyenlős — bíztatta öt a helyi nemzeti bizottság elnöke. Éppen úgy teszel most, mintha nem is Te lennél az első táncos a faluban.

— Olvasókört is alakítottatok, — kérdeztük tőle.

— Hogyne, erről sem feledkeztünk meg, elvtársak, mert igen fontos, hogy művelődjenek a fiatalok.

— Hát hány tagja van az olvasókörnek ?

— Sajnos, nem nagyon dicsekedhetünk, mert a CSISZ tagok 72 százaléka iratkozott csak be az olvasókörbe.

Mi tovább kíváncsiskodunk és persze megkérdeztük, hogy hányán vettek részt a politikai iskolázáson, ha már olyan faluban járunk ahol nagyon jó az alapszervezet és a járási titkár is megdicsérte. A politikai iskolázással kapcsolatban jobb az eredmény, mert a CSISZ tagok 93 százaléka járt el az iskolázásra. Legalább is így mondta ezt Mariska. Aztán amikor úgy éreztük, hogy kimerültünk a kérdésekből, arra vártunk tőle feleletet, most már konkrétan mondja meg, hány fiatal járt az iskolázásra, mert a százalékból keveset értünk.

Kissé elvörösödik, amint a válaszon töri a fejét. Igen nagy zavarba jött. És vénre nem tudta pontosan megmondani, mert hát az elnök nincs idehaza, márpedig csak ő van egyedül tisztában az alapszervezet számadataival.

— Hiszen az előbb azt mondtad, hogy huszonhárom tag Jcőzül 93 százalék járt el a politikai iskolázásra. Könnyű kiszámítani, hogy mennyi ez

— mondjuk neki. A könnyebbség kedvéért egy kicsit segíthetünk is a számolásban — amire a HNB elnöke kissé elmosolyodott és ránk sandított. A lány számol, számol, mi is segítünk neki és végre eredményre jutottunk: 23 tag közül 21.39 tag járt el a politikai iskolázásra.

No mit szólsz ehhez, Mariska, kérdezik tőle a körülállók?

Nem szólt ő semmit, csak fülig pirult, hogy ilyen csúnyán melléfogott az eredményeknek.

Vagy az is lehet, hogy az alapszervezetben fél CSISZ tagok is vannak, fél emberek, akik azért mé&ls részt vettek a politikai iskolázáson. Esetleg

— bár nem akarunk megsérteni senkit — az is lehet, ha a dolgot mélyen átgondoljuk, hogy valakinek hiányzik a keze, vagy a lába és a hiányzó testrészek miatt jött ki a csonka szám Mariska számtani műveletében. A legvalószínűbb mégis az, hogy az alapszervezet vezetői sem tudják azt, hogy hány fiatal járt az iskolázásra és mennyi tagja van az olvasókörnek és talán azt sem tudják, hány tagja van az alapszervezetnek. Persze valakinek azt válaszolni, hogy a tagok 73 százaléka politikai iskolázásra jár, igen könnyű kijelentés és hasonló kijelentéseket a járási és kerületi titkárok is használnak. De próbáljanak csak egyszer számolni, használják egy kicsit a matematikát, akkor talán az derül ki, hogy nincs igazuk. Már csak azért sincs, mert nem hisszük, hogy egy alapszervezetben fél tagok vannak.

BAGOTA ISTVÁN