Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-08-11 / 32. szám
4 ^éps&gjsz. 1956. augusztus 11. A SZUEZI KÉRDÉS LEGÚJABB FEJLEMÉNYEIRŐL érkező hírügynökségi jelentéseket azzal a hírrel kell kezdeni, hogy Nnsszer elnök vasárnap este tanácskozott a forradalmi tanáds volt tisztjeivel és a kormány tagjaival. Ez alkalommal Kidolgozták a londoni háromhataími nyilatkozatra adandó egyiptomi válasz főbb pontjait. Az egyiptomi választ a hírek szerint még hétfőn eljuttatták Londonba, bár egyelőre, a válasz részletei nem ismeretesek. A kairói rádió diplomáciai hírmagyarázója felhívta a figyelmet arra, hogy míg igazságának tudatában Egyiptom megőrzi hidegvérüségét, addig Nagy-Bri- tanniában, vagy Franciaországban változatlanul idegesség uralkodik. „Mialatt Londonban és Párizsban lázasan mozgósítanak — mondotta a kairói rádió hírmagyarázója — mi Kairóban megőrizzük nyugalmunkat és komolyan folytatjuk tanácskozásainkat a külföldi nagykövetekkel. De minden 'lehetőségre fel vagyunk készülve, hogy válaszolhassunk a hideg háborúra”. Meg kell említeni még két fontos külföldi állásfoglalást is a külföldi eseményekkel kapcsolatban. Az egyik a iraki kormánynak az a nyilatkozata, amelyben elismeri az államosítás ( jogszerűségét és kijelenti, hogy Irak Egyiptom mellé áll szuverenitásának és függetlenségének biztosításában. A nyilatkozatnak fokozott jelentőséget ad az a körülmény, hogy Irak tagja a bagdadi egyezménynek. A másik esemény, amit meg kell említeni, a londoni rádió közlése, és arról szól, hogy Nehru az indiai Kongresszus Párt bizottságával megvitatta a szuezi kérdést. Ezzel kapcsolatban a Hindustan Times, az egyik legtekintélyesebb indiai lap megállapítja, hogy India nem tenné okosan, ha részt venne a londoni értekezleten, amennyiben az értekezletnek az a célja, hogy nemzetközi támogatást nyújtson az Egyiptomra gyakorlandó nyomáshoz. A MOSZKVAI SZOVJET-JAPÁN TÁRGYALÁSOK iránt fokozódó érdeklődés tapasztalható a világsajtóban, és érthetően a legélénkebb érdeklődés a japán lapok részéről nyilvánul meg. Bár meg kel! állapítani, hogy egyes japán lapok megpróbálják hamis megvilágításba helyezni a Szovjetunió álláspontját, különösen, ami a területi kérdéseket illeti. Ezzel kapcsolatban a moszkvai Pravda megfigyelője megjegyzi, hogy az ilyenfajta kommentálása a szovjet álláspontnak tulajdonképpen arra való, hogy félrevezesse a japán közvéleményt és ezzel akadályozza a szovjet-.japán viszony rendezését. A Pravda cikkírója hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió mindig együttműködési szellemre törekedett és törekszik ma is a Japánnal folytatott tárgyalásokon, hivatkozik azokra az engedményekre, amelyeket a Szovjetunió tett Japánnak. Ugyanakkor a moszkvai tárgyalások második ülésén mind a két fél kimerítően is- Tertette álláspontját a Japán által felvetett területi igényekkel kapcsolatban. Ennek ellenére a japán fél továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy átadják Japánnak Hunasir és lturu szigetét, amelyek a Szovjetunióhoz tartozó Kurilj-szigetek elidegeníthetetlen részét képezik olyan nemzetközi megállapodások alapúm. amelyek mindenféle szempontból megtámadhatatlanok, s íme'veket a japánok is jól ismernek. Felmerül tehát a kérdés, hogy a japán tárgyalófél miért áll elő újból és újból ezzel a problémával. A megfigyelő ezzel kapcsolatban emlékeztet egyes japán politikusok és újságírók megnyilatkozásaira, amelyekbő! mcgállapítható, hogy a japán „fél a Szovjetunióval szemben ayakoríandó nyomás eszközéül próbálja felhasználni a területi j^értjést, hogy^gy további engedményekhez jussgn. A megfigyelő megjegyzi, hogy amennyiben vannak ilyen számítások, ezek teljesen alaptalanok. De meg kell mondani azt is, hogy a területi kérdéssel űzött játék végeredményben azoknak_ jár a kezére, akik ellenségei a szovjet-japán viszony rendezésének. A CSEHSZLOVÁK KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG ^Pakisztánban egyengeti a technikai EGYÜTTMŰKÖDÉS ÜTJÁT Az új Kína sajtóiroda közlése szerint dr. Miroslav Kadlec, a csehszlovák küldöttség vezetője Pakisztánban, a pakisztáni kereskedelmi kamara által a csehszlovák küldöttség tiszteletére Karacsiban rendezett fogadáson a Pakisztán és Csehszlovákia közötti technikai együttműködésnek és a technikai személyzet kicserélésének lehetőségéről beszélt. » Dr. Miroslav Kadlec hangsúlyozta, hogy Pakisztán ipari előretörése nagy hatást gyakorolt rá, és hogy a csehszlovák kormány kész együttműködni Pakisztánnal az iparosítás ütemének meggyorsításában. A BONNI KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJÁBAN. vagy legalábbis a külpolitikai vezetésben várható változásokról ír a nyugat-német sajtó. Éspedig azokkal az amerikai tervekRepülőnap Trencsénpiispökin Augusztus 2-án adta át Antonín Vasek Csehszlovákia ügyvivője a Kínai Népköztársaságban kor mányunk ajándékát a Csan- szien-i „Csehszlovák-kínai barátság“ nevű állami gazdaság dolgozóinak. Az ajándékot a gazda ság teljes felszerelése képezi. A gépi felszerelés hetven külön böző gépből és traktorból áll. A gépeket Julius Fucsík nevű tengerjáró hajónk szállította Kínába. kel kapcsolatban, amelyek az Egyesült Államok stratégiájának átszervezésére vonatkoznak, s amelyek igen élénk nyugtalanságot okoznak a bonni kormánykörökben. A Telegraph című r.yugat-berlini lap értesülése szerint az amerikaiaknak az a törekvésük, hogy stratégiájukat elsősorban az atomfegyverekre alapozzák, megrendítette Hallstein külügyi államtitkárnak, Brentano helyettesének a helyzetét. Hallsteinnek azt vetik a szemére, — írja a Telegraph —, hogy a bonni kormány vezetőit hiányosan tájékoztatta az amerikaiak katonai terveiről- Valószínűnek tartják, hogy leváltják Krekelert, a Szövetségi Köztársaság washingtoni nagykövetét is. A Telegraph azt írja, hogy a változások tulajdonképpeni haszonélvezője, Eckard, a bonni kormány sajtófőnöke, aki Hallsteinnal ellentétben többízben felhívta a figyelmet az európai védelmi közösség' politikai kudarcára. A lap jelentőséget tulajdonít annak is, hogy Adenauer teljes titoktartás mellett Eckardot Washingtonba küldte, hogy jobban tájékozódjék az amerikaiak terveiről. Eckard most érkezett vissza az Egyesült Államokból és Ade- nauernak beszámolt tapasztalatairól. Eckard ugyan egy rádió- nyilatkozatban utalt arra, hogy az amerikaiak riem készülnek lényeges változásokra a NATO-t illetően, de a Die Welt című hamburgi lap megjegyzi: „Eckard nyilatkozatában éppen a döntő kérdésről hallgatott, arról ugyanis, hogy a Radford- tervnek és azoknak a javaslatoknak, amelyeket Twining, az amerikai légierők főparancsnoka tett az atomstratégiára való áttérés és a hagyományos fegyverzet csökkentése szellemében, milyen kilátásuk van a gyors megvalósításra ?“ A nyugat-német erőpolitikai irányzat híveinek a szempontjábó* 1 ugyanis döntő kérdés, hogy az amerikaiak milyen hamar térnek át a Rad- ford-féle új stratégiára. JUGOSZLÁVIÁNAK A SZOVJETUNIÓVAL ÉS A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGGAL VALÓ KAPCSOLATAI szempontjából rendkívül fontos egyezmény jött létre, amelynek értelmében a Szovjetunió és az NDK kormánya messzemenő támogatást nyújt Jugoszlávia alminium iparának, fejlesztéséhez. Ennek a jugoszláv nemzetgazdaság fejlődése szempontjábó1 oly nagy fontosságú egyezménynek a jelentőségét egyes nyugati körökben igyekeznek félre magyarázni. így többek között az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy „ez a megegyezés újabb lépés a Szovjetunió hadjáratában, amely a kommunista Jugoszláviát le akarja választani a Nyugatról. „A Borba ezzel kapcsolatban felhívja a figye'met arra, hogy „Jugoszlávia a külpolitikai kapcsolatoknak nem _ a tárgyát, hanem alanyát képezi” — és bírálja a nemzetközi együttműködésnek a „tömbök álláspontjáról történő értékelését“. A tömbpolitika álláspontja szerint — írja a Borba — ha egy ország kereskedik és kölcsönt vesz fel „az 1-es kategóriába” tartozó államoktól, akkor nem kell-e kereskedelmi kapcsolatokat fenntartania és gazdasági szerződésbe lépni a „2-es kategóriába“ tartozó, vagyis a más társadalmi és politikai rendszeren felépülő országokkal. Ilyen nézet vezetett ahhoz, hogy a világ két részre osztódott és ez a nézet volt a hideg háborúnak és a nemzetközi feszültségnek a gyökere. „Vajon nem érkezett-e el még az idő, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése folyamatának megindulásával egyidejűleg meggyorsuljon az összes országok minden megkülönböztetés nélküli gazdasági együttműködésének folyamata?” — teszi fel a kérdést a Borba. Vasárnap, augusztus 5-én Trencsénpüspökin a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége repülőnapot rendezett. A HESZ bratislavai kerületi aeroklubja és a Kubra trencséni Május 9 Gépüzem HESZ alapszervezele nagy érdemeket szerzett a re- pülőnap megrendezésében. A trencséni repülőnapot sokezer néző kísérte figyelemmel. A környékről is sokan eljöttek, hr-” a bratislavai, Vrchlabi, olomouci, gottwaldovi és nyit- rai aeroklubok repülőinek mutatványaiban gyönyörködjenek. A modellkészítők, motoros re- i ülők bemutatták a legújabb típusú lökhajtásos és vitorlás repülőgépek modelljeit. A trencséni vitorlázók az egész köztársaságban a legjobbak, különösen az egyéni és az akrobata számokban. Megérdemelt csodálatot és tapsot váltottak ki Rfikryl, Sálka és Kedlecik motoros repülök mutatványai, akik, az olomouci kerületi aeroklub tagjai. Mesterien értenek a gépekhez és az akrobáciához. Már eddig is több nemzetközi repülönapon tűntek fel és Bra- tisiavában is sok sikert arattak. A HESZ sikerrel mutatkozott be a tömeges leugrásban és az ejtőernyő későbbi kinyitásában (600 méter magasságból) és a pontos leugrásban. A trencséni repülőnapon a HESZ ben utatta, hogy repülőink milyen fejlettek. Kitünően sikerült az éles lövészetünk A hét elején a hirdetőtáblán új tervet függesztettek ki, mely szerint a hét folyamán az egész tüzérségi alakulat a nyári kiképző táborba vonul. A gyakorlatra kitünően felkészültünk. Különösen jó munkát végeztek ágyú bemérőink. Lipták őrvezető és Baran közkatona kitűnő bemérő, azt is vállalták, hogy majd az újoncok közül is többet betanítanak. Az újoncok közül a legügyesebbek Varga és Máj közkatonák. Végre eljött a várvavárt nap és Jez tiszt, szakaszparancsnok felsorakoztatta az üteget. Rövid beszédet intézett hozzánk, majd Vesely tiszt, ütegünk parancsnoka, kiadta a parancsot és elindultunk. Jókedvűen, vidám nőt aszóval végigdübörögtünk a falvakon, majd megérkeztünk a kitűzött helyre, ahol leszálltunk. Parancsnokunk ismertette velünk a feladatot, majd kijelölték a tüzelő állást. Az ágyúk, legénysége nekifogott a tüzelőállás kiásásának. Ezt a parancsot egy órán belül teljesítettük. Ez idő alatt te- lejonistáink és rádiósaink is elvégezték feladatukat. Ágyúink már készen várták a vezényszót, hogy: tüzelj! Elemsokára megkezdődött az éles lövészet. A golyók parancs szerint a ki-, jelölt helyet találták, és így az éles lövészetet „kitűnő"-re teljesítettük. A következő két napon is hiba nélkül lőttünk. Annak ellenére, hogy akkor már az időjárás nem kedvezett, mert állandóan esett az eső. Amikor hazajöttünk a táborból, akkor tudtuk meg, hogy a mi ütegünk érte el a legjobb eredményeket. A legjobb céllövők nálunk: Karácsonyi, Harcát', Capkovic, Korekác, Tatár. PONGRÄCZ GÁBOR, katona. Egy pikoló világos, Egyiptom népe nyugodtan tekint a jövőbe „Miben lehetünk segítségéi re ?“ — kérdezte az egyiptomi tájékoztatási hivatal egyik kedves, mosolygós vezetője, amii kor ideérkezésem másnapján meglátogattam. „Ha nincs megtiltva, szeretnék ellátogatni a Szuezi-csatorna övezetébe. Egyre forróbbak az események, érdemes volna helyszíni tudósítást írni“. A mosoly még szé-' l :ebbre húzódott: „Ha harcias lé-körről kíván beszámolni, a legmegfelelőbb helyszíni elméi nyékét a londoni vagy a párizsi külügyminisztériumban szerezhet! be. A csatorna-övezetet bármikor felkereshet i, semmiféle engedély nem szükséges hozzá. Éppoly nyugodtan folyik a közlekedés, mint edi dig". id három, nap alatt is all kalmam volt megítélni, hogy Egyiptomban semmiféle hisztérikus hangulat nincs. A sajtó kemény és határozott ’•olaszokat ad a napról-napra elhangzó nyugati fenyegetésekre. s ! ivatalos részről is a leg- ényebb elutasításra talált íz a nyugati terv, amely a vt- 'ziúí nemzetközi ellenőrzés alá helyezésére irányul. Ha újság- írókkal, hivatalos személyisé.i gekkel találkozom, rendszerint így foglalják össze a véleményüket: „Államosítottuk a Szuezi-csatorna Társaságot, mert ez a társaság egyiptomi cégként Egyiptomban volt bejei gyezve, s Egyiptom területén lévő víziutat tartott a birtokéban. Az államosítás befejel zett tény, s mi egy lépést sem teszünk visszafelé.“ Az egyiptomi álláspont tehát megfontolt, s szilárd elhatározásra épül. Háborús rémképeket azonban senki sem fest a falra. Kairói körökben sokan vétkednek úgy, hogy a nyugati fenyegetőzésekben több a hang, mint az erő. „Ha mindenáron támadni akarnak, miért nem tették ezt meg az angolok és a franciák c on melegében, amikor az államosító? megtörtént? — kérdezte tőlem az Al Gumhurija egyik munkatársa. — Azért nem tették meg, mert nem merték, s most sem merik.“ Nem árt ebből a szempontból vizsgálni a londoni konferencia összehívásának tényét sem. Az augusztus lóira meghirdetett értekezlet angol, amerikai, francia sugalmazású, célját a nemzetközi ellenőrzés bevezetése, természetesen elfogadhatatlan Egyiptom számára. Az a tény azonban, hogy a múlt hét keddjén, szerdáján, csütörtökén, még mozgósításról, flottaösszevonásról, a tartalékos katonák behívásáról volt szó Nyugaton, pénteken viszont az ágyúkra épített tervet egy tárgyalóasztalra épített tervvel cserélték fel, az erővel való f" lyegetözés első nyílt kudarcát jelentette. A nyugati táborban is hat már önerejénél fogva az az elv, hogy a kerekasztalt kell előnyben részesíteni a lövészárokkal szemben. A javasolt értekezlet tehát céljait tekintve elfogadhatatlan, létrejöttének ténye viszont a béke irányában ható erők kibontakozását mutatja. Kairóban minduntalan [elhívják a figyelmet a nyugati nagyhatalmak közötti véleménykülönbségekre is. A híreket úgy értékelik, hogy az Egyesült Államok nem kíván bekapcsolódni háborús katandlxr1 mindenekelőtt azért, mert itt 1 elsősorban angol és francia éri í dekröl van szó. Az utóbbi napokban Amerika 1 még apróbb gesztusokat is tett 1 Egyiptom irányában. Mindez arról tanúskodik, 1 hogy állandóan csökkennek egy j összecsapás lehetőségei. Bölcsen jegyezte meg ma reggel a közép-keleti hírügynökség f ószerkeszt óhelyettese, amikor elmesélte a legfrissebb híreket: „Ma csak két olyan nagyhatalom van, amelynek súlyánál fogva beleszólása lehet egy új háborúba: Oroszország és Amerika. Oroszország természetesen nem akar háborút, ez kiderül Hruscsov nagyon okos beszédéből, s egyebekből is. Amerikának pedig sem kedve, sem érdeke, hogy belebocsátkozzon egy összeütközésbe. A gyerekek kiabálnak (célzott Angliára és Franciaországra) u. felnőttek viszont nyugodtan maradnak. FARKAS ANDRÁS <*, A magyar filmdolgozók Karlovy Varyban a kilencedik nemzetközi filmfesztiválon bemu-' tatták az „Egy pikoló világos“ című darabot, amely katona környezetben játszódik le. A történet egy fiatal fiúról szól, aki mielőtt bevonul katonának, szerelmes lesz Julikába. Marci katona sokat gondol szerelmére és alig várja, hogy hazamehessen és találkozzon Julikéval. Nagy meglepetés éri, mert a lány rossz társaságba került közben és megfeledkezik Marciról. gyón tetszett, valóban a magyar filmművészet egyik remeke. Az egyik orosz nóta is el-! mondja, hogy a katona élete kemény, de sokkal jobban megy a gyakorlatozás, és gyorsabban elmegy az idő, ha otthon hűségesen várja a kedvese. Szép dolog, ha a fiatalok lelkesednek, rajonganak a szépért, és mély érzelmek hevítik őket. A IX. nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban a zsűri külön két nagydíját a magyar filmművészet két alkotása, a Szakadék és az Egy pikoló viSfJSSSi. ,, . ...»if* ■ * Marci katona türelmetlenül várja már, hogy az állomáson Julikával találkozzon.
