Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-28 / 4. szám

2 1956. január 27. A CSISZ kerületi konferenciáiról A fiatalok felkészültek a CSISZ Szlovákia kongresszusára Fiatalok a kongresszus előtt A fiatalok, CSiSZ-tagok örömmel készülnek a CSISZ szlovákiai kong­resszusára. A kongresszus előtti kam­pányban az eddiginél lényegesen job­ban műkőnek az alapszervezetek. A kampány alatt megjavul az alapszer­vezetek szervezeti élete és szép ered­ményeket értek el már sok helyen. Például a trencséni járásban 55 po­litikai kört alakítottak. A politikai körökben 666 fiatal tanul. A legtöbb fiatal a trencséni Odeva üzemben lá­togatja a politikai iskolázást. Az üzemben 15 alapfokú politikai kört alakítottak, 252 taggal. A nagyszombati Figaro csokoládé­gyárban a fiatalok ifjúsági műhelyt alakítottak. Az ifjúsági műhelyben 34 fiatal dolgozik és mindannyian példás dolgozók, fezért nevezték el őket a többi dolgozók „példás brigádnak”. Most a Mladá Boleslav-i AZMP üzem fiataljai versenyeznek a nagyszomba­tiakkal a gyártási minőség további megjavításáért. A hacavai Magnezit-üzem minden fiatal dolgozója, tagja a CSISZ-nek. Az üzem az elmúlt évben is 107%-ra teljesítette a termelési tervet. A CSISZ Szlovákiai kongresszusa előtt a fiatalok azonban nagyobb munkalen­dülettel azt akarják elérni, hogy az idei tervteljesítés magasabb legyen a tavalyinál. A CSISZ-tagok újító javas­latokat adtak az üzem vezetőségének és a javaslatok közül már többet hasznosítottak. Ezáltal az idén 10.824 - koronát takarítottak meg az üzemben. A legjobb fiatal dolgozók Knapp, Sliv­ka, Adámek elvtársak. A jó termelő- munkán kívül a fiatalok készülnek még a Fucsík-jelvény megszerzésére és közülük 25-en tanulnak az üzemi pártszervezet alapfokú politikai köré­ben. A puchovi Makyta-üzem dolgozói­nak 60%-a CSISZ-tag. Az üzemben a tervet 101%-ra teljesítették, de a fiatalok úgy határoztak, hogy a ter­vet folyamatosan még jobban akarják teljesíteni. Ezért új munkamódszere­ket vezetnek be és az üzemrészlegek között kiterjesztik a szocialista mun­kaversenyt. A munkaverseny fellendí­tése érdekében ifjúsági műhelyt ala­kítottak. A műhely példát mutat a többi üzemi részlegeknek. Nem csoda tehát, ha itt dolgoznak az üzem leg­jobb munkásai Halajová, Boéejová, Velacková elvtársnök. Rehák elvtárs, aki szintén itt dolgozik az utolsó hó­napban 3.000.— koronát keresett. Az eperjesi húsfeldolgozó üzemben 58 fiatal dolgozik. A fiatalok állan­dóan arra törekednek, hogy jobb mi­nőségű gyártmányt állítsanak elő és a többi munkást is meggyőzik, hogy jobban dolgozzanak, mint eddig. Ki­fejlesztették az üzem keretén belül a munkaversenyt is, aminek köszönhető, hogy a 100%-os tervteljesítést 106.8%-ra emeljék fel. Az egész évi tervet december 15-ig teljesítették. A CSISZ-tagok kötelezettséget vállaltak, hogy pontosan megjelennek a mun­kába. A kötelezettségvállalás óta a késések meg is szűntek az üzemben. Kassán a Slován szálló ünnepélye­sen feldíszített nagytermében tartot­ták meg 21-én és 22-én a CSISZ kas­sai kerületi konferenciáját. Már korán reggel összegyűltek a küldöttek. A konferencia megkezdése előtt öröm­mel üdvözölték egymást az ismerős küldöttek és élénk vita fejlődött ki a falun dolgozó és az iskolákban ta­nuló fiatalok között. Várták, hogy mi­ként értékelik az alapszervezetekben végzett munkájukat, vajon milyen véleményt mondanak majd róluk a konferencián. Közben az elnökségi asztalnál he­lyet foglalt a CSISZ Központi Bizott­ságának küldöttsége Vladimír Vedro a CSISZ Központi Bizottságának tit­kára vezetésével, a kerületi pártbi­zottság részéről pedig Frantisek Dvorsky elvtárs, a kerületi pártbizott­ság vezető titkára, azonkívül a Nem­zeti Arcvonal képviselője, a CSISZ kerületi elnökségének tagjai, a leg­jobb CSISZ-tagok és példás dolgozók. A küldöttek is elfoglalták a helyü­ket és feszült csendben várták a ke­rületi konferencia kezdetét. A kon­ferencia megkezdése után Stefan Ca- vara elvtárs, a CSISZ kerületi vezető­ségének első titkára felolvasta beszá­molóját, amelyben értékelte a kassai kerület CSISZ tagjainak tavalyi mun­kájuk eredményeit. Rámutatott arra, hogy a kerületben a fiatalok, hogyan vették ki részüket a párt és a kor­mányhatározatok teljesítéséből, a fa­lusi fiatalok hogyan dolgoztak a szö­vetkezetek kiszélesítéséért és a jobb terméseredményekért. A beszámoló megmutatta, hogy mi­lyen hibák voltak az egyes alapszer­vezetekben az ifjúság nevelésével kapcsolatban. Nagyobb népnevelő munkát kell kifej­teni a kerületben, nemcsak az üzemi szervezetekben, hanem a falvakon és az állami gazdaságokban is. A fiatalok több kultúrelőadást rendezhettek vol­na. Majdnem teljesen megfeledkeztek a kirándulásokról pedig a kirándulás a legkellemesebb nyári szórakozás, és a kassai kerület ugyancsak bővelkedik kiránduló helyekben. A mezőgazda­ságban dolgozó fiataloknak az eddigi­nél sokkal nagyobb mértékben kell eljárni a téli mezőgazdasági iskolázá­sokra, hogy kibővítsék szaktudásukat és nagyobb segítségére legyenek a szőve tkezeteknek. Az ifjúsági sajtó terjesztése sem kielégítő a kerületben. A sajtóterjesz­tésről úgylátszik megfeledkeztek a járási vezetőségek, a kerületi vezető­ség pedig nem ellenőrizte eléggé ezen a téren a járási vezetőségek munká­ját. A kassai kerületben lényegesen kevesebb hiba lenne a CSISZ tevé­kenységében, az eddiginél sokkal na­gyobb eredményeket érhetnének el, ha nagyobb gondot fordítanának a sajtőterjesztésre, mert a sajtó az if­júság nevelésének egyik fontos esz­köze. A vitafelszólalások igazolták a be­számolókban feltárt hiányosságokat és az eredményeket. Azonban a hibákra nemcsak rá kell mutatni, hanem a küldöttek az alapszervezetek vezető­ségeivel és a járási vezetőségekkel '«gyütt fogjanak munkához, hogy jö­vőre a kerületi konferencián nagyobb eredményekről számolhassanak be. Eperjesen a? építkezési nemzeti vállalat nagytermében tartották a CSISZ VIII. kerületi konferenciáját. A konferencián 460 küldött vett részt, köztük a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága küldöttségének tagjai Mi­lán Rázus elvtárs, a CSISZ SZL Köz­ponti Bizottság titkára vezetésével a kerületi pártbizottság részéről pedig Vasil Bil'ak elvtárs, a kerületi párt- bizottság vezető titkára, továbbá Lu- dovít Gabriel, a kerületi nemzeti bi­zottság elnöke. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak még a kerület leg­jobb fiatal dolgozói közöttük Ladislav Loksa is, a Köztársasági Érdemrend viselője, és Michal Korpa, aki a „ki­váló munkáért” kitüntetésben része­sült. Jozef Chrenovsky elvtárs a CSISZ kerületi vezetőség titkára olvasta fel a beszámolót. Az eperjesi kerületben az előbbi évekhez viszonyítva lényegesen javult a CSISZ munkája. Ezt úgy érték el, hogy a kerületi vezetőség ellenőrizte a járási vezetőségek munkáját és az eddiginél nagyobb súlyt fektettek az ifjúság politikai nevelésére. A politi­kai nevelés által a fiatalokban egész­ségesebb nézet fejlődik ki és így sok­kal könnyebb meggyőzni őket arról, hogy jó munkát fejtsenek ki a kö­zösség, a haza érdekében. Az ifjúság kultúrális tevékenysége is szélesebb méreteket öltött a kerületben. Sok ének- és táncegyüttes alakult és a színdarab bemutatók által komoly ne­velő munkát fejtenek ki a fiatalok a falvakon, ami szintén elősegíti á szö­vetkezetek fejlődését. Az ifjúság szorgalmasan űzi a test­nevelést és a sportot. A kerület fia­taljai így tudtak csak bekapcsolódni az I, Országos Sparíakiád tomagya- korlataiba és a tornászok közül nagy számmal vettek részt a prágai spar- takiádon. Antonín Zápotocky, köztár­sasági elnök a „kiváló munkáért” ki­tüntetéssel tüntette ki a kerületet, a spartakiáddal kapcsolatosan végzett jó munkáért. Az eperjesi kerület az egyetlen, amely ilyen kitüntetésben részesült. Az eperjesi kerület fiataljai nem­csak azon fáradoznak, hogy a kerü­letüket építsék ki, hanem arra is gondoltak, hogy a határvidéken is segíteni kell munkájukkal. Sok fiatal ment a határvidékre közülük. A ha­tárvidéken híressé vált „Üj élet“ munkabrigád szintén az eperjesi ke­rület fiataljaiból tevődik össze. A bri­gádvezető Prokopovic elvtárs. A bri­gádot a CSISZ Központi Bizottsága is kitüntette. A tavalyi kerületi konferencia óta több mint tízezer új tagot szerveztek be a CSISZ-be. Azonban még sokkal több fiatalt akarnak a CSISZ-be szer­vezni és különösen a falvakban foly­tatnak meggyőző szervezési munkát a fiatalok között. Ezáltal jobban meg­erősödnek az alapszervezetek és jö­vőre még nagyobb eredményeket ér­nek el. Büntető eljárás a textilgyártás kártevői ellen A brünni Kerületi Bíróság büntető- tanácsa előtt e napokban büntető el­járás folyt szövetkezeti és kommuná­lis textil szektorunk szabotálóinak és kártevőinek egy csoportja ellen. A három napig tartó főtárgyaláson az összes vádlottak a meggyőző bizo­nyíték súlya alatt, beismerték bűnü­ket. A briinni Kerületi Bíróság taná­csa január 20-án ítéletet hozott, mely szerint nagyszabású szabotázs bűn­tettéért szabadságvesztésre ítélték: Ivan Páneket 25 évre, Metodej Sed- láceket 23 évre, Oldrich Netusilt 22 évre. Richard Bozeket és Ludvig Más­lót 21 évre. Eduard Tschörmert 19 és Vladimír Jakubecet 17 évre. A bí­róság egyben úgy döntött, hogy az elítéltek teljes vagyonát elkobozza '*.? állam javára, és megfosztja őket po»- gári jogaiktól. Január 18-án Szlovákiában a Tátra vidékén lezuhant egy IM. OK-WDZ jelzésű utasszállító repülőgép. A re­pülőgépet a lőcsei járásban, Toryska falutól 12 kilométernyi távolságban találták meg a hegyek között. A re­pülőgép roncsai alatt 4 súlyosan se­besültet és 22 halottat találtak, köz­tük a repülőgép személyzetét is. A szerencsétlenség színhelyére a Közle­kedésügyi minisztérium bizottságot küldött ki a baleset okainak kivizsgá­lására. * A nyitrai kerületben 36.444 föld­műves vett részt január 7-től 13-ig a téli hónapokban megtartott 501, fő­ként mezőgazdasági témájú előadáso­kon. * Th. Erisman innsbrucki tanár, úgy­nevezett akusztikus szemet szerkesz­tett, amely lehetővé teszi a vakok számára a „látást”. A szerkezet szü­net nélkül búgó hangot bocsát ki. Abban a pillanatban, amikor a vak valamilyen akadályhoz közeledik a szerkezet búgása azonnal megváltozik és ezzel jó tájékozódást biztosít, gyorsasággal száguldanak és többezef * A márburgi női klinikán kétfejű, kétszívű és háromkezű fiúgyermek született. Ebben az esetben úgyneve­zett torz ikrekről van szó. akik nem fejlődtek ki megfelelően. A gyermek a születés pillanatában meghalt. * Az Egészségügyi Világszervezet egyik legutóbbi jelentése adatokat közöl az egészségügy fejlődéséről a Szovjetunióban. A jelentés szerint a Szovjetunióban jelenleg 300.000 orvos működik, akiknek munkáját 900.000 egészségügyi dolgozó támogatja. Éven­te 3 millió dolgozót utalnak be ingye­nesen az üdülőkbe. A férfiak nyugdíj korhatára 60 év, a nőké 55 év. A szovjet kormány 1955-ben 10 millió rubelt, a költségvetés 2%-át fordítot­ta tudományos kutató munkára. Néhány szó a qútai kultúréletröL Nem sok idő kell ahhoz, hogy vala­ki megszeresse Prágát. Mindez arra vall, hogy Prága csakugyan szép. Mégis, ha megkérdezné tőlem valaki, hogy Prága látnivalóiból mi tetszik nekem a legjobban, és ha Prágába jön, mit nézzen meg előbb, nehéz lenne azonnal válaszolni. Annyi itt a látványosság, hogy lehetetlen volna mindent megtekinteni, de azt monda­nám, hogy a Klement Gottwald mú­zeumot nézze meg elsőnek. Én a múlt héten néztem meg és megvallom nagy hatással volt rám. Ügy rendezték be, hogy necsak a mi népünk történelmét ismertesse, ha­nem a nemzetközi munkásmozgalom történetét is. Húsz, szép, nagy világos teremből áll a háromemeletes épület és a kiállított tárgyakon keresztül visszatekinthetünk egész a huszita időkbe. Több mint hatezer dokumen­tum bizonyítja dolgozó népünk erős akaratát. Számtalan kép,’irat, bizonyítja a kapitalista rendszer munkásainak ala­csony életszínvonalát. Ott van Cseh­szlovákia térképe, amelyen feltűntet­ték a helyeket, ahol a sztrájke'ó munkásokat puskatűzze! fogadták. Lé- pésről-lépésre megfigyelhetjük a munkásosztály harcát, annak útját. Gottwald elvtárs emlékére külön termet rendeztek be. Dolgozószobáját a prágai Várból hozták ide, úgy amint azt 1953 márciusában elhagyta: vilá­gosszürke köpeny, fekete gallérral, fekete kucsma, aktatáska látható itt, mintha egy indulásra kész utasra vár­nának. Az íróasztalon könyvek, bro­súrák, iratok és egyéb apró dolgok. Ott van, szemben az íróasztallal sze­retett unokájának fényképe, amely mindig a szeme előtt volt. Minden úgy van itt elrendezve, mintha a tu­lajdonosuknak éppen most kellene visszatérnie. Ez a hely vált ki leg­mélyebb érzéseket minden látogató­ban. Lehetetlen röviden leírni mindazt, ami a múzeumban van, és ami a lá­togató tanításául szolgál. Olyan dol­gok ezek, amilyeneket máshol nem lehet megtalálni és hűen megőrzik szeretett köztársasági elnökünk emlé­két. A múzeumnak nagyon sok láto­gatója van. Erről beszélnek a követ­kező számok is. 1954 november 23-án nyílt meg és 1955 június 30-ig 39.504 látogatója volt. Az 1955 év első ne­gyedében 436 külföldi és 32.454 hazai látogató tekintette meg. A múlt év­ben 14 előadást rendeztek ott, így például Jaroslav Hasek munkájáról, a müncheni árulásról és más érdekes témákról. Azok a dolgozók, akik meglátogat­ják a Klement Gottwald múzeumot, sokat tanulhatnak. A haza építésére új erőt merítenek a múlt példáiból, megtanulják leküzdeni a nehézsége­ket, hogy új eredményeket érjenek el hazánk építésében, OROS ZOLTÁN Prága Régebben, amrnm a fiatal tanítót falusi iskolába hffleztek el, az egyk szeme sírt, a másik meg nevetett. El­sősorban örült annak, hogy kinevez­ték, másodsorban pedig egész oda volt, hogy falura megy. Mint diákok megszokták már a várost, az aszfal­tozott utcákat, a villanyvilágítást és nem szívesen gondoltak a falura. — Amikor a falura gondoltak, mindig apró kis házakat képzeltek el, sáros utcákat és unalmas hosszú estéket és hány ember élte le az életét falun, anélkül, hogy megtudták volna, hogy másképp is lehet élni. Látástót va- kulásig gürcöltek és azt hitték, hogy ez így van rendjén. Ez van a sors könyvében számukra megírva, ezt a sorsot érdemelték ki a ,/nindenható- tói". Akadtak azonban olyan fiatal tanítók is, akik szerették a falusi éle­tet és a falu népét. Nézzük csak meg milyen a helyzet ma. A mai falu élete egészen megváltozott. Falcain­kon ma autók, motorkerékpárok fut­nak végig, minden házban rádió van és sokkal változatosabb az életük. így van ez Gután is. Es ma már ezt mindenki természetesnek veszi. Nagy­apáink ideiében a mulatságok vere­kedéssel végződtek és Gután jó bics- kások voltak, azt mondják. Ma már hiába keresnétek őket, nyomuk ve­szett. Régenie, amikor a fiatalember be­fejezte heti munkáját és vasárnap egy kis szórakozás után vágyott, valami­képpen ki akart rúgni a hámból és be akarta bizonyítani, hogy legény a talpúm, Ezt meg csak úgy mutatta be, hogy a korcsmában felrúgta az asz­talt, leütötte a lámpát és hasonló hőstetteket vitt véghez. Hősök azon­ban nem voltak. Ma azonban már vannak hősök Gután, mert valóban hősök születnek és nőnek a nagy szövetkezeti csatádban. A szövetkezet­tel együtt nőnek az új társadalom tagjai. A szövetkezet nagyon sokat jelent a (falu életében. A falust ifjú­ság manapság nem munkával, hanem szórakozással fejezi be a napot. A nehéz munkát a gépek végzik el és bizony jobban és gyorsabban, mint az ember, ezért több idő marad a szó­rakozásra és a művelődésre. Az ifjú­ság szabad idejét hasznosan kell fel­használni és helyes irányba kell te­relni. Gután mint ahogy már arról többször írtunk, nem éltek mindig okosan a fiatalok. A községnek tíz­ezer lakása van és kultúrtéren semmit sem tudtak felmutatni, pedig minden lehetőségük meg volt rá. Senki sem törődött a kultúrtevékenységgel, pedig a községben három pártszervezet léte­zik, a CSISZ szervezetnek három alapszervezete van és itt van a Cse- madok és a többi tömegszervezet is. Gután azonban sokáig senki sem csinált semmit. A tanítók még csak a fülük botját sem mozdították meg. Néha más falvakból jöttek ide szín­játszó együttesek. Ez volt a helyzet, míg aztán a pártszervezetek érdeklődni kezdtek a kultúrtevékenység iránt. Majer János elvtárs lett a Csemadok elnöke és akkor aztán pezsegni kezdett az élet. Ma már valóban jó munkát végeznek. Zsibrita Mária elvtársnő is dicséretet érdemel a népneveié: terén elért ered­ményeiért. Csak nemrég töltötte be funkcióját és az eredményt máris lát­tuk, pedig nem volt olyan könnyű, tere, csak hát el kellett kezdeni. A Csehszlovák Szovjet Barátsági Hó­napban kezdte el tevékenységét. Min­den héten kultúrműsort készítettek elő, hol a CSISZ szervezet, hol meg a Csemadok lépett fel. A szép társas esték vonzották a közönséget és a színjátszó körük is kibővült. Most már tánckör, olvasókör, sakkozó köre, zene- és énekkör működik Gután. A köz­ségnek saját zenekara és fúvószene­kara is van. Azért még mindig sok tennivaló akad. Elsősorban arra volna szükség, hogy a kultúrtevékenységben a taní­tók is bekapcsolódjanak. Gután több mint 40 tanító működik és csak négy veszi ki tevékeny részét a kultúrélet- ben. Elsősorban Földi elvtárs, a ma­gyar nnyolcéves középiskola igazgató­ja és Szedlák elvtársnő, a szlovák nuolcéves középiskola igazgatónője. Földi elvtárs vezeti az énekkart és a zenészeket. Szedlák elvtársnő pedig a táncokat tanítja be. A többi tanító elvtárs is példát vehetne tőlük és fel­lendíthetnék a kulíúréletet. Ma már fény ragyogta be a falut és hadd lássa mindenki, hogy mi teszi gazda­gabbá és boldogabbá életünket. A pionírok is örömmel várják a CSISZ II. kongresszusát. A bratislavai pionírok azzal is kifejezik örömüket, hogy a Klement Gottwald Pionírház­ban ajándékokat készítenek a kongresszusi küldötteknek. A képen is lát­juk, hogy ugyancsak szorgalmasan végzik ezt a munkát. (Prandl S. felvétele.) A prágai Klement Gottwald Múzeumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents