Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-28 / 4. szám

1956. január 27.

r¥-'fälts4ßL'

FIATALOKRÓL — FIAT &t .OKNAK

I ~~ '

Befejeződtek a CSISZ kerületi konferenciái, s a szlovákiai kongresz- s?njstói alig két hónap választ el bennünket. A fiatalok országszerte kötelezettségvállalásokkal köszöntik e napot. A kerületi konferenciákon elhangzott felszólalások arról tanúskodtak, hogy a falusi fiatalok semmiben sem maradnak el az élőké szüleiekben a többi szervezetek mö- S gött. Egy fiatal előtt sem lehet közömbös, vajon milyen eredménye- í két tudunk felmutatni a kongress zusig. Nézzünk hát körül munkahe- ■ Ivünkön, vegyük számba mit tudnánk még tenni, hogyan tudnánk javítani munkánkat, emelni teljesítményünket. Sok falusi szervezet van még, ahol a fiatalok közömbösen veszik az ifjúsági munkacsoportok megalakítását s a kongresszusi előkészületek csak szavakban és nem tettekben jutnak kifejezésre. Itt az ideje, hogy az ilyen szervezetek változtassanak munkájukon. Vegyenek példát az élenjáróktól, azokat kövessétek. írjátok meg ti is, hogyan készül szervezetetek a kongresszusra, hogy a többiek, akik majd olvassák soraitokat, követhessék példátokat.

Ketten a zselízí járásból

Boros Bözsi és Nagy Ilonka

I

Már elmúlt egy éve, mikor ■ Boros Bözsit, a hontíüzes- gyarmati fiatalok megválasztották a szervezet elnökévé. Néhány dolgozni akaró fiatal és egy csomó papír volt az, ami akkortájt a szervezetet jellemezte.

Az örökké emlegetett igazság, hogy az alapszervezet működése főleg a vezetéstől, az irányítástól függ, itt is bebizonyosodott. Bözsi jó szervezőnek bizonyult. Ősszel, az évzáró gyűlésen már volt miről beszámolni. A' falu egy rövid év alatt megismerte a fiatalokat. A szervezet létszáma tizenhét új taggal nőtt. Persze í(5y nemcsak a szervezet, hanem a szövetkezet Is erősödött. Nem kis büszkeséggel mondják, hogy a szervezett fiatalok 95 százaléka a szövetkezetben dolgozik.

Ha munkájukról érdeklődünk, nem kell messzire menni. A szövetkezet vezetősége elismeréssel beszél róluk. Még a tavasszal megalakítottak az EFSZ-ben egy tizenhat tagú ifjúsági munkacsoportot. Ez a csoport elvetett • 35 hektár árpát, 10 hektár kukoricát, ebből 8 hektárt négyzetes fészkes módszerrel. Készítettek 800 köbméter silótakarmányt és a sílógödrök kiásásánál 120 órát dolgoztak le. Ezenkívül kultúrcsoportjuk nem egyszer szórakoztatta a falu népét. Az elmúlt évet tehát szép eredménnyel zárták. Vajon milyenek a további terveik? Bözsi erről is szívesen beszél:

„Most egy húsz tagú ifjúsági munkacsoport megszervezésén fáradozunk. Ebben az évben 50 hektár kukoricát és 6 hektár burgonyát akarunk elvetni négyzetesen, gondozni egész őszig — természetes, a begyűjtését is mi végezzük. Ezenkívül elvetünk két hektár cukorrépát, és hét fiatalt küldünk a dohányos csoportba. A szövetkezeti téli iskolába tizenöt fiatalt nyerünk meg. Még a kongresz- szusig betanulunk két színdaraboi s előkészítünk egy esztrád műsort. Az esztrád műsort előadjuk még két szomszédos faluban is.“

Nem véletlen az, hogy a fiatalok ilyen merész' terveket tűznek maguk elé. Bözsi jól tudja, hogy a személyes példamutatás a leghatásosabb buzdító eszköz. Ö is ezt használja. Mindig tudja, mit kell tennie. Most is gyorsan határozott. A téli időszakra jelentkezett az állattenyésztésbe. Tizenkét tehenet fog gondozni és március 15-ig egy literrel emeli az átlag tejho z.amot. Hogy a napok az istállóban is vígan teljenek, még kér fiatalt meggyőz, hogy menjenek dolgozni az állattenyésztésbe.

ígérete nem marad puszta szó, valóra is váltja.

2 Szódó kicsi falucska, ott hú- ■ zódik meg csendesen, a Ga- ratn jobb partján, néhány kilométernyire Zselíz fölött. A falu lakói élik a maguk mindennapi életét: dolgoznak, örvendnek, vígadnak és néha bosszankodnak is — ha erre ok kerül — úgy mint bárhol a többi falvakban. Valami nagy, "föl- detmozgató esemény mfcg nem történt itt, így a lapok hasábjain nem vált ismertté a kis falu neve. — A zselízi járásban aligha találnánk CSISZ' tagot, aki ne tudna valamit a szódói fiatalokról.

— Dolgoztunk rendesen, mint mindig, nálunk nem kell sem küldeni, sem hívni munkába a fiatalokat, tudják jól, hogy mi tj kötelességük, — ilyesformán kezdte Nagy Ilonka, a szervezet egyik tagja a beszélgetést. „Természetes, hogy jól kell dolgozni“, ez volt további beszédének lényege. E rövid mondat mögött ott húzódik a szervezet egész évi munkája: az EFSZ-ben dolgozó tizenkét tagú ifjúsági munkacsoport kemény napjai, a tánccsoport, az énekkar fellépései s a felcsattanó szombatesfi taps után a meleg vasárnap dél- előttök, mikor ;.i fiatalok a falut szépítették, tisztították, hordták haza a szövetkezet földjéről a cirkot, és- építették a kultúrhá'zat. ‘

Es most télen? Persze , a vezető szerep a tánc és színjátszó csoporté. A kongresszusig még két új színdarabot akarnak betanulni. Ezzel elmennek a szomszéd falvakba, így Damásdra is, ez természetes.

Még csak annyit. Bizony jó volna, hr a zselízi járásban sok CSISZ szervezet eltanulná a szó- dóiaktól ezt a természetességet.

—s—

A nagy kapó dak

arca, kola

PÁR PERCIG beszélgettünk Barna Lacival, a király- helmeci járás Rád községének CSISZ elnökével. Véletlenül akadtunk ösz- sze. Fiatal, szinte még gyerekes az csak öklei mutatják, hogy az is- padjaiból már kinőtt és dolgozik. Pár szóval mondta el, hogy ő az EFSZ-ben dolgozik, és a múlt évben 517 munkaegysége volt. Gondoltam, hogy biztos a növénytermesztésnél dolgozik, hiszen még olyan fiatal. Egészen meglepett, amikor azt mondta, hogy ö a szövetkezet kocsisa. Hogy miért lett éppen kocsis, arról már bővebben beszélt. Szereti a lovakat. Szeret rajtuk dolgozni, szereti őket gondozni és büszke is rá, hogy ö már lovakat hajt. Mondták neki, hogy menjen tanulni, próbáljon más pályát választani, ne maradjon odahaza a faluban, de 5 maradt. Amikor megkérdeztem én is, hogy miért, egyszerűen így válaszát: ehhez van kedvem.

És hogy valóban jókedvvel, szeretettel végzi munkáját, arról máris tanúskodik a CSISZ Központi Bizottságának oklevele, amit ebben az évben kapott ió munkájáért és tanúskodik az a kitüntetés is, ami ott volt a mellén, a kerületi konferencián is.

A szövetkezetben megkeres mindent, amire szüksége van, nincsenek anyagi gondjai odahaza a családban, hiszen a falu szövetkezete egyre jobban működik. Töprengve beszélt arról, hogy nem tudja megérteni miért nem akarnak többen is belépni a falu Egységes

Földmüvesszövetkezetéhe. Hiszen a

szövetkezet már most is egész jól dolgozik és jövőre olyan eredményeket akarnak elérni, amilyenre eddig még netn volt példa a szövetkezet történetében. „Talán egy kicsit elhanyagoltuk az agitációs munkát — mondja — és ezen kell most a téli hónapok folyamán segíteni. Feltétlenül el kell érnünk azt, hogy új tagok lépjenek be a szövetkezetünkbe, hogy az egész falu népe megismerje munkánkat".

Amikor arról kérdeztem, hogy ' mi mindent terveznek ebben az évben, csak sejtelmesen mosolygott. Arról beszélt inkább, hogy most járásuk komolyan versenyezni akar a moldavai járással és ezt a versenyt meg akarják nyerni. A királyhelmeci járás eddig még egyetlen versenyben sem maradt le a moldavai járás mellett, de most valahogy úgy látják az elvtársak, és ágy látja Barna Laci is, hogyha győzni akarnak, bizony komolyan hozzá kell látni a munkához, alaposan meg kell mindem gondol- niok ahhoz, hogy a verseny győztesei lehessenek. Mi nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy a királyhelmeci járási CSISZ bizottság mi mindent fog kifőzni e verseny folyamán ahhoz, győzhessenek. Egyre azonban Barna Laci épp úgy, mint a járás minden fiatalja, el lehet készülve, hogy a moldavai járás fiataljai sem fogják hagyni magukat. Ügy hallottuk, hogy a moldavai járás fiataljai máris sok meglepetést tartogatnak az egész kerület fiataljai számára és ezek a meglepetések a közeljövőben napvilágot látnak, mert így akarnak jól felkészülni a CSISZ szlovákiai kongresz- szusára.

( A CSISZ eperjesi I kerületi konferenciáján komoly vita- felszólalással tűnt I ki az 'alig tizenöt I éves Miháliková I Alzbeta. Szikrázó értelmességgel ecse- **®®***®^*^ telte a Pavlovce n/U. EFSZ é!etét, beszámolt elért eredményeikről, nehézségeikről és hiányaikról. Keményen hangzottak a szavai és bátran a kötelezettségvállalásai, melyeket a szövetkezet fiataljai nevében tett.

Elnéztük ezt a tizenötéves kökényszemű, szőke hullámos hajú fiatal leányt. Még szinte gyermek és arcvonása mégis mennyi 'akaratot és érett határozottságot árul el. Kis piros szvetterét a CSISZ becsület-jelvénye díszíti. Vajon mivel érdemelte ki?

— 1955 december 10-én a járási konferencián kaptam — meséli bájos közvetlenséggel és elmondja, hogy szüleivel együtt a pavlovcei EFSZ-ben él. Apja sertésgondozó, heten vannak, fivérei szétszéledtek >a nagyvilágban, de ő úgy érezte, hogy otthon, a mezőgazdaságban van a helye. Ö beszélte rá Zeman Annát, Kufová Annát, Kázsmér Erzsébetet és a többi korabeli leánvt is, hogy maradjanak a mezőgazdaságban. mert ott van rájuk a legnagyobb szükség.

E fiatalok tényleg otthon maradtak és nekifogtak a munkának. Lelkesedésük hatalmasat lendített az EFSZ fejlődésén, melynek ma már száznegyven tagj a v m. A növénytermelésben ifjúsági munkacsoportokat alkottak. A tavalyi évben átlag 25 métermázsa

búzát? 30 métermázsa árpát és 400 méter cukorrépát értek el hektáronként. A beadást száz százalékosan, az állattenyésztési tervet is száz százalékosan és a tojásbeadási tervet 316 százalékosan teljesítették. Rizst a fiatalok kezdeményezésére kezdtek termeszteni és kiváló eredményeket értek el. A fiatalok páratlan lelkesedése igen jó kollektívát kovácsolt. Sok cigány tagja -is van a szövetkezetnek, akik a legszorgalmasabb dolgozók közé tartoznak. A mi szervezetünkben vidám élet folyik, olyan családok léptek be, akiknek nem volt hol lehajtani a fejüket és ma már szép házuk, modern bútoruk, rádiójuk van.

Miháliková Alzbeta annyira magával ragad az elbeszélésével, hogy szinte magunk elé képzeljük hogyan épült fel társadalmi munkával az új kultúrház, a harminc CSISZ tag ho- gyon rakott téglát-téglára és hogyan született meg az első kultúrelőadás, amikor előadták 'az üj élet című színdarabot.

Az üj élet — igaz valóság, hazánk legtávolabbi falucskájában is. Es az úi élet egyik igazi, húsból és vérből való alakja Miháliková Alzbeta is, akit már tizenötéves korában beválasztottak a CSISZ kerületi vezetőségébe. M. M.

PIROSPOZSGÁS,

M tagbaszakadt, ma- m gas,., barna fiú Kaik H László majd kirn csattan az egész■ ségtől. Beszédes

■ szemei csak úgy I ragyognak, kisugár■ zik belőlük a meg■ elégedettség. ErezI ni, hogy jól esik.

_____________H ha munkája iránt

érdeklődünk. Tele van mondanivalószavaiból erő és határozottság beszél Szereli munkáját. A nagykaposi gépállomáson dolgozik mint mechanikus. Már gyermekkorában vonzották a gépek. Pajtásai között is nagy tiszteletre tett szert, amikor rozsdás szögekből és vasdarabokból csodálatos dolgokat állított össze. Szerették Lacit a pajtásai, mert sohase vonult félre, mindig a • gyerekekkel együtt tartott, nem akart vezér lenni, hanem mindig elfogadta a többség akaratát. Ha kissé heves természete is volt, nem volt hirtelen, hanem inkább he- vülékeny és lelkesedő. Mindig tele volt rajongással, szerelte azt, ami szép, amiben volt egy mélyebb gondolat.

Nagymihályba került és csakhamar megtalálta a .helyét a CSISZ szervezetben, Megtalálta azt, ami után vágyott, hasonló gondolkodású barátokat, akikkéI együtt tanult és fejlődött. Már 15 éves korában CSISZ tag, serdülő éveit a szervezeti élet tölti be. Kuik László már a CSISZ neveltje. Szorgalmasan látogatta a gyűléseket, résztvett az oktatáson és szomjasan magába szívta azt, amit ott hallott, öntudatos emberré érlelődött, 1953-ban már elnöknek választják meg és ezt a funkciót ma is betölti.

A nagykaposiak tudják, hogy Kuik Laciban meg lehet , bízni. Jó munkás, alaposan érti á mesterséget. A brigádközpont, ahol- dolgozik, vándorzászlóval tüntetik ki, a legjobb brigádközpont lett. Laci lelkesíti többieket, legyűri a nehézségeket. Mi az nekik, hiszen fiatalok. Laci munka után elsiet mint egy titkos találkára, nem hallgat a hívó szóra, ki korcsmába, ki meg egy kis csavargásra csábítja. Nem. Laci fut haza. Alighogy bekapja a vacsorát, máris a könyveihez üt. Szakkönyvek. Nem valami nonyvaregény izgató fejezete csábítja haza. Gazdasági gépekről olvas. Eleinte nehezen megy. Küzd az •.gyes kifejezésekkel, nincs tisztában az alapfogalmakkal. Tankönyveket vásárol. Azutá/i már igazi élvezetet szerez az olvasás. Már otthonosan mozog a gépek és gépalkatrészek között, munka közben egyre gyakrabban előfordul, hogy egészen új módszerek szerint javítja ki az egyes alkatrészeket. Társainak is megmagyarázza, ezt így, vagy úgy kell csinálni.

A téli gépjavításnál már náluk is bevezették a csomós módszert. Tetszik nekik. Jónak találják. Február

8-ig elkészülnek a gépjavítással, pontosan, a terv szerint. Jól megy a munka, a, traktoristák is segítenek. A gépállomáson 21 CSISZ tag van. — Nagy az összetartás, sok szép tervük sikerült már. Persze soha sincs úgy, hogy jobb ne lehetne. De ez így van rendjén.

Kuik László most v&.egénysorban jár. Természetes, hogy választottja Repka Márta szintén tevékeny CSISZ tag, a járási vezetőség tagja. Egyébként a tejcsarnokban dolgozik. Meri hát, hogy tetszene egy CSISZ tagnak az olyan lány, aki nem tagja a szervezetnek és nem vesz részt az ifjúsági mozgalomban. Mert miről is beszélne a két fiatal, ha nem arról, ami egész lényüket foglalkoztatja és abii betölti életüket. Üresnek, unalmasnak tartaná azokat a lányokat, akik visszahúzódnak az ifjúsági szervezettől, és csak a maguk szűk látókörű, önző életüket élik

Kuik Lászlót ió munkája alapján a CSISZ járási vezetőségébe választották és ott mint elnökségi tag szerepel. Szerej elvtárs, a járási vezetőség titkárának szavai jellemzik a legjobban Lacit. — Járásunk egyik legjobb embere, mindenütt ott találjuk, mindenki szereti és mindenütt érdeklődéssel fogadják. A CSISZ-nek a nagykaposi járásban negyven alapszervezete van. Húsz alapfokú politikai kör működik a járásban és húsz olvasókör. Kuik László eljár Dereg- nyöbe, ahol Balázs Gyula elvtárssal együtt beszélik meg a legfontosabb kérdéseket, ellátogat Csicserbe, ahol Fücsény elvtársat látja el jó tanácsokkal és segíti szervező munkájában. Természetes, hogy a CSJSZ eperjesi kerületi konferenciájának küldöttei Kuik Lászlót is egyhangúlag választották meg a CSISZ Szlovákia’ kongresszusa i.üldöttjének.

Kuik László meghatódva fogadta a nagy megtiszteltetést, önkénytelenül kiegyenesedik, amikor megválasztásáról beszél és sugárzó arccal, tele hévvel és lendülettel, szerényen, halkan és mégis bátor hangon kijelentette: „minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy teljesítsük a CSISZ II. kongresszusának és a CSISZ KB III. plénumának határozatait és a nagykaposi járásban egymásután a legrövidebb időn belül megalakulnak az EFSZ-ek.

Nem kételkedünk benne, hogy Kuik László már a kongresszuson beszámol az újabb sikerekről. M. M

kezet! iskolát, tizenöten távhallgatók vagyunk. Nincs kultúrházunk és ezért nálunk a kultúráiét még nem lendült fel. Eddig még csak egy színdarabot tanultunk be, de kultúrműsorral már több ünnepi alkalomból felléptünk. Ha kultúrházunk volna, akkor ének- tánckört és más érdekköröj<et is alakítanánk. Most már a kongresszusi előkészületek jegyében élünk. 1955 szeptemberében tizennégy kötelezettségvállalást tettünk, most is a következőket vállaljuk:

Minden fiatalt beszervezünk a CSISZ-be.

Tíz előfizetőt szerzünk az ifjúsági sajtónak.

Negyven hektáron négyzetes . fészkes módszerrel kiültetjük a kukoricát s harminc hektáron a burgonyát.

Vahusicová, Terény

MINDENÜNK, ami van, a CSKP-nak, a CSISZ-nek és a munkásosztálynak köszönhetjük. Pártunk és kormá- 1 nyunk az irányel- i veket a falura és a mezőgazdaságra

összpontosítja. A mi alapszervezetünk megértette az irányelveket és az EFSZ-ben is igyekszik megvalósítani. Egy évvel ezelőtt itt a konferencián elmondtuk, hogy a mi EFSZ-iinkben harminckét fiatal dolgozik. Ma már hatvankét fiatal tagunk van és ebből negyvenöt CSISZ tag.

Márciusban a járási konferencián azt a feladatot kaptuk, hogy ifjúsági munkacsoportokat alakítsunk. Ezt a feladatot teljesítettük, ifjúsági munkacsoportunknak huszonhat tagja van és azt a kötelezettséget vállalta, hogy tíz hektáron megműveli a kukoricaföldet, öt hektáron nedig a cukorrépát. A roissz körülménvek folytán a tervezett terméshozamot nem értük el. Az idén minden igyekezetünket oda összpontosítjuk, hogy a földet még jobban megműveljük és nagyobb terméshozamot érjünk el. A tavaszi munkából a fiatalok rendesen kivették részüket. Az ifjúsági munkacsoportok tizenöt hektáron megkapálták a kukoricát, tíz hektáron a cukorrépát s hat hektáron a takarmányrépát is. ahoi elvégeztük az egyelést is. Négyszáz hektárról tizennyolcezer keresztet gyűjtöttünk be. A cséplésnél öt gép meliett dolgoztak a fiatalok és versenyben álltak egymással. A napi cséplést kiértékeltük és az eredményeket felírtuk a falu közepén elhelyezett táblára. Feszült figyelemmel kisértük verseny eredményeit, összesen ;4 768 métermázsa gabonát csépeltünk. Ezért a járási nemzeti bizottságtól jutalomképpen egy rádiógrama- font kaptunk. A nyári munkák ideje alatt két ifjúsági csoportot alakítottunk, hogy megmentsük a vetést. Harmincöt hektárról begyűjtöttük 'a termést, mégpedig tíz hektárról a cukorrépát, tizenpt hektárról burgonyát és tíz hektárról kukoricát. A CSISZ SZKB felhívására azt a kötelezettséget vállaltuk, hogv négyszáz köbméter sílótakarmányt készítsünk, mi ezzel szemben hétszáz köbmétert készítettünk. A CSISZ tagok az EFSZ építkezéseiben is segítettek.

Szorgalmasan látogatjuk a szövet-