Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-04 / 31. szám

3 1956. augusztus 4. s-----­IV. A „pipabögre“ meg a cirkusz Festőién szép, vadregényes he­gyekkel körülvett völgyben fekszik hazánk egyik legszebb városa, Karlo­vy Vary. Gyönyörű épületek hosszú sorai húzódnak az út két oldalán. A város közepén kettéválasztva az utcát, csendes csobogással folyik a Tepla, ez a kicsiny, kristálytiszta vi­zű folyócska, magával hozva a bete­geknek gyógyírt szolgáltató források vizét is. A város közepén van a Kolonade. Ez egy nagy, ta- . Ián 200 méter hosszú csarnok,, melynek oldalából több kút önti ma­gából gőzölögve a ' forró gyógyvizet. fly Gyakran látni itt •fr’ l embereket, amint’- egy furcsa alakú, > 'após bögrével ke-1 zükben sétálgat­nak, Közben meg-megállnak egy for­rásnál, furcsa bögréjüket teleeresztik a gó'ölgö vízzel és azt szopogatva sétálnak tovább. Ez a furcsa bögre egészen lapos. A füle voltaképpen mm is fül, hanem porceláncsö, ami a pipa szopókájához hasonlít. Ezen a csövön keresztül szopogatják a betegek a híres gyógyvizet. Délelőtt kevés a vendég a Kolonn­áén. Itt csak délután kezdődik az igazi élet, mondhatnánk, szertartás. Öt óra felé a hosszú oszlopos csar­nok egy bemélyedésében helyet fog­lalnak a szimfonikus zenekar tagjai. Megszólal a zene és rövidesen bené­pesül a csprnok. Sétáló betegek, vagy vidám kirándulók ezrei sétálgatnak, beszélgetnek, vagy hallgatják a ze­nét, elkeveredve a bevásárlásra sie­tő „bennszülöttekkel". A séta rendszerint 8-9 óráig is el­tart. Addig szól a zene, hangzik a beszélgetés zaja. Most azonban a szokottnál előbb elcsendesült a csar­nok. A Kolonade helyett a Chebi híd felé vezető utat özönlötte el a soka­ság. Ott a város szélén, a Chebi híd mellett vert sátrat a Budapesti cir­kusz. Ide özönlött a sokszáz ember. A pénztároknál és a bejáratnál óriási volt a tolongás. Akinek már sikerült megváltani a jegyét, boldo­gan szorongatta a kis piros cédulát és diadalmasan foglalta el helyét a nézőtéren. Lassan megtelik a néző­tér. . A porond bejáratán szétnyílik a függöny. Rezgő induló és a közönség tapsorkánja közepette bevonulnak a magyar artisták. Elől két fiatal, ke­zükben a csehszlovák és a magyar zászló, a két nép barátságának jel­képe. Megkezdődik a műsor. A fellépő artistáknak nagy sikerük van. Az el­ső számok jó szórakozást ígérnek. A kétezernyi néző (másnap tudtuk meg, hogy 2.500-an voltak) lélegzet­visszafojtva lesi az artistákat. A két Hergotti testvér akrobata mutatvá­nyait, Danieli mester bűvészkedéseit, ki különösen a cigaretta-trükkel és a gyűrűk eltűnésével — melyek ki­tűnő kézügyességét bizonyítják — vívta ki a közönség tetszését. Ervino bravúros teljesítményét, ki 40 méter magasan tótágast állt a rúdon, ha­talmas tapssal köszöntötték a nézők. A cirkusz csaknem háromórás mű­sora valódi élményt nyújtott tartal­mas számaival és azok szakszerű összeállításával. Az idegmegfeszitö artista mutaványok után jöttek a bohócok, Vidos, Gabi és a többiek, kik feloldották a feszültséget és jó­ízű nevetésre késztették a közönsé­get. Jól sikerült István Kristóf mu­tatványa is a trombitáló elefánttal, ami számolni, muzsikálni, de még borotválni is tudott. Igaz, hogy az elefánt a borotválás után a vendég nyakába öntötte a szappanhabbal telt vödör tartalmát. Majd a három Eöt­vös, az apa, anya és a szép, tizenöt- éves Marika zenés, bohós jelenete következett. Vége az/előadásnak. Habár már későre jár az idő, mégis nehezen hagyjuk/el a nézőteret. A Chebi híd­ról mégegyszer visszanézünk a kivi­lágított, csillagalakú sátorra és még fülünkben zsong a cirkusz zenekará­nak rezgő csárdása és Marosvölgyi elvtársnak, a cirkusz vezetőjének kö­szöntése: — Viszontlátásra! Hány város, hány ezer ember hal­lotta már ezt a köszöntést, és min­denki ugyanezzel, de más-más nyel­ven elmondott köszöntéssel búcsúzott a művészektől. És miközben vissza- visszanéztünk a villanyfényben úszó cirkuszra, mi is ugyanezt mondtuk, abban reménykedve, hogy rövidesen újra találkozhatunk velük és gyö­nyörködhetünk a kitűnő művészek mutatványaiban. ' Lehet, hogy mire ezek a sorok napvilágot látnak, már közeledik a viszontlátás ideje. A robogó vonat már hozza, vagy talán meg is hozta az élénkszínű kocsikat, melyekben a magyar művészek járják az országot, szórakoztatva a dolgozók százezreit. Viszontlátásra, bátor vándoroki Viszontlátásra Bratislavában, a cirr kusz porondján! . VARGA ERNŐ Az Eötvös család Gyorsan, szemyeszteség nélkül DOEGOZŐ NÉPÜNK kemény harc­ban áll, hogy szorgalmas munkájával sikeresen tudja teljesíteni a pártunk által kitűzött feladatokat. Különösen nagy munka folyik most a mezőgaz­daságban. Dolgozó parasztságunk, szövetkezeti dolgozóink kemény mun­kájukkal igyekeznek időben befejezni az aratási munkákat. Az idei aratás jelentőségét naggyá emeli az is, hogy ez az aratás második ötéves tervünk első aratása, Az aratás gyors, vesz­teség nélküli elvégzése, nagy nem­zetgazdasági feladat. Hisz a termény betakarításával megmutatkoznak az első sikerek a gazdasági életben. Ilyenkor fontos, és drága minden perc, minden becsületes dolgozó kéz. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az aratás sikeres elvégzésére meg van minden előfeltétel. Évről- évre több a tapasztalat, nagyobb a lelkesedés. A feladatok teljesítésében nagy segítséget nyújtanak a gépek, melyeknek száma nap mint nap nö­vekszik. Hazánk ifjúsága nemzetgazdasá­gunk minden szakaszán így mezőgaz­daságunk további felvirágoztatásában is aktívan kiveszi részét. Több száz fiatal traktoros és kombájnos ver­senyez a termény veszteség nélküli betakarításáért. A mindennapos fela­datok teljesítésében, ifjúsági szövet­ségünk becsületére olyan fiatal kom- bájnosok és traktorosok nőnek ki, mint Szakái Ottó, a bajcsi állami gaz­daság kombájnos a, aki ezideig a fiatal kombájriosok versenyében az első he­lyen áll. A pártkonferencia határozata fela­datul tűzte ki falusi CSISZ szerveze­teink tagjainak, hogy fiatalos lendü­lettel, aktívan járuljanak hozzá az aratási és cséplési munkák gyors el­végzéséhez. E feladat sikeres bizto­sítása arra kötelezi a CSISZ funkcio­náriusokat és minden CSISZ tagot, hogy időben tegyenek oly intézkedé­seket, melyek biztosítják a feladatok teljesítését. Nagyra kell értékelni a bratislavai kerület CSISZ szervezetei­nek kezdeményezéseit, mert vállalták, hogy a kombájn után összehordják és kazlakba rakják a szalmát. Ez az értékes kezdeményezés a trnavai já­rás fiataljaitól indult ki. A járás va­lamennyi alapszervezetében ezideig 18,000 brigádórát dolgoztak le a fia­talok az aratási munkákban. Ugyan­ilyen aktívan dolgoznak a fiatalok a szenei járásban is. Itt a CSISZ récéi szervezetének tagjai 900 brigádórát dolgoztak le a szalma összetakarítá- sánál. Szövetkezeti fiataljaink nagyban hozzájárulhatnak a szemveszteség csökkentéséhez is. Kell, hogy a szive fájjon minden CSISZ tagnak, ha látja, a földön az elhullott kalászokat, a cséplőgép, körül a rendetlenséget, hisz így az emberi munkának, a ve­rítéknek értéke vesz kárba. Az ilyen dolgok mellett nem mehetünk el tét­lenül. A szövetkezeti funkcionáriusok útján követelni kell a hibák azonnali eltávolítását. Az üzemekben a hibák eltávolításával, a pazarlás elleni harc­ban ezideig nagy eredményt mutattak fel az ifjúsági gazdasági ellenőrző csapatok. Fiatal üzemi dolgozóink ta­pasztalataikat a csapatok munkájából átvihetnék a falura is, ahol a CSISZ szervezet az EFSZ vezetőségének be­leegyezésével hasonló gazdasági ellen­őrző csapatot szervezne. Helyesen járnak el azok a CSISZ szervezetek és pionír csapatok, ahol a pionírok figyelmét felhívták a kalászszedés fontosságára. Ennek nemcsak gazda­sági jelentősége, hanem nagy nevelő hatása is van a gyerekekre. így tet­tek a bácskai pionírok is, akik a múlt heti csapatgyűlésen elvállalták, hogy a kalász-szedésbe bekapcsolják a falu összes iskolás gyerekét. Helyes az a kezdeményezés is, mikor az egyes pionírcsapatokban versenyt indítanak a „legjobb kalászgyűjtő“ címének el­nyerésére. Szlovákia déli részén már befeje­zőben van az aratás. A CSISZ cso­portok figyelme a cséplésre irányul. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy itt is aktívan tud segíteni az f Szeptember 8-án nyílik meg I Brnoban a II. gépkiállítás. A I Július Fucik Színház mögött f 2.000 négyzetméter területen a t gyengeáramú technika számára í új pavilont építenek. A nyitrai járásban, a berencsi szövetkezetben már törik a dohányt. Az idén 12 hektáron arany-Virginia fajtát termeszte­nek. Tavaly egy fél vagonnal túllépték a tervet. Ügylátszik az idén is jó termés Ígérkezik. Képünkön Dóbiás Arankát lát­juk, jókedvű és boldog, mun­kájával ő is hozzájárul ahhoz, hogy javul a dohánytermékek minőséae. A mi véleményünk: Ifjúsági munkacsapatokat . . . A zselízi járásban a földművesek fele — pontosan 56 százaléka — már közösen gazdálkodik! Az utóbbi két évben még egy figyelemreméltó je­lenséggel találkoztunk a járásban. A szövetkezetekben és az állami gaz­daságok majorjaiban egyre több fia­tal fiút és leányt találunk. Szánjuk ma már eléri a nyolcszázat. A 48 ifjúsági munkacsapatnak 420 tagja van. Ezek a szép eredmények nem szü­lettek véletlenül. A járási vezetőség valóban sokat törődik a parasztifjú­sággal. A járási vezetőség tagjai még a szövetkezetek évzáró gyűlései elő­készítésének idején felhasználták az alkalmat, hogy a szövetkezetek funk­cionáriusai útján hirdessék a munka­csapatok alakításának gondolatát. Ezek az emberek felkeresték a szö­vetkezetek és az alapszervezetek ve­zetőit, tanácsot adtak, felvilágosítást nyújtottak. Bizony, az ifjúsági vezetők gyakran találkoztak akadályokkal, megnemér- téssel. Bár egyesek jóváhagyólag bó­lintottak, mondván: helyes, hát csak szervezzétek meg. De ók maguk rá sem hederítettek. Akadtak olyanok, ifjúság. Már szokássá vált a múltból az úgynevezett ifjúsági éjszaka: csép­lő brigádok szervezése. Ezeket a jó tapasztalatokat sikeresen alkalmazzák a nyitrai és a kassai kerület CSISZ csoportjai. A janíki CSISZ csoport tagjai, akik az üzemekben dolgoznak, vállalták, hogy munka után felváltják a szövetkezeti tagokat a cséplőgépek­nél. A lupoci CSISZ csoport — losonci járás — tagjai vállalták, hogy egy cséplőgépnél két ifjúsági műszakban fognak dolgozni 6-tól 16 óráig és 16-tól 24 óráig. így akarják gazda­ságosan kihasználni a cséplőgépet. A két ifjúsági cséplőbrigád versenyben fog állni egymással. Százával lehetne hasonló példákat felhozni az egész országban. HATALMAS AZ IFJÚSÁG munka­vágya, munkaakarata, hisz tudja azt, hogy becsületes munkájával több lesz a kenyér, nagyobb lesz a munkaegy­ség értéke, gazdagabb lesz az ország és a szövetkezet. Tudatában van an­nak, hogy a termelési front bármely szakaszán elért eredmények az ő boldog jövőjének biztosítéka. A nagy harcban a több kenyérért sokasodik az ifjúság kezdeményezése és alkotó képessége. A CSISZ járási titkárok és funkcionáriusok helye most ott van, ahol az ifjúság él és dolgozik, ahol harcot folytat a termény betakarítá­sáért. A CSISZ vezetők feladajta, hogy az ifjúság bátor kezdeményezését helyes irányba tereljék. SZIGL1 FERENC a CSISZ SZXB dolgozója akik azt mondták: adunk nektek 30— 50 hektár földet, műveljétek meg brigádosokkal. De ezentúl semmikép­pen se akartak hozzájárulni az ifjú­sági munkacsapatok megszervezésé­hez. Voltak olyan falvak is, ahol a vezetőség tudta nélkül, vagy pedig anélkül, hogy ezt a kérdést a tag­sági gyűlésen megbeszélték volna, ifjúsági munkacsapatokat alakítottak. Nagysallóban is ezt a komoly hibát követték el. Nem elég az, hogy meg­alakult a csapat. A fiataloknak meg kellett volna magyarázni a munkacsa­pat jelentőségét, feladatát. Ugyanitt történt, hogy munkacsapatok helyett önálló munkacsoportot alakítottak. Márpedig a tapasztalat azt bizonyítja, hogy helyesebb, ha a szövetkezeti munkacsoportok kebelén belül alakí­tunk ifjúsági munkacsapatokat. E téren az első tapasztalatszerzés az első eredményeket is jelentette. Az ifjúsági munkacsapatok figyelmü­ket legtöbb, helyen főleg az ipari nö­vények, a kukorica, cukorrépa, burgo­nya, termesztésére, a terméshozam emelésére összpontosították A járás­ban a fiatalok több mint ötszáz hek­táron az új módszer szerint ülteUék és gondozzák a kukoricát. Az ifjú­sági munkacsapatok a szövetkezeten beiül -versenyeket indítanak — főleg ott, ahol több munkacsapat van. .Az ifjúsági kollektívák szószólói az új munkamódszerek bevezetésének. Ezt több példa bizonyítja. Vezekényben tavaly még a régi mód szerint ter­melték a kukoricát. A fiataloknak kö­szönhető, hogy az idén 11 hek­táron a kukoricát és két hektá­ron a burgonyát már az új módszer szerint ültették el, s gondozzák. Eze­ken a földeken 10 métermázsával magasabb hektárhozamot akarnak el­érni. Fegyverneken az ifjúsági mun­kacsapatok 17 hektáron négyzetesen ültették a kukoricát. Damásdon ta­valy a kocsisok két csapata verseny­zett, minek következtében a teljesít­ményük lényegesen javult. A tavalyi és az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok számára az ifjúsági munkacsapatok jelentik a legnagyobb segítséget. Gondoskodjunk tehát to­vábbra is e munkacsapatokról, ala­kítsunk újakat, segítsük a megle­vőket és tereljük figyelmüket a növénytermelés és állattenyésztés megoldásra váró problémái felé. JÄN SAKO BORSICZKY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents