Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-08-04 / 31. szám
5 T956. augusztus 1.-Tfc Üßis4j?L Ami hiba az érsekújvári járásban ÉLETÜNK Jó tanulókat a szakiskolákba Tavaly az egyik jól gazdálkodó szövetkezetünk tagsága elhatározta, hogy okvetlenül új agronómust kell a növénytermesztés élére állítani. A régi agronómus szintén becsületes, tettre- kcsz ember volt, szem előtt tartotta a szövetkezet érdekeit, de valljuk meg őszintén, jobban is érthetett volna a mezőgazdasághoz. A tudás hiánya némileg megbocsátható, mert nem végzett mezőgazdasági iskolát és amikor megtudta, hogy új agronómust akar a tagság, örömmel vette ezt tudomásul. Legalább még jobban termelünk, még több lesz a hasznunk — mondotta . Nemsokára meg is érkezett az új agronómus, 19—20 év körüli erőteljes fiú, nemrég került ki a mezőgazdasági iskolából. Munkához is fogott, megismerkedett az ottani viszonyokkal, körüljárta a szövetkezet földjeit és alaposan körülnézett, hogy mi a tennivaló. Kezdetben nagy reményeket tűzött hozzá mindenki, és gondolták a tagok, hogy az agronómus csere jól sikerült. Az aratás közeledtével — az idei aratásról van szó — mégis azt állapították meg, hogy az agronómus valami alapvető hibát követett el, mert a gabonaszára duzzadt, kissé dűlt, de a szemek csak nem akarnak testesedni. A szomszéd szövetkezet nagyobb terméseredményt ér el, mint mi — beszélték a tagok. Valóban úgy volt. Az újdonsült agronómus elszámította magát a műtrágyázásnál, több nitrogént adott a talajba, mint kellett volna és így foszfor hiányában csak a szalma fejlődött, de a szemtermés meglehetősen alacsony maradt. Emellett még több hibát is elkövetett. Az aratás megkezdése után annyira szívére vette ezt az egész rendellenességet, hogy egy éjjel összeszedte magát és hazament úgy, hogy nem is tudtak erről a tagok. Egyszerűen elhagyta a szövetkezetét. Persze, hogy sokan nevettek ezen a faluban, de voltak olyanok is, akik elgondolkoztak a dolog felett. A legjobb, legtehetségesebb tanulókat kellene a mezőgazdasági és egyéb szakiskolára küldeni, — beszélték egyfnás között az emberek, hogy máskor ilyesmi ne forduljon elő. Százezrekre rúgó kára lett a szövetkezetnek és kitudja még hány szövetkezetben, hány állami gazdaságban fordulnak elő hiányosságok a rossz munkamegszervezés és a termelés rossz irányítása miatt. Az országos pártkonferencián és 1 A CSALLŐKÖZCSÜTÖRTÖKI gépállomás 124 kombájnnal és 81 önkötözögéppel kezdte el az aratást. Azonkívül Csehországból és a pőstyéni gépállomásról is segítségünkre jöttek a kombájnisták. A so- morjai járás területén 62 kombájnon dolgoznak fiatalok, köztük Student Erzsiké, a csallóközcsütörtöki gépállomásról. Ö 15 éves, és mint segéd- kombájnos dolgozik, de az a célja, hogy jövőre már mint önálló kombájnvezető vehesse ki részét az aratásból. A CSISZ járási vezetőségének felhívására pedig 25 faluban 15—20 tagú munkacsapatokat szerveztek a fiatalok, akik résztvesznek az aratásban, és a cséplésben. Illésházán, Nagylégen, Dénesdin, Szarván és Nagymagyaron pedig önálló ifjúsági munkacsoportok is résztvesznek az LEGUTÓBB, amikor Vökön jártam utam egyenesen a szövetkezet kertészetébe vezetett. Sok CSISZ tag dolgozik itt, velük akartam beszélni, azért jöttem ide. A húsz hektárnyi kertészetben most is o't találtam 16 CSISZ tagot, akiket Fehér István, a kertész meg is dicsért, mert hát igazán jó munkásai a kertészetnek. Bizony eddig közel 80.000.- korona jövedelmet biztosítottak a szövetkezetnek. Rövid beszélgetés után az aratásra terelődött a sző. Beszélgetés közben meggyőződtem arról, hogy a fiatalok úgy Vökön, mint a somorjai járás sok más falujában magukévá tették a CSISZ járási vezetőségének, felhívását az aratás gyors befejezésével most a nemzetgyűlésen már behatóan foglalkoztak a mezőgazdasági termelés további megjavításával. Viliam Siroky- miniszterelnök is a nemzet- gyűlésen elhangzott kormánynyilatkozatában azt mondta, hogy kormányunk a legelső helyek egyikérc állítja a mezőgazdasági termelés fejlesztését. E szavakon és az egész kormány- nyilatkozaton, ha gondolkozunk, akkor arra a megállapításra is eljutunk, hogy a mezőgazdaságot még sok jó szakemberrel kell ellátni. A falu a decentralizálásból kifolyólag is vár eredményeket ezen a téren. Feltételezhető, hogy szakemberek jó szervezők és termelés irányítók kerülnek vissza a termelésbe, így a mezőgazdaságba is. Őszintén szólva szeretnék már a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói maguk között látni a decentralizáció folytán a termelésbe irányított jó szakembereket, vezetőket. A jó mezőgazdasági szakembereket azonban továbbra is egyre döntőbben a mezőgazdasági iskolák adják. Hogy jó szakemberek kerüljenek ki a me- zógzadasági iskolákból annak az is a feltétele, hogy olyan fiatalok menjenek az iskolákba, akiknek van kedvük a mezőgazdasági munkákhoz és nem utolsó sorban tanulni is van kedvük. Például Pécsi József a leleszi mező- gazdasági iskola egyik tanulója levélben panaszkodik amiatt, hogy a most megnyíló kassai 11 éves magyarnyelvű középiskola vizsgáztató bizottsága a felvételi vizsgáról az úgynevezett „gyengébb” tanulókat mezőgazdasági és egyéb szakiskolákba tanácsolta. Természetes, hogy minden iskola arra törekszik, hogy a legjobb tanulókkal töltsék fel az első évfolyamot, de a mezőgazdasági iskolákat mégsem szabad lebecsülni. Igen sokat kell tanulni a mezőgazdasági iskolákban is, és több tantárgyból is kell érettségizni az itteni tanulóknak, mint mondjuk a 11 éves középiskolákban. A szakiskolák lebecsülése nemcsak azzal a káros következménnyel jár, hogy kevesebb jó szakemberünk lesz, hanem azzal is, hogy a mezőgazdasági termés átlagai lassabban növekednek, mint ahogy azt a terv előírja. Különösen az állat és baromfitenyésztésre vonatkozik ezA mezőgazdaságban dolgozó fiatalok még jobban törekedjenek arra, hogy magasfokú szakképzettséget sajátítsanak el, mert ez együtt jár a jövedelmük emelkedésével. aratásban. A tonkházai szövetkezeti tagok is büszkék a fiatalokra, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a somorjai járásban legelsőnek a tonkházai szövetkezet végezzen az aratással. A gútori alapszervezet éjjeli műszakot is szervezett és különösen a gabona tisztításánál végeztek eredményes munkát. Július 21-én és 22-én a somorjai járásban több mint 500 fiatal vett részt az aratási és cséplési brigádokban. A két nap alatt 2.627 mázsa gabonát tisztítottak ki és 861 mázsa gabonát csépeltek el, 47 hektáron pedig a kévéket hordták ösz- sze. Az aratáson kívül a keszölcei alap- szervezet 8 hektár, az olgyai pedig öt hektár lucernát gyűjtött össze. S1MKÓ GYULA, a CSISZ somorjai járási titkára. kapcsolatban. A fiatalok hozzáláttak húsz hektárnyi gabona rendbetevésé- hez. Július 15-én körülbelül 15 hektáron hordták össze a kévéket. En- pél a munkánál Ilorvát Mártát, Dö-- mötör Cilit, és Horvát Klárit kell kiemelnünk. A munka sikerén felbuzdulva a kertészetben dolgozó fiatalok elvállalták, hogy még további 20 hektárnyi gabonaföldön hordják össze a kévéket. Példát vehetne a vőki alapszervezetről a féli, csákányi és somorjai alapszervezet, mert ezideig még kevés munkával járulnak hozzá az aratás és cséplési munkák gyors befejezéséhez. FAZEKAS MIHÁLY Az ifjúsági lapoktól mindig szívesen, örömmel mennek a CSiSZ érsekújvári járási, titkárságára. Pontos útmutatást és a kérdéseikre kielégítő választ kapnak itt. A legrosszabb akarat mellett sem állíthatnánk azt, hogy az érsekújvári járásban az alapszervezetek el vannak hanyagolva, s nem törődne velük a járási vezetőség. Ezért .úgyszólván mindig van mit írni erről a járásról. Egy nagy hiba mégis van azonban a járásban, illetve a járási vezetőség munkájában. Nagyon kevés gondot fordítanak az újságterjesztésre. Már évek óta fennálló baj ez itt, nem bírták orvosolni a mai napig, pedig hát minden járási.CSISZ konferencián volt arról szó, hogy megoldják az újságterjesztés problémáját is. A járásban kevés, de igen nagy falvak vannak. Maga Érsekújvár is legalább 20.000 lakosú város. Fontos üzemek vannak itt és sok hivatal. Minden mód meg van arra, hogy a sajtóterjesztés a legjobb mederben folyjon mert hát kevés faluban mégis csak jobban meg lehet szervezni a sajtóterjesztést, mint olyan járásban, ahol 40—45 község van. De úgylátszik nem helyeztek erre súlyt a járási vezetőség tagjai, talán a járási titkárság sem fgy lehetséges, hogy csak 127 előfizetője van az Új Ifjúságnak a járásban, pedig több mint 3.000 nyilvántartott A békéscsabai Balassi Bálintról elnevezett ,fjúsági táncegyüttes hatalmas sikert ért el a stráínicei nép- művészeti alkotóversenyeken. A stráz- nicei versenyek után Komáromban is felléptek. A komáromi műsor két részből állott. Az első rész vegyes számokból CSISZ tág van itt. De nem arról van szó, hogy mostanában csökkent csak az előfizetők száma. Ha jobban belemélyedünk a dologba, még érdekesebb eset merül fel. A 127 előfizető közül körülbelül 80 tanuló A 127-bőI így marad 47, és ebből bizonyára 20-an, az üzemekben, hivatalokban fizetnek elő. Most már egy kis következtetéssel megállapíthatjuk, hogy 27 példányban jár az Oj Ifjúság az érsekújvári járás falvaiba Érsekújvárt is beleértve. A járási vezetőséget eddig nagyjából kielégítette az, hogy az iskolákban van az előfizetők túlnyomó része. Nem is igen próbálkoztak azzal, hogy a falvakban mint például Tar- doskedden, Andódban, vagy Fürön előfizetőket szerezzenek az ifjúsági sajtótermékekre. Kürtön is kevés CSiSZ tagnak jár az Oj Ifjúság, pedig még aránylag ebben a faluban fordítottak legnagyobb súlyt a terjesztésre. Hát bizony igazán nem elégedhetünk meg a CSISZ érsekújúvári járási vezetőségének újságterjesztési munkájával.. Vajon mikor szándékoznak változtatni ezen a szomorú helyzeten? Az Üj Ifjúság lapterjesztési verseny felhívását is csak tudomásul vették, de nem. tettek még eddig komolyabb lépéseket arra, hogy a verseny szélesebb mértékben ktbonállott, a másik pedig három képből álló táncjelenetböl. A táncjeleneteknek Vidám vásár volt a címe. Az első számban hatásos volt mindjárt a „pántlikázás“, melyek motívumait az együttes a dunántúli Sotor községből merítette és táncban mondta el hogyan pántlikázzák fel a leányok a * i * * * S takozzon. Egyet el kell ismerni, azt, hogy itt a nagy nyári munkák ideje, s talán nehézségekbe ütközik a falvakon a verseny elkezdése. De egy lapterjesztési versenyt, különösen járási méretben mégsem egy napig tart megszervezni, és ha azt akarja a járási vezetőség, hogy aratás, csép- lés után azonnal elkezdődjön a verseny, már most kellene szervezni, törődnie vele. Meddig késlekednek hát a verseny szervezéssel, mikor beszélik meg a szervezetek vezetőségeivel a lapterjesztési verseny előkészítését? Azt tervezik, hogy majd két-három tagú bizottságot alakítanak minden szervezetben, akiknek feladata lesz az újságok terjesztése és az előfizetők szerzése. De tapasztalatból tudjuk, hogy bizottságok útján nem érhetünk el eredményeket, ha nem vesszük kezünkbe a szervezést, a kezdeményezést. Két-három tagú bizottság nem sok eredményt ér el, ha a fiatalok többsége nem tud arról, mi annak a célkitűzése. Ne csak bizottságokra támaszkodjon a járási vezetőség, hanem a fiatalok százaira, ezreire, ha valamiben eredményt akar elérni. Persze ez vonatkozik a sajtóterjesztésre is. Mihamarabb lássanak a lap terjesztési verseny széleskörű megszervezéséhez és különösen a falusi alapszer- vezeteknéi végezzenek eredményes sajtóterjesztési munkát. legények kalapját. Jól táncolt a táncbíró szerepében Kiss József, a bírónő szerepében pedig Tolnai Margit. Nagyon ügyes volt a 12 leány „guk- kós tánca“ ahol mint a tánc neve is mutatja, az egész kompozíció guggoló jelenetekre épült. A legnagyobb sikert azonban kétség kívül a székely eredeti sündöngölő tánc érte el, valamint a Békéscsaba környékén elő szlovákság szokásait feldolgozó „szlovák fonó“ bemutatása. A sündöngö- löben nagy sikere volt Zelenyánszky Jánosnak A „vidám vásár" a műsor másik részét képezte. A történet a csudafalvi vásáron játszódik le, ahol két csizmadialegény meglátta a Katit, a juhász csinos lányát, aki bejött a vásárra és versengeni kezdtek érte, dehát Kati hű maradt szerelméhez. Feltűnt, milyen ötletesen volt összeállítva ez a kompozíció és milyen friss motívumokból állott. Egész újszerűén voltak feldolgozva a műsor keretében még a medvetáncoltatás, az üvegestánc, és a körhinta. A iu- hász leányát Bónai Katalin a két csizmadiát Kiss József és Odor György, a két juhászt pedig Zsíros Pál és Lipták János táncolták. A második estén a komáromi járási nemzeti bizottság nevében Olej- nyik elvtárs búcsúzott az együttestől és egy keramikai emlékszobrot nyújtott át az együttes tagjainak. A beszédében kihangsúlyozta, hogy ez a színvonalas fellépés tovább mélyítette a magyar és csehszlovák nép barátságát. MÄKTONVOLGYI LÁSZLÓ Somorjárói írják Valasská Dubovát, a zsolnai kerület egyik községét mostanában sokszor keresik fel a kirándulók. A legendáshírű Jánosík egykori tartózkodási helyét a régi vendéglőt nézik meg, amit a képen láthatunk. különjárat A második világháború után egy egész évtizednek kellett eltelnie, amíg a nemzetközi kapcsolatok alakulása olyan irányban fejlődött, hogy az országhatárok egyik s másik jelén is kezdik jelszedni a villanyárammal telített drót sövényeket. Nem célom e kedvező fejlődés hátterét, az ok és oki- zat közötti szoros összefüggést vizsgálnom, a tény azonban az, hogy a szabadabb mozgási lehetőség kellemes érzéssel tölt el mindannyiunkat. Mindez már javarészt a múlté. Az elmúlt hét péntekén a bratislavai Sztálin-téren is Genf szelleme „kísértett“. A délutáni órákban csinos autóbusz állt meg a tér kellős közepén. Ibusz — Különjárat. Ezt hirdették a felírások. S a szélesedő nemzetközi kapcsolatok egyik jellegzetes vonása, hogy bármilyen idegen gépkocsi, vagy autóbusz érkezésére a város utcáinak járókelői hevenyében összefutnak. S úgy tudják csodálni c „tüneményt“, hogy az a két-három éves tátott szájú lurkóknak is dicsőségére válna. Ez esetben sem történt másképpen. Az autóbuszból budapesti látogatók szálltak ki. Nemsokára körülvették őket a „bennszülöttek“. Apró csoportok alakultak ki s megkezdődött az eszmecsere. Miről is lehet ilyenkor beszélni? A legközelebb álló mindennapi problémákról, amelyeken keresztül egyik is, másik is képet alkot i agának a másik ország viszonyairól. — Hogy maguknál a rizs? Megmondják az árát. Az illető gyors fejszámolást végez, a forintból koronák lesznek s felcsillanó tekintettel kiált fel: — Akkor ez nálunk olcsóbb! Persze, így nem igen lehet számolni. Egy-egy árú árának összehasonlításmég nem ad reális képet. Van, ami itt, van, ( rá ott olcsóbb. Ezt látszik igazolni az egyik gyengédnem- beli megjegyzése is. — Az lehet, de olcsó és igazán ízléses szvettereket csak Pesten lehet kapni. S máris van további téma. — Tényleg, hát szvettereket nem hoztak ? A vendégek vállat vonnak. — Hoztunk valamit, talán érdekli Önöket? — Hát, először látni kell. S ha látni akar, bizony láthat. Előbb az egyik megy az autóbuszba, ahonnan négy szebbnél szebb szvetterrel a karcán tér vissza. Azután megbátorkodnak a többiek is. Már 25—30 szvetter is látható. Az eladókat körülveszik, az árut taoooatják, szemlélik, de vásárló csak nem akad. A másik csoportban órákat, a harmadikban téli szalámit árulnak. Ki mit hozott. Minden lassan fogy, kivéve a szalámit. Folyik az alku, Cseh, magyar, szlovák szavak vegyülnek egymásba, de megértik egymást. Nincs is abban semmi elitéi - ■ú való, hogy a külföldre utazó otthon maradt szeretettjeinek egy-két emléktárgyat akar vinni s ezért elad valamit. De beszéltem bratislavaiakkal, akik elsöízben jártak Budapesten, de egyetlen hidat — a magyar főváros büszkeségeit — sem volt idejük megtekinteni „üzleti“ elfoglaltságuk miatt. Az áruházakon k'miil mást nem látták. Ha ez így megy sokáig, akkor nemsokára Magyarországról fognak Csehszlovákiába járni pesti kardigánokat és magyar téli szalámit vásárolni, Bratislavában pedig busásan fogják fizetni a Budapestről hozott csehszlovák eredetű igent köpenyeket. ZSILKA LÁSZLÓ ••«•••••fi A Balassi Bálint táncegyüttesről
