Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-07-14 / 28. szám

Jt i 1956. július 14. —— A lapterjesztési verseny híre Farkasdon Én is részt veszel? az Oj Ifjúság lapterjesztésk versenyében. Amint a versenyfelhívást elolvastam, az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne az értékes díjak egyikét megnyerni. Azonnal hozzáfogtam az újságterjesztés­hez és 2Q előfizetőt szereztem az Oj Ifjúságra. Hogy a húsz új előfizető hamarabb kapja meg a lapot, elvittem a postára a névsort. A postán azonban nagyot csalódtam. Nem, hogy örültek volna, hogy előfizetőket gyűjtök, hanem hibát kerestek az eddigi munkámban. Azt ve­tették fel nekem a farkasdi postahivatalban, hogy néhány nappal később vittem az előfizetők névsorát és így csak a következő negyedévben kézbe­síthetik ki az újságot az új előfizetőknek. Június 16-ig kellett válna a névsort leadni, mondották a postán, hogy a harmadik negyedévben érvényes legyen az új előfizetés. Veszekedni kezdtem és hivatkoztam arra, hogy az Oj Ifjúságban jelent meg a lapterjesztési verseny felhívás és ahhoz híven szerzem az előfize­tőket. Mégsem lehet az, hogyha valaki június végén megrendel egy újsá­got, akkor csak október 1-én kapja azt meg. Vagy talán már odajutottunk, hogy újságot sem rendelhet meg az ember akkor, amikor akar? A postán egy kis veszekedés után nagy üggyel-bajjal elintézték, hogy ez a 20 új előfizető megkapja még ebben a negyedévben a lapot, azonban megjegyezték, hogy legközelebb már csak ez év utolsó negyedévre lehet a lapot megrendelni. Ezt én egyáltalában nem találom helyesnek. Azóta már 18 új előfizetőt szereztem újra és bizony sokszor nagy meggyőző munkát kell kifejtenem, hogy egy-egy fiatal megrendelje az újságot. De ha csak egy hónap múlva fogadja el tőlem a posta az új előfizetők névsorát, és csak az utolsó ne­gyedévben kézbesíti ki a lapot, erre azt mondják az előfizetők, hogy inkább nem kell nekik az újság, minthogy hőnapokig várakozzanak a lapkézbesí­tésre. Részben ez is oka annak, hogy a falusi fiatalok kevés újságot olvas­nak. Ügy gondolom, hogy ebben az ügyben hathatós intézkedést kell hozni és a farkasdi postahivatal is nagyobb súlyt helyezhetne arra, hogy több újság járjon ebbe a nagy faluba. Szíjjártó Sándor, Farkasd Szíjjártó Sándor elvtárs levele alapján felhívjuk olvasóinkat és a lapter­jesztési verseny résztvevőit, hogyha hasonló esetek előfordulnak, akkor azt írásban jelentsék szerkesztőségünknek. Nyári feladatainkról Az aratás a mezőgazdaság gépesíté­sének időszakában is még mindig a legnagyobb, legfontosabb munkája közé tartozik a mezőgazdaságban dol­gozóknak. Kora reggeltől késő estig kint kell' lenni a gabonaföldeken, be­takarítani az értékes termést, ami egész évi kenyerünket adja. Fiatalt és idősebbet egyaránt leköt az aratás. A nagy munka miatt bizony gyakran háttérbe szorul a falusi alapszerveze­tek és az állami gazdaságok üzemi szervezeteinek tevékenysége. Pedig hát a nagy nyári munkák idején is kel! hogy működjön az alapszervezeL valamint az állami gazdaságban levő üzemi szervezet, mert a fiatalok ne­velésére, szórakoztatására nyáron is szükség van. Miben merüljön hát ki főképpen a mezőgazdaságban dolgozó CS1SZ tagok szervezeti ténykedése nyáron? Elsősorban minden erejüket arra összpontosítsák, hogy eredményesen és minél rövidebb idő alatt végezze­nek az aratással, csépléssel. Az alap­szervezetek az aratás megkezdése előtt tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen módon, kapcsolódnak be a nagy nyári munkákba. Különösen ott történt ez meg, ahol ifjúsági munka­csapatok is dolgoznak a szövetkeze­tekben, állami gazdaságokban. Például a bátorkeszi fiatalok az egyik tagsá­gi gyűlésen elhatározták, hogy a pár­kányi járás összes alapszervezetét versenyre hívják ki abban, hogy ki végez jobb munkát az aratás ideje alatt és hőgy hány hektáron végzik •el az aratást. A bátorkeszi fiatalok a rendszeres napi munkájukon kívül öt hektáron hordják össze a kévéket és egy 1.200-as cséplőgéppel egy na­pig. csépelnek — valószínűleg vasár­nap — és legalább hatvan mázsa ga­bonát csépelnek ki. Ezenkívül még 250 órát dolgoznak le a legsürgősebb mezőgazdasági munkáknál ha az nem is az aratással függ össze. A} ered­ményeket aratás után értékelik ki, de a munka ideje alatt is ellenőrzik majd a CSISZ tagok tevékenységét egv erre a célra felállított kiértékelő bizottság tagjai. De nem szabad megfeledkezni a rendes munka mellett a szórakozás­ról, sportról sém. Idejében készüljünk fel a termés betakarítás után meg­rendezett aratóbálokra, hogy ott a fiatalság kedvére kimulathassa, ki- tánoolhassa magát. Az aratóbál meg­rendezése sem könriyű feladat, mert elüt a jellege a többi mulatságtól, Búzakoszorú-kötéssel, vidám kultúr­műsorra!, sportműsorral van ez egy­bekötve. Éppen azért szükséges, hogy figyeljük ki .-végez legjobb munkát az aratás ideje alatt, mert nem szép dolog lenne, ha a búzakoszorút azok kötnék, a kultúrműsor alkalmával &- zol^ lépnének csak fel, akik nem is olyan lelkiismeretes munkát fejtettek ki. Azt a fiatalt jelölje ki erre a cél­ra az alapszervezet, vagy az állami gazdaságok üzemi szervezete, aki a zsákolásnál, kévehordásnál és a csépiéinél is derekasan megállta a helyét. Ha sürgős is a munka, azért bizo­nyára akad egy-két óra szombat £Ste, vagy vasárnap a CSISZ tagsági gyű­lés megtartására is. Ilyenkor aztán beszéljük meg azokat a problémákat, amelyek az aratás ideje alatt felme­rültek. Egyúttal készítsük elő az ara­tásvégi mulatságokat, felvonásokat. A nagy nyári munkák ideje alatt legin­kább arra is van alkalom, hogy pénzt szerezzünk a kirándulások megrende- . zéséhez. Aratási, cséplési brigádmun­kákkal hozájuthatunk annyi pénzösz- szeghez, hogy kifutja belőle egy-cyy közeli kirándulásra. Persze ezt is az aratás végén szervezzük majd meg, .mert helytelen lenne, ha a nagy nyári munkák ideje alatt kirándulnánk, a- mikor leginkább szükség van a dol­gos kezekr« Amint látjuk, igen sok tennivalónk van nyáron is, aratás idején és egyál­talán nem szabad engedni, hogy a szervezeti élet elaludjon, mert saját kárunkra történne az. B. 1. Zsákban az őszi árpa Tanyon, a nagymegyeri járásban el­csépelt ék az őszi árpát. A fiatal CSISZ tagok örömmel vették ki részüket a cséplésből. Ladányi Júlia figyelmesen vizsgálja, milyen teltek a szemek és boldog remény tölti el, hogy az idén még több haszna lesz a szövetkezet­nek, mint tavaly. Azonban a fiatalok nem elégednek meg azzal, hogy csak az ösziárpa cséplésénél dolgoztak jól. További munkára sarkallja őket az, hogy az idei gazdag termés nagy része bizony még kint van a mezőn. Minden időt kihasználnak arra, hogy lerövidítsék az aratás idejét és arra is ügyelnek, hogy szemveszteség nélkül arassanak, így bizony nemsokára az ősziárpa után a búza is a zsákba kerül. Kiállítás: „Atom a béke szolgálatában" ylii történt „Az atom a béke szolgálatában“ ki­állítás július 22-ig naponta 14—21 óráig áll a közönség rendelkezésére. Tömeges, előre bejelentett látogatás­nál a kiállítás megtekintését szak­képzett vezetők részvételével a déle­lőtti órákban is biztosítják. A vidéki látogatók vasúton történő utazásánál a Turista nemzeti vállalat összes fiókjaiban 25 százalékos engedményre jogosító igazolványt kaphatnak. A Tu­rista nemzeti vállalat az üzemek, hi­vatalok, az Egységes Földműves Szö­vetkezetek tömeges látogatásai ese­tén, haj elegendő az érdeklődök szá­ma, különvonatokat állít forgalomba. Az utazás iránt a Turista nemzeti vállalat összes szlovákiai fiókjainál lehet érdeklődni. A kiállítás kezdetétől a dunaparttól a Kultúra és Pihenés Parkjába sze­mélyszállító hajók fognak rendszere­sen közlekedni. Növelik a kiállítás helyiségei felé közlekedő villamosok számát is. A kiállítás minden látogatója két részből álló belépőjegyet kap, amely­ből az egyik részt a kiállításról való távazáskor átadja a sorsoló akcióra. A kiállítás befejezése után a nyertes a sorsolás eredménye szerint értékes tárgyat választhat, a többi között te- levizort, Pionír motorkerékpárt, fér­fikerékpárt és egyéb tárgyakat. Nem májusban kezdődött, hanem még félen a legnagyobb fagyok ide­jén, Gyuri és Teri már régebben is­merték egymást, szülőfalujukból együtt jártak be a tizenegyéves is­kola felső osztályaiba. Terit a nyafo­gó panaszos nőkhöz számította és úgy is viselkedett vele. Nyáron cse­rebogarat dobált a hajába és tüské­ket, télen pedig még hógolyózta és Teri a kellő pillanatban mindig jól hátbavágta. Néhány év múlva találkoztak. Gyu­ri őszintén szólva már egészen elfe­ledkezett Teriről, amikor néhány ba­rátjával együtt a szülőfalujában at akart menni a táncMulatságra. Ami­kor megpillantotta Terit, azonnal megismerte, pedig nagyon megválto­zott, megszépült. Csak a szeme a régi, az a huncut, betyáros szeme. A fiatalok nagyon szeretnének meg­ismerkedni a"* baráti országokkal. A CSISZ KB eleget tett a tagság kéré­sének és gazdag programot állított össze. Több turista kirándulást szer­vez külföldre is. Hová megyünk? A CSISZ turista csoportok Lengyel - o szágba és a Német Demokratikus Köztársaságba mehetnek. A csoportok mindenütt gyalogosan. kerékpáron, vagy hajón .teszik meg az utat. Húsz­tagú csoportokban idősebb elvtársak vezetése mellett indulnak útra. Sát­rakban fognak aludni és egyedül gon­doskodnak az ellátásukról, a szabad­ban fognak főzni. A kirándulás 14 napig tart és 860.— Kcs-be kerül. Milyen helyeket látogatnak meg? Lengyelországban a Balti tenger mellett felkeresik Medzizdroj és Stet­tin környékét, vagy Leba, Ustka és Sobota vidékét, a lengyel Beszkideket, Krakkót, a harzikowi és a mazup ta­vakat, Varsóban két napot töltenek. A Német Demokratikus Köztársa­ságban végigjárják a meklenburgi ta­vak vidékét, a Balti tenger partját. Felkeresik a Rujana félszigetet és Berlint is, A kerékpáros csoportok végígmennek az egész Német Demok­ratikus Köztársaságon vagy egész Lengyelországon és három napot töl­tenek a tengerparton. Mit visznek magukkal az útra? A CSISZ kerületi vezetősége a csopor­tokat 22 személy részére sátrakkal látja el. Visznek magukkal katlanokat, kézi gyógyszertárt és mindent, amire a sátorverésnél szükségük lesz. A résztvevők hátizsákot, két meleg ta­karót vagy hálózsákot visznek, hőpa­lackot, kényelmes cipőt, ruhát és or­vosi bizonyítványt. Kirándulások a Szovjetunióba Bizonyára sokan közületek szeret­nétek eljutni a Szovjetunióba. Ez a kívánságotok _ is beteljesedhet. A CSIjiz KB a Cedokkal együtt négy ki­rándulást rendez a Szovjetunióba, mérsékelt árak mellett. Vonaton Kie- ven keresztül Moszkvába mennek, és Régi ismerősként üdvözölték egy­mást, Gyuri eleinte nagyon zavart volt és el is pirult, mert a lány job­ban táncolt, mint ő, Kedélyesen fel­elevenítették régi, közös iskolai em­lékeiket. Sokat nevetgéltek együtt és Gyuri azon a fagyos éjszakán egész hazáig kisérte Terit. — Találkozunk még Tériké ? kérdezte búcsúzóul. — Ha akarod — és hamiskásan mosolygott. Két hét múlva nálunk lesz mulatság. Gyuri nem is sejtette, hogy az a tizennégy nap olyan hosszú lesz. So­kat gondolt a Teri ragyogó szemére, szinte hallotta csengő kacagását, már alig várta, hogy találkozzanak. A mulatságon állandóan együtt táncoltak, de a beszélgetésük már nem volt olyan szívélyes mint elő­mnen a Volga csatornát! és a Donon keresztül Rosztovba. Hét várost te­kintenek meg (Sztálingrádot is), Az út 13—15 napig tart és zsebpénzzel 2.250.— koronába kerül. Szeptember­ben a fiatal mezőgazdasági dolgozók, a mezőgazdasági brigádok és a mező­gazdasági iskolák és fakultásuk tanu­lói. Moszkvába, az összrszövetségi mezőgazdasági kiállításra mennek. A CSISZ nemzetközi belföldi táborai Akire az idén nem kerül sor, hogy külföldre ménjen, az a CSISZ belföldi nemzetközi táborába mehet, ahol nyu- gateurőpai fiatalokkal találkozhat és .14 szép napot tölthet el, 220—250.— koronáért. Jó alkalom nyílik arra, hogy a fia­talok, akik idegen nyelveket tanulnak személyesen Ismerkedjenek meg kül­földiekkel és megtanulják nyelvüket és barátságot, kössenek velük. Nem­zetközi táborok Nebákovon és Pav- reská Lhotán, a Cesky rájban, a Mo- ravská krasban, Tátralomnicon, Mat- lárházán lesznek. Tanácsok Minden CSISZ-tag. aki szeretne részt venni ezeken a kirándulásokon jelentkezzen a CSISZ kerületi vezető­ségén. Ha arra érdemesnek tartanak, hogy részt vegyél a kirándulásokon, akkor idejében add át a szükséges okmányokat és fizesd ki a részvételi díjat, nehogy feltartóztasd a kirándu­lás megszervezését. Azoktól, akik a Német Demokrati­kus Köztársaságba és Lengyelország­ba akarnak menni, megkívánják, hogy nagyobb tapasztalatokkal rendelkezze­nek és erős testalkatuak legyenek, tudjanak sátrat verni, főzni a szabad­ban és alaposan ismerjék a térképe­ket. Ha ez idén nem is lesztek a sze­rencsések között, már most készülje­tek a jövő évre. Hogyan? Rendezze­tek kirándulásokat, lendítsétek fel a turista tevékenységet szervezetetek­ben, tanuljatok idegen nyelveket és már most kezdjetek takarékoskodni1 Jövőre még sokkal több alkalom nyí­lik kirándulásokra és külföldi utakra és még nagyobb tapasztalatokkal ren­delkező turistákra lesz szükség. szőr, sokat és nagyokat hallgattak. Gyurinak azonban mégis csak sike­rült elérnie hogy megbeszéltek egy találkát. Emellett azonban nem volt megelégedve saját magával. Az volt az érzése, mintha Teri unatkozott volna vele és vajon nem e hitte ró­la, hogy ó nem nagyon szórakoztató fiú. Nem, ez már így nem megy to­vább. Ha legközelebb találkozunk, ak­kor feltétlenül bevallja, hogy nem­csak barátságot érez Terivel szern- i m, hanem valami másat is. , Gyuri komolyan elhatározta magát, de a következő találkozón is hallga­tott. Csak amikor már harmadszor találkoztak, akkor derült ki minden. Nem is beszéltek sokat. Együtt men­tek az országúton, kitértek a pocso­lyának és Teri egy bokorba beakadt. Miközben Gyuri kiszabadította, mé­lyen belenézett a Teri szép szemébe és megcsókolta. * * * Abban a faluban, ahol Gyuri lakott, az út mellett volt a játszótér. Tavaly naponta, késő éjjel is vidám lárma hallatszott onnan. Az idén azonban elhanyagolták a játszóteret, csak né­hány oszlop szemrehányóan az ég felé mered, köröskörül cserepek, hul­ladék fekszik a magas fűben. Tavaly ugyanis Gyuri törődött a játszótérrel. Már kora tavasszal ösz- szeterelte a fiatalokat és rábírta őket arra, hogy kigyomlálják, jelboronái - ják a játszóteret, bemázolják az osz­lopa -t. Gyuri minden szabad idejét ott töltötte. A CSISZ vezetősége az­zal bízta meg, hogy gondoskodjon a testnevelésről és Gyuri a sport iránt érdeklődő fiúkból olyan csapatot ál­lított össze, hogy egymásután meg­verték a szomszédos faluk csapatát. Most azonban nem törődött a ját­szótérrel és a röplabdával. A labda és a háló a szekrényben feküdt, a fiúk eleinte míg felkeresték és kér­ték a labdát, de amikor nem talált ik otthon, az ö érdeklődésük is hanyat­lott. Szemrehányással illették, de Gyuri mindig kitért előlük a műhely­ben. Sok a dolgom — mondta. Talán csak nem beszél, nekik Teriről. Hi­szen kinevetnék. : De falun az ilyesmit nem lehet so­káig titokban tartani. Valaki látta Gyurit, amint Terivel, andalogva sé­tált a mezőn. Tudták, hogy Gyuri gyakran felkeresi és amikor a CSISZ alapszervezete egyszer gyűlésre jött össze, azt a határozatot hozták, hogy Gyuritól elveszik a röplabda hálót és a labdát és a CSISZ vezetősége nem számit az ó segítségével. — Kifogá­sokat talált, hazudott, hát mit kezd­jünk vele. — Lehet, hogy elég lett volna, ha be­széltek volna Gyurival és meghívták volna öt arra a gyűlésre, nyíltan és elvtársiasan megmondták volna: - Helytelenül cselekedtél, hogy nem mondtad meg az igazat, hiszen nem kell, hogy szégyeld magad, ha Teri­vel jársz is, azért nem kell elhanya­golni a szervezetet. A legjobb volna, ha őt is elhoznád közénk és velünk együtt röplabdázna. De nem így történt. Ellenkezőleg. A fiúk kigúnyolták és különböző gúnynevekkel illették. Gyurka mea- haragudott rájuk és többször nem jelent meg a CSISZ gyűlésen és a játszótéren. Valaki látta ót Teri fa­lujában, amint nagyban röplabdázott. Kire emlékeztet benneteket Gyuri? Véletlenül nem vagytok tagjai annak a CSISZ alapszervezetnek?

Next

/
Thumbnails
Contents