Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-21 / 3. szám

1956. lanuár 20. Falusi fiatalok a tettek útján HÁROM EVE MAR, mikor az ebe- di traktoros brigád új vezetőt kapóit, még hozzá egy lányt. Volt, akinek mosolyra húzódott a 'szája, s még mellékesen meg is jegyezte: „No, ez sem marad itt sokáigt" Tévedtek mindazok, akik a fiatal brigádvezető- nek ilyen rövid pályafutást jósoltak. A dolog úgy történt, hogy egy rövid év leforgása alatt az elsők közé közé küzdötte fel magát a brigád. Ez főképp az ő érdeme. A brigád élete megváltozott. A traktorosok hoz» zászoktak a parancs teljesítéséhez, mert hiszen ha kellett, maga a bri­gádvezető mutatott példát a munká­ban. Egymás után nyerték meg a kü­lönböző versenyeket s a lány, Gab­ler Mária, akire tatán csak véletlenül figyeltek fel, rövid idő alatt a járás egyik legjobb brigádvezetöje lett. A brigádot átkeresztelték, mert még az a néhány idősebb traktoros is azt mondta, hogy ifjúsági brigád legyen. Ezen a téren az úttörök voltak a járásban. Példájukat többen követték, de a győzelem, a zászló, hosszú ide­ig az ebedieké maradt. A verseny vé­gén a traktorosok értékes, szép jutal­makat kaptak s a brigádvezető né­hány hónap múlva a •Moszkva leié száguldó gyorsban gondolt arra, hogy íme eljut oda, ahová annyira vágyó­dott. Látta a nagy mezőgazdasági kiállítást, megismerte egy kolhoz és egy szovhoz életét, megcsodálta Moszkva nevezetességeit. Feledhetet­len emlékekkel gazdag két hetet töl­tött a Szovjetunióban. Becsületes jó munkájával érdemelte ki ezt a kitün­tetést. Hazatérve újból ott találjuk a traktorosok között. Mesél, kérdez, le­tel, ha kell, parancsol, de a brigádon rendnek kell lenni. Hogy mit csinál most télen? Ké­szül a tavaszra. Számít, tervez, dol­gozik. persze nem egyedül. Különben beszéljen helyette a levél, melyet a CSISZ nyitrai kerületi vezetőségéhez írt. „Brigádunk a kukoricát csak négy­zetes fészkes módszerrel ülteti. A ta­vaszi munkák tervét 120 százalékra teljesítjük, és a munkákat a határidő előtt három nappal fejezzük be. Lánc­talpas traktoraink állandóan két vál­tásban fognak dolgozni. A tervezett üzemanyag fogyasztást 6 százalékkal csökkentjük. A tavaszi munkák sike­res gyors befejezéséért versenyre hív­juk a kerületben lévő ifjúsági brigá­Értesítés: *«“wbo' 1 A garamgyörgyi nyolcéves szlo- vák középiskola mellett téli mezőgazdasági iskolát létesítettünk, igy a fiatal mezőgazdasági dolgozók számára tehetővé tesszük, hogy a téli időszakban kibovithessék elméleti szaktudásukat. Az iskola igazgatósága szorosan együttműködik a helyi nemzeti bi­zottsággal és az előadó-tanítók kez­deményezése is megmutatkozik az iskola működésében. Az iskola meg­nyitását komoly szervezőmunka előz­te meg, a CSISZ szervezet közös gyűlést tartott a helyi nemzeti bi­zottsággal és a tanítókkal. Egyenként felkeresték a fiatalokat és meggyőz­ték őket az iskola fontosságáról. Garamgyörgyön aránylag kevés fia­tal dolgozik áilandóan a mezőgazda­ságban. Az EFSZ földjein majdnem kizárólag idősebbek dolgoznak, akik félve gondoltak a jövőre aggasztot­ta őket, hogy a fiatalok elszállingóz- nak hazúlról, és nem lesz aki dolgoz­zon a mezőgazdaságban. Egybevetve az adott körülménye­ket, valóban nehéz volt megfelelő számü hallgatót a mezőgazdasági téli iskolának megnyerni. Végre megkezd­hettük a tanítást, egy kicsit izgul­tunk, hogy hányán jönnek el. Meg­győző munkánk azonban valóban szép eredménnyel járt, 15 jelentkező he­lyett 20 fiú és leány jött el, és most szorgalmasan látogatják az előadáso­kat. A tanítók is felelősségteljesen vég­zik feladatukat, alaposan felkészül­nek az előadásokra, módszertani se­gédeszközökről is gondoskodnak, hogy a fiatalok könnyebben megértsék a tananyagot. Tudatában vannak annak, hogy így biztosítják legjobban a CSKP X. kongresszusának határozatait. MEDVED PAVEL a garamgyörgyi téli me­zőgazdasági iskola taní­tója. cy Már tíz hónap telt el * azóta, “ hogy ide, a Tachov melletti Bőr nevű állami gazdaságba érkez­tünk, hogy megműveljük a parlagon heverő földet hogy több hús, vaj, ke­nyér kerüljön a dolgozók asztalára. A kedvezőtlen időjárás és sok kü­lönböző nehézség ellenére jó munkát végeztünk. Minden tekintetben meg­változott a határvidék élete. Brigádunk az agrotechnikai határi­dő betartása mellett teljesítette a ki­tűzött feladatokat. A . munkaszerve­zés sok gondot okozott, de leküzdöt­tük a tornyosuló nehézségeket és bebizonyítottuk, hogy a „Szabad Eu­rópa“ rádióleadó állomás teljesen alaptalan híreket terjesztett a mi brigádunkról. Mi tettekkel megcáfol­tuk a koholmányokat, és teljesítettük pártunk és kormányunk határozatait. Az új évben nagy lelkesedéssel kezdtük meg a második ötéves ter­vet, űj munkaszervezést vezettünk be. Most minden este összejövünk az irodában és külön-külön kiértékeljük az egyes dolgozókat és munkacsopor­tokat. Megbeszéljük a munka közben felmerülő kérdéseket és bíráljuk a hiányosságokat, Az eredmények má­ris megmutatkoznak. Összehasonlít­hatatlanul jobb a munkaerkölcs, mint tavaly volt. Minden bngádos már este tudja, hogy másnap milyen feladat vár rá, mi a munka normája és a teljesített normáért mennyi pénz jár Minden brigádosról pontos nyilvántar­tást vezetünk, és pontosan tudjuk milyen munkát és mennyit végzett. A lányok csoportjában is nagy vál­tozás állt be. A tavalyi évvel szem­ben átlag 120 százalékra teljesítik a normát. Tavaly hatibért kaptak, és a munkaerkölcs nem volt a legjobb. Hisszük, hogy a jó munkaszervezés meghozza a maga gyümölcsét. Ebben az évben még több és jobb munkát végzünk, mert ebből elsősorban né- künk lesz hasznunk. SZÖRÁD ANTAL Tachov dókat. Szeretnénk, ha a versenyt a kerületi vezetőség két hetenként érté­kelné." íme, így köszönti az ebedi ifjúsági brigád a CSISZ szlovákiai kongres­szusát. —s— A minap Mészá­ros Imrével, a ga- lántai gép- és trak­torállomás CSISZ szervezetének el­nökével beszélget­tünk. Igaz, hogy csak rövid ideje, közel egy hónapja van a szervezet élén, de ez is elég ahhoz, hogy bizakodóan tekintsünk a szervezet jövőjére, De mielőtt a szervezetről és ter­veikről beszélnénk, mondjunk el egyet-mást az elnökről is. Amint már említettük, csak az év­záró közgyűlés óta irányítja a szer­vezetet. Még egészen fiatal, de rövid tevékenysége és erős akarata azt mu­tatja, hogy jól döntött a szervezet tagsága, amikor beléje helyezte bizal­mát. Hogyan is kezdte? Csak úgy, mint a legtöbb fiatal. Először csak a trak­tort látta, csak a gépének élt. Majd a mezőgazdasági mesteriskola elvég­zése után instruktorként dolgozott. Fokozatosan, de biztosan egyre köze­lebb került fiatal munkatársaihoz, de csak nem tudott megválni gépétől. Űjből gépre tett szert. De most már kombájnt kapott és 1954-ben a bra- tislavai kerület legjobb kombájnosa lett. Később, 1954-ben agronómusko- dik, de aratás idején ismét a kom­bájnon találjuk, majd az őszi mun­kák elvégzése után a javító műhely­ben, ahol fiatal munkatársaival együtt sikerült megszerveznie az ifjúsági munkacsoportot. Az ügyeskezü fiata­lokkal a kombájnok javításához fogott és héttagú csoportja 140 százalékos munkateljesítménnyel rendbehozta az állomáson lévő kombájnokat. Munka- csoportja a kombájnok megjavítása után két részre oszlott és megkezd­ték a kisebb gépek, az önkötözök és a fűkaszálók javítását. A két részre oszlott ifjúsági munkacsoport így is jó teljesítményt nyújt, hisz munka­versenyben állnak egymással. De nem feledkezett meg a kultúr- munkáról sem. Jelenleg a zeneegyüt­tes és a színjátszó csoport megala­kításán fáradozik. S ezeknek létrejöt­téhez az üzemi bizottság segítségére számítanak a fiatalok. Reméljük, hogy nem fognak csalódni, hisz mindkét együttes a vidámabb éiet, a jobb munka megszervezését fogja szolgál­ni. Azonban a fokozott munkasikereik és a kialakulóban lévő kultűrtevé- kenységük mellett sem szabad meg­feledkezniük a szervezeti életről és a felsőbb szervek határozatairól sem. Igyekezniük kell, hogy az igazolványok kicserélését minél előbb befejezzék, hogy szervezetük munkája e téren is megjavuljon. TÉLI DÉLUTÁNOK Jegyzetelés előadás alatt. . Hideg téli délutánon fiatalok csoportja siet. Nyékvárkony utcáján. Fiúk, lányok vegyesen. A legtöbbjük egy évvel ezelőtt még kis táská­val hóna alatt naponta végigment ezen az úton, a szülői háztól az is­koláig. Nyolc, számukra hosszú év emléke elevenedik fel előttük, ha belépnek az iskolaudvarra, vagy tekintetük a régi padra téved. A tananyag érdekes számukra. Mindegyikük megkedvelt valamit. Bernát Zsigttiondot az állattan érdekli legjobban. Kocsis a szövetke­zetben, ismerni akarja az állatok belső szerveinek működését. Kovácsik Erzsébet már tanulta ezt az anyagot a strkoveci gazdasági iskolában, de amint mondja, nem árt, ha mégegyszer átismételi. Itt találjuk Pen- cinger Rudolfot, Török Lajost, Kövesi Lászlót, akik az állami gazdaság műhelyében a gépek karbantartásáról gondoskodnak. Őket is érdekli az előadás, mert hiszen a gép és a növénytermesztés szorosan össze­függ egymással. Jozefík tanító elvtárs most a növénytermesztésről beszél, apróléko­san szétszedi az egyes kérdéseket. A következő óra állattan. Ekkor Hor­váth István tanító magyaráz a hallgatóknak. Bizony egyeseknek hosz- szúnak tűnne az idő, ha a ta nítók nem ilyen érdekesen adnák elő ezt az elég nehéz anyagot. De így szinte észre sem veszik, úgy elsuhan a nap. Hetente két­szer jönnek össze, kedden és pénteken. Még uzsonnát is kapnak, erről is államunk gondoskodik. így azok előtt, akik elvégezték a nyolcéves kö­zépiskolát, nem zárul be az út, tanulhatnak to­vább. Minden segítséget meg­kapnak, csak rajtuk múlik, hogy vajon mi­lyen jó, szak­képzett mező- gazdasági dol­gozókká válnak. PRANDL SÁNDOR Bemáth Zsigmond felelés közben. A saSi/etkczetfiai ■ Helyreigazítás ■ . • ■'S •;. 5 Mult heti számunkban „Arc- ; cal a falusi ifjúság felé" című | cikkünkben a nyomdában téve- ! désből felcserélték Elek Árpád : és Jámbor József fényképét. M te já&ivSw ^ , .S v Bódis József C ajnos, még nagyon sok faluban ^ hall az ember rossz véleményt a fiatalokról. Több fiatal azt gondol­ja: — elvégeztem a nyolcéves isko­lát, most már előttem a világ. Nem kell ebben a sáros, piszkos faluban maradnom. Mehetek iskolába, gyárba vagy valahová máshová, csak az a fontos, hogy el inneni T ermészetesen népidemokráciánk ma minden fiatalnak biztosítja azt hogy olyan pályát válasszon, ov dolgozzon, ahol legjobban ki tudja használni képességeit. Ez tény. Sen ki elölt nem zárják be a munkahelyek kapuit, de sokszor bizony sokan azt sem tudják, miért mennek el falujuk­ból. Pedig ma már egy fiatalnak fa­lun éppen úgy biztosítva van, jövője mint máshol. Szórakozási lehetőség is van, csak tudni kell vele élni. S ahol az ifjúság érzi és tudja, hogy övé a falu, s hogy olyan lesz, ami­lyennek ők akarják, s hogy ott az életüket maguknak kell berendezni, ott nincsenek ilyen gondok. Hogy ez mennyire így van, ezt az alábbiakban szeretnénk bebizonyítani. Nem mindig működött ilyen jól a CSISZ felsőpatonyi szervezete. Nem nagyon akaródzoit a tagoknak ‘szer­vezeti életet élni, s a vezetőség sem nagyon törődött a dolgokkal, de a pártszervezet — nagyon helyesen — megelégelte a dolgot, majd megvi­tatta és beszéltek a CSISZ elnökével. Tóth Vincével. S ettől kezdve segítet­ték az ifjúsági szervezet vezetőségét Tanácsokat adtak, oktatták a fiatalokat. Ennek a gondoskodásnak meg is lett az eredménye. Ma már azt mondják az Egységes Földmüvesszövetkezei- ben is, a pártszervezetben is, hogy öröm ilyen fiatalokkal dolgozni. A falunak 1.200 hektáron gazdái kodó IV. típusú szövetkezete van s (> CSISZ tagok 90 százaléka az Egysé ges Földművesszövetkezetben dolga zik. S nem is akár hogy! Hiába ke restem, érdeklődtem, rossz vélemény: nem hallottam róluk. Természetesen u 6 véleményeken kívül anyagilag is Oltalmazzák munkájukat. Mind nem győzném felsorolni, hiszen harmincán ;s vannak, ffiük a legjobbakat emlí­tem meg. Szalai Józsefnek 581 munkaegysége van. S azt mondják róla, hogy soha nem kell a munkára bíztatni. Dolgo­zik reggeltől estig, s ha sürgős va­sárnapi munkáról van szó, az elsők között van. _ Ifj. Bódis József, 331 munkaegység. Még nincs 16 éves, de a munkában nem marad alul. A faluban működő hároméves mezőgazdasági iskola má­sodéves növendéke, és azonkívül be­iratkozott az ugyancsak helyben meg­nyílt két évfolyamos téli mezőgazda­sági iskolára is. Zsemlye Sándornak 345 munkaegy­sége van. A növénytermelésnél dől gozik, még ő sincs 16 éves. A három­éves mezőgazdasági iskolába, jár ö is Tóth Kató, 312 munkaegység. A leg­szorgalmasabb ifjúmunkások egyike. Kitüntetést is kapott a CSISZ járási szervezetének vezetőségétől. Ez csak néhány példa, mert még sok hasonló fiatal végez jó munkát S munkájuk mellett tanulnak is, hogy aztán majd maguk és a szövetkezet munkáját eredményesebbé tegyék, ök már tudják, hogy a szebb élet meg­teremtése falujukban, első sorban fö­lük függ. Akármelyiküket kérdeztem, hogy nem szándékozik-e elhagyni a falut, mosolyogva rázta a fejét. — Minek mennék, jó nekem itt, és biztos, hogy évről évre jobb lesz. Mennyire irazuk van. Nézzük csak meg, hogy ezeknek a fiatal fiúknak mennyit ér a munkaegységük. Minden munkaegységre 9 korona előleget kaptak és ezenkívül az elszámolásnál még kapnak legkevesebb 4 koronát, 2 és fél kg búzát, 80 deka kukoricát, 1 kg árpát, 2 kg takarmányrépát. — Vényük Bódis Jóska 331 munkaegy­ségét (s vah olyan, akinek több van). Jóska a ledolgozott munkaegységekre kap 4.303 koronát (ez lehet több is) 827.5 Lg búzát, 331 kg árpát, 264.80 kg kukoricát, 662 kg takarmányrépát és még bizonyos mennyiségű zabot is. Nos, ha így osztunk, szorzunk, ösz- szeadunk, rájövünk arra, hogy ilyen fiatal fiú, mint a Bódis Jóska, sehol másutt nem keresne annyit, mint ott­hon az Egységes Földmüvesszövetke- zetben. De nem kell azt gondolni, hogy csak dolgoznak a fiatalok. Van jó futballcsapatjuk, amelyben legtöbben játszanak. Kaptak a helyi nemzeti bi­zottságtól egy helyiséget is, ahová beállítottak egy asztalitenisz asztalt. Télen oil játszhatnak, szórakozhatnak. Az Egységes Földművesszövetkezet­nek és a falunak több száz kötetes könyvtára van, ahol kitűnő szak­könyvek és szépirodalmi müvek ta­lálhatók. Filmet is gyakran vetítenek. A Csemadokkal közösen színdarabo­kat tanulnak. Érdeklődve olvassák a napi sajtót és az ifjúsági lapot is. Ilyen és ehhez hasonló számtalan lehetőséget ragadnak meg, hogy szebbé, színesebbé, ketlemessebbé te­gyék falujuk életét. S hogy ez sikerül nekik, nem kétséges, — mert akarják. S ahol akarnak valamit, s úgy össze­fognak öregek, fiatalok, mint itt, ott kell eredménynek lenni. KOVÁCS ZOLTÁN I

Next

/
Thumbnails
Contents