Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-21 / 3. szám

TP's Téli olimpia — Cortina d‘Ampezzóban A katonai újítók munkájából Nehezen megy a tanulás, könnyebben a harc Néphadseregünk olyan harcra készül, melyet a legnehezebb körülmények között a legmo­dernebb fegyverekkel kellene végigküzdeni. Ezért a katonák­nak úgy lelkileg, mint testileg fel kell készülni, hogy megfe­lelő technikai tudással rendel­kezzenek, tökéletesen értsenek a modern fegyverekhez. Ter­mészetesen a mindennapi gya­korlatozás közben nem lehet használni a drága fegyvereket és műszereket. A hadsereg ke­retein belül az újítók most ar­ra irányítják figyelmüket, hogy olyan eszközöket szerkesszenek, melyek részben' helyettesíteni tudják a valódi műszereket és a katonák mégis pontosan és alaposan elsajátítsák a kezelést. Pave! Soukup a Klement Gott- wald ezred újítóihoz tartozik. Ma ismertetni akarjuk egyik újító javaslatát. Hogy jobban megértsük, képzeljük el a kő­vetkező helyzetet: elmegyünk egy hentesüzletbe és kérünk egy rúd szalámit. Csak otthon vesszük észre, hogy nem igazi szalámi az, amit kaptunk, csak egy kirakatba való reklám. Ez a helyzet persze nem fordulhat elő, és mégis hasonló ahhoz, amikor Soukup őrmester a ve­gyészeti parancsnokkal együtt fadarabból, fagombokkal ellátott rádiómetert készítettek. A rá- diómeter segítségével pontosan megállapítható, hogy hol van rádióaktív anyag. Ha már ol­vastatok valamit a rádióaktív kisugárzásról, a katonák és anyagok fertőtlenítéséről, akkor bizonyára megértitek mennyire fontos megállapítani, hogy pél­dának okáért az egyik katoná­nak a hajából nem sugároz-e ki rádióaktív sugarakat az a rádióaktív por, amely a hajába derült. Az elvtársak tehát olyan ^szüléket állítottak össze, amely úgy néz ki, mint a rá­dióaktív anyagok megállapítá­sánál használatos műszer. Tu­lajdonképpen csak egy fadarab volt az egész, és természetesen ezzel a valóságban nem is le­hetett rádióaktív anyagokat megállapítani. A katonák, ami­kor maguknál hordták a fada­rabot. amikor megkérdeztük tőlük, hogy mi az, készségese’ rávágták, hogy rádiómeter, de fogalmuk sem volt arról, hogy az igazi rádiómeter hogyan néz ki. Soukup őrmestert — mert ő volt a kísérlet értelmi szer­zője, nagyon bosszantotta a dolog. Gondolt egy nagyot, még visszaemlékezett a középiskolá­ban nyert ismereteire, szívesen foglalkozott elektrotechnikával, a későbbi években is. Az ala­kulat egyik orvosa szívesen foglalkozott az újítók javasla­taival és Soukup őrmesterrel is gyakran elbeszélgettek külön­böző kérdésekről. Az orvos egyszer kifejtette, hogy vajon nem e lehetne olyan rádióme­tert készíteni, mely úgy nézne ki, mint egy batériás zseblám­pa. A gondolat tehát az alakú- lati orvostól származik, Pavel Soukup őrmester csak kidol­gozta és megvalósította, és ma már készen áll a szerkezet. Két részből áll, egy fény indikátor­ból, és egy iránymutatóból. A másik része pedig egy induk- torból, amely helyettesíti a rá­dióaktív anyagot. A rádióama­tőrök már bizonyára rájöttek arra, hogy tulajdonképpen egy batériás zseblámpaszerü dolog­ról van szó. A szerkezet a kö­vetkező elgondolásból indul ki. Az induktort. melyet egy lapos batéria alkot, valakinél elrej­tenek. A szerkezet 5 cm távol­ságra felfogja az induktor szik­rázását, megerősíti és megmu­tatja, hogy merre fekszik. A segédeszköz méretei megfelel­nek a valódi rádiómeter ará­nyainak és megtanítják a kato­nákat arra, hogyha majd való­ban kezükbe adják az igazi műszert, akkor azzal bánni tudjanak. A segédeszköz mindössze 200.— koronába kerül és mi­lyen hasznos. Segít a katonák kiképzésében, hogyha egyszer szükség lenne arra, könnyebb legyen a harc. E. ÍRANGEL Már nem egész egy hét vá­laszt el bennünket a téli olim­pia megnyitásától. Az egész vi­lág téli) sportnak hódoló hívei több hónapos edzések után mé­rik össze erejüket a játékok során. Már majd minden csa­pat az olimpia színhelyén van. A mi versenyzőink is már a Cortinában végzik edzésüket. S most nézzük meg, hogy tu­lajdonképpen, hol is tartják az idei téli olimpiai játékokat? Olaszország északi részében, a Dolomitok lábánál terül el Cortina d'Ampezzo — 1224 mé­ter magasan a tenger színe fe­lett. A kis 6.000 lakósú város­kát vasútvonalak kötik össze a különböző nagyobb városokkal, amelyek közül Velence van a legközelebb. .Cortina d’Ampezzo a Dolomitok útjának régi ló­itató faluja egy pár nap múlva a sportvilág érdeklődésének kö­zéppontjába kerül: január 26 és február 5 között itt rendezik meg a VII. téli olimpiai játé­kokat. Szerencsés földrajzi fekvése Cortina d’Ampezzot különösen alkalmassá teszi a téli olimpiai játékqk megrendezésére. Minden csodalatosán festői itt, valósá­gos sí- és jégparadicsom várja a világ minden részéből érkező slzöket, korcsolyázókat, jégká­ron gazokat. Minden alpesi pályához autó­út vezet és azokat a pályákat is ellátták új felvonókkal, ame­lyekhez már régebben vezettek ilyenek, csupán azért, hogy minden edzési lehetőséget biz­tosítsanak. Az óriás slalom-pá- lya 37 millió lírába, a férfi le- sikló pályához épített össze­kötő felvonó IS millió lírába került s a rendezőség még az­zal sem törődött, hogy a jég- stadionba egy milliárd kétszáz­millió lírát kellett beleölni, jól­lehet az előirányzat mindössze hétszáz millió lira volt. Nem takarékoskodtak a szállítási esz­közökben sem: így született Cortina legszűkebb határában tizenhat új kötélpálya. S most tartsunk egy kis se­regszemlét a sportlétesítmények fölött. Cortina .,ékszerdoboza" a jég­stadion, amely a téli olimpia középpontja tesz. Itt van a vi­lág legmodernebb és technikai­lag legtökéletesebb korcsolya­Madelaine Berthod, a svájciak olimpiai reménysége Soukup őrmester, a „rádlóméter”-en dolgozik. A szemléltető tanítás segédeszközeinek szertára Minden alakulatnál külön szertárat rendeztek be az atom elleni védekezés oktatására szol­gáló segédeszközök számára. A Klement Gottwald alakulat­ban különösen nagy súlyt fek­tettek a segédeszközök össze­állítására, Az atom hasadástól kezdve szemléltető plasztikus képeken mutatják be az atom­bomba robbanását és azokat az intézkedéseket, amelyek a lehe­lő legkisebbre csökkentik a ször­nyű fegyver hatását. A szertár különösen azért érdekes, mert felvilágosítást nyújt a tüzérek védekezéséről. A tüzérek itt megtanulhatják, hogy miképpen kelt védelmezni saját fegyverei­ket és hogyan kell elrejteni az atomfegyverek elől, hogy aztán a harcban jól használhatók le­gyenek. A szertár megtekintése igen hasznos, szemléltető módon be­mutatja, hogy az atombomba robbanásánál miképpen kell vi­selkedni, milyen védő eszközö­ket lehet használni és milyen óvóhelyekre és sáncokra van szükség. A katonák igen gondosan ál­lították össze a rajzokat és plasztikus képeket, nem feled­keztek meg technikánk legújabb vívmányáról, a doziméterről sem, amellyel meg lehet állapí­tani, hogy milyen nagy a fer­tőzött terület és meddig veszé­lyes az emberre nézve. A szer­tárban mindig élénk az élet, a katonák szívesen járnak oda, mert jól tudják, hogy alaposan fel kell készülni az atomfegy­verek használata esetén a ’vé­dekezésre. Krampová pályája. A jégfelütet 4.230 négy­zetméter és 58 kilométer hosz- szúságú fagyasztó cső kígyó­zik alatta. Ä patkó alakú tri­bünök, amelyeken tizenkét ezer néző talál helyet, négyemelete­sek. és Ampezzo-völgy építé­szet! stílusának megfelelően fá­val burkolták. A gyorskorcsolya verseny pá­lyáját a Dolomitok egyik leg­szebb, legjestőibb taván rende zik. Ez tizenhárom kilométerre fekszik Cortinától. A Misurina- tó — így hívják ezt a tavat — t 755 máter magasan van, s így január végére összefüggő erős jégrétegre lehet számítani. A szakértők szerint ez a világ egyik leggyorsabb pályája. Magasan, karcsún nyúlik az erdős völgy felé az új Itália nevű sánc 50 méteres lesiklá tornya. A 35 fokos szögben sza­badon lebegő lesiklá 50 méter széles, 86 méter hosszú és vas­betonból készült. A torony bel­sejében gyors lift szállítja a versenyzőket a hét rajthely bár­melyikére. A legfelső emeleten várótermeket, raktárokat ren­deztek be. A sánc végétől né­hány méterre földalatti folyosó épült, amelyen a nézők és az újságírók a két lelátó közólt Párizsban már megkez­dődött a műkorcsolyázók Európa-bajnoksága. Az Európa-bajnokságon ez évben tizenkét ország versenyzői vesznek részt. A csehszlovák színeket az Európa-bajnokságon Karol Divin, Tumová, Kladrubská, Kramperová, Docekalová és a Suchán- ková-Dolezal páros kép­viseli. A szakemberek különösen Karol Divintől várnak jé szereplést. Ez a fiatal versenyző a nemzetközi versenyeken már a külföldi szakem­berek elismerését is ki­vívta. Versenyzőink az Európa-bajnokság után Cortinába utaznak és résztvesznek az olimpián is. közlekedhetnek. A sánc minden tekintetben megfelel a nemzet­közi szövetség előírásainak és 80 méteres ugrásokra is otkak más. Az ugrósánc körüli s. éles kiterjedésű területen mim-igg 30000 ember nézheti maid az ugrásokat és az egész kép va­lósággal olyan, mint egy egye­dül álló amfiteátrum. Készen áll és ki is próbálták már a bob-pályát, amely a Pomagag- non aljában, sűrű fenyöerdök között húzódik. A hosszan kí­gyózó pálya széles kanyaróiban nagy lélekjelenlétre lesz szük­sége majd valamennyi verseny­zőnek, ha azt akarja, hogy si­kerrel véglgküzdje a távot. Az alpesi pályák tökéletesítése ér­dekében számtalan fát vágtak ki és két oldalán végig szöges drótkerítés vonul. A Cortina d’Ampezzói téli olimpiai játékokra rekordszám­ban neveztek a versenyzők. — Harminchét orszá« sportküldött­sége jelentette be részvételit, csaknem tízzel több, mint leg­utóbb Oslóban. A rendezőség 4 000 újságírót vár, akik 300 közvetlen vonalon adhatják hí­reiket a Vll. téli olimpiai já­tékokról a világ minden tája felé. Karol Divin A SÍSPORTRÓL (Folytatás előző számunkból) A fordulásnál még ügyeljünk arra, hogy a síkon a haladási iránynak megfelelő iránynak forduljunk, de lejtőn mindig hegy felé végez­zük el a fordulást, mert így minden fordulattal a felfelé futásban magassságot nyerünk. Mere­dek lejtőn, mély hóban sokszor mind a hely- beni, mind a menet közbeni fordulatot völgy felé hajtják végre, mert a terepviszonyok ezt teszik lehetővé. Kezdő fokon tartózkodjanak a meredek lejtőn a völgy jelé fordulástól, mert ez rendszerint eleséssel végződik. "Rövid, meredek lejtőre feljuthatunk halszál­ka lépéssel (1 ábra) és lépcsőzéssel i Amikor már elég biztosak vagyunk a siléccel a csúszólépésekben és meg is tudunk fordulni, tegyük le a botokat és a csúszó lépési továbbra is vízszintes terepen gyakoroljuk, botok nél­kül. Ez kiválóan alkalmas az egyensúly fej­lesztésére s az egyensúly gyakorlására Itt is törekedjünk a hosszú léccsúsztatásra. Iáras közben karjainkat lazán tartva, hagyjuk köz­vetlenül a test mellett a természetes mozgás­nak megfelelően mozogni. 4 karlengetést ké­sőbb fokozzuk előre és hátra. A sível való járásnak, futás­nak, többféle mód- fát ismerjük. — Az egyik ilyen futás váltott lé­péssel történik. Az új lépés kez­dete: A jobb láb előre lendül, a testsúly átmegy a bal lábra, a törzs előre haj- <2? lik, a jobb, kéz ellök a bottal. Ebben a helyzetben legfonto­sabb a testsúly átvitele a csúszó lábra és az előretartás megtartása. A jobb láb mozgatásával növekedik a felső test előre döntése. A bottal való ellökéssel a síző készül áthelyezni testsúlyát _ a jobb lábra s megkezdi az ellökést a bal lábbal. A testsúly á jobb lábon van a jobb ka' befejezte az ellökést. kiegyenesedett, amennyire csak lehetséges volt Az ellépés bal lábbal befejeződik, a futó jobb lábánn csúszik, bal karja felkészül _ az ellőkéshez, miközben a botot másik karjával előre viszi. Befejezve az ellépést, a sífutó a jobb sílécen csúszik, központosítva a test­súlyt a jobb lábra, pillanatnyilag pihen, a bal láb ellazult s ennek következtében hátra felé hajlik, térdben behajlított és maga után vonja a bal silécet. _ „ Folytatva a csúszást a jobb lábon, a sífutó megkezdi a bal lábát a. jobbhoz húzni, (elő­készül a következő lépésre, a bal lábbal és a jobb karral való eltökésre.) A váltott lépé­sű futással nagy távolságokat le­het megtenni mély hóban vál­tozatos terepen is. Más futólé­pések is vannak: ilyen a lépés nélküli futó stí­lus: nincs ellé­pés, a sífutó a páros bottal való ellökéssel pótolja az ellépést. Ezt a futústílust enyhe lejtőn való lefelé haladásnál használjuk. Az egylépéses futóstílusnál a páros bottal való ellökésnél hol a bal. hol a jobb lábbal lépünk el. Ez a stílus enyhe lejtőn és kérges hó esetében eredményes. A két lépéses futó stílusnál két váltott (jobb- bal) ellépést követi a bottal való eltökés. A mozgás is ugyanaz, mint a váltott lépésű fu­tásnál. Ez különösen letaposott havon ió, ahol a botok szilárdabb hóba támaszkodhatnak. LESIKLÁS Tanuljuk meg a lejtőn való lesiklás minden lehetséges változatát. Menjünk fel egy enyhe emelkedés tetejére, amely egyenletes, sima és az alján hosszú, vízszintes kifutó, vagy ellen­lejtő van. Álljunk meg a lejtő tetején, szemben az esés vonallal, síléceinket helyezzük egymás mellé, párhuzamosan egy ökölnyi távolságra, térdeinket hajlítsuk be, törzsünket döntsük kissé előre, tekintetünk tíz-tizenöt méterre előre irá­nyuljon. Lökjük el magunkat a botokkal, lesik­lás közben térdeinkkel rúgózzunk. A botok hátul, karok lazán a térd előtt. Minél mere- dekebb a lejtő, annál mélyebb lesz a testtartás és a térdhajtás is. ügyeljünk a bottartásra. Ha a botokat magasan tartjuk, esésnél kiver­hetjük a fogainkat, szemünket, vagy egyéb súlyos sérülést okozhat a helytelenül tartott bot. (2 ábra). (Folytatás következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents