Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-01-21 / 3. szám
1%6. január 20. A szovjet nép hatodik ötéves terve Az élőt küszöbén: Népünkre igen mély hatást gyakorolnak az 1956—1960-as évekre tervezett ötéves terv irányelveinek hatalmas számadatai, melyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága terjeszt a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa és a dolgozó nép elé. Ezek a merész számok, melyek a Szovjetunió további fellendülését jelentik, népünket is büszkeséggel töltik el. Hiszen mi a Szovjetunió példája nyomán építjük tel társadalmunkat, a szovjet jelen és a kommunista holnap a mi jövőnket, a mi távlatainkat is jelenti. A Szovjetunióval'egyidejűleg nü is most kezdjük el új ötéves tervünket. A szovjet ötéves tervek a visszamaradt cári Oroszországot a világ elsó ipari hatalmává változtatták. Az irányelvek javaslata a Szovjetunió tovább! gazdasági fellendülését jelenti. Az ötéves tervek teljesítése hozta magával, hogy a Szovjetunió ipari termelése ma háromszor akkora, mint a Nagy Honvédó Háború kezdelén volt. A következő öt évben pedig az 1940-es évvel szemben ötszörösen emelkedik az ipari termelés. Olvasóink már talán értesültek arról, hogy az 1956—1960- as evekben az ipari termelés 65 °/o-ai emelkedik, mégpedig a termelési eszközök 70 %-al, a szükségleti cikkek pedig 60 %- al. A Szovjetunió hatodik ötéves terve végén 55 millió tonna nyersvasat, 68.5 millió tonna acélt, 595 millió tonna szenet, 13.5 millió tonna petróleumot, 379 millió kilowatt villanyenergiát termelnek és lényegesen emelik a többi iparág termelését is. Ezeket a számokat akkor értjük meg igazán, ha elképzeljük, hogy a hatodik ötéves terv termelési többlete annyit jelent, mint egész Nyugat-N'émetorszag e- gészévi termelése. Ezeket a nagy feladatokat a szovjet ipar azért teljesíti, mert betartják a technika színvonalának emelésére vonatkozó intézkedéseket, bevezetik a tökéletes vil- lanyosítást, a komplex gépesítést, a spectalizációt és a kooperációt, a legmodernebb berendezkedéseket és a legújabb technológiát az összes Iparágban. A Szovjetunió a hatodik ötéves terv küszöbén az atomenergia békés célokra való használatának fellendülése előtt áll. Az 1956—60-as években 2—2.5 millió kilowatt kapacitású atom villenyerőművet építenek. A szovjet mezögazzlasá- gi termelés is fellendül. Az 1960-as év végén a Szovjetunió 180 millió tonna gabonát termel. 1956-ban legalább 30 millió hektár területtel terjesztik ki a parlagon heverő földek megművelését. 1960-ig a kolhozokban és szovhozokban 28 millió hektáron vetnek kukoricát. Az állati termelést is felemelik, a sertéshús termelést a felével. A szovjet mezőgazdaság több mint másfélmillió traktort kap és száz és százezer új modern mezőgazdasági gépet. Az ipar és mezőgazdaság fejlesztésével természetesen emelkedik a szovjet emberek életszínvonala is. A dolgozók reálbére 50 % -al emelkedik, a kolhoztagok jövedelme pedig 40 "i -a! lesz nagyobb Ez azt jelenti, hogy 1960-ban a Szovjetunió minden polgárának egybarmaddal emelkedik a jövedelme. Íme a legjobb bizonyítéka, hogy a szovjet ötéves tervek melyek a szocializmus ekonó- miai törvényeire támaszkodnak, az ember jólétéhez vezetnek. A szovjet nép ezt jól tudja, és ezért műiden igyekezetét és kezdeményezését a terv teljesítésére és tültelesítésére összpontosítja. A szovjet nép a szocialista építés éveiben bebizonyította, bogy a kapitaüs- ták vágyai kártyavárként összeomlottak. Ma már a kapitalisták is reális terveknek veszik a szovjet ötéves tervet. A Szovjetunió hatodik ötéves terve bebizonyítja, hogy a szovjet nép minden igyekezetét a békés építésre irányítja, és teljesíteni akarja a szovjet mezőgazdaság alapvető feladatát: a termelésben utolérni és túltenni a legfejlettebb kapitalista országok termelésén. Ezen föladat teljesítésével a szovjet emberek teljesíteni akarják Hruscsev elvtárs felhívását, aki békés gazdasági versenyre hívja fel a kapitalista és a (szocialista rendszert. Népünk a hatodik ötéves terv folyamán tanúja lesz, hogy a Szovjetunió mérföldes lépésekkel meggyorsítja a kommunizmus építését. A Szovjetunió ragyogó példaként tündököl előttünk és tartalmat, magyarázatot ad a ml szocialista építésünknek, amely a mi második ötéves tervünkben szorosan összefügg a Szovjetunió hatodik ötéves tervével. Ez arra kötelez bennünket, hogy munkánkkal hozzájáruljunk az új szovjet ötéves terv nagy céljainak megvalósításához, elsősorban azokban az üzemekben, melyek a Szovjetunió megrendelésére dolgoznak, azzal a tudattal, hogy a Szovjetunió gazdasági ereje és sokoldalú gazdasági és technikai segítsége a mi második ötéves tervünk teljesítésében még sokkal hathatósabban megmutatkozik és meggyorsítja hazánk szocialista építését. leossz társaságba került „Olyan, mint a többi hasonlókorú fiú, nem valami minla- gyerek, de azért van sok fó oldata is" — ez volt a munkatársak véleménye a 17 épes Ka- ponyás Gyuláról. Mindenki ezt mondta róla, tulajdonképpen sehol sem iünt fel különösképpen, sok dicséretet sem kapott, de nem is dorgálták meg gyakran, és most mégis Gyuláról lesz szó. A gépészeti szaktanuló intézet növendéke volt. Mestere GörömBéi István a következőket meséli róla: Gyula eleinte hármas és négyes osztályzatú kát ért el, teljesítményét rendszerint hármasra értékeltük hi, a munka minőségét szintén kettesre, hármasra, de nagyon igyekezett a fiú. 1954-ben már kettesei és egyesei volíak, azután megint alábbhagyott, csak tavasszal, tehát egy félévi késéssel készült el. Azután rövia ideig mint fiatal szakember dolgozott és felmondta állását. —• Vajon miért? Gyula is nehezen tudna erre a kérdésre választ adni. Fazekas Imrétől, aki Gyulával együtt tanulta ki a szakAZ ATOMTECHNIKA LEGÚJABB BÉKÉS VÍVMÁNYAI — Hány lieKs ez a kenyér? — Csak ölhetes. — Akkor jő. Néhány éven beiül könnyen sor kerülhet ilyen párbeszédre s akkor a hízók fájdalmára minden bizonnyal sokkal kevesebb száraz kenyér jut a moslékba, mint manapság. > A hónapokig élvezhető és hosszú hetekig frissen tartható kenyér előállítására is az atomenergia ad módot. A kenyeret úgy tartósítják, hogy radioaktív sugárzásnak vetik alá, amely a romlandóságot előidéző baktériumokat elpusztítja. A besugárzás atomerőtelepek hulladék anyagaival történik, amelyek erős rádióak- tivitásuk miatt évekig sok fejtörést okoztak. Hová rejtsék ezt a veszélyes salakot, hogy sugárzása ne tegyen kárt emberben, állatban, növényben? — Ez volt a kérdés. Jobb megoldás híján ólom- tartályokba zárva elásták vagy a tengerbe süllyesztették. De mivel nincs hulladékanvag, amely valamiképen ne lenne hasznosítható, a kutatás az elmúlt években az alomsalak értékesítésére is nagy lehetőségeket talált. Az élelmiszerek tartósítása ugyancsak ezek közé tartozik. Már a kísérletek első szakaszában kiderült, hogy a rádió- aktív besugárzás minden romlandó élelmiszerre szembetűnő konzerváló hatással van. Főként a burgonyával, gabona- és főzelékfélékkel, valamint tejtermékekkel és húsáruval végzett besugárzási kísérletek szolgáltattak kiváló eredményeket. A besugárzott burgonya kétéves tárolás után sem csírázott ki és a romlás leghalványabb jele sem mutatkozott rajta. Ize sem eshetett kifogás alá. A besugárzás olyan erősségben és annyi ideig történt, hogy csak pasztőrözte a burgonyát, vagyis a kártékony baktériumoknak csak egy részét semmisíthette meg. A teljes csírátlanítás — sterilizálás — már nemcsak a burgonya ízére, hanem tápláló- értékére és színére is kedvezőtlenül hat. A gabonafélék magtári kezelésére — a pusztító rovarok ellen — ugyancsak elegendőnek és hatásosnak bizonyult a pasztőrözés-fokozatú besugárzás. — Egyben az üszögkáraknak elejét veszi s így a Vegyszere? csávázási feleslegessé teszi. A besugárzott gabonából őrölt liszt semmiben sem különbözik a szokásos őrleménytől. A' főzelékfélék és egyes ke- ményebbhúsú gyümölcsfajták besugárzásával szintén jó tapasztalatokat szereztek. A besugárzott hús- és tejtermékek viszont változatlanul megőrizték eredeti színüket és ízüket. k A besugárzás a levegőben lévő baktériumok elkülönítése végett úgy történik, hogy az élelmiszert légmentesen . . záró tartályában vagy celoíánszerű műanyagból készült zacskóban vetik alá a pasztőrözési műveletnek. Ha pedig még hűtik is tárolás közben, .-jóval tovább megóvható u romlástól. Felvetődik azonban a kérdés: nem válik-e radioaktívvá az élelmiszer a besugárzás következtében, nem válik-e ártalmas sugárzás forrásává. A kísérletek egyértelműen azt bizonyítják, hogy megfelelő erejű és időtartamú besugárzás i radioaktivitás legcsekélyebb nyomát sem hagyja az élelmiszerben. • Mindazonáltal még sok körültekintő vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a radioaktív konzerválás széleskörű gyakorlattá váljon. Abban azonban máris egyetértenek a tudósok, hogy új korszakot nyitott az élelmiszer tartósítási technika terén. Hordozható röntgenkészülék — áram nélkül. t Hordozható? És még csak áram sem kell hozzá? Ez tonb, mint amire az orvosok néhány évvel ezelőtt iegvéfmesebb reményeikben is gondolni mertek volna, Hiszen egy kisebb röntgenberendezés is mázsákat nyom s legfeljebb csak arról lehetett szó,: hogy különleges autóba beépítve vihették ide- oda. . Ezzel szemben az új röntgen- készülék súlya mindössze 4 kiló s nem terjedelmesebb egy literes palacknál. Az orvos tehát kényelmesen táskájába rakhatja s. a beteget lakásán, balesete vagy’ íosszúliéte színhelyén röntgenezheti meg és veheti mindjárt kezelésbe s lelet alapján. Hogy a gyors beavatkozás gyakran mit jelent a gyógyulás szempontjából, talán nem is szőrül bővebb magyarázatra. De kézi, könnyű hordozható ságánál is sokkal meglepőbb az új röntgenkészüléknek az a tulajdonsága, hogy működéséhez nincsen, szükség áramra. Nem is röntgenlámpa ontja benne a különböző át nem látszó anyagokon különböző mértékben áthatoló sugarakat, hanem egy sugárzóvá tett elem porszem- nyi mennyisége. Ez az elem a tuilium nevű titka földfém, amely természetes állapotban nem sugárzik, — nem rádio- uktiv-atomenergia felszabadítására használt berendezésben (atommáglyában, uránkazánban, stb.), azonban sugárzóvá tehető. Ha ugyanis uránkaáánba helyezik, <\z atoinbomlásná! felszabaduló neutron nevű atomrészecskék hatására sugárzó tuilium-változattá úgynevezett radioaktív izotóppá alakul át. Az új röntgenberendezésben használt sugárzási tuilium izotóp teljesítménye akkora mint egy 100.000 Voltos röntgenkészüléké. A röntgenfelvétel fényképezőgép zárjához és kioldójá- hoz hasonló szerkezettel történik. A film itt is természetesen a sugarakkal átvilágított szerv másik oldatára kerül. Nagy előnye a csöves berendezésekkel szemben még az is, hogy törésre, rázkódásra jóformán teljesen érzéketlen. E sok erénye miatt az ipari anyagvizsgálatban — repedés! és egyéb gyártási vagy űzetni hibák felderítésére — valamint a tudományos kutatásban is nagy jövő vár a röntgenkészülékekkel egyenértékű tulliumizo- tópos berendezésekre. — omá— mát, a következőket tudjuk myg: Gyula a szaktanuló intézetben nagyon érdeklődött a motorkerékpár sport iráni, ló barátok voltunk, szerettük egy- mást. Egyszer csak elmaradt a társaságunkból, vajon miért? Csak azt hallottuk, hogy „másokkal" barátkozik és tovább már nem érdeklődtünk utána. Nemes Lajos, a CSISZ alap- szervezetének elnöke így nyilatkozott Gyuláról. Zárkózoit természetű, könnyen alkalmazkodó. igen udvarias fiú, a lányokkal szemben mindig rendesen viselkedett. És mégis hátad fordított a CSISZ szervezetnek. Amikor érdeklődni kezdtünk Gyula iránt. Lajos csak ilyen felületes felvilágosítást adott. Közelebbit nem tudott mondani róla. Rossz barátok A műhelyvezető, a tanárai, barátai, mind jól ismerték, de alaposan senki sem ismerte. — Senki se tudta, hogy ez a fiatat munkás miről ábrándozik, mi foglalkoztatja képzeletét, senki se tudta, hogy ezt az igyekvő, erős akaratú fiút hogyan lehetne vezetni, tovább nevelni, tanítani. Ki törődött vele? Kinek jutóit eszébe, hogy behatóbban foglalkozzon vele. És amikor Gyula visszavonult, hátul kullogott a munkában, és rosáz hírek keringtek felőle, akkor egész egyszerűen törölték a CSISZ-tagok jegyzékéből. Gyulának természetesen, mint minden fiatalnak, meg volt a maga érdeklődési köre. lelkesedni is tudott, a CSISZ szervezet azonban nem ébresztett jel benne lelkesedést, nem irányította, ezért aztán könnyen rossz barátok befolyása alá került. ..Mások", az otyan alakok, akiket általában „léliütőknek, csirkefogóknak, jampeceknek" nevezünk, befolyásuk alá kerítették. Ezeknek a jelszavuk ez volt: fel, fiúk, gyerünk inni! Mindenük az alkohol volt. — Gyula ezekhez a jampecekhez pártolt. Mivel magyarázzuk ezt a fordulatot? Könnyen rájövünk a dolgok nyitjára. A Gyula apja is meséli, hogy a fiú munka után órákon keresztül a konyhában a tűzhely mellett üldögélt, anélkül, hogy egy szót is szólt volna. Unatkozott. A CSISZ alapszervezete nem nyújtott semmit, a fiúnak sok szabad ideje volt. Ezért, került el „másokhoz". Az utcán csavarogtak, a sarkokon majomszigetet alkottak, szemtelenked- iek, gáncsot vetettek, rendetlenkedtek és nem egészen „sza- lonvicekkel" traktúlták .egymást. A város- egyes utcáit és átjáróit egyenesen „veszélyeztették". — Pénz után éhesen kaptak a társaság tagjai. Mindenkinek, Gyulának is rendszeresen szállítani kellett a „gubát". Ha nem volt, akkor a Bazárba vitték a holmijukat. Vadonatúj átmeneti, kabátját ts bevitte a bazárba, 190 koronát kapott érte. Lassanként elvesztette Gyula a munkakedvét, de ezzel senki sem törődött. Csak az apja vette észre a változást. Ez így nem mehet tovább, mondta az apja. Tudta, hogy a fia a lejtőre kerül és veszélyes úton halad. Az apja igyekezett a lelkére beszélni, de nem segített. Ki segíthetne? Csakis az ifjúsági szervezet. És elment a CSISZ járási vezetőségére. Ott a titkárnak mindent elmondott és megbeszélte a titkárral, hogy egyszer mintha véletlenül arra járna, eljön hozzájuk. A fiú örült a látogatásnak, jól esett neki, hogy érdeklődnek iránta. Szívére vette a titkár szavait és elhatározta magában, hogy otthagi'ja. mostani barátait és újból nekilát a becsületes munkának. Gyula szülei türelmetlenül várták a postást, végre megjött a levél, Gyula irta a határvidékről, hogy jál utazott, igen kedvesen fogadták, jól helyezkedett el és mindennel meg van elégedve. A második levélnek még jobban örült az apja. — Gyula megírta, hogy mennyit keresett és 200 koronát mellékelt a levélhez. A húgának küldte, hadd vegye meg a régen áhított piros ruhát. Gyula most már több mint egy éve dolgozik a határvidéken, karácsonykor szüleinél járt és bemutatta szüleinek jövendőbelijét. Igen rendes, komoly lányt választott. Elvitte menyasszonyát a CSISZ járási titkárához is. Meg akarta neki köszönni, hogy annak idején őt jó útra térítette. A tanulság: a járási titkáraink közelebbről nézzék meg a körülöttük élő fiatalokat. — Gondoljanak arra, hány ilyen Gyula él mellettük, akiknek változását édesapjuk szeme sem veszi észre azonnal. EZ IS BABONA Amire rátüsszentenek, az igaz. Garay János is tréfás éllel mondja az Obsitosban Háry János dicsekvései után: A furfangos diák itt szörnyet prüsszente rá, De Háry ő beszédét tovább is folytatá. A babona nyilván onnan ered, hogy amikor az ember tüSz- szent, a fejével is bólint egyet. A babonának elég volt ennyi: a biccentést megtette igenlésnek, helybenhagyásnak s ezt előléptette ómenné. Megtörtént, hogy ez egy egész hadsereg sorsát is érintette. Amikor az athéni Xenophon vesztett csata utón a tízezer görög zsoldossal Per- zsiábun rekedt,' a sereg a nagy ijedelemben már azon volt, hogy megadja magát. Xenophon lelkesítő szónoklattal igyekezett bátorságot önteni beléjük s ekkor az egyik katona hatalmasan eltüsszentette magát. Omen — kiáltották egyhangúlag a katonák, mert nyilvánvaló lett előttük, hogy az istenek a bajtársuk orrát használták fel harcra buzdító trombitául. A latin néprege szerint szép leányok születésének az volna az oka, hogy Ámor, a szerelem istene tüsszentett egyet, amikor megszülettek. A római gavallér így bókolt a hölgyének: „Ámor tüsszentett érted!" Nemzetközi szokás, hogy a tüsszentésre rávágnak efl.v üdvözlő formulát. Az olasz azt mgQdja: „Boldogságot”. (Féltei- ta) A francia: „Isten megáldja”. (Dieu vous bénisse). Ugyanezt kívánje az angol (God bless you.) A német egészséget kíván (Gesundheit), vagy pedig tüsszentesszerű rövidséggel vágja rá: Helfgott! (Isten segítsen.) A régi rómaiak ezt a szólamot használták: Sit salu- tiíeri. (Legyen egészséget hozó.) Innen származik a magyar „Kedves egészségérevagy „Egészségére váljék!“ A szokásnak azt lehetne elleneveim, hogy hiszen éppígy lehetett volna üdvözölni akár a köhögést vagy az ásítást is. A tüsszentésnél más a helyzet. A régi orvosi vélemény szerint a tüsszentés tisztítja az agyvelőt, márpedig ez az emberi test legnemesebb része, ott székel az értelem. Még egy lépést kellett tenni és megszülettek a mesterséges tüsszentő-szerek. Kezdetben az előkelő világ illatokat szagolgatott és így iparkodott az olykor lankadó értelmet felüdíteni. Szemléltető képet ad erről Shakespeare IV. Henrik című drámájában. Hővér, az egyik szereplő az I. felvonás 3. jelenetében így fakad ki: Amikor a csatának vége volt, Én a düh és a túlzott izgalomtól Pihegve, bágyadtan támaszko- dám Kardomra s ekkor érkezik oda Egy cifrán öltözött, kikent, kifent úr. Oly illatos volt, mint piperke hölgy, Illatszelencét tarta újjá közt És azt koronkint orrához vivé, Meg elvoná. Az orr, mintegy dühében, Hogy oly közel jár hozzá: tüsszögött. (Lévay József fordítása) Később az illatszereket kiszorította a tubák. Tudjuk, hogy Franciaországban a dohánymagvakat Jean Nicot hozta be Portugáliából 1561-ben s az ő emlékezetére kapta a dohány a Nicotiana tudományos elnevezést. Nicot a francia király követe volt Portugáliában. Itt az emberek a dohányt porrá törve szívták fel — nem úgy, mint a szomszéd Spanyolországban, ahol elfüstölték. Ez a magyarázata, hogy a franciákat a dohány tubák alakjában hódította meg. Nicot a dohányport elsőként a királynénak, Medici Katalinnak ajánlotta fel főfájás ellen. A szer használt is, a legmagasabb főfájás múladozott. Az volna már most a kérdés, hogy csakugyan babona volt-e az agytisztftási elmélet? Többször előfordult már, hogy valamely régi orvosszer feledésbe merült, vagy éppenséggel babonává süllyedt, s a modern tudomány kiásta a -feledés homokrétege alól és kifényesítette megkopott becsületét. Ez történt a tubákkal is. A jelen század harmincas éveiben a Nobel-díjas Wagner-Jauregg bécsi orvostanár klinikáján tubákkal kezdett kísérletezni idült főfájások eseteiben. Állítólag a dohánypor jól bevált, nemcsak fejfájás, hanem nátha ellen is. A kísérletnek mindenesetre volt egy kétségtelen eredménye: a ekkor már hétféle tubákot gyártottak s átlagosan évente ezer mázsával igyekeztek kielégíteni az orrbosszantás szenvedélyét). RÁTH-VÉGH ISTVÁN
