Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-06-23 / 25. szám

2 1958. június 23. Gazdagabb termést szeretnétek? Jogosan panaszkodnak a CSISZ já­rási titkárai, hogy sok jelentést kell írni. Nem arról van szó, hogy a CSISZ különböző szervei jelentést kérnek a járási titkároktól, mert ez még érthető — sőt bizonyos mérték­ben fontos is. De hogy a járási szer­vek és a különböző tömegszervezetek vezetőségei mind inkább' ráülnek a CSISZ járási titkárok nyakára, az már elgondolkoztató jelenség. Ügy gondoliák, hogyha nem elég szoros a kapcsolat a néppel, akkor legalább a CSISZ-től kérjenek jelentést és ebből megtudják, hogy mi a helyzet falun. Hogyha a járási titkárok szorgalma­san adnák a jelentéseket, akkor mást sem tennének, csak jelentést írnának. Kutyába se vehetnék akkor az ifjúság nevelését, szervezését, vezetését. Pe­dig ez sokkal fontosabb, mint a je­lentésírás. A dunaszerdahelyi járási titkárság­tól legutóbb jelentést kértek a tűzol­tók. Arra voltak kíváncsiak, hogy hány fiatal tűzoltó van a járásban. Nem sokkal könnyebb lenne, ha meg­számolnák, v-gypedig nyilvántarta­nák minden községben, hogy volta­képpen mennyi fiatal tűzoltó van? Kicsoda a CSISZ járási titkára? Ta­lán statisztikus, hogy a fejében ál- landóa.. ugráljanak a számok és hir­telen számot tudjon adni, hogy hány fiatal tűzoltó van a járásban? De sokszor előfordul ilyesmi... Sok he­lyen jelentést kér a Sokol járási ve­zetősége arról, hány fiatal labdarúgó van a járásban. A Szovjetbarátok Szövetségének járási vezetősége pedig arra kíváncsi, hogy hány fiatal kap­csolódott be a í épi orosz nyelvtanfo­lyamokba. A méhészegyesület azután érdeklődik, hogy mennyi a fiatal mé­hész .. ez már tényleg több a sok­nál. Amint látjuk mindez azért van, mert a különböző járási szervek el­szakadtak a néptől. A CSISZ komáromi járási vezető­sége Nagyiéren nagysikerű ifjúsági találkozót rendezett a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok számára. A járás csaknem minden falujából jebntek meg fiatalok a találkozón. Az esős idő ellenére is. Ebből láthat­juk, hogy mennyire érdekli őket a gabonabetakarítás gyors befejezése, mert a találkozón alaposan megvitat­ták a nagy nyári munkák részletkér­déseit. Az állami gazdaságok üzemi szervezeteinek küldöttségei szintén megjelentek a találkozón. A megnyi­tó beszéd kezdetéig közel kétszázan gyűltek össze. Balázs Sándor a CSISZ járási titkára megnyitó beszédében rámutatott arra, milyen fontos az, hogy a találkozó sikerrel végződjön. Utána Gőg Ferenc az állami gazda­ságok üzemi bizottságának elnöke be­szélt a fiatalokhoz. Szavaiból őszinte elismerés csendült a fiatalok felé és megdicsérte őket amiért olyan jól vég­zik munkájukat az állami gazdasá­gokban. A beszédjéből kitűnt, hogy a kultúrmunka mennyire összefügg a termelés emelésével. A színjátszó csoportok, táncegyüttesek az elmúlt évben kiváló eredményeket értek el a járás területén. Azonban a fiatalok megértették azt, hogy a kultúrmunkát nemcsak a táncon #s a színjátszáson keresztül kell végezni, hanem az is kulturális ténykedésnek számít, ha s.ornalmasan eljárnak a téli mező- gazdasági iskolázásokra és ott ta­nulnak. A politikai iskolázás is kid­Egyszer jelen voltunk az egyik tö­megszervezet járási titkárságán. Na­gyon érdekes jelenetnek voltunk ta­núi. A járási titkár megérkezett a já­rási akciós-bizottság üléséről. Amint belépett az irodába azt a kérdést tet­te fel, az irodai munkaerőnek, hogy nem-e tudja, hány fiatal kapcsolódott be a könyvárusításba? Természetes, hogy a lány nem tudta ezt. Hát ak­kor Katika -— mondja neki a járási titkár, írja le blanára a kérdéseket és minden tömegszervezetnek elküld­jük. írja rá azt is, hogy öt nap alatt választ várunk a kérdésekre. Az nem elég, hogy blanára írom le — mondja a lány, de sokszorosítani is kell azt. és éppen elromlott a sok­szorosító gépünk. _ Már pedig a tömegszervezetek vezetői nagyon igé­nyesek és nem válaszolnak a hibásan sokszorosított ívekre. Nem baj az — mondja a járási tit­kár, spirituszunk még van, ami elég a sokszorosításhoz, papírt pedig mind­járt szerzek, és elmegyünk az „RSD- be“, ott maid lesokszorosítjuk. Á pa­pírszerzés is időt vett igénybe és a Földműves Raktárszövetkezetben sem kapták meg mindjárt a sokszorosító gépet. Egyszóval két napig tartott a sokszorosítás. Annyi idő alatt megszerezhették volna az adatokat sokszorosítás nél­kül is. ami olcsóbb lett volna, és a bürokrácia mellőzésével, baráti be­szélgetésekkel párosult volna. Ne folyamodjunk tehát nyakra-főre a jelentés kéréshez, ha valamire kí­váncsiak vagyunk inkább személyesen kérdezzük meg. De mindenekelőtt tartsunk lépést az eseményekkel ked­ves járási szervek! Akkor nem lesz szükség ennnyi jelentésre a CSISZ funkcionáriusoknak és több idő ma­rad a fiatalok nevelésére. túrmunkának számút és a könyvtárak­ból kikölcsönzött könyvek olvasása is. Ilyen lelkes fiatalokkal az aratást is nyugodtan el lehet kezdeni. Ezt a nehéz munkát mindig gyorsan kell el­végezni, mert a hosszantartó gabona­betakarítás veszteségekkel jár. Hogy ez ne fordulhasson elő a falusi alap­szervezetek és az állami gazdaságok üzemi szervezetei máris felkészülnek a nagu munkára, A szövetkezet vagy az állami gazdaságok vezetőségeivel előre megbeszélik, hogy miben segít­senek és ahol erre mód van, külön aratási brigádokat alakítanak. Eze­ket a brigádokat a legnehezebb, leg­sürgősebb munkák elvégzésére küldi majd a szövetkezet vagy az állami gazdaság vezetősége. Ha szükséges lenne, és ahol ez lehetséges, a csép- lést két váltásban végzik. A fiatal traktoristák, aratógép-, kombájnkeze- lök pedig az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben ügyelnek arra, hogy a gépeket technikailag jól előkészít­sék és ebből kifolyó akadályok ne késleltessék az aratást. Délután pedig a vidám szórakozás következett. Erre a napra a fiatalok már régóta liészültek és alkalmi szín­darabokat tanullak be. Különösen a királyréti, nagykeszi és megyercsi fia­talok arattak sikert a kultúrfellépé- sükkel. Népi táncokat, énekeket, rövid egyfelvonásos színdarabokat adtak elő. ­B. I. örültünk annak, hogy a sátrakba nem folyt be a víz és így nyugodtan tölt­hettük az éjszakát. Sportversenyeket is rendeztünk éS a tanulók elég jól szerepeltek a ver­senyeken. Különösen sokat futballoz­tunk, mi a királyhelmeci tizenegyéves középiskola tanulói játszottuk a dön­tőmérkőzést az eperjesi tanulókkal. A játék jó iramú volt. habár nem esett sok mal. A mérkőzés állása Ki­re alakult a meghosszabbítás után is. A játékvezető gyenge szereplése a nézőközönségből is ellenszenvet váltott ki. A mérkőzést végül is egv 10 filléres feldobása döntötte el az eperjesiek javára. De mi úgv érez­zük. hogy jobban játszottunk, mint az eperjesiek. Varga Vince és Tóth Árpád 11 éves középiskola, Király- helmec. Bizonyára gyakran előfordul, hogy nem vagytok megelégedve a termés­sel. Vajon hol a hiba? A tapasztalat azt mutatja, hogy még mindig nem használjuk fel eléggé azt a segítsé­get, amelyet a helyi nemzeti bízott ság és GTÁ vezetősége nyújt. A föld minden évben terem és így pó­tolni keli a belőle kivont tápanyago­kat. A termőföld összetétele különbö­ző, ezért esetröl-esetre más tápanya- gokk ‘ keli pótolni a hiányzó anya­gokat. Milyen műtrágyát használjunk? Erre az a molaboratóriumok adják meg a feleletet, ahová földanyag min­tát küldünk be és a föld összetétele szerint megmondják, hogy milyen műtrágyára van szükség. MILYEN FÖLDANYAG MINTÁT KÜLDÜNK BE AZ AGROLABORATORIUMBA? A föld felületéről 5 cm magasság­ban távolítsuk el a földréteget, a kiá­sott földet pedig helyezzük valami edénybe. Legalább 5—7 helyről ha­sonlóképpen gyűjtsünk földanyagot, aztán keverjük össze és ebből a ke­Nemrég egyik számunkban azzal foglalkoztunk, hogy hová építsen a muzslai fiatal. A cikkben persze nem­csak erről volt szó, hanem egyébről is. Kíváncsiak voltunk, hogy a cikk megjelenése után milyen változás lesz a falu életében, mi fog volta­képpen történni, ügy látszik, hogy nemh.ába írtuk meg a cikket. Bíráltuk, liogv a sportpálya igen elhanyago't állapotban van. Most már hozzáláttak a sportpálya rendbe­hozásához, bekerítik, merszépítik és olyanná teszik, hogy a fiatalok öröm­mel mennek oda sportolni. Egész biz­tos, hogy a sportpálya rendbehozása elősegíti a muzslai sportélet fellendü­lését. Hogy ezt a munkát mikor fe­jezik be, az már inkább a fiataloktól függ, mert a pálya rendbehozásához szükséges anyag rendelkezésükre áll. Viszont rendbehozni egész biztosan nekik kell, oda már természetesen nemigen mennek majd az idősebbek dolgozni. Az állomás és a falu között levő út megjavítását is elkezdték és a he­lyi nemzeti bizottság úgy látszik nagy erőfeszítéseket tesz. hogy rendbe le­gyen és megszabaduljon az útjavítás gondjától. Az a nézetünk, hogy még tovább is szükséges lesz napirenden tartani ezt a kérdést, mert az út egy­hamar nem készül el. Egy utat má­ról holnapra nem lehet rendbehozni, de megnyugtató, hagy legalább el­kezdték a javítást. Most már csak to­vább kell folytatni, az eddiginél sok­kal nagyobb lendülettel. Dehát hová építsenek a fiatalok? Ezt a kérdést is próbálták megoldani. vert földanyagból küldjünk 1 kg-ot az agrolaboratóriumba. A földet 5— 30 cm mélységbe ássuk fel. Ha pél­dául mocsár, iszap és kavicsos rész is ”an a földben, abból nem kell a mintába tenni. A minta földanyagot zacskókban helyezzük el és küldjük be. Tüntessük fel a: 1. a feladót, 2. a parcella pon­tos megjelölését, 3. mi termett • ott tavaly előtt, 4. tavaly, 5. a talajfúrás mélysége centiméterekben -kifejezve, 6. ..-Jiy^.i területről (hektárokban ki­fejezve) küldjük a mintát. A minta beküldésében az EFSZ-ek- ben segítenek a GTA dolgozói. Az egyénileg gazdálkodók is beküldhet- nek mintákat. A földanyagot ingyen vizsgálják meg, és aszerint megírják, hogy a földnél milyen műtrágyát kell alkalmazni. Gondoljatok csak arra, hogy milyen fontos a trágya hei es használata és rzért ne mulasszátok el ideiében el­küldeni a legközelebbi agrolaborató- riumnak a földanyag mintákat. TÓTH JUDIT, agrolaboránsnő, Nagykapos Csak persze ez sem megy egyszerre és nem Is kívánja senki, hogy egy­szerre intézzék el, mert ezt igen meg­gondoltan kell csinálni. Hogy a ház­hely kérdés megoldását mennyire nem jól gondolta át a helyi nemzeti bi­zottság, bizonyítja az is, hogy egv elhagyatott, rossz helyen akartak házhelyeket mérni az arra rászoru­lóknak. A legtöbb faluban szép, meg­felelő helyen mértek házhelyeket és egész új utcasorok épültek, amelyek a falut is megszépítik és kiemelik a régi elmaradott állapotából. A cikk megjelenése után Muzslán azért, hogy gyorsan' eleget tegyenek a ház­hely igénylők kívánságának, ott akar­ták kimérni a házhelyeket, ahová ta­lán egy évszázad óta ebből a nagy faluból az elhullott állatokat földel­te el a lakosság. Most is van ott egv emésztőgödör, ahová az elhullott ál­latokat dobálják be. További hibája ennek a területnek az is, hogy az itt épült házak sehogysem illeszkednének be a község harmonikus rendjébe. Hogy rossz helyen akarták a házhe­lyeket kimérni alátámassza az a tény is, hogy a szövetkezet istállóit sem oda építették, ígv tehát lakóházaknak teljesen alkalmatlan. Az Állami Terv­hivatalban megérdeklődtük mi a né­zetük erről az egész kérdésről. Kész­ségesen adtak felvilágosítást, és na­gyon örülnek annak, hogy a muzslai fiatalok építkezni akarnak. De egyál­talában nem helyeselték, sőt törvény­be ütközőnek találták azt. hogy egészségtelen és olyan helyen «kar­nak házhelyet kimérni, ahol a felépült házak nem illeszkednek be a község Nemrég tartották meg Lőcsén a kassai kerületi ének és tánc- ünne;iélyt. Gyönyörű, színes népviseletben léptek fel a CSISZ tagokból alakult együttesek. Különösen a Nizné Klátov-i táncegyüttes nyerte meg a kö­zönség tetszését. Képünkön az együttes tagjainak táncát lát­hatjuk. A jó tanulók A kékkői középiskola lépcsőin fel­felé haladva három kép köti le az ember figyelmét. ízléses külsejükkel vonják magukra a figyelmet. Ez a három kép nem más, mint berámá- zott. díszes elismerő levél, amit az iskola tanulói kaptak. Az egyik elis­merést a kerületi nemzeti bizottság iskolaügyi osztálya adta a tanulók­nak, mert a zeneegyüttesük és ének­karuk jól szerepelt a kerületi népi alkotóversenyeken és első helyezést értek - e A második elismerő levelet a CSISZ járási vezetőségétől kapták a tanulok, a CSISZ .szlovákiai kong­resszusa előtt kifejtett tevékenységük­ért. A harmadik dicsérő elismerést szintén a kerületi nemzeti bizottság­tól kapták a tanulók a nyersanyag­hulladék gyűjtéséért, A hulladék gyűjtéssel kapcsolatban egy kicsit már elgondolkozhatunk. Vajon a szorgalmas munkájuk után kapták a tanulók az elismerést, vagy- pedig csak azért, mert a legtöbb hul­ladékot szedték össze? Az utóbbi fel­tevés bizonyára a helytálló, és ez he­lyes is. De ha a kerületben a legjob ban vették» ki a részüket a kékkői középiskolások a hulladékgyűjtésből, akkor az iskola épülete előtt alig húsz méternyire folyó kis patakocs­kában miért hevernek az ócska lim­lomok’ A kis folyóvízben öreg autó­gumik, kerékpárgumik és sok egyéb vashulladék vár arra, hogv az idő vasfoga majd megemészti őket. Az egész dolog éi pedig az a legrosz- szabb. hogy a járókelőkre semmikép­pen sincs jó kihatással a vízben he­verő értékes nyersanyag hulladék. A tanulók úgy látszik mégsem törődnek ezz_el_ és az iskola környékének szé­pítését nem tartják feladatuknak. Va­lószínű. hogy a falujuk szépítése, amelyben laknak, sem szívügyük. Na­gyon szép a kékkői középiskola tanu­lóitól, hogy jó zenekaruk, kitűnő énekcsoportjuk van, és kerületi mé­retben elsők lettek a hulladékgyűjtés­ben, de ne feledkezzenek meg az is­kola környékének szépítéséről sem. utcarendezésébe. Azonkívül a helyi nemzeti bizottság tagjai nem is mér hetnek ki házhelyeket, mert ehhez szakember kell, aki vázlatrajzot is készít egyúttal a felmért területről. A szakember aki a mérési munkála­tokat végzi, tekintetbe veszi a köz­ségi építkezés távlati terveit is. Vi­szont arra szintén van lehetőség, hogy egészségi szempontból is meg felelő helyen mérjenek ki házhelyeket. Kilinösen Muzslán van erre lehető­sén- ahol a beltelkeken még nagyon sok házat építhetnének. A falut per­sze mm - bad széjjelhúzni, azaz a községtől távolabb építkezni, amíg belterület van, mert ez szintén helv- telen. Ebben az esetben a közszolgál­tatásokat mint a vízvezeték, csator­názás. villany stb. nem lehet kiépíte­ni. Márpedig a távlati építkezési tér vek azt írják elő, hogv nem is ojvan beláthatatlan időn belül csatornával, vízvezetékkel látják el a falvakat. Érdekes, hogy mind erre a legtöbb Faluban gondolnak, csak éppen Muzs­lán nem. A helyi nemzeti bizottság elgondolása a házhelyek kimérésével kapcsolatban sem rosszakaratú, csak helytelen és úgy látszik, hogv ezt hozzá nem értő emberek gondolták el. Jó lenne, ha más falukról venné­nek példát, esetleg a helvi nemzeti bizottságból valaki végigutazhatna a Csallóközön és akkor megláthatná, hogyan kell egv falut kiemelni régi lemaradottságából. BAGOTA ISTVÁN Fiatalok találkozója Nagyi éren A Madunice melletti vizierőmű építése. HAJNAR JANOS ylti iöriénl yÜuzslán Igazán jogos panasz Döntött a tízfilléres A királyhelmeci középiskolában minden tanuló várta azt a napot, amikor kirándulásra indulunk. Végre elérkezett és hosszabb vonatutazás, majd gyaloglás után Bordára értünk. A szép táj mindannyiunknak megtet­szett. ( Megérkezésünk után pihentünk egy kicsit, aztán felállítottuk a sátrakat, melyekben néhány napig- laktunk. A sátorkészítés egy kissé szokatlan volt számunkra, de odahaza sokszor gon­dolkoztunk azon, hogyan kell sátrat állítani és ez a gyakorlatban is sike­rült nekünk. Éppen úgy jött ki. hogy egv szombat es^ét is a szabadban töltöttünk. Hatalmas _tábortüzet rak­tunk és gyönyörködtünk benne. Né­hány eperjesi tanuló is közéük jött, akik gitároztak, mi pedig^ énekeltünk. Éjszaka a hűvös eső lehütötte a le­vegőt és bizony dideregve álmodtunk a következő napról. De mindannyian

Next

/
Thumbnails
Contents