Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-06-16 / 24. szám
4 1956. .június 16 / Az egyik legíontosabb nemzetközi problémáról: a leszerelésről szól BULGANYIN ELVTÁRS ÜJABB ÜZENETE EISENHOWER ELNÖKHÖZ Hasonló tartalmú üzenetet adtak át a múlt hét csütörtökén a szovjet nagykövetek Londonban, Párizsban és Bonnban is. Az üzenet rámutat azokra a kezdeményezésekre, amelyeket a Szovjetunió a haderő csökkentése terén tett. Ezek közé tartozik a szovjet kormánynak az az elhatározása, hogy csökkenti a Németországban államásozó szovjet hadosztályok számát. Az üzenet hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország ugyancsak intézkedéseket tenne, a Németországban állomásozó fegyveres erőiknek csökkentésére, akkor ez kétségtelenül előkészítené a talajt a további lépésekre: a Németországban állomásozó külföldi csapatok létszámának erős csökkentésére, sőt egy olyan megállapodás létesítésére, amelynek alapján a négy nagyhatalom kivonná csapatait Németország területéről. A nyugati hatalmak ismételten hangoztatták, hogy a német kérdés rendezésének szerintük meg kell előznie a leszerelési probléma megoldását. Amikor most. a Szovjetunió a német- országi megszálló csapatok létszámcsökkentését javasolja, ezzel elő kívánja segíteni mind a leszerelés, mind a német kérdés rendezését. Kétségkívül nagyjelentőségű lenne, ha éppen Németországban csökkentenék az ott-tartózkodó külföldi fegyveres erők létszámát, vagy esetleg — a genfi értekezleten tett szovjet javaslatnak megfelelően — teljesen kivonnák ormán ezeket a csapatokat. Ez egyben megkönnyítené Németország egyesítésének békés rendezését is, azt, hogy a Németország területén lévő két állam közeledjen egymáshoz és a németek maguk dönthessenek az állam jövője felett. A SZOVJET-JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOK során elsősorban a szovjet-jugoszláv kapcsolatok továbbfejlesztéséről, valamint a két népet érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdésekről alakult széleskörű vélemény. A tárgyalásokat — amelyek még nem értek véget — szívélyes baráti légkör, őszinteség és a teljes egyetértés szelleme jellemzi. Mindkét fél megállapította, hogy közös erőfeszítésekkel sikeresen valósították meg az egy év előtti belgrádi nyilatkozatban tervbe vett intézkedéseket és — mint Bulganydn elvtárs kijelentette — „testvérnépeinknek most minden alapjuk megvan arra, hogy mélységesen meg legyenek elégedve a két ország között kialakult jó viszonnyal“. Minthogy a két állam álláspontja sok nemzetközi problémát illetően egyező, ezzel lehetővé válik, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia még jobban kiterjessze együttműködését nemzetközi téren. „A békére és a nemzetközi együttműködésre irányuló törekvések azonossága — jelentette ki Tito elvtárs —, valamint Marx, Engels és Ví ' Lenin eszméihez -való ragaszkodás lehetőséget nyújt országaink sokoldalú együttműködésére és barátságának további elmélyítéséhez.“ A jugoszláv kormány küldöttséget a Szovjetunió népe a legnagyobb szeretettel és barátsággal fogadta. Amerre csak megfordulnak a jugoszláv vendégek, mindenütt azt tapasztalják, hogy újból helyreállt a testvéri barátság és a kölcsönös bizalom a két szocialista ország népei között. A két nép barátságának elmélyítése egyben megszilárdítja a béke és a szocializmus ügyét az egész világon — ez a moszkvai látogatás nagy nemzetközi jelentősége. Ezért természetesen nem meglepő, hogy egyes washingtoni politikusokban kellemetlen érzéseket keltett Tito elnök moszkvai látogatása. Ezek a politikusok azzal adtak kifejezést, elégedetlenségüknek, hogy a képviselőházban, Eisenhower külföldi segélyprogramjának vitája s&rán A JUGOSZLÁVIÁNAK FOLYÖSlTANDÖ .AMERIKAI SEGÉLY törlését követelték. Azok a képviselők azonban, akik reálisabban ítélik meg az Egyesült Államok mai nemzetközi helyzetét, szembehelyezkedtek ezzel az állásponttal. Sam Raybum, a képviselőház elnöke szembeszállt azzal a felfogással, hogy megvonják az amerikai segélyt Jugoszláviától és más olyan országoktól, amelyek „a szovjet táborhoz közelednek“. „Nagy hiba lenne részünkről — jelentette Id a washingtoni képviselőház elnöke — ha dobálódznánk Jugoszláviával és Indiával. Ügy sincs túl sok barátunk.“ Ügy látszik: ez az érv hatott. Ä képviselőhöz a múlt pénteki névs,'.érinti szavazásom úgy döntött, hogy lehetővé teszi az amerikai segély további folyósítását Jugoszláviának ameny- nyiben ezt Eisenhower elnök szükségesnek tartja. A nemzetközi helyzet józanabb megítélésére vall az a nyilatkozót is, amelyet az amerikai külügyminiszter fivére . ALLAN DULLES tétt a Szovjetunióról e napokban. A nyilatkozat annál figyelemreméltóbb, mert Allan Dulles az amerikai központi hírszerző ügynökség vezetője. Allan Dulles a többi között kijelentette, hogy „a Szovjetunió ma a világ második ipari hatalma“, amelynek szerszámgép termelése ma már nagyobb, mint az Egyesült Államoké. A továbbiakban Dulles hangsúlyozta, hogy „az oroszok képesek elérni minden olyan technikai vagy ipari célkitűzést, amelyre mi is képesek vagyunk. Az események folyamatosan rácáfoltak azokra, akik azt hitték, hogy mi technikailag fölényben vagyunk és hogy ők sohasem gyártanak majd atomfegyvereket, a miénkhez hasonló repülőgépeket, vagy más berendezéseket. Én a magam részéről már évek óta felhagytam ezzel az illúzióval." Ezzel kapcsolatban Allah Dulles arra a következtetésre jut, hogy megrövidül az az idő, amíg Amerika meg tudja tartani technikai fölényét. Kifejtette, hogy a Szovjetunió mily nagy súlyt helyez az autorr^tíkus ellenőrzésű elektronikus berendezések gyártására. Csupán a gépgyártás területén 220 automata és félautomata gépsor bevezetését tervezik az új ötéves tervben. Elismeri Dulles azokat a sikereket is amelyeket a Szovjetunió a tudományos és technikai képzés területén elért. Megállapítja, hogy a Szovjetunióban a múlt évben 80 ezer mérnök került ki az egyetemekről, míg az Egyesült Államokban csak 37 ezer Hozzáteszi ehhez: „az oroszok széles körben hasznosították a nyugati országok gyűjtötte ismereteket.“----------------------------------------------------------------------------A Tanjug kommentárja a szovjet-jugoszláv politikai tárgyalásokról A jugoszláv-szovjet tárgya'á- sok első hete megmutatta a két ország kormánya között eddig lefolyt eszmecsere rendkívüli hasznosságát, valamint a két ország legmagasabb rangú képviselői személyes érintkezésének értékét és előnyét is — írja a Tanjug. Amint Moszkvában hangoztatják, a tárgyalások befejezésekor új okmányokat hoznak majd a két ország nézetét és álláspontját mindazokban a kérdésekben, amelyek államközi kapcsolataikra, a politikai és egyéb szervezeteik közötti együttműködés fejlesztésére s végül az általános nemzetközi problémákra vonatkoznak. Ami a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti államközi kapcsolatokat illeti, az összes eddigi jelek, de'különösen az igen meleg fogadtatás, amelyben a szovjet emberek Tito elnököt és a jugoszláv küldöttség tagjait részesítették, megmutatták, hogy szovjet részről is - amint az ■ egyébként várható is volt - fennáll az általános érdekeltség és az az óhaj, hogy a kapcsolatok most, a sötét esztendők elmúltával tovább konszolidálódjanak és bővüljenek. Jugoszlávia eddig is az ilyen kapcsolatok megteremtéséért szállt síkra s arra törekedett, hogy azok mielőbb megváló- y suljanak. Az a lelkes fogadtatás, amelyben Tito elnököt, a jugoszláv küldöttség többi tagját, valamint a legmagasabb rangú szovjet vezetőket Moszkvában és Leningrádban részesítették, lehetővé teszi annak a megállapítását, hogy a szovjet emberek mindenben helyeslik kormányuk és pártjuk álláspontját, illetve azt, hogy kormányuk és pártjuk bátran és határozottan hozzálátott az említett célok megvalósításához. Az államközi kapcsolatok konszolidálásának terén eddig megtett út lehetővé tetíe a két ország politikai szervezetei közötti együttműködés kérdésének felvetését is. Bár eddig erről a kérdésről még nem tárgyaltak, nyilvánvaló, hogy ez a kérdés ma új jelentőséggel bír. A jugoszláv és a szovjet kommunisták céljainak azonossága elsősorban a szocializmus felépítése tekintetében saját országukban, szükségessé teszi a kölcsönös érintkezések helyre- állítását, amilyen érintkezések ^egyébként fennállanak a világban más, vagy hasonló politikai szervezetek között. A jugoszláv álláspont ebben a kérdésben is a két fél egyenjogú szerepéből, a szabad vitából és a vélemények szabadon történő kicseréléséből indul ki, úgy ahogy az fennáll a 'jugoszláv kommunistáknak a nyugati világ szocialista mozgalmaival meglevő kapcsolataiban, amelyek már nagy és pozitív eredményekhez vezették. Azok a sorozatos politikai és szervezeti intézkedések, amelyeket a világ munkásmozgalmaiban, de külö.nösen a keleti világ szervezeteiben tettek, lehetővé teszik az ilyen további és független kétoldalú együttműködést, amelyben egyik fél sem töltene, be domináns, sem döntő befolyást és szerepet. A nagyvilágból röviden Eisenhower felszólítást intézett mindkét párt vezető szenátoraihoz, hogy részben vagy egészben vonják vissza azt az 1100 millió dolláros kiadás- csökkentést, amelyet a képvise- lüház a külföldi segélyprogram ügyében megszavazott. Párizsban megkezdődött Roulade > ellen indított per, Az ügyészség vádja: szervezett mozgalmat indítottak az adófizetés megtagadására. Eden kijelentette; „csak az érdekelt nyugati kormányokkal folytatandó tanácskozások után válaszol majd Bulganyirmak a leszerelésre vonatkozó legutóbbi üzenetére.“ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, melyet Kim ír Szén miniszterelnök vezet, baráti látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban. Képünkön: Kim ír Szén miniszterelnök Pak Den Aj, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának helyettes elnöke megtekintette Berlin egyik áruházában a gyermek könyvek osztályát. Ciprus és az angol szakszervezetek Üjabbain egyes sajtóorgánumok megint nagy zajt csapnak Londonban a ciprusi kérdésről. De nem olyan zajt, amilyenre szüksége lenne , éppen ellenkezőleg ... A Daily Express lendületes támadást intézett az angol villamos ipari munkások szakszervezete ellen. A 250 ezer főt számláló szakszervezetet azzal vádolja a lap, hogy pénzbeli támogatást nyújtott a ciprusi terrorista szervezeteknek. A helyzet az, hogy a szakszervezet valóban küldött 50 fontot a Cipruson bebörtönzött hosszú hónapok óta minden vád nélkül és minden tárgyalás nélkül fogva tartott szakszervezeti vezetők segítségére. A Daily Expres ezt a segítséget a kommunista mozgalom nemzetközi támogatásaként könyveli el. A Skót Bányászszövetség ugyancsak küldött 20 fontot a ciprusiaknak. Az angol lap szerint a 800 ezer tagot számláló bányászszövetség is a kommunistákat segíti „felforgató tevékenységük“ .végzésében. A konzervatív lapokban megjelent támadáshoz az ad ürügyet, hogy Abe Moffat, — akit titkos szavazáson választottak meg a bányászszövetség élére — kommunista, s kommunista az angol vili amos ipari munkások szakszervezetének vezetője is. Abe Moffat kijelentette: „A szakszervezetek a bebörtönö- zötteket segítették és küzdenek azért, hogy ne nyomják el a ciprusi népet fegyveres erőszakkal. A szakszervezetek nem engedik, hogy jogaikat bárki is meg csorbítsa.“ Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a támadásokat arra az időre rögzítették, amikor a legtöbb szakszervezetben vezetőség választás lesz, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy „ütőkártyáikat“ a kommunisták ellen szeretnék kijátszani. A vádaskodásoknak zavarkeltés és megfélemlítés a célja. Csakhogy az angol munkásosztály is tudja, hogy mikor non- nan fúj a szél. AAWAAr7WWA/WWWWWykAAArAr7\AAAAAAAAAAAAAAAAA/y7NAAAAAAAAAAAAA/WWWWV\AAAAAAAAAAAAvAAAAAAAAAAAAAA/ JSulgária mesterséges tavai Irta: Petr Nikov mérnök, a vízierömüépitkezések igazgatója Hazánk fóíyói nem bővizűek. Legnagyobb folyóink, a Mari- ca, az Adria, a Struma, az Iszkr és a Tundzsa középfo- lyásukban másodpercenként 10- 65 köbméter vízmennyiséget eresztenek át. Az évszakoktól függően mé; rendszertelenebb az átfolyó víz mennyisége s helyenként másodpercenként egészen egy köbméterig csökken. Bulgária területének előnyös oldala azonban, hogy kedvez a gátépítésnek, úgyhogy a folyók esését fel tudjuk használni vízierőművek működtetésébe és öntözésére. Számításaink szerint folyóink évenként több mint tízmilliárd kilowattóra villanyáramot képesek fejleszteni. A múltban nagyon keveset tettek annak érdekében, hogy növeljék hazánk vízierőforrásait. 1944-ig valamennyi vízierőmüvünk mindössze 50.000 kilowattóra áramot szolgáltatott, egy gátat sem építettek és összesen 37.000 hektár földet tettek öntözhetővé. A felszabadulás után kezdhettünk csak hozzá a rendszeres gátépítéshez. Hét nagy gátat és egy sor vízierőművet építettünk, viszonylag rövid idő alatt. Ugyanez időben a termelőszövetkezetekben csoportosult parasztok saját erőforrásaikból 140 kis öntözőgátat építettek fel. Ma kilencszer nagyobb területet öntenek hazánk vizei, mint 1941-ben. A szófiai lvárosi tanács kezdeményzésére\ még a múltban felépítették a Beli Iszkr nagy gátat, amely a magas Rita-' hegységben emelkedik s az a rendeltetése,> hogy Szófiát és a környező városokat ivóvízzel lássa el. A gát végleges for- mát azonban csak a felszabadulás után kapott. A 30 millió köbméteres mesterséges tó vizét évenként több ízben folyatják ki teljesen, hogy ezzel szabályozzák az Iszkr folyó esését. A Roszica folyó a múltban sokszor elöntötte árterületét és nagy pusztításokat okozott. Ma az Alekszandr Sztambolijszki gátrendszer zabolázza meg vizét cs táplálja egyik vízieró- művünket, egyben 32.000 hektár termőföldet öntöz. A Georgi Dimitrovról elnevezett' gátrendszer történetét érdemes röviden ismertetni. A tervek már 1922-ben megszülettek, a munkálatok azonban csak 1949-ben indultak meg. Az első építők Nagy-Británnia, Albánia, Franciaország, a skandináv országok, Lengyel- ország, Magyarország és Románia haladó fiataljai voltak, akik ill adtak egymásnak találkozót, hogy békésen versengjenek az építésben. Az ifjúság erőfeszítésének köszönhetően új tavat rajzolhattunk be Bulgária térképébe. Az új tó vize két vízierömü turbináit látja el, s összesen 29.000 kilowatt energia termelését biztosítja. Ha majd befejezéséhez ér az öntözési rendszer építése, akkor Kazánlk és Sztraza- gora völgyeit is éltető vízzel tudjuk ellátni. Nagy erővel folyik a Szófia mellet ti Iszkron épülő Sztál ingát' és befejeződött a Sztudena elnevezésű gátépítés' is, amely Dinfitrovo új ipari városunk jelentős vízszükségletét elégíti ki. A Kalin-gát, Bulgária legmagasabb ilyen építménye 2365 méter magasságban épült a Rila-hegységben, és villanyáram-termelésünk növelésére építették fel a Rodop-hegység- ben a Vaszit Kolarov-gátat. Több kisebb-nagyobb gát épül szerte hazánkban, de kidolgozták már a szesztrimói villanyerőmü építkezésének tervét is, amely körülbelül egy- miUiárd kilowattórát termel majd évente, az ardai vízierömü (évi 1300 millió kilowattóra) és a vacsai (600 millió k.lo-j attóra), valamint Iszkr közékfolyásán (300 millió kilowattóra). Az építkezések során mérnö7 keink és technikusaink számos nehézséggel birkóztak meg, mert kevés tapasztalatuk volt. A szovjet szakemberek értékes segítséget nyújtottak. Az évek során mérnökeink megismerkedtek a szovjet tapasztalatokkal mind a tervkészítésben, mind az építkezésben. E segítség és az építkezés során szerzett tapasztalatok együttesen hozzájárultak kiváló káderek neveléséhez. Most már olyan szakembereink vannak, akik képesek az eléjük állított feladatokat teljesíteni. Az eddig elvégzett munkánk már jelentős eredményeket hozott. Ez azonban ' csak a kezdet. Legutóbbi kutatásaink megmutatták, hogy hatalmasak a tehetőségek hazánkban: mind több vizet állíthatunk az ember szolgálatába.
