Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-06-09 / 23. szám
—===== A CSISZ SUQV Á K I A I KÖZPONTI BIZOTiSACANAK LAPJA ■ ■ —r-r~r-TT= Bratislava, 1956. június 9. Ar» no fillér IV. évfolyam 23. szám. Ne féljünk az istállótól Ha keresztül-kasul végigjárnátok Szlovákiát, nem találnátok olyan üzemre, ahol az idősebb dolgozók mellett ne lennének fiatalok is. Gyakran több a fiatal és az idősebbekkel csak elvétve találkozunk. A mezőgazdaságban egész más a helyzet. A szövetkezeti tagok átlagos kora túl magas, sok EFSZ-ben egyetlenegy fiatal sincs. Igaz, az utóbbi időben javult a helyzet. Sok száz, sót sok ezer fiatal az eke mellett hű maradt az apai röghöz, vagy egyenesen belépett a szövetkezetbe. A fiatal erők beáramlása frissítőén hat, hiszen már régen beigazolódott, különösen ezen a téren: az öregek tapasztaltak — a fiatalok lelkesek. Egy-két év kevés ahhoz, hogy új parasztfiatalság nőjön fel. De miért van az, hogy a fiatalok szívesebben dolgoznak kint a földeken, mint az állatok körül. Elsősorban azért, mert az istállómunkát lenézték, mert az állatok körül mindig azok foglalatoskodtak, akiket másra már nem lehetett használni. Ezért a falusi ember tudatába befészkelődött az a lealacsonyító fenyegetődzés, hogy: a disznókhoz adunk. Az élő állatokkal való foglalatoskodás kétségen kívül igényesebb és fárasztóbb munkát jelent, mint a földeken kint dolgozni. Ha vasárnap nem gyűjtötték be a lóherét, akkor begyűjtik hétfőn. De a tehenek és a sertések nem várhatnak, azoknak meg kell adni minden nap a maguk porcióját. Éppen ezért jobban becsüljük meg azokat az áldozatos dolgozókat, fiúkat és leányokat akik tudják, hogy náluk bizony még két-három ötéves terv után se térhetnek rá a hétörás munkaidőre és a szövetkezetbe való belépési nyilatkozat aláírásánál kijelentik: az istállóba akarok kerülni. Természetesen nem azért emeljük ki ezeket a fiatalokat, mert így határoztak, hanem mert kitartottak és az idősebbek egyenrangú munkatársai lettek és mert bátran és lelkesen felülmúlják azokat. Elismeréssel adózunk Danka Máriának, a rimaszombati állami gazdaság fejőnőjének, Bartalos Rózsinak, a nagyfödémesi sertésgondozónőnek, Chroncak Máriának, az ipolysági állami gazdaság állatgondozójának. Fedor Sándornak Leleszen, Kresan Ondrejnek az Ifjúsági Faluban és másoknak. A mi állattenyésztési termelésünk még távolról sem az, aminek lenni kellene. A helyzet csak a sertéstenyésztésben kielégítő. A szarvasmarha állományunk sok helyen nagyon silány. Állattenyésztésünkben igyekezzünk minél nemesebb állatfajokat kitenyészteni. Rosszul állnak egyes szövetkezetek és még rosszabb lesz a helyzetük, ha mindezt tökéletesen nem tudatosítják, mert ha 56%-al kell emelni a vágómarha tenyésztését és minden hektár után 46 %-al emelni a tejtermelést, mint ahogy azt a CSKP KB-nak második ötéves tervre vonatkozó irányelvei előírják, az annyit jelent, mint elsősorban nagy hasznos- ságú teheneket kitenyészteni. A rossz gondozás, a tenyésztő hiányos felkészültsége, a szövetkezeti könyvelő számadásában a legszebb szimmentáli tehén is veszteség-tételt jelent. Dániában nem tartozik a ritkaságok közé, ha a parasztnak mérnöki diplomája van. Nálunk az a szabály, hogy a képzett állattenyésztők az irodában ülnek. Dániában úsznak a vajban, nálunk pedig vajhiány van. Vajon nálunk rosz- szabbak-e a feltételek, vagy kevesebb megfelelő emberünk van? Dehogy. Hanem mi fiatalok gondolkozzunk csak egy kicsit a dolgokon, az istálló kérdésén, az EFSZ bizalmatlanságán, vegyük fontolóra az előítéleteket és ne féljünk az istállótól. Ezzel járuljunk hozzá ahhoz, hogy több hús és vaj kerüljön a dolgozók asztalára és a városi gyerekek ne legyenek kénytelenek fölözött tejet inni. non iLiiEL non il NÉPDAL o o o Amott legel, amott legel, amott legel hat pej csikó magába. Mind a hatnak, mind a hatnak, mind a hatnak rézbéklyóban a lába. Gyere pajtás, térítsük meg a csikót, Reszeljük le, reszeljük le, reszeljük le a lábáról a béklyót. Lereszeltük, lereszeltük, lereszeltük a lábáról a béklyót. Hát azután, hát azután, hát azután merre hajtsuk a csikót? Majd elhajtjuk, amerre a nap lejár, Arra tudom, arra tudom, arra tudom, a gazdája sose jár. *Crec»iatq<3CgCK»Cg<»aKlgCK»0MCK»CgcKiCg«<gCgCt<*C8Ct<»CgCK»CgCKaCgCK»aBCK»CgCK^
