Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-06-02 / 22. szám
« 1956. június 2. Második ötéves terv — életszínvonalunk emelkedése A szocialista országépítő munkában elért sikerek továbbfejlesztése hatalmas mértékben bizonyítja a CSKP gondoskodását, mely dolgozóink életszínvonalának magasabbrend űségére irányul. A jelenlegi második ötéves terv pontos előremeghatározott irányelvek a'-ipján kezdődött és újból a többi iparág gyors fejlesztése érdekében első helyre helyezte a nehézipart, mely a népgazdaság alapját képezi. Ez az ötéves terv az egyes ágak fejlesztését, valamint a termelékenység emelését az új technikai módszerek, valamint az automatizálás bevezetésével valósítja meg, az egyes új ipari telepek létesítése mellett. Fejleszti a tudományos ismereteket, új szervezési formákat vezet be, hogy a legtökéletesebben biztosítsa a kívánt sikert. 1960 — 57,79 millió tonna barnaszén 4,58 millió tonna hengerelt anyag A bányaipar elsődleges tényezője ” minden nehézipari ágnak, ezért a CSKP által meghatározott irányelv pontosan kitűzi ezen iparág további fejlesztését. A kőszénbányák kapacitását 8,6 százalékkal a barnaszén- bányák kapacitását pedig 8 százalékkal növelik, új bányákat nyitnak a második ötéves terv ideje alatt. Meghonosítják bányáink fejtőmunkálatainál az új munkamódszereket, bevezetik a legújabb szénfejtési mdószert a vízfejtés, mikoris a bányász az eddigi legnagyobb ellenségét a vizet kényszeríti rá a nehéz munka elvégzésére, A szénfejtést csupán az erős sugárban ömlő víz végzi és a fejtett szenet pedig szivattyúkkal juttatják a felszínre. A korszerű technika alkalmazásával 1960-ig a kőszénfejtést 29 százalékkal a bamaszénfejtést 49 százalékkal emelik ami a kőszénnél 1960-ban évi 29,30 millió torma és a barnaszénnél pedig 57,79 millió termelést tesz majd lehetővé. Emelkedik az elektromosenergiatermelés “”int tudjuk, nagyon nehéz és egyáltalán nem is lehet elsőbbséget tenni a szónfejtés és az elektromosenergiatermelés között. Mindkettő iparosításunk el nem maradhatatlan szükséglete. Alkalmazásuk sok esetben egyforma s a gyakorlati előnyök miatt a hőenergiát legtöbbször elektromos energiává alakítják át, de az állandóan növekvő elektromos energia- szükségletet nehéz lenne csupán hőC pilletek, ipari konstrukciók, közle- ** kedési alkotások, gépiberendezések rengeteg alkatrésze készül hengerelt profilozott anyagból, ezért az ötéves terv alatt nagy figyelemmel valósítják meg a teljesítménynövelést és a A szénfejtés modernizálásával és új búnyák létesítésével emelik a termelést minőségjavítást. Acélműveink e feladatot az új technika valamint automata hengersorok alkalmazásával valósítja meg. 158 százalékkal emelik a vegyiipari berendezéseket A gépipar s a vegyiipar is úgy együvé tartozik, mint a hőenergia és az elektromosenergia. Egyike a másik néukül el sem lehet képzelni. Mindkettő csak együttesen tud tökéletes célt szolgálni számtalan más egység szoros együttműködésével. A gépipar mindenütt szükséges de u- gyanúgy a vegyiipar is. Megtaláljuk egymás mellett mindenütt ahová csak tekintünk. Tudatában ennek az ösz- szefüggésnek 1960-ig a vegyianyagokat gyártó berendezéseket 158 százalékkal nqvelik hogy a többi iparággal együttesen a összhangban növelhető legyen. Megmunkálógépek és automaták Az ipari megmunkálógépek és az automaták minél szélesebbkörű elterjesztése már kész konkrét eredmény az életszínvonal emelésénél, mert a két egység már közvetlenül mutatja nélkülözhetetlenségét. Mindkettő fokozza a termelékenységét és kiküszöböli a fárasztó nehéz munkát. Segítségével emelkedik a termelés és a gyártmány ára is nagymértékben csökken. A mostani ötéves terv alatt az eddigi gépállományt 74 százalékkal az automaták elterjesztését és kivitelezését pedig 7,2 szerezére emelik, ami hazánk ipari büszkeségévé válik. 1980 — után minden évben 100.090 darab népautó pártunk nagymértékű gondoskodása ■ tükröződik vissza az életszínvonal emelésének e megnyilvánulásában. Fokozatos előkészületek után a személygépkocsik gyártását állandóan fokozzák. A mostani ötéves terv újból nagy feladatok elé állítja a gépkocsiipart. Hogy számokban érzékeltessük e fejlődést: a tehergépkocsik gyártását 50 százalékkal, a traktorokét 2,3 szeresére, a személygépkocsikét pedig 4,4 szeresére emelik 1960-ig. Továbbá e termelés mellett pártunk feladatául tűzte ki a gépkoAZ ipar minden terén szükséges hengerelt anyagok termelését 47 ,%-aI emelik. 47,8 millió tonna nyersvas Az iparosítás és a termelés következő tényezője a nyersanyag és a félkészárú kellő biztosítása. Ezért feltétlenül emelni kell a nyersvasterme- lést • és az ahhoz szükséges nyersanyag biztosítást is. Pártunk erről is kellőképpen gondoskodik, az érctermelést 46 százalékkal irányozza elő növelni és a nyersvastermelést pedig a kohók jobb kihasználásával és a nyersanyag tökéletesebb értékesítésével, valamint új kohók létesítésével 60 százalékkal kell emelni, mert csak így lehet a szükséges egyensúlyt biztosítani dolgozóink igényének kieléenergia átalakításával fedezni s ezért vízierőművek létesítésével valósítják meg ezt a nagy feladatot, mely kitűnő gazdaságossága révén nagy százalékban mentesíti a' szénbányákat. Tehát iparunk széleskörű fejlesztése magávalvonja ugyanúgy az elektro- moseiiergia termelésének fokozását, mint a szénfejtésnél volt tapasztalható. CSKP irányelve szerint az elektromosenergia termelésének fokozását új erőművek létesítésével, tökéletesebb energiaátalakítással kell megvalósítani. A második ötéves terv alatt így az elektromos energiatermelést 68 százalékkal fokozzák, ami 1960-ban 25,34 milliárd kWó energia- termelést tesz majd lehetővé. A termelt mennyiséget 'az irányelv alapján a szükséglet szerint 1960-ig 47 százalékkal emelik ami 1960-ban 4.38 millió tonna hengerelt anyag előállítását hozza magával. csiipamak, hogy fokozatos felkészülés alapján 1960 után a népautók gyártása évente legalább 90—100 ezer legyen. gítése érdekében. 1960 után minden évben 90—100 ezer népautót gyártunk. A telefonisták már nem ássák el a vezetéket Az egyik telefonista alakulatban Musil tiszt újabb gépet szerkesztett, amely a telefonbevezetés beásását végzi el. Az első szerkezet még nem volt tökéletes, ezért Musil és Kout tiszt összeszedték minden erejüket, hogy közösen oldják meg a kérdést és ez sikerült is. Az új ..masina“ nagyon tetszik a telefonistáknak, fölöslegessé tette számukra a lapátot, kapát és a csákányt. katonák nagyon dicsérik az új gépet, hiszen természetes is, hogy meg vannak elégedve az olyan géppel, amely megkönnyíti munkájukat. E telefonvezetéket rége ben el kellett ásni. Ezentúl már Musil és Kout tisztek új találmánya-végzi el ezt a munkát. A fiúk bizony gyakran mondogatják, „ez már aztán valami, kitűnő ez az újítás“. Nem azért mondják, mintha lusták lennének és nem szeretnének dolgozni. A katonák nem azért örülnek ennek a gépnek, hanem azért, mert lényegesen lerövidíti a munkaidőt. Hiszen a XX. században élünk, már nem kell gürcölni- és mindent meg kell tenni, hogy megkönnyítsük és meggyorsítsuk a munkát. Kerekes tizedes és Tóth katona próbálta ki: az új gépet. Rövid utasítás után máris kitűnően értik a dolgot. Képünkön is látjuk, hogy mennyire örülnek a jó munkának. Rövid idő alatt az egység kiépíttette a telefonvonalat és az új gép nagyszerűen bevált. Fontos, hogy jó munkát végezzünk. Ezzel a géppel néhány ór'.val megrövidítettük a telefonvonal kiépítését. Rurik katona már jelenti is: — Jól hallottál mindent? A túlsó^ oldalon a katona jelenti, hogy mindent pontosan hallott. — A telefonvonal elkészült — jelenti a parancsnoknak. TÉBŐL A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének első kongresszusa — - ÉLE Nagy napot jelent a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének éleiében május 26. Ezen a napon nyílt iheg a HESZ első kongresszusa, A Július Fűtikról elnevezett Kultúrpark kongresszusi terme megtelt a HESZ küldötteivel. Összejöttek, hogy három napon keresztül tárgyaljanak arról, hogyan javítsák meg munkájukat és hogyan biztosítsák a kiképzést és a sporttevékenységet. A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége figyelemreméltó eredményeket ért el eddigi tevékenységében. Röviddel kilenc óra után a kongresszus megkezdte tárgyalását. A szervezet tevékenységéről Cenek Hruska vezérőrnagy, a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége Központi Bizottságának elnöke tartott beszámolót. A kongresszus délutáni ülésén megkezdődött a vita a beszámolóval kapcsolatban. Május 26-án folyatódott a kongresszus.. A párt és a kormány- küldöttség nevében Lomsky Bohumil vezérezredes beszélt. Majd utána a szovjet küldöttség vezetője Sz. Sz. Szatyilov vezérőrnagy, a DOSZAAF (a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége a Szovjetunióban) központi vezetőségének elnökhelyettese lépett a mikrofonhoz, aki a szovjet nép meleg üdvözlete után átadta a HESZ központi bizottsága elnökének Hruska Cenek vezérőrnagynak a DOSZAAF vörös zászlaját. Délután a kongresszus küldöttsége megkoszorúzta az Ismeretlen Katona síremlékét Vitkovon, és a szovjet hősök emlékművét. A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége első országos kongresszusán, május 27-én tovább folytatódott a vita, amelynek keretében bíráló hozzászólások hangzottak et és feltárták a hazafias honvédelmi szervezet munkájában mutatkozó hibákat. A vita eredményét Cenek Hruska vezérőrnagy, a szövetség központi bizottságának elnöke összegezte. A HESZ első országom kongresszusának befejező részében jóváhagyták a szervezet eddigi tevékenységéről szóló beszámolót. A kongresszus megállapította, hogy a szövetség fennállása óta jó eredményeket ért el, mivel tömegalapra helyezte a honvédelmet, megszilárdította az alapszervezeteket és klubbokat, tagok, az áldozatkész aktivisták és a funkcionáriusok tízezreit nevelte. A továbbiakban jóváhagyták a Központi Revíziós Bizottság szabályzati javaslatát. A kongresszus befejező részében megválasztották az új központi bizottságot, annak póttagjait és a Központi Revíziós Bizottság tagjait. * * * A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének kongresszusa után az újonnan megválasztott központi bizottság megtartotta első ülését. Elnöknek újból Cenek Hruska vezérőrnagyot választották meg. i r
