Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-06-02 / 22. szám

2 1956. június 5. Utolsó hetek a Lomonoszov egyetemen Örömmel mennek a határvidékre A CSISZ Központi Bizottsága felhívására tovább folyik a határvidéki brigádosok szervezése. A fiatalok, hogy mennyire megértik a határvidéki területek megművelésének fontosságát, abból is kitűnik, hogy 2.233 fiú és leány jelentkezett legutóbb a határvidékre. Azonban ezzel még nem fejeződött be a szervezés, mert állandóan több és több fiatal jelentkezik, hogy a határvdékre mehessen dolgozni. A legnagyobb eredményt a bra- tislavai, a nyitrai és az eperjesi kerület alapszervezetei érték el ezen a té­ren. A bratislavai kerületből 384, a nyitraiból 217, a besztercebányaiból 201, a zsolnaiból 170, a kassaiból 148 és az eperjesiből 271 fiatal jelent­kezett a határvidékre, ahol hosszabb időt töltenek el. Bizonyára sokan közülük olyan jól érzik majd magukat ott, hogy ál­landó lakhelyül választják a határvidéket. Mivel foglalkozzunk a júniusi tagsági gyűléseken Szép, meleg idő van már, sok fia­talnak nem éppen kellemes valami­lyen teremben hosszú időt tölteni. Az alapszervezetek vezetőségei éppen azért arra törekedjenek, hogy a gyű­lést rövidre fogják, de megfelelő tar­talmat adjanak neki, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését. Az alapszervezet vezetőségei dol­gozzák ki az alapszervezet nyári mun­katervét. hiszen június már nyári hó­nap. Ha ilyen munkatervet valamilyen okból, amit a helyi körülmények ha­tároznak meg, nem tudnak elkészíteni, akkor is az alapszervezet nyári tény­kedésével foglalkozzanak elsősorban. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a nyári hónapokban, amikor a munka is nagyon leköti a fiatalokat, megfelelő szervezeti életet biztosítsa­nak. Nem szabad engedni, hogy az alapszervezet nyári álomba vonuljon, a téli, tavaszi ténykedés után. Megfej lelő nyári szórakozást kell biztosítani a fiatalok számára, amiről a tagsági gyűléseken kell beszélni. Éppen azért, hogy a nyári terveinket megvalósít­hassuk, és elég idő álljon erre ren­delkezésre, a hónap elején tartsuk meg lehetőleg a tagsági gyűléseket. Legjobb és legértékesebb időtöltés a kirándulás. A júniusi tagsági gyű­léseken tehát tárgyalják meg, hogy a nyár folyamán mennyi kirándulást terveznek. A tagsági gyűlés résztvevői pedig határozzák el, hogy melyik na­pokon rendezzék meg a kirándulást. Ha távolabbi vidékre valamilyen ok­ból nem lehet kirándulást tervezni, akkor a közeli érdekesebb helyekre, kü’önösen valamilyen alkalommal ösz- szekötve rendezzünk kirándulást. A tagsági gyűlésen mindjárt beszéljük m»g azt is, hogy az útiköltséget ho­gyan szerzik meg a tagok. Másik igen fontos probléma, külö­nösen - falusi és az állami gazdasá­gokban működő alapszervezeteknél, a sportolás kérdése. Pedig nem sokból áll, hogy a labdarúgáson kívül más sportágat is űzzünk. Különösen a fu­tásra. ahol megfelelő víz van közel­ben az úszásra, távugrásra, magas­ugrásra és asztalteniszre gondolha­tunk. Az is feladatunk, hogy a lányo­kat is vonjuk be a sportoló fiatalok közé. Legjobb, ha az alapszervezet vezetősége a Sokol helyi vezetőségé­vel előre megbeszéli a sportolással kapcsolatos elgondolásait és így a Sokol is segíti ebben a CSISZ-tago- kat. A júniusi tagsági gyűlésen tehát tárgyaljuk meg a nyári sportolással kapcso'atos problémákat és lehetősé­geket is. Az iskolai szervezetek már most biz­tosítsák azt, hogy a nyári szünidő alatt is olvassák a tanulók az ifjúsági sa*tót. Gyakori az olyan tanuló, aki a nyári szünidő kezdetével lerendeli az ifjúsági lapot. Ügy gondolja, hogv a nyári szünidő alatt talán olvasni sem kell neki, és meglesz ő anélküli is, ha rövid időre elszakad az ifjúság problémáitól. Ez persze igen ferde nézet, ami hamisan ábrázolja a való­Kaionda nem valami nagy falu, kö­rülbelül 21 tagja van az itteni alap­szervezetnek. Ezek a fiatalok túlnyo­móan a szövetkezetben dolgoznak. Közülük többen resztvettek a szövet­kezet megszervezésében is és öröm­mel vették amikor megalakult a szö­vetkezet Kalondán. Azóta az alapszervezet állandóan segíti a szövetkezetét különösen a nö­vénytermelésben veszik ki a részü­ket. Itt dolgozik egy kilenc tagból álló ifjúsági munkacsapat, amely a legjobb CSISZ tagokból tevődik ösz- sze. öt hektár kukoricát is megdol­goznak, amit négyzetesen vetettek. Az itteni termőtalaj nem éppen első­osztályú, mégis 17 mázsa kukorica­ságot. A kéthónapi kikapcsolódás után nagyon nehezen találja meg a tanuló a helyes vágányt. Tehát ha a tanu­lás szünetel, legalább ú:ságot olvas­son minden tanuló és a nyári szün­időre se rendelje le az újságokat. Az iskolai szervezeteknek azzal is ^ fog­lalkozni kell, hogy odahaza miképpen segítsék a tanulók az alapszervezet további fellendítését. Minden CSISZ-tagnak egyik leg­főbb kötelessége a tagsági dijak pon­tos kifizetése. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy nyáron sokan elmaradnak a tagsági díjak fizetésével. Ennek né­melykor meg is van az oka. mert elő­fordul, hogy a fiatal néhány hétig elveszti kapcsolatát az alapszervezet vezetőségével, különösen a nagy nyá­ri munkák idején. A tagsági dijak pontos kifizetése persze ilyenkor is kötelessége. Ezért a júniusi tagsági gyűlésen erről is beszélni kell. Leg­jobb úgy megoldani a dolgot, hogy minden tíz fiataltól valaki összeszedi a tagsági díjat és aki összeszedte egy meghatározott időpontban, átadja az alapszervezet vezetőségének a pénzt. Nem szabad tétlenül nézni a fia­taloknak a kenyércsatát és a nagy nyári munkák idején a növényvédel­met. A megfelelő jó idő minden per­cét'kr keli használni a mezőgazdaság­ban, hogy biztosíthassuk a termést. A fiataloknak is vigyázni kell, nehogy a gaz egye meg a kukoricát, vagy a perenoszpóra igya meg a bort. Kap­csolódjanak be a kapásnövények ápo­lásába és szőlőtermő vidéken a nehe­zebb szőlőápolási munkákba is. Ara­tás alatt és a takarmányok betakarí­tásánál pedig, ha a helyzet úgy kí­vánja, még éjjel, vagy ünnepnap, va­sárnap is dolgozzanak. A mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok tudják, hogy a gabonabetakarítással és a takar­mány begyűjtéssel, ha jó idő van, nem szabad késlekedni, mert kár származhatik ebből. Ezért megfelelő módon minden alapszervezet hozzon intézkedéseket, ho"V a fiatalok mikép­pen vesznek részt ezekben a munkák­ban. A júniusi tagsági gyűlésen er­ről is tárgyalni keli. Meg arról is, hogy az ifjúsági mun­kacsapatok milyen teljesítménvt érnek el és hogy végzik munkájukat. Ellen­őrizni kell a tevékenységüket és az alapszervezet vezetősége számoljon be a tagoknak az ifjúsági munkacsa­patok tevékenységéről. A politikai iskolázás befejezését is el kell végezni. Dicsérjük meg a leg­jobb tanulókat, de a legrosszabbak- róí se feledkezzünk meg, bíráljuk meg őket. hogy legközelebb komolyabban vegyék a tanulást. A júniusi tagsági gyűlésen részletesen meg kell tár­gyalni a politikai iskolázás befejezé­sét és kiértékelését is. A jól elvégzett júniusi tagsági gyű­lés által biztosíthatjuk az alapszer- vezet nyári tevékenységét. B. I. termésre számítanak hektáronként. Ezenkívül 10 hektár burgonyát is el­ültettek, 80 hektáron pedig a tava­sziak vetését végezték el. Kötelezettséget vállaltak, hogy a 200 hektárnyi rétet és legelőt meg­javítják, ami szintén a szövetkezet­hez tartozik. A kötelezettségüket már teljesítették és a réteken kitűnő szé­na termés ígérkezik. A legjobb CSISZ tagok közé tar­tozik Kovács László, Telek Zoltán, Tőth András, Varga József, és Bencs Júlia. Ők is mindannyian a szövetke­zetben dolgoznak és a termelő mun­ka mellett kultúrmunkát is végeznek, színdarabokat tanulnak be, és közü­lük már hat viseli a Fucsik-jelvényt. HÍREK KALONDÁRÓL A moszkvai M. V. Lomonoszov egyetemen is nemsokára befejeződik a tanév. Búcsúznak már a külföldi egyete­mi hallgatók is az egyetemtől, ahol sok tudománnyal gazdagodtak. Vidám hangulatban beszélik meg legköze­lebbi terveiket az egyetem előtt. Szalai Imre, Tóth Magda magyarországi, Václav Cerník csehszlovákiai, Viorika Pctro romániai, Kei-Hua és Zsui-Tin kínai, Hulszi Hako albániai és Rarbara Dont németországi hallgatók. Olvasni — de mit Egy délután, ahogy olvasgattam, Gyuri, egy jó ismerősöm jött hozzám. Cnott arcai nézte a könyvet, amit letettem magam elé, sóhajtott és megvetően legyintett a kezével. — Olvasol? — kérdezte, majd le­vert hangon folytatta: — Jó neked, hogy téged még érdekelnek a köny­vek. — ' — Miért? Téged nem érdekel a jó könyv? Te mért nem olvasol? — — Ugyan kérlek. Már a hátam kö­zepén jön ki minden betű. Kívülről tudom az összes regényt. Ide figyelj: A Merryt a banditák elrabolják és a serif hiába kutat, hiába szimatol, ha nincs John a kockás covboy, aki olyan ügyesen bánik a coital, hogy csípő- lövéssel kilövi barátja szájából a ci­garettát. De John, hol volt, hol nem, egyszerre csak a színen terem és máris megy minden mint a karikacsa­pás. A serifet nyomra vezeti, a ban­diták elpusztulnak és Merry boldogan ugrik megmentője nyakába. Közben egy csomó ember halálát veszi a szömyhalálok legképtelenebb fajtájá­ból, a rum hordo-számra fogy, leég öt farm és három falu. Ez az egész. — Szórta ki magából Gyuri egy- szuszra. — És most olvashatod a sok irkafirkát évekig, semmi újat, semmi maradandót nem találsz abban. — — Ő, már értelek! — Mondtam ne­ki, és igyekeztem azon melegében a tőlem telhető legvilágosabban kifejte­ni. hogy ne essen kétségbe, mért a- miről ő beszél, az nem irodalom, azok rémregények, az ponyva, limonádé és ha a marandót, á szépet kereste ol­vasmányaiban, háf nagyon rossz úton tévelygett ezideig, de misem köny- nyebb mint ezt a hibát jóvá tenni. Hogy ne mondják sokat, Gyuri hosz- szabb eszmecsere után Gorkij írásai­val a hóna alatt távozott tőlem. Egy pár hónappal azután, hogy az említett dolog történt, Gyurival a könyvtárban találkoztam. — Ö, te már ide is eljársz? — Üd­vözöltem örömmel, de kissé megle­pődve. — Miért ne! Itt olyan sok jó könyv vad: Balzac, Tolsztoj, Dosztojevskij. meg az új könyvek! De min csodál­kozol? Olvastad már Gulbranssen trilógiáját? Nem? Nahát akkor ne ácsorogj, mert még valaki elviszi az orrod elől! — Figyelmeztetett Gyuri é:> a legtermészetesebb mozdulattal nyúlt a könyvjegyzék után, hogy azt tovább böngézze. (-ogij Vlcie Hrdloban a munkaerőtartalé­kok 19, számú tanintézetben a CSISZ tagok azt a hazafias célt tűzték ki, hogy a városszépítési akció keretén belül 500 brigádórát dolgoznak le. A CSISZ tagok tevékenyen bekapcsolód­tak a mozgalomba és lelkesen neki­láttak a munkának. Az eddigi ered­mény az, hogy 1424 brigádórát dol­goztak le. A következő CSISZ tagok tettek ki különösen magukért: Fodor elvtárs 34 órát dolgozott le, Helkovic elvtárs 31 órát, Losonski elvtárs 30 órát, Né­met Ferenc 28 órát. A páleniskói kultúrház építésében segédkeztünk, továbbá rendbehoztuk az internátus környékét, ahol árvács­kákat ültettünk és a sporttelepet rendbehoztuk. Az árvácskákat mi magunk nevel­tük és 1—1.500 koronát takarítot­tunk meg. Továbbra is tevékenyen bekapcsoló­dunk a városszépítési akcióba. VITTHALM KÁROLY Büszkék vagyunk rátok A bélyi mezőgazdasági iskola CSISZ szervezete értékes kötelezettségválla­lást tett az 1956-os évi mezőgazda- sági munkák elvégzésére. A fiatalok három pontban foglalták össze a felajánlást: 1. az iskola tangazdaságában hét hektár cukorrépát egyelnek ki, egy hektár sárgarépát, \ öt hektár borsót, tíz hektár kukoricát és hét hektár cu­korrépát kapálnak be; 2. a zselízi állami gazdaság lontovi részlegén tíz és fél hektár cukorrépát egyelnek ki és tíz hektár kukoricát kapálnak meg; 3. az iskola mellett lévő másfél hek­tár kiterjedésű Micsurin-kertet, vala­mint az iskola parkját a legnagyobb odaadással fogják gondozni. Ezen merész felajánlást 1956 má­jus 25-ig a következőképpen teljesí­tették; tizenhét és fél hektáron végezték el a cukorrépa egyelést,. bekapáltak egy hektár sárgarépát, öt hektár . borsót, három és fél hektár cukorrépát. Becsületesen teljesítik felajánlásu­kat a Micsurin-kert gondozásánál is. Remekük az eddig elért eredmények még nagyobb lelkesedésre serkentik a fiatalokat és bízunk abban, hogy a még hátralévő munkák elvégzését is ilyen lelkiismeretesen és odaadás­sal fogják végezni. A tanulók és a tanárok összefogásával nemcsak telje­sítik kötelezettségvállalásaikat, hanem azt túlszárnyalják. SZABÓ LAJOS, Bély Uj tervekkel Királyhelmecen május I3-án tartot­tunk meg a CSEj}ÍÁDOK járási kon­ferenciáját. Konferenciánk második öt­éves tervünk előkészületeinek szelle­mében zajlóit le: Amint azt a beszámolóból is láthat­tuk, elkerülhetetlenül fontos megerősí­teni a kapcsolatokat a CSISZ-szel és a többi tömegszervezetekkel. Csak így végezhetünk jó népnevelő munkát. — Ugyancsak meg kell javítani a szín­játszás irányítását is. Helyesen muta­tott rá a dolgokra Plachy Imre kultúi- iárs Perbenyékröl. Nem szabad, hogy a jövőben elforduljon, hogy egy szín­darabot több helyi csoport gyakorol­jon be s így a vendégszereplés, a fa­lujárás nem valósulhat meg. A vitában sok szó esett a CSISZ és a CSEMADOK viszonyáról. Szá­lába és Majzer elvtársak részletesen foglalkoztak a szervezetek kölcsönös támogatásával. Az irodalmi viták során a jövőben többet kell foglalkoznunk a mai kor íróinak műveivel, amelyek utat mutat­nak a hazaépítésben. Járásunkban a mezőgazdasági termelés emelése, a szövetkezetek fejle :lése, a legfonto­sabb feladat. Szerintem ezideig keve­set foglalkoztunk e kérdéssel. Tanul­nunk kell íróink műveiből. Meg kell vitatnunk Szabó Béla „Mint a sze­münk fényét", a „Láp és mocsár he-, lyén" című regényeit, valamint Méry Ferencnek ,,Tizennégy nap a Szovjet­unióban“ című riportsorozatát. így kell elindulnunk a járási konferencia után. NAGY ISTVÁN. Nagytárkány A város szépítői

Next

/
Thumbnails
Contents