Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-06-02 / 22. szám
2 1956. június 5. Utolsó hetek a Lomonoszov egyetemen Örömmel mennek a határvidékre A CSISZ Központi Bizottsága felhívására tovább folyik a határvidéki brigádosok szervezése. A fiatalok, hogy mennyire megértik a határvidéki területek megművelésének fontosságát, abból is kitűnik, hogy 2.233 fiú és leány jelentkezett legutóbb a határvidékre. Azonban ezzel még nem fejeződött be a szervezés, mert állandóan több és több fiatal jelentkezik, hogy a határvdékre mehessen dolgozni. A legnagyobb eredményt a bra- tislavai, a nyitrai és az eperjesi kerület alapszervezetei érték el ezen a téren. A bratislavai kerületből 384, a nyitraiból 217, a besztercebányaiból 201, a zsolnaiból 170, a kassaiból 148 és az eperjesiből 271 fiatal jelentkezett a határvidékre, ahol hosszabb időt töltenek el. Bizonyára sokan közülük olyan jól érzik majd magukat ott, hogy állandó lakhelyül választják a határvidéket. Mivel foglalkozzunk a júniusi tagsági gyűléseken Szép, meleg idő van már, sok fiatalnak nem éppen kellemes valamilyen teremben hosszú időt tölteni. Az alapszervezetek vezetőségei éppen azért arra törekedjenek, hogy a gyűlést rövidre fogják, de megfelelő tartalmat adjanak neki, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését. Az alapszervezet vezetőségei dolgozzák ki az alapszervezet nyári munkatervét. hiszen június már nyári hónap. Ha ilyen munkatervet valamilyen okból, amit a helyi körülmények határoznak meg, nem tudnak elkészíteni, akkor is az alapszervezet nyári ténykedésével foglalkozzanak elsősorban. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a nyári hónapokban, amikor a munka is nagyon leköti a fiatalokat, megfelelő szervezeti életet biztosítsanak. Nem szabad engedni, hogy az alapszervezet nyári álomba vonuljon, a téli, tavaszi ténykedés után. Megfej lelő nyári szórakozást kell biztosítani a fiatalok számára, amiről a tagsági gyűléseken kell beszélni. Éppen azért, hogy a nyári terveinket megvalósíthassuk, és elég idő álljon erre rendelkezésre, a hónap elején tartsuk meg lehetőleg a tagsági gyűléseket. Legjobb és legértékesebb időtöltés a kirándulás. A júniusi tagsági gyűléseken tehát tárgyalják meg, hogy a nyár folyamán mennyi kirándulást terveznek. A tagsági gyűlés résztvevői pedig határozzák el, hogy melyik napokon rendezzék meg a kirándulást. Ha távolabbi vidékre valamilyen okból nem lehet kirándulást tervezni, akkor a közeli érdekesebb helyekre, kü’önösen valamilyen alkalommal ösz- szekötve rendezzünk kirándulást. A tagsági gyűlésen mindjárt beszéljük m»g azt is, hogy az útiköltséget hogyan szerzik meg a tagok. Másik igen fontos probléma, különösen - falusi és az állami gazdaságokban működő alapszervezeteknél, a sportolás kérdése. Pedig nem sokból áll, hogy a labdarúgáson kívül más sportágat is űzzünk. Különösen a futásra. ahol megfelelő víz van közelben az úszásra, távugrásra, magasugrásra és asztalteniszre gondolhatunk. Az is feladatunk, hogy a lányokat is vonjuk be a sportoló fiatalok közé. Legjobb, ha az alapszervezet vezetősége a Sokol helyi vezetőségével előre megbeszéli a sportolással kapcsolatos elgondolásait és így a Sokol is segíti ebben a CSISZ-tago- kat. A júniusi tagsági gyűlésen tehát tárgyaljuk meg a nyári sportolással kapcso'atos problémákat és lehetőségeket is. Az iskolai szervezetek már most biztosítsák azt, hogy a nyári szünidő alatt is olvassák a tanulók az ifjúsági sa*tót. Gyakori az olyan tanuló, aki a nyári szünidő kezdetével lerendeli az ifjúsági lapot. Ügy gondolja, hogv a nyári szünidő alatt talán olvasni sem kell neki, és meglesz ő anélküli is, ha rövid időre elszakad az ifjúság problémáitól. Ez persze igen ferde nézet, ami hamisan ábrázolja a valóKaionda nem valami nagy falu, körülbelül 21 tagja van az itteni alapszervezetnek. Ezek a fiatalok túlnyomóan a szövetkezetben dolgoznak. Közülük többen resztvettek a szövetkezet megszervezésében is és örömmel vették amikor megalakult a szövetkezet Kalondán. Azóta az alapszervezet állandóan segíti a szövetkezetét különösen a növénytermelésben veszik ki a részüket. Itt dolgozik egy kilenc tagból álló ifjúsági munkacsapat, amely a legjobb CSISZ tagokból tevődik ösz- sze. öt hektár kukoricát is megdolgoznak, amit négyzetesen vetettek. Az itteni termőtalaj nem éppen elsőosztályú, mégis 17 mázsa kukoricaságot. A kéthónapi kikapcsolódás után nagyon nehezen találja meg a tanuló a helyes vágányt. Tehát ha a tanulás szünetel, legalább ú:ságot olvasson minden tanuló és a nyári szünidőre se rendelje le az újságokat. Az iskolai szervezeteknek azzal is ^ foglalkozni kell, hogy odahaza miképpen segítsék a tanulók az alapszervezet további fellendítését. Minden CSISZ-tagnak egyik legfőbb kötelessége a tagsági dijak pontos kifizetése. A tapasztalat azt mutatja, hogy nyáron sokan elmaradnak a tagsági díjak fizetésével. Ennek némelykor meg is van az oka. mert előfordul, hogy a fiatal néhány hétig elveszti kapcsolatát az alapszervezet vezetőségével, különösen a nagy nyári munkák idején. A tagsági dijak pontos kifizetése persze ilyenkor is kötelessége. Ezért a júniusi tagsági gyűlésen erről is beszélni kell. Legjobb úgy megoldani a dolgot, hogy minden tíz fiataltól valaki összeszedi a tagsági díjat és aki összeszedte egy meghatározott időpontban, átadja az alapszervezet vezetőségének a pénzt. Nem szabad tétlenül nézni a fiataloknak a kenyércsatát és a nagy nyári munkák idején a növényvédelmet. A megfelelő jó idő minden percét'kr keli használni a mezőgazdaságban, hogy biztosíthassuk a termést. A fiataloknak is vigyázni kell, nehogy a gaz egye meg a kukoricát, vagy a perenoszpóra igya meg a bort. Kapcsolódjanak be a kapásnövények ápolásába és szőlőtermő vidéken a nehezebb szőlőápolási munkákba is. Aratás alatt és a takarmányok betakarításánál pedig, ha a helyzet úgy kívánja, még éjjel, vagy ünnepnap, vasárnap is dolgozzanak. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tudják, hogy a gabonabetakarítással és a takarmány begyűjtéssel, ha jó idő van, nem szabad késlekedni, mert kár származhatik ebből. Ezért megfelelő módon minden alapszervezet hozzon intézkedéseket, ho"V a fiatalok miképpen vesznek részt ezekben a munkákban. A júniusi tagsági gyűlésen erről is tárgyalni keli. Meg arról is, hogy az ifjúsági munkacsapatok milyen teljesítménvt érnek el és hogy végzik munkájukat. Ellenőrizni kell a tevékenységüket és az alapszervezet vezetősége számoljon be a tagoknak az ifjúsági munkacsapatok tevékenységéről. A politikai iskolázás befejezését is el kell végezni. Dicsérjük meg a legjobb tanulókat, de a legrosszabbak- róí se feledkezzünk meg, bíráljuk meg őket. hogy legközelebb komolyabban vegyék a tanulást. A júniusi tagsági gyűlésen részletesen meg kell tárgyalni a politikai iskolázás befejezését és kiértékelését is. A jól elvégzett júniusi tagsági gyűlés által biztosíthatjuk az alapszer- vezet nyári tevékenységét. B. I. termésre számítanak hektáronként. Ezenkívül 10 hektár burgonyát is elültettek, 80 hektáron pedig a tavasziak vetését végezték el. Kötelezettséget vállaltak, hogy a 200 hektárnyi rétet és legelőt megjavítják, ami szintén a szövetkezethez tartozik. A kötelezettségüket már teljesítették és a réteken kitűnő széna termés ígérkezik. A legjobb CSISZ tagok közé tartozik Kovács László, Telek Zoltán, Tőth András, Varga József, és Bencs Júlia. Ők is mindannyian a szövetkezetben dolgoznak és a termelő munka mellett kultúrmunkát is végeznek, színdarabokat tanulnak be, és közülük már hat viseli a Fucsik-jelvényt. HÍREK KALONDÁRÓL A moszkvai M. V. Lomonoszov egyetemen is nemsokára befejeződik a tanév. Búcsúznak már a külföldi egyetemi hallgatók is az egyetemtől, ahol sok tudománnyal gazdagodtak. Vidám hangulatban beszélik meg legközelebbi terveiket az egyetem előtt. Szalai Imre, Tóth Magda magyarországi, Václav Cerník csehszlovákiai, Viorika Pctro romániai, Kei-Hua és Zsui-Tin kínai, Hulszi Hako albániai és Rarbara Dont németországi hallgatók. Olvasni — de mit Egy délután, ahogy olvasgattam, Gyuri, egy jó ismerősöm jött hozzám. Cnott arcai nézte a könyvet, amit letettem magam elé, sóhajtott és megvetően legyintett a kezével. — Olvasol? — kérdezte, majd levert hangon folytatta: — Jó neked, hogy téged még érdekelnek a könyvek. — ' — Miért? Téged nem érdekel a jó könyv? Te mért nem olvasol? — — Ugyan kérlek. Már a hátam közepén jön ki minden betű. Kívülről tudom az összes regényt. Ide figyelj: A Merryt a banditák elrabolják és a serif hiába kutat, hiába szimatol, ha nincs John a kockás covboy, aki olyan ügyesen bánik a coital, hogy csípő- lövéssel kilövi barátja szájából a cigarettát. De John, hol volt, hol nem, egyszerre csak a színen terem és máris megy minden mint a karikacsapás. A serifet nyomra vezeti, a banditák elpusztulnak és Merry boldogan ugrik megmentője nyakába. Közben egy csomó ember halálát veszi a szömyhalálok legképtelenebb fajtájából, a rum hordo-számra fogy, leég öt farm és három falu. Ez az egész. — Szórta ki magából Gyuri egy- szuszra. — És most olvashatod a sok irkafirkát évekig, semmi újat, semmi maradandót nem találsz abban. — — Ő, már értelek! — Mondtam neki, és igyekeztem azon melegében a tőlem telhető legvilágosabban kifejteni. hogy ne essen kétségbe, mért a- miről ő beszél, az nem irodalom, azok rémregények, az ponyva, limonádé és ha a marandót, á szépet kereste olvasmányaiban, háf nagyon rossz úton tévelygett ezideig, de misem köny- nyebb mint ezt a hibát jóvá tenni. Hogy ne mondják sokat, Gyuri hosz- szabb eszmecsere után Gorkij írásaival a hóna alatt távozott tőlem. Egy pár hónappal azután, hogy az említett dolog történt, Gyurival a könyvtárban találkoztam. — Ö, te már ide is eljársz? — Üdvözöltem örömmel, de kissé meglepődve. — Miért ne! Itt olyan sok jó könyv vad: Balzac, Tolsztoj, Dosztojevskij. meg az új könyvek! De min csodálkozol? Olvastad már Gulbranssen trilógiáját? Nem? Nahát akkor ne ácsorogj, mert még valaki elviszi az orrod elől! — Figyelmeztetett Gyuri é:> a legtermészetesebb mozdulattal nyúlt a könyvjegyzék után, hogy azt tovább böngézze. (-ogij Vlcie Hrdloban a munkaerőtartalékok 19, számú tanintézetben a CSISZ tagok azt a hazafias célt tűzték ki, hogy a városszépítési akció keretén belül 500 brigádórát dolgoznak le. A CSISZ tagok tevékenyen bekapcsolódtak a mozgalomba és lelkesen nekiláttak a munkának. Az eddigi eredmény az, hogy 1424 brigádórát dolgoztak le. A következő CSISZ tagok tettek ki különösen magukért: Fodor elvtárs 34 órát dolgozott le, Helkovic elvtárs 31 órát, Losonski elvtárs 30 órát, Német Ferenc 28 órát. A páleniskói kultúrház építésében segédkeztünk, továbbá rendbehoztuk az internátus környékét, ahol árvácskákat ültettünk és a sporttelepet rendbehoztuk. Az árvácskákat mi magunk neveltük és 1—1.500 koronát takarítottunk meg. Továbbra is tevékenyen bekapcsolódunk a városszépítési akcióba. VITTHALM KÁROLY Büszkék vagyunk rátok A bélyi mezőgazdasági iskola CSISZ szervezete értékes kötelezettségvállalást tett az 1956-os évi mezőgazda- sági munkák elvégzésére. A fiatalok három pontban foglalták össze a felajánlást: 1. az iskola tangazdaságában hét hektár cukorrépát egyelnek ki, egy hektár sárgarépát, \ öt hektár borsót, tíz hektár kukoricát és hét hektár cukorrépát kapálnak be; 2. a zselízi állami gazdaság lontovi részlegén tíz és fél hektár cukorrépát egyelnek ki és tíz hektár kukoricát kapálnak meg; 3. az iskola mellett lévő másfél hektár kiterjedésű Micsurin-kertet, valamint az iskola parkját a legnagyobb odaadással fogják gondozni. Ezen merész felajánlást 1956 május 25-ig a következőképpen teljesítették; tizenhét és fél hektáron végezték el a cukorrépa egyelést,. bekapáltak egy hektár sárgarépát, öt hektár . borsót, három és fél hektár cukorrépát. Becsületesen teljesítik felajánlásukat a Micsurin-kert gondozásánál is. Remekük az eddig elért eredmények még nagyobb lelkesedésre serkentik a fiatalokat és bízunk abban, hogy a még hátralévő munkák elvégzését is ilyen lelkiismeretesen és odaadással fogják végezni. A tanulók és a tanárok összefogásával nemcsak teljesítik kötelezettségvállalásaikat, hanem azt túlszárnyalják. SZABÓ LAJOS, Bély Uj tervekkel Királyhelmecen május I3-án tartottunk meg a CSEj}ÍÁDOK járási konferenciáját. Konferenciánk második ötéves tervünk előkészületeinek szellemében zajlóit le: Amint azt a beszámolóból is láthattuk, elkerülhetetlenül fontos megerősíteni a kapcsolatokat a CSISZ-szel és a többi tömegszervezetekkel. Csak így végezhetünk jó népnevelő munkát. — Ugyancsak meg kell javítani a színjátszás irányítását is. Helyesen mutatott rá a dolgokra Plachy Imre kultúi- iárs Perbenyékröl. Nem szabad, hogy a jövőben elforduljon, hogy egy színdarabot több helyi csoport gyakoroljon be s így a vendégszereplés, a falujárás nem valósulhat meg. A vitában sok szó esett a CSISZ és a CSEMADOK viszonyáról. Szálába és Majzer elvtársak részletesen foglalkoztak a szervezetek kölcsönös támogatásával. Az irodalmi viták során a jövőben többet kell foglalkoznunk a mai kor íróinak műveivel, amelyek utat mutatnak a hazaépítésben. Járásunkban a mezőgazdasági termelés emelése, a szövetkezetek fejle :lése, a legfontosabb feladat. Szerintem ezideig keveset foglalkoztunk e kérdéssel. Tanulnunk kell íróink műveiből. Meg kell vitatnunk Szabó Béla „Mint a szemünk fényét", a „Láp és mocsár he-, lyén" című regényeit, valamint Méry Ferencnek ,,Tizennégy nap a Szovjetunióban“ című riportsorozatát. így kell elindulnunk a járási konferencia után. NAGY ISTVÁN. Nagytárkány A város szépítői