Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-21 / 3. szám

2 1956. január 20. .. Az SZKP XX. kongresszusa tiszteletére * csisz kemi.« tonUrenciáiréi A Szovjetunióban a voronyezsi körzet mechanizátoral felhívták a gépállomások és a szovhozok dolgozóit, hogy kapcsolódjanak be a trak­torok és az agregátok javítására indított szocialista munkaversenybe és a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa megkezdéséig, 1956 feb­ruár 14-ig fejezzék be. A inechanizátorok felhívásukban bejelentették, hogy milyen kötelezett­ségvállalásokat tettek. A voronyezsi gépállomások és szovhozok arra kötelezik magukat, hogy 1956 február 14-ig kijavítják az összes mezőgazdasági gépeket és a meg­állapított százalékkal szemben 5°/o-al csökkentik a javítások önköltségét, a traktorokat villanyvilágítással látják el és fedezik a mechanizátorok szer- számsziikségteteit. Minden gépállomáson megszervezik a technikai kikép­zést, gondoskodnak arról, hogy a javításokat mindenütt a ciklikus grafi­konok szerint végezzék el, segítsenek a kolhozdolgozóknak a vetőmag elő­készítésében és a trágya kihordásban. A mechanizátorok értékes kötelezettségvállalása a Szovjetunióban min­denütt nagy visszhangra talált. Tagsági igazolvány — a jó munka bizonyítványa Felkészültek a CSISZ szlovákiai kongresszusára A nyitrai kerületben a CSISZ alap­szervezetek eddig 25.497 tagsági iga­zolványt adtak át a tagoknak. Az a benyomásunk, hogy a tagsági igazolványok kicserélésében valami zavar állt be, mert a CSISZ járási vezetőségei eddig több mint 31.289 nyilvántartási ívet töltöttek ki. A tag­sági igazolványok gyors és pontos kicseréléséről a CSISZ járási ve­zetőségének kell gondoskodni. Jő munkaszervezéssel és politikai felké- szültségqel módjukban áll a tagsági igazolványok kicserélését időben és alaposan elvégezni. A CSISZ nyitrai városi vezetősége jól kezdte a feladat teljesítését, 4.050 kitöltött nyilvántartási Ivük volt és 3.669 CSISZ tagnak adták ki a tagsá­gi igazolványát. Később azonban alábbhagyott a buzgalom és már las­sabban haladtak előre. Ném helyes, ha a CSISZ funkcionáriusok csak ne­kifognak a munkának, már-már ke­zükben a győzelem és akkor hagyják el magukat. Rajta, a többi járási is kövesse a CSISZ nyitrai városi vezetőségének jő példáját. Minden CSISZ tagban kel­lemes érzést vált ki az új tagsági igazolvány. Különösen a CSISZ kon­ferenciákon beszélnek sokat a fiatalok az új Igazolványokról. A CSISZ bratlslavai városi konfe­renciáján az ipari tanu­lók szintén örömmel mu­tatják meg egymásnak az új tagsági igazolványai­kat és elhatározzák, hogy megbecsülik és hű CSISZ tagként fognak dolgozni a második Ötéves terv feladatainak megvalósítá­sáért. BRATISLAVA Január 14-én, szombaton a bratis­lavai kerület járásaiból a legjobb CSISZ tagok, fiatalok gyűltek össze Bratislavában, hogy megtartsák a CSISZ kétnapos kerületi konferenciá­ját. A konferenciát délelőtt 10 órakor a Művelődés Háza hangverseny ter­mében Jan Michalko elvtárs a CSISZ bratislavai kerületi elnöke nyitotta meg. A konferencián megjelent Milan Rázus, a CSISZ szlovákiai központi bi­zottságának első titkára és R. Cvik, a kerületi pártbizottság vezető titkára és több más vendég. Jan Skoda, a CSISZ kerületi bizottságának titkára a be­számolójában értékelte a kerület egész évi munkáját. A bratislavai kerület fiataljai fel­készültek a második ötéves terv fel­adatainak teljesítésére. A mezőgaz­daság fellendítéséből is kivették ré­szüket és 1.630 fiatal ment a kerü­letből a határvidékre dolgozni. Külö­nösen a trencséni Merina-üzem fiatal dolgozói értek el nagy eredményt ezen a téren. Az üzemből 28 fiatal dolgozó ment a határvidékre, ahol példás dolgozók hírében állnak. Az üzemben három ifjúsági műhely és három CSISZ munkaszakaszt létesí­tettek. Elnyerték a Megbízottak Tes­tületének vándorzászlaját is. A nové- mestoi Viliam Siroky ruhaüzem fia­taljai kezdeményezéséből született meg az üzemben az önálló elszámolá­si rendszer. Ezenkívül több mint 120.000.- koronát takarítottak meg a termelési költségek csökkentése ál­tal. A bratislavai kerület déli járá­saiban a fiatalok az úttörői a mező- gazdasági termelés további fellendí­tésének, amit a nagymegyeri és a dunaszerdahelyi járás szövetkezetei eredményei is bizonyítanak. ZSOLNA A martini J. V. Sztálin-üzem feldí­szített helyiségében tartották meg a CSISZ zsolnai kerületi konferenciáját. A konferencia megkezdésé Után Kru- táfc elvtárs a CSISZ kerületi bizottsá­gának elnöke üdvözölte a vendégeket, köztük V. Meisner elvtársat a CSISZ Központi Bizottságának küldöttét és Durzim elvtársat, a kerület pártbi­zottság vezető titkárát. Dobos Tibor elvtárs olvasta fel a CSISZ kerületi bizottságának beszámolóját. A konfe­renciát 50 tagú pionír küldöttség kö­szöntötte. A kerületben az elmúlt évben je­lentős eredményeket értek el a mar­tini J. V. Sztáiin-üzem fiataljai és a martini textilgyár fiatal dolgozói. NYITRA A nyitrai kerületi nemzeti bizott­ság nagytermében több mint 300 kül­dött jött össze a kerületi konferen­ciára. Jelen volt a handlovai bányá­szok küldöttsége és a kerület északi járásai üzemeinek legjobb fiatal dol­gozói, valamint a déli járások legjobb fiatal szövetkezeti tagjai, traktorosai. A CSISZ Központi Bizottságának kül­döttségét Mlloslav Vecker képviselő, a CSISZ Központi Bizottságának el­nöke vezette. A kerületi pártbizott­ság részéről Balázs József elvtárs, a kerületi pártbizottság titkára vett részt a konferencián. Jan Vyparina, a CSISZ kerületi bizottságának a titká­ra tartotta a főbeszámolót. A beszá­moló kiterjedt a CSISZ tagok ered­ményeire és hibáira. Különösen az iparban dolgozó fiatalok értek el je­lentős eredményeket. A komáromi hajógyárban a CSISZ tagok új mun­kamódszerek bevezetésével jelentős megtakarítást értek el. Ilyen ered­ményekről beszéltek a partizánokéi Augusztus 29. üzem CSISZ tagjai is és a handlovai bányászfiatalok. A handlovai bánya üzemi szervezete ugyan az eddigi eredményeknél sok­kal jobb eredményeket is mutathatna, különösen a politikai nevelés terén. A kerületben a fiatalok a mezőgaz­daságban is figyelemreméltó eredmé­nyeket értek ei. Az aranyosmarőti traktorállomáson vezették be a fiata­lok elsőnek a szovjet javítási mód­szereket. Nagy gondot fordítanak a brigádközpontokra is és a politikai iskolázást a brigádköz.pontokon is megvalósítják. Az ógyalíai traktorál­lomás szintén a fiataloknak köszön­heti, hogy az elsők közé került. Az Ifjúsági Falu pedig példát mutat min­den szövetkezetnek a termelési ered­ményeivel. Az Ifjúsági Faluban a fia­talok a legjobb dolgozók a szövetke­zetben. Ezenkívül szorgalmasan ta­nulnak és állandóan fejlesztik szak­mai képzettségüket. A jő munka eredménye abban is megmutatkozik, hogy több szövetkezeti tag autót vá­sárolt magának. A nyitrai kerület ha­zánk legnagyobb mezőgazdasági vidé­ke, ezért a fiatalok nagyon komolyan veszik a mezőgazdaság fejlesztését. Például a surányi járásban, a felső­Kitüntefték az életmentő tanulót Václav Svarc, a Lomnlce pri Soko- !ove-i nyolcéves középiskola tanulója e napokban négy gyermek életét mentette meg, akik játék közben egy halastóba estek. Most levelet kapott dr. Frantisek Kahudától, az iskola- ügyi minisztertől. A miniszter levelé­ben dicsérettel emlékezik meg a ta­nuló bátor tettéről és kifejezi azt a meggyőződését, hogy a derék diák a Jövőben is hasonló áldozatkészséget tanúsít és mint pionír bátor, szorgal­mas, szerény fiúként mintaképül fog szolgálni. A miniszter Václav Svarcnak kitün­tetésképpen karkötő órát ajándéko­zott. Megkezdődött a tanulók téli üdültetése i4z Alacsony és Magas Tátra kör- setében lévő tanulóifjúsági üdülő köz­pontok felkészülten vápák a tanuló fiatalok ezreit, hogy kellemessé tegyék a téli szünidejüket. Szlovákiából közel 11 .000 tanuló kilenc napos üdüléséi igy kellemesen töltheti majd el. Az üdülőközpontok vezetőségei arról is gondoskodnak, hogy a tanulók elsajá- lllhassák a sízést és a téli sportok minden ágában otthon érezzék ma­gukat. Az első csoportok már január 16- án, hétfőn útnak indultak az üdülő­központokba, hogy friss erőt gyűjt- hessenek a további tanuláshoz és ki­pihenjék magukat. A bratlstavdl isko­lákból elsőnek a 1. tizenegyosztályos középiskola növendékei utaztak el. A kellemes szabadságukat a sltnól és a lucivnai üdülőközponlokban töltik. Nemcsak szórakozás a kártyázás Olvasóink leveleikben gyak­ran panaszkodnak, hogy min­denütt milyen sokat kártyáz­nak, főleg a főiskolák intemá- tusaiban és a szaktanulóottho­nokban, esténként összeülnek és a késő éjjeli órákig titok­ban máriást játszanak, vagy bridgelnek. Egyik levelezőnk azzal a kérdéssel fordul hoz­zánk, hogy mi a véleményünk a kártyázásról, mikor keletke­zett a kártyajáték, és hogyan harcolhatunk ellene. Hol keletkezett a kártya? A kártya eredete ismeretlen előt­tünk. Kultúrtörténészeink azt tart­ják, hogy a kártyát a XII. század elején „fedezték fel“' Kínában. Akko­riban a kártyajáték természetesen egész más volt, mint ma és inkább a sakkra emlékeztet. Sokan azt állít­ják, hogy Perzsiában, Indiában, egy­szóval Távol Keleten kell keresni á kártya hazáját és a buddhizmussal együtt terjedt Kínában ős Japánban. A keresztes háború ideje alatt vala­mikor a XIII. században került Euró­pába A kapitalista gazdasági kapcsolatok és a pénzügyi gazdálkodás fellendü­lése idején különösen tért hódított. Artalmas-e a kártya? Akadnak olyanok, akik a színes kártyalapokat ártalmatlan szórakozás­nak tartják. Amikor azonban azt ál­lítjuk, hogy a kártyajáték nem is olyan ártalmatlan, mint azt általában az emberek hiszik, akkor igazat mon­dunk. Megállapítjuk, hogy a kártya­játék a kapitalizmus egyik jelensége és a régi társadalmi rendszer öröké. Hasonlóképpen, mint a többi csöke- vény, ügy a kártyázás is gátlólag hat ifjúságunk nevelésére. „Hát erre csak most jönnek ró? — halljuk olvasóink megjegyzéseit. „Még nem is olyan rég senkise tö­rődött a kártyázőkkal.“ Ez bizony nincs így, hiszen a kártyázás veszé­lyét már ősidők óta ismerték, hiszen verekedésbe, szerencsétlenségbe dön­tötte a Szenvedélyes játékosokat és nem egyszer sikkasztásra is késztet­te őket. Lapozgassunk csak a régi katonai szabályzatok között: „A játékokat, így kockákat, kártyákat bevontuk, mert az őrségen és az éjjeli őrjára­tok alatt a kártya és kockajátékok a kötelesség elmulasztását vonta maga után. Aki azonban átlépi a tilalmat, megláncolva a katonák elé vezetik és könyörület nélkül tíz garas büntetést kell fizetni." (Ján Hájek krónikájából a XV. század elejéről.) A polgár szórakozása A kapitalista társadalom a dolgozók munkáján élősködött. A kártya, a ha­mis és hazárdjátékok megfelelő szó­rakozási lehetőséget nyújtottak az ingyenélők számára. A kapitalista or­szágokban ma is léteznek még kár­tyaklubok és játékbarlangok. A kár­tyaasztaloknál szórják a dolgozóktól kizsákmányolt pénzt. A Földközi ten­ger partján a monakői hercegség uralkodója mesébe illő vagyonát a híres montecarloi játékbarlangban szerezte. Ott jöttek össze a tőkés vi­lág hírhedt léhűtői, hogy egyik a má­sikat becsapja és kiszipolyozza. Miért kártyáznak még ma is? Erre a kérdésre könnyen megadjuk a választ. Az emberek általában, de különösen a fiatalok azért kártyáz­nak, mert unatkoznak és nincs más szórakozásuk. Többnyire azok kár­tyáznak, akiknek nincs alkalmuk kul­turáltabb módon eltölteni szabad ide­jüket. Ott ahol a fiatalokat magukra hagyjuk, nem gondoskodunk kellő­képpen a nevelésükről, ott csakhamar' megjelennek a láthatáron a színes kártyalapok. Eleinte rendszerint csak unalomból kezdenek játszani, de ké­sőbb már megszokottságból. Az ele­inte „ártalmatlannak" látszó játék egyre szenvedélyesebb lesz, először csak gyufaszálra, később azonban már pénzre is játszanak. A könnyen szer­zett koronák izgatják és csábítják a kedélyeket, a játék heve magával ra­gadja a fiatalokat, tovább játszanak, mert azt remélik, hogy még több nyereséget szereznek. A kártya kihat az ember jellemére és egészségére. A kártya — legyen az bármilyen kártyajáték sok rosszat hoz magával. Játék közben gyakran keletkeznek ve­szekedések, és verekedések, melyek nem egyszer komoly sérülésekkel vég­ződnek. A kértyavesztes mindig haj­lamos a csalásra. Vissza akarja nyer­ni a befektetett pénzét és könnyen hozzányúl a szomszéd, az üzem, vagy a szervezet pénzéhez is. A kártya az egészségre nézve is ártalmas. Rend­szerint. füstös, zárt helyiségekben kártyáznak és a kártyacsaták több­nyire ivászattal végződnek, A játékos hosszú órákat, izgalmi állapotban tölt, idegei megfeszülnek és igy természe­tes, hogy ez az egészségtelen élet­mód kihatással van egészségére. A most említett jelenségek csak az egyént érintik. Aki késő éjjelig kár­tyázik, az a munkába is álmosan jön Vajon milyen munkát végezhet az ilyen ember, azt bizony mindnyájan el tudjuk képzelni. Éjjel csak magá­nak ártott, nappal azonban megkáro­sítja a társadalmat. Mit kezdjünk a kártyásokkal? Igyekezzünk őket meggyőzni, az érvek kézenfekvők, Mutassunk rá a rossz példákra, a fiatalok kártyázása mellett sohase haladjunk el hallga­tólag. A CSISZ-re nagy feladat vár ezen a téren is. Magyarázzuk meg a fiataloknak, akik hódolnak a kártyá­zásnak, hogy a kártya felesleges idő­pazarlást jelent és azt a drága időt sokkal hasznosabban felhasználhatják, ha sportolnak, tanulnak, vagy más nemesebb szórakozásokat űznek. Kártya helyett adjunk a fiatalok kezébe könyveket, szervezzünk közös mozilátogatásokat, sétákat, kirándulá­sokat, menjünk a hegyek közé, vagy fürödni. Csakis így vonhatjuk el az Ifjúságot a harminckét, vagy száz­négy kártyalaptól. Ne álljunk tehetetlenül a kártyázás jelenségével szemben, ne adjuk fel a fiatalok neveléséért folytatott harcun­kat és ha eltüntetjük a látóhatárról a kártyát, nagyon sokat nyerünk­JAN fiEZÁBEK vinodoli alapszervezet tavaly nem jól működött. A tagok abban látták a rossz működést, hogy keveset segí­tenek a szövetkezetnek, és nem olyan munkát fejtenek ki a mezőgazdaság fellendítése érdekében, mint amilyet kifejthetnének. Az évzárö közgyűlés óta azonban már alapjában megválto­zott a helyzet. Az alapszervezetben új vezetőséget választottak, amely állandóan szem előtt tartja, hogy a fiatalokat jobb munkára ösztönözze. Az idén már két hektár cukorrépát dolgoznak meg a fiatalok és a leg­jobb termelési módszereket vezetik be a szövetkezetbe. A gűtai CSISZ tagolt szintén ifjúsági munkacsoportot szerveznek majd, hogy ezáltal job­ban hozzájáruljanak a szövetkezetük fejlődéséhez. A kerületben 5.836 fiatal látogatja a tanulóköröket, azonban a párkányi, érsekújvári, és a lévai járásokban a politikai iskolázás nem felel meg a követelményeknek. A három járásban a közeljövőben okvetlenül meg kell javítani a fiatalok politikai nevelését. A kerület különféle iskoláin 15 250 fiatal tanul és az elmúlt időben 9.000 új taggal szaporodott a kerületi CSISZ szervezet. BESZTERCEBÁNYA A besztercebányai kerületi konfe­rencián Major Áugustin, a CSISZ SZKB titkára vezette a CSISZ KB küldöttségét. A kerületi pártbizottság küldöttségét Tonhauser elvtárs, a ke­rületi pártbizottság titkára, a kerü­leti nemzeti bizottság küldöttségét pedig Sipos János elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság elnöke vezette. A beszámolót Fedor Surnák elvtárs, a CSISZ kerületi bizottságának titkára tartotta meg. A beszámoló után az alapszervezetek küldöttségei élénk vi­tát folytattak. Szép eredményekről számolt be Sue Béla, a Garammenti Gépgyárak fiatal dolguzőja. A normá­ját ' maga is 200 °/o-ra teljesíti. A Szlovák Nemzeti Felkelés üzemében ajffjúsági brigád szintén példás ered­ményeket ért el, és a tervet állandó­an 100 °/o-on felül teljesítik. Az el­múlt negyedévben 147.000.- koronát takarítottak meg. A kerületből 615 CSISZ tag ment a határvidékre dol­gozni. Á mezőgazdasági brigádokon 440.000 órát dolgoztak le, amive! elő­segítették a kerületben a szövetkeze­tek fejlődését. Az állattenyésztés fej­lődésének érdekében 25.119 köbméter silótakarmányt süóztak le. Esztergályos László, a tornaijai traktorállomás küldötte számolt be az üzemi szervezet helyzetéről. A besztercebányai városi alapszerveze- tek tágjai a második ötéves terv megkezdésekor 48 kollektív és 716 egyéni kötelezettségvállalást tettek. A CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt sok fiatal lép a CSISZ-he. Az utóbbi kilenc nap alatt a fiatalok százai kérték felvételüket az alap­szervezetekbe. A legtöbb fiatal az eperjesi kerületben 1.097 létszámmal lépett be. Utána a bratislavai kerület következik 522 új taggal. A zsolnai kerületben 460, a nyitraiban 403, a besztercebányaiban 329, a kassai ke­rületben pedig 165 fiatal lépett a CSISZ-be. Az 1956 évi Kanadai Magyar Nap­tár több csehszlovákiai magyar költő, író és újságíró írásait közli. így töb­bek között Petrik József, Simkő Mar­git, Kónya József, Neumann János és mások Írásait. * * * A Szlovák Tudományos Akadémia vegyészeti intézete dolgozóinak kol­lektívája új porrázúzható kaucsuk- anyagot állított elő. Az anyag őrlése által még jobb minőségű egonitport nyerünk, mint amilyenek a külföld­ről behozott gyártmányok. * * * A szímői CSISZ tagok 1.700 köbmé­ter silót készítettek a szövetkezetnek és 100 hektár legelő javítását, végez­ték el. Az említett munkáknál 5.040 órát dolgoztak le és 700.- koronát kapott ezért a CSISZ szervezet. * * * Egy lakóház építésének időtartama ezidőszerint egy évig tart. Ezt az időt 1960-ig a felére kell csökkente­ni, azaz hat és fél hónapra. Már eb­ben az évben 1400.000 négyzetméter­nyi lakóterületet adnak át építőink a lakósoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents