Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-05-26 / 21. szám

1956. május 26.

Eredményes munka

Tavaly Farkastorokban a munkaerőtartalékok 19. számú szaktanulóintézetébe 88 fiatal fiú jött, akik elhatározták, hogy kitanulják a kőművesmesterséget. Már első naptól kezdve látszott, hogy mindnyájan nagyon igyekeznek és alaposan el akarják sajátítani a szakismereteket, úgy az elméletben, mint a gyakorlatban. A tanulók közül csak 24-en voltak CSISZ- tagok. Mockovic elvtárs segítségével előadást szerveztünk a CSISZ jelentőségéről és az előadás a tanulók között nagy visszhangra talált. A tanulókat személyesen meggyőztük arról, hogy mennyire fontos, hogy belépjenek a CSISZ-be és három hónapon belül az összes tanuló belépett a CSISZ szervezetbe. A CSISZ vezetősége kidolgozta a munkatervet, melyet a további tevékenységük folyamán szigorúan betartottak. Alaposán előkészítettük a CSISZ tagsági igazolványok kicserélését és a CSISZ járási vezetőségének segítségével egy nap alatt új igazolványokra cseréltük ki. Munkatervünkben merész kötelezettségvállalásokat tettünk, többek között azt is, hogy 1956 június 30-ig 50 CSISZ-tag szerzi meg a Fucsík-jel- vényt.

Felkeltettük az összes CSISZ-tag érdeklődését a verseny iránt és a könyvtárosnő útján beszereztük a szükséges könyveket úgy szlovák, mint magyar nyelven. A tagokat olvasókörökbe osztottuk be, ahol rendszeresen y találkoztunk és átvettük a Fucsik jelvényszerző versenyhez szükséges könyveket. Olvasás közben

jegyzeteket készítettünk. A CSISZ- tagok alaposan készültek a záróbe- szélgetésekre és ma már 88 CSISZ- tag a Fucsík-jelvény büszke hordozója. Munkatér vünk többi pontját is teljesítettük. A városszépítési akcióba is bekapcsolódtunk és arra köteleztük magunkat, hogy 500 brigádórát dolgozunk le. Eddig már 412 órát ledolgoztunk. Vállalásunkat június végéig teljesítjük, sőt túlteljesítjük. Az összes CSISZ-tag megszerezte a Fucsík-jel- vényt. A CSISZ-tagokat politikai felvilágosító módszerrel megnyertük a Hadsereggel Együttműködők Szövetségébe. Beszélgetést rendeztünk a Element Gottwald ifjúsága című könyvről, amely valóban igen színvonalas volt. A tagsági díjak 100%-os fizetését a következőképpen biztosítjuk: öt tanuló-termelési csoportunk

van, amelyekben az alapszervezetek vezetőségei felelősek a tagsági díjak fizetéséért. Minden elnöknek van egy füzete, beírja a tagok nevét, akiktől már beszedte a tagsági díjakat. így tehát pontos áttekintésük van arról, hogy ki fizetett és ki nem.

Hogy minden tag érdeklődésének eleget tegyünk a következő érdekkö- ' röket alakítottuk: futball, röplabda, asztalitenisz. A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége keretén belül modellező és sport-céllövészeti köröket szerveztünk. Egyszer hetenként egész estét betöltő filmet vetítünk. A CSISZ szervezet jó munkáját Jurina elvtársnak, a CSISZ vezetősége elnökének, valamint Mucka elvtársnak, és Letnak elvtársnak köszönjük.

Öremmel állapítjuk meg, hogy a CSISZ szervezetben igen szívélyes légkör uralkodik és a magyar, valamint a szlovák tagok között igazán őszinte baráti a kapcsolat.

(Vit)

Újabb sikerek Rimaszombatban

A CSISZ rimaszombati járási vezetőség helységébe éppen akkor toppantam be, amikor megszólalt a telefon.

— Halló, itt a CSISZ rimaszombati járási vezetősége, Beke vezető titkár beszél.

A drót másik végén a besztercebányai kerületi vezetőség dolgozója veszi át a szót. Élénk, baráti beszélgetés mindenféle dolgokról. Bárki köny- nyen megállapíthatja, hogy a két funkcionáriust a hosszú évek során a közös munka kovácsolta ilyen barátivá, meghitté.

Így folyt a beszélgetés, majd a titkár tekintete az asztalán fekvő kemény borítékú iratcsomóra esik. Azért nyúl most és nyomban megjegyzi :

— Most pedig jelentést adok, jól figyelj.

Én is jegyzetfüzetet vettem elő és lejegyeztem egyet-mást. Az eredmények közül vegyük a legjobbat. Megéri, hogy foglalkozzunk vele. A rétek és le’gelők tisztogatása ma hazánk valamennyi polgárának közös ügye kell, hogy legyen. De álljunk meg egy percre és valljuk be, hogy mi mai emberek egy kicsit nehézkesek vagyunk. Tizenegy év óta állandóan új és megint új dolgokkal ismerkedünk meg a mezőgazdasági termelésben és mégis, ha széjjel szedjük a dolgokat, megállapíthatjuk, hogy nem megy minden simán. így van ez a rétek és legelők gondozásával is. Az utolsó években egyre többet találkozunk ezzel a kérdéssel és lám, még ma is nehézségeket okoz ez a kérdés. Persze nem mindenütt. Azt mondja a közmondás. „Minden új cipőben kényelmetlen a járás“. A legelők gondozása is a legtöbb helyen új dolog. Mert ki törődött valaha azzal, hogy a réteken egyre több fűzfa és egyéb kinövések burjánoznak. A kőért még csak lehajolt a gazdaember, ha meglátta, de hogy a fűzfabokroktól megszabadítsa a rétet, azon nem igen törte a fejét. Sőt, például Gömörben szinte elképzelhetetlen volt a rét, vagy a legelő bokor nélkül. Na tessék, most meg műtrágyázni, boronálni, simítózni a rétet! Hát nem mindegy ez a marhának. hogy van-e bokor, meg vakondtúrás?

Sokáig feszegethetnénk ezt a kérdést. Nagyon sok gazda még ma is így fogja fel a dolgot. S mi, fiatalok a falvakban azért vagyunk, hogy megmagyarázzuk nekik, miért van erre szükség. Persze erre jól fel kell készülni.

Helyesen tették a rimaszombati járásban, amikor alaposan hozzáláttak e nagyjelentőségű országos kampány előkészítéséhez. A járási vezetőség több ízben ülésezett, aktívákat rendezett és különböző összejöveteleket e kérdéssel kapcsolatban. Gondoskodtak arról is, hogy az oktatók és az aktivisták jól feikészüive, szaktanácsokkal ellátva, induljanak ki az alapszervezetekbe a rétek és legelők tisztításának propagálására.

Egyedül a jó előkészítésnek köszönhető, hogy április 15-től május közepéig 1.785 hektáron végezték el a rétek tisztogatását. És még valami. Az, hogy egyik alapszervezetbe sem mentek azzal az elhatározással a fiatalok, hogy a gazda vagy EFSZ beleegyezése néikíil hajtsák végre a tisztogatási munkát. Sőt, a főhangsúly azon volt, hogy a tervet közösen meg kell beszélni a szövetkezeti tagokkal és a gazdákkal. Ezeket a fiatalokat inkább agitátoroknak nevezhetnénk, minthogy brigádosoknak. S ez így van helyén.

Sohasem engedjük meg, hogy egyik vagy másik fiatal olyan szót használjon a falvakon, hogy „Mi ihajd megtanítjuk az öregeket”. Aki így beszél, az nem ér el eredményt. Mi fiatalok csak tanulhatunk az öregektől, de sohasem menjünk annyira, hogy úgy érezzék, hogy mi tanítjuk őket. Itt csupán meggyőzésről van szó. Csak ilyen gondolatokkal és célokkal honosíthatunk meg mindent, ami új.

Jó munkamódszerrel dolgoztak az uzapanyiti fiatalok, akik 120 hektáron, a dúsaink 136 hektáron, és a rakoty- tyásiak 95 hektáron végezték el a rétek és legelők tisztogatását és minden egyéb munkáját.

E három község fiataljai méltó elismerést érdemelnek. Ugyanakkor el keli ismernünk azt is, hogy a rima- szombati járási vezetőség sikeres munkáját az alapozza meg, hogy a járás ifjúságának ügye teljes mértékben kollektív vezetés alatt áll.

GÁL ETA

A szép tavasz után, közeleg a nyár. Mindenki készül a szép nyárra, valószínűleg ti is. összejöttök a CSISZ alapszervezeteibe, megbeszélitek a nyári terveket és ötletekkel hozzájárultok ahhoz, hogy a nyári programotok gazdag legyen és hasznosan töltsétek azt el.

TJizony nagyon örültünk a tavasz- nak, a tél hosszú volt és kemény. Sok gondot és bajt okozott. De most már nem gondolunk erre, most már csak a napra gondolunk és lassanként már a nyári szünidőre és szabadságra is. Hol töltilek a szünidőt? Foglalkoztatok már ezzel a kérdéssel? Vegyítek elő hazánk térképét. Ismeritek a falutok és városotok környékét? Megsúgom nektek, az olyan járási titkárt, aki nem készíti elő alaposan a kirándulások tervét, azt bátran kritizálhatjátok, hadd vegye észre ö is, hogy közeleg a nyár.

ítélünk az, hogy mindnyájan tes- ^ ti leg felfrissüljünk, kikerüljünk a szabadba. Készítsük elő alaposan a kirándulásokat. Vegyük elő a térképet és az iránytűt, tanuljunk meg tájékozódni a segítségükkel, mert aki nem ismeri a térképet és az iránytűt, az könn .n eltéved. A vándorélet sok változatosságot hoz magával. Sokat láttok és tapasztaltok a természetben. Megszokjatok az időjárás változatosságait, és ezáltal megedzöttök. Önállóságra tesztek szert és megszokjatok a kollektív életet is.

T\olgoztatok, tanultatok egész éven keresztül, így megérdemlitek a pihenést. Már most tanuljatok közösen énekeket, különösen olyanokat,

, amelyek alkalmasak a

neneteléshez. Már most : gondoljatok arra, hogy a kirándulások alkalmával vidám jeleneteket, tánc- számokat, szavalatokat adjatok elő. Vidám nótaszóval a legnehezebb utakat is megjárjátok.

ne érezze magát ’asárnapokon és ünnepnapokon is menjünk az osztálytársainkkal és munkatársainkkal együtt. Ha nagyobb kirándulásra nincsen alkalmunk, akkor legalább nagyobb sétákat tegyünk a környéken és ismerjük meg az állatokat, növényeket és figyeljük meg az életmódjukat. Különös figyelemmel legyünk a gyógynövényekre. Gazdagítsuk növénygyűjteményünket. Gyüjtsünk ásványokat, bogarakat. Kérjük ki szaktanárunk tanácsát.

Jj'at . és városban egyaránt ren- *■ dezzünk nyári vidám délutánokat, esetleg sportműsorral egybekötve.

A szabad ég alatt mennyivel kedélyesebben táncolhatunk, mint a füstös, zárt helyiségekben. Mindenütt találunk alkalmas helyeket az erdőszélen, az erdötisztáson, a réten, hiszen nem fontos, hogy a parkett legyen a talpunk alatt. A fiúk és leányok között sok kezdő táncos akad, akik még nem szívesen táncolnak nyilvánosság előtt. Rendezzünk táncköröket és tanuljunk meg mindannyian szépen táncolni. (~'azdag szép programot állítsunk ^ össze, olyat, hogy a résztvevők örüljenek neki és a kiránduló csoport minden tagja jól érezze magát. Mindig az érdeklődés szerint állítsuk ösz- sze a programot. Látogassunk el a történelmi nevezetességgü helyekre, üzemekbe, EFSZ-ekbe, bányákba. Előzőleg pontosan készítsük elő az útitervet, gondoskodjunk a szállásról és ellátásról.

JJa tanácsra van szükségünk, for- “ dúljunk tanárunkhoz, idősebb elvtársainkhoz és ne utolsó nap érdeklődjünk csak a turista irodalom iránt. Hazánk városairól, nevezetes helyeiről ismertetések jelentek meg, melyeket könnyen beszerezhetünk és ennek alapján előre felkészülhetünk a kirándulásra.

Ifjúsági szövetségünk a nyári * hónapokban ne „pihenten'', half /hagyottnak -L/ senki. Vasár

nem még élénkebb tevékenységet fejtsen ki az alapszervezet képezze min- ienütt a központot, ahon- lan kifutnak a szálak. A CSISZ keretén belül rendezzünk tanulmányi ki- ■ándulásokat, sportversenyeket, csónakkirándulásokat, diák-délutánokat is, ahol együtt olvasunk és előadásokat rendezünk.

Jelenleg az a gondunk, hogy elő- J készítsük bakancsunkat és minden felszerelésünket, amire a kiránduláson szükségünk lesz. Vigyünk magunkkal fényképezőgépet és jegyzetfüzetet. Ha gondatlanul dobáljuk a hátizsákba a holmit, akkor kevés dolog fér el benne és útközben előre nem látott kényelmetlenség keletkezhet: rossz súlyelosztás, vagy egy-egy kemény tárgy töri a hátat. Az a helyes, ha megvan mindennek a maga helye, tudjuk, hogy hová tettük. JTjirándulni ki ne szeretne? Hát még ha előre tudjuk, hogy milyen helyre megyünk, mit látunk majd. Milyen jó, ha előre olvasunk a történelmi nevezetességekről, annak az iskolában is jó hasznát yesszük. Fetesieges tárgyat semmiesetre se vigyünk. Mi az, ami nélkülözhetetlen? Kés, hőpalack, iránytű, vázlattérkép, tű, cérna, összecsukható alumíniumpohár, kevés faggyú vagy halzsír (esős időben a lábbeli bekenésével annak átázását és megkeményedését előzhetjük meg vele.) Elegendő zokni, zsebkendő.

J ehet válogatni, mert nagy te- hetőség van nálunk arra, hogy kisebb vagy nagyobb tanulmányútra menjünk, hiszen nem kerül sokba, mindnyájan megengedhetjük magunknak. Nem szabad, hogy valaki pénzhiány miatt visszamaradjon. Természetesen a kirándulás előtt pontosan beszéljük meg, hogy mennyi pénz áll rendelkezésünkre, és csak olyan útra menjünk, amelyre megvan a szükséges útiköltségünk.

li/J indnyájan szép nyarat szeret- nénk. Csak rajtunk múlik, hogy hasznosan töltsük el. Ha többnapos kirándulásra indulunk, és az éjszakát is szabadban töltjük, akkor meleg ruházatot, pulóvert, melegítőt, pokrócot és természetesen, ha van, sátrat is vigyünk magunkkal. Baleset bármikor érhet, ezért ne feledkezzünk meg a kötszerekről sem. Lesülés ellen úgy védekezhetünk, ha arcunkat és csupaszon maradt testrészeinket napolajjal vggy parafinotajjál bekenjük. Nagy hőségben készítsünk papírcsákót, ez is jó szolgálatot tesz.

jyagyon fontos, hogy mindnyájan -L ' megtanuljunk úszni, gondoskodóink arról, hogy csoportunkban mindenki jó úszó '.egyen. Az est leszállta után a kirándulók legádázabb ellenségei a szúnyogok. Ellenük sátor- ). 'ián vagy szabadban úgy 1 'lédekezhetűnk, hogy egy konzervdobozra, spárgá- oól vagy drótból fogantyút készítünk, a doboz alját körben kilyukasztjuk, belül parazsat, erre pedig kevésbé száraz faleveleket teszünk és ezt kezünkben forgatva, füstölőnek használjuk.

JAvatosan napozzunk. A jóból is ' ' megárt a sok. Ne üljünk órák hosszat a forró napon, hanem fokozatosan fogjunk hozzá, kenjük be testünket olajjal, nehogy a nap túlságosan kiszárítsa bőrünket és felhólyagozzon. Legyünk mindig óvatosak, ne maradjunk el a többiektől, ne keressünk egyéni utakat, hanem tartsunk mindig a többiekkel.

pionírjaink is nagyon várják a szünidőt, ki ne szeretne táborozni? Nem olyan nehéz táborozásra alkalmas helyet találni. Mielőtt tábort ütnétek, kérjetek engedélyt a helyi nemzeti bizottságtól, vagy az illetékes szervektől. Ügyeljetek a sátrak

elkészítésére, nehogy az eső befolyjon,

a szél feldöntse. A tábort lehetőleg víz mellett üssük fel. Szigorúan tartsuk be a tábori előírásokat, a tábori fegyelmet és a tisztaságot. Kössünk barátságot a közeli falvak lakóival és pionírjaival. Tartsuk tiszteletben a falvak kérelmeit, ne járjunk „tilos utakon", ne tegyünk kárt a fákban és a terményekben.

Rendszeresen jöjjenek össze a CSISZ-tagok nyáron is. A táborozásról és a kirándulásokról számoljunk be egymásnak, rendezzünk kiállításokat a gyűjtött ásványokból, növényekből és fényképekből. írjunk ki pályázatot: Ki írja meg a legszebben, a legszínesebben nyári élményeit.

Cok hasznosat végezhetünk nyá- ^ ron is. Nemcsak a saját egészségünk érdekében, hanem gondoljunk a betegekre és a gyógyszeriparra i9. Kirándulások alkalmával oontos előírások betartása melleit gyüjtsünk gyógynövényeket. Ezzel lemcsak nyers anyagot szerzünk a gyógyszeripar számára, hanem pénzt is keresünk. Utazás közben ne ugráljunk fel és te a mozgó vonatokról, ne utazzunk a vonat lépcsőjén, motor- kerékpárral és kerékpárral ne hajtsunk túlságosan gyorsan, tartsuk be a forgalmi szabályokat és előírásokat. rT,anuljtink be színdarabokat, hé- szüljünk fel táncfellépésekre, szavalatokra, állítsunk össze rövid kuliúrprogramokat, rövid tréfás jeleneteket. A kultúrműsorokból befolyt összeget is felhasználhatjuk kirándulások vagy tanulmányi kirándulások költségeinek fedezésére. Vigyünk magunkkal könyveket, könnyen vihető hangszereket, sokkal vígabban menetelünk majd ás kellemes estéket szerezhetünk társainknak.

JTtazni minden fiatal szerek™*»! s- meretlen tájakat, városokat látni, idegen emberekkel beszélgetni, — mennyi tapasztalatot meríthetünk ebből! Forduljatok a Turista nemzeti vállalathoz, vagy nagyobb vasútállomások főnökéhez és érdeklődjétek meg milyen kedvezményeket nyújt az államvasút a társasutazások alkalmával a fiataloknak.

Ifándorlással töltsd el a szünidő " egy részét, jó cipő, kényelmes ruha, vándorbot a kezedben, s többet látsz majd így, mint hogyha gyorsvonaton végigszáguldod az országot. Persze fontos, hogy a vándorcsoportban egyetértés, igazi pajtási megértés uralkodjon, és tűzön-vizén keresztül, jóban, rosszban mindig így kitartsatok. Lefekvés előtt száraz szénára, avarra terítsük a pokrócot, ha van tetejére a lepedőt. Két oldalát hajtsuk magunkra, hogy szorosan a testhez simuljon. A végét ugyancsak hajtsuk vissza. Hogy a hajtogatás szét ne hulljon, tűzzük meg háromnégy biztosító tűvel. Az ilyen hálózsákban az alvó még a hűvös éjszakákon sem fázik meg.

Vterve van minden fiatalnak, és természetes, hogy mindent nem lehet megvalósítani. Fontos, hogy az egyik tervünk jól sikerüljön.

Vachtja persze nem lehet minden- ± kinek, de csónakázni sok helyen lehet. Tanuljunk meg evezni és ne hanyagoljuk el a vizi sportokat, helyes, ha a folyómenti városokban és falvakban kezdeményezésünkre evezős klubokat szerveznek a fiatalok.

7 oológusainkról se feledkezzünk meg, gyüjtsünk bogarakat, növényeket. FI atár ózzuk meg a nap állásából hány óra van és éjjel a csillagok állásából is.

7Jva\gó kirándulócsoport ugye ^ J elegendő tanácsot adtunk ahhoz, hogy jól érezzétek magatokat a nyári szünidőben. A tanácsainkat he betartjátok, jól érzitek majd magatokat és v gan telik el az idő és egy életre szóló szép emléket hagy maid ez bennetek.