Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-12 / 19. szám
l^ß. május 12. 7 Az élet küszöbén: Az államügyész szigorú hangja a nagy ütközet előtti egyhangú dobpergésre emlékeztetett. Minden szava vág, szúr és belevésődik az ember lelkiismeretébe. És te ott állsz egy kicsit meggörnyedve, ökölbeszorított kézzel és nézel. Száz és száz bányász szeme figyel. Egyenes, őszinte szempárok, az elvtársaid szeme. Azt szeretnéd, letérői és előmeneteléről rendszeresen értesítem a szülőket. Örömmel közlöm, hogy Emil a legjobb tanulók közé tartozik és emellett sokat sportol és a kultúr tevékenységben Is kiveszi részét. Magaviseleté kifogástalan. No, lássuk csak mennyire igyekszik Emil. Tulajdonképpen alig kell hogy tanuljon. Tanítás Újból görbe estét rendeztek. A sötét éjjel nem hűtötte le a forró fejüket. Az egyik hentes kirakata csábítólag integetett. Veszel egy követ és a kirakat csörömpölve szerte-széjjjel törik és nyolc kiló szalámi a tied. Görbe este, sötét éjszaka volt. Emil a népbíróság elé kerül Ostraván. Szívét mély fájdalom hasogatja. Csalódott. A barátjában. Józsi sohase mesélt arról, hogy már néhányszor ült lopásért és most miért tagad, miért cáfol és miért vall ellene. Emil feltételes büntetéssel és nagy zűr-zavarral a lelkében, visszatér a bányába. Lehajtott fejjel, . percnyi pontossággal jelenik meg és dolgozik, mert dolgoznia kell! Csak az edzé6 nyugtatja meg, elvesztette a hitét az emberekben, a hitét saját magában. És ez rossz. Nincs visszaút A, méreg, melyet Mohler barátja oltott belé tovább is megteszi hatását. Emil él és húzza a maga igáját. Ha nem sportolna nem ‘is tudná mi történne vele. 1955 nyarán friss vér pezs- gett Kondicka Emil ereiben. Tulajdonképpen nem is történt semmi. Az az ügy a bíróságon már feledésbe merült. Januárban még rendesen munkába járt, februárban már 11 műszakot hagyott ki ^s márciusban már 30-at. A fiatal Kondicka éjjeleken át olvas, barátjától maradtak rá a könyvek. Kényelmes lett, a pohár megint csábítja. Egyre több fiatal bányász szegődik hozzá, epvre több fiatal bányász hagyja ki a műszakot. Kondickát Petr- waldba küldik, hadd küszködjenek vele azok. Ott is folytatja az ívást, a lógásokat, csak az edzésre jelenik meg pontosan, hátha a sport segít rajta. közben figyel a magyarázatra és mindent megjegyez magának. Emil új világot fedezett fel: a könyvtárat. Egymás után olvassa a klasszikusokat, az ifjúsági együttesnek is tagja, szépen szaval. A birkózók körében is kitűnik. A súlyemelőknél is elemében van, nem hagy ki egyetleí edzést sem. ■ Végre verekedhet. Túl sok ereje van. A bányászotthonban unatkozik, a szaktanulóintézetben legalább jól működött a CSISZ. Mindenfélét vállalhattak. De most miért törje ezen a fejét. Itt most sportolhat, és új barátja van. Az új barát Furcsa ember az a Mohler József. Filozófus, valamikor Prágában diákoskodott, ott valami igazságtalanság érte, — ma bányász. Egy darab rejtélyt hozott magával a bányába. Milyen szépen beszél az a fiú a halhatatlanságról, a világűrről, idéz az ófrancia költészetből és ' könyveket kölcsönöz. Emil végre barátra talált. Éjfélig böngészi a furcsa könyveket. úgy jár-kel, mintha alvajáró volna és új csillagzatokat fedezne fel. Mohler barátja sokban ad tanácsot, meghívja egy pohárkára, filozofálgatnak és kicsit könnyebb lesz a szíve. Néha több pohár is lesz belőle és reggel bizony nehezére esik a felkelés. Ugyan mit, a tárna azért nem omlik össze: a munka megvár. Vívat nihilizmus, vivat József a hű barát! Visszatérés A sport barátai meg voltak vele elégedve, csak 3rra kér- lelt.ék, hogy járjon rendesen a munkába, mert különben nagy bajok lehetnek ebből. Emil megszívlelte tanácsukat és mert megérezte, hogy valóban barátokra talált, visszanyerte hitét az életben. A bányászotthon épületében felfedeztek egy üres helyiséget és ott végezték a súlyemelés edzését. Emil vezette az edzést. Most már a többiek is hétről-hétre jobb eredményeket érnek el és edzőjüknek nagy öröme telik ebből. Kondicka 85 kg-ot emel és három kerületi rekordot kiegyenlített. A jelenlevő bányászok nem takarékoskodnak a tapssal, tulajdonképpen nem tudom kinek tapsolnak jobban, Emilnek, a sportolónak, vagy Emilnek az embernek. Ugyanis ez a kettő szorosan összefügg, Kondicka Emil adná meg erre a feleletet. Mert ha igen, akkor a súlyos lecke nem volt hiábavaló. Z. S. (Mladá Fronta) Két számla Zoli 16 éves, nem szeret az édesanyjának a háztartás körül segíteni. Egy szép nap elhatározta, hogy csak akkor segít, ha azt külön megfizetik neki. ■ Valóban, amikor a vacsorához ültek, az édesanyja tányérja mellé helyezte a következő számlát: Anyám tartozik: hatszor hoztam fát 12 korona aprófát vágtam 12 „ tejért mentem 10 mindig rendesen viselkedtem 20 54 korona Az anya szótlanul átvette a számlát. Másnap reggel Zoli a kávéscsészéje mellett, ott találta a számláját és a pénzt. Boldogan zsebébe tette, és csak akkor vette észre, hogy ott fekszik egy másik számla. Zoli tartozik: Tizenhat évig lakás és ellátás — — — semmi Tizenhat évig ruha, könyvek és más kiadások — — — semmi Ápolás betegség idején semmi Mindig jó anya voltam, semmi összesen: semmi. Slánsky Mária Szlovákia a törökök szomszédságában Az 1547-i békekötés után a török háborúk megújultak, mert habár a törököknek nem volt okuk megtámadni a szlováklakta területeket, mégis rendszeres támadásokat intéztek Szlovákia ellen. A török előnyomulást a mai Szlovákia városaiba akár béke, akár háború idején történt, — mindig heves. harcok kísérték, amelyek erősen megviselték a lakosságot. A határszélektől két-há- rom napi járásnyira sem volt biztonságban az utas és a földművelő nép rengeteget szenvedett a török rablókalandorok és a portyázó csapatok támadásaitól. A Nyitra, Vág és Duna által határolt gazdag vidék áldozatul esett a portyázó csapatok rablásának. A török fennhatóság északi határa Magyarországon Szlovákia déli vidékeit érintette, úgy hogy Szlovákia ilyenformán e- rődítménnyé vált amely előtt megállt a törökök harci előnyomulása. Szlovákia hegyei, várai, a városok és falvak, — valamint a lakosság felkészülten várta a törököket, hogy megvédje az európai kultúrát a mohamedán hódítókkal szemben. A török uralom alatt épült a felvidéki várak egész sora. 1599-ben, amikora a törökök ismét benyomultak Nyítra- megyébe, — kezd szerepelni Érsekújvár. Esztergom eleste és az a körülmény, hogy az egész dunai vonalon Komáromot kivéve egyetlenegy vár sem volt, arra indította Várday Pál érseket, hogy birtokainak védelmére a Nyitra alsó folyásánál erődítésre alkalmas helyet emeljen. Később nyilvánvaló lett, hogy nagyobb hadjárat esetén ez a vár nem lesz képes feltartóztatni a törököt, — így Miksa király a már kész Újvár mögött, — egy új és nagyobb vár építését rendelte el, amelyet a németek Neuhau- selnek, a magyarok Érsekújvárnak, a szlovákok Nővé Zámky- nak neveztek. Jóval később, de ugyancsak a török uralom korában épült Lipötvár is, amelyet I. Lipót. császár építt- tett 1665-ben, Érsekújvár elvesztése után. A vár az olasz Palma rtuova' mintájára épült, nagy jelentősége kedvezőtlen fekvésénél fogva soha sem volt. A török uralom korában a régi felvidéki várakat, — Zó- lyomot, Lévát, később Véglest és Murányi is megerősítették. Ebben az időben építi erődítményeit Selmecbánya, Besztercebánya és Korpona Egyes kolostorok is erődítményekké lettek, mint például Garam- szentbenedek. Az 1664-ik év tavaszán ismét megkezdődtek a hadműveletek és a várak elfoglalása után a fürge török csapatok feldúlták a falvakat és a lakosságot rabláncra fűzték. A XVI. XVII. században Szlovákia hosszabb-rövidebb ideig tartó kimerítő háborúk szintere volt. Az idegen hódítás akadályozta, lassította a leigázott népek továbbfejlődését, s a török hódítás fokozott mértékben eredményezte ezt. A szpá- hik rablógazdálkodása behatolt a parasztgazdaság magvába, — a jobbágy életének, gazdaságának fenntartásához, temíelő- eezköze: pótlásához szükséges termékekbe is, — és számtalan parasztot kényszerített arra, hogy lakóhelyét elhagyva, — félnomád állattenyésztésre térjen át. Az állami adók, amelyeket a szultáni tisztviselők a legkülönbözőbb járulékokkal toldottak meg, — kiszipolyozták a lakosságot. Súlyosbította mindezt a nem mohamedán lakosság lenézettsége, teljes jogi kiszolgáltatottsága. A török terjeszkedés súlyos veszélyt jelentett a megtámadott népekre, gátolta fejlődésüket, megsemmisítette civilizációjukat. Bécs felszabadítása, majd Budavár bevétele után végétért a török hódítások korszaka. Tény, hogy Európa nemzetei nagyon ritkán támogatták népeinket az ozmánok elleni évszázadokig tartó egyenlőtlen küzdelemben, — a szlovák és a magyar nép azonban mindenkor vállvetve harcolt és hősiesen megvédte a nyugat kultúráját az Európát fenyegető török hadakkal szemben (Vége) Ifjúságunk erkölcsi nevelésének néhány problémája Már hosszabb ideje élénk figyelemmel kísérem az Oj Ifjúság hasábjain a nevelés és a cs. iládi élet kérdéseiről kialakult vitát. Ehhez a vitasorozathoz szeretnék hozzájárulni egy olyan kérdés elemzésével, amely nevelésügyünk és társadalmunk szompontjából fontos és amelyről eddig — sajnos — csak elvétve esett szó. Sokat beszéltünk és írtunk már a kommunista erkölcsről, de keveset szóltunk és még kevesebbet tettünk a kommunista családi erkölcs érdekében. Az a cél vezet, hogy ennek i kérdésnek a felvetésével a r.ommunista c köles e területére is irányítsam ifjúságunk Ügyeimét. Ä szocializmus építése hazánkban nemcsal- a régi rendszer gazdasági szerkezetének a szétzúzását és az új társadalmi rendszer megteremtését jelenti, hanem jelenti az újtípusú ember formálását is. érthető okokból elvetjük tehát a burzsoá családi erkölcsöt az összes szennyével és visszáságával együtt. Elítéljük az adásvételen alapuló érdek-házasságokat, undorral szólunk a nő lealázásáról, gyűlölettel nézünk a legális és illegális prostitúcióra. 'óságunk számottevő részénél azonban a polgári családi erkölcs üzlet i jellegének a bírálata a „szabad szerelem" ideológiájához vezetett. A szerelem szabadsága azonban nem jelenti'és net” heti a szabadosságot a szerelemben, és nem jelenti a sze- xuál ösztönök gátlás nélküli kiélését. Állításomat kézzelfogható bizonyítékkal támasztja alá a házasságon kívül született gyermekek és a jelifontolt házasságok nagy száma és ugyancsak gondolkodóba ejthetnek bennünket a kórházak abortus esetei is. Érdemes elolvasnunk, mit írt Lenin a „szabad szerelemről": Az ifjúság megváltozott nemi viszonya a nemi élei kérdéseihez természetesen „elvi" állásfoglalás és állítólag az elméletre támaszkodik. Sokan forradalminak, „kommunisták- nak" nevezik állásfoglalásunkat ... 5 bár igazán nem vagyok aszkéta, az ifjúság új nemi élete — és gyakran az öregeké is — elég gyakran tisztán polgárinak, a jó polgári bordélyház vállfájának tűnik fel előttem. Mindennek a szerelem szabadságához, ahogy azt mi kommunisták értjük, semmi köze". Ha már a szerelem szabadságáról beszélünk, határozzuk meg pontosan, mit jelent ez: jelenti azt, hogy fiataljaink közé nem emel gátat a társadalmi helyzet, a vagyon, az üzlet, jelenti azt, hogy van jogunk házasságra lépni azzal, akit szeretünk. A kommunista erkölcs nem hirdet Alszenl aszkétizmust, de társadalmi szempontból és ifjúságunk testi és lelki egészsége szempontjából feltétlen fontosnak tartja a családi erkölcs normáinak szigorú betartását. Gondoljunk csak az alkotmányunk és büntetőtörvény- könyvünk családvédelmi vonatkozású paragrafusaira/ Napjainkban különösen szüksége van ifjúságunknak a testi és erkölcsi erejére: ezt az erőt pedig nem löveti, ' hanem nagy mér lékben csökkenti a nemi tobzódás. Hallgassuk csak meg, mit mond erről Lenin elvtárs: ,,A nemi élet zabolátlansága polgári jelenség: bomlási tünet. A proletariátus feltörekvő osztály. Nincs szüksége mámorra, amely e'tornpitja, vagy felélénkíti. Sem a nemi kicsapongás mámorára, sem az alkohol mámorára." Érdemes elemeznünk, milyen tényezők játszóitok közre abban, hogy ifjúságunk egy részében helytelen nézet alakult ki a nemi erkölcsre és a családra vonatkozóan. A kérdés gyökere a serdülő kor nevelési hibáira vezethető vissza. A serdülő fiatalok jelentékeny része kikerülve az iskolából, nem részesül közvetlen pozitív nevelésben. Ipari tanulóotthonaink, mühelykollek- tívák, ifjúsági szervezetek, vajmi kevés gondot fordítanak arra. hogy az ifjúság erkölcsi arculatának ezt az oldalát is formálják. Pedig jól kellene tudnunk, hogy a serdülő kor az édesapává és édesanyává fejlődés kora. Ebben az időben formálódik, alakul ki a serdülő fiatal nézete a családról, a házas életről és a nemi erkölcsről. Ez az idő a nemi felvilágosítás ideje is. Az elmondottakból láthatjuk hogy mennyire fontos lenne, hogy ezt az időt fokozottabban felhasználnánk arra, hogy a serdülőket előkészítsük a házas életre. A serdülő fiatal rendkívül fogékony a családi problémák iráni. Masában nem egyszer eltervezgeti a leendő családi életei. Fontos lenne, ha az ifjúsági szervezet, az idősebb elvlársak és a kommunisták helyes irányba terelnék ezt a tervezgetést. Fiatalságunknak tudnia kell, hogy a nyugodt, békés, harmonikus családi ételnek feliételei vannak: s ez pedig a nemi erkölcs normáinak a szigorú betartása a házasságbkn és a házasságon kívül. Teljesen helytelen az az állítás,hogy a fiatalnak ki kell magát éinie, tombolnia, mielőtt a házasságra lép, hogy aztán nyugodt legyen. Sokan ezzel ,,okolják meg“ fiatalkori duhajkodásaikat és nemi kicsapongásaikat. A duhajkodás nem nyugodtságot, hanem fáradtságot és erkölcsi kibicsaktást eredményez. A házasságra való felkészülés a testi és erkölcsi erőink koncentrálását és nem annak fecsérlését jelenti. Gyakran nemi kicsapongásra vezet a rossz környezet. Vond- Ion, társaságban, különböző munkahelyeken nem egyszer tanúja voltam az ilyen rossz társaság beszélgetésének. Mondanom sem kell, hogy a beszélgetés főtárgya leggyakrabban az említett dolgok körül mozgott. Ez a faragatlan, mosdattam beszéd sok, nagyon sok kárt okoz és szinte telki előkészítése sok fiú és lány későbbi morális katasztrófájának. Nem véletlen, hogy éppen az ilyen kollektívákban legfeslei- tebb a nemi élet. Mit tehet ebben a kérdésben az ifjúsági szervezet, az ifjúsági vezetők, az idősebb Tapasztalt kommunisták? Sokat, nagyon sokat lehet! Legfontosabb talán az, hogy magunk: ifjúsi i vezetők, felnőttek, kommunisták, hivatásos nevelők, mi mutassunk példát: A személyi példaadás a legjobb, legha.úsosabb nevelési módszer. Ez természetesen önmagában nem elég. Ifjúságunkat fel kell világosítanunk a nemi élet kérdéseiről. Tudniok kelt, hogy a nemi élet az emberek, a házas- társak köztftti legbensőbb szeretet. megbecsülés és tisztelet legtökéletesebb kifejezése. Ez a tétel nem egyeztethető össze a nemi viszony hírhedt „pohár víz elméletével". Meg kell érteniük azt is, hr-nj az egészséges család társadalmi életünk szilárd alapja. Ebben a szellemben beszéljünk azokkal a fiatal elv tusokkal, akik helytelen útra léplek. Ennek a szellemnek a jegyében szervezzük meg közös megnyi Ivánulásainkat. T ükrözze az ifjúsági szervezet élete az egészséges, életvidám szellemet. Ifjúságunknak szüksége van a szépre, a kellemesre, a vidámra: biztosítsák ifjúsági szervezeteink ezeket a jogos igényeket az erkölcsi normák keretein belül. SZABÓ IMRE, tanító ha legalább valaki kirohanna és megtörné ezt a nyomasztó ■sendet és kikiáltaná: „Hiszen ez nem lehet igaz, Kondicka Emil rendes fiú, nem tehet azért, amit tett!” Összeszorítod a szádat némán. A hallgatás szörnyű, beleegyezést jelent. így kezdődött. Becsukódott az iskola kapuja. Kifutott a rétre levegőt szívni, A zsebét melengette egy darab nyomtatott papír. Viszontlátásra Dluhovice, szülőfalum. Már egy kicsit fülledt volt itt a levegő, kevés volt a hely. Megnőttek a szárnyaink, világgá szeretnénk repülni. Most kezdünk el élni... Ügyes gyerek a fia, Kondicka úr. Jól megtermett legény, a bizonyítványa tiszta kitűnő, mit kezd vele? Az öreg munkás szive olvadozik a büszkeségtől: „Hát. esze van neki elég, oszt hadd határozzon egyedül“. És a 14 éves Emil határozott. Hogy mondja el otthon. Az apja még csak valahogy megérti. Az anyjának mindig gondterhelt az arca. mindig olyan szemrehányóan néz rá, hacsak a moziba megy. Nos, jó, próbálkozzunk meg mi is a bányászattal. * Tisztelt szülők. . Szokásommá vált, hogy a bányász szaktanulóotthon növendékei magavise
