Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-12 / 19. szám
Í956. május 12. 3 A Veiké Lúka-i szövetkezeti tagok a második ötéves terv keretén belül fellendítik az állattenyésztést és saját erejükből istállókat építenek a tehenek részére és ólakat a sertések számára. Képünkön látjuk, amint Ján Belus az EFSZ elnöke és Juraj Semo juhpásztor, — aki a szövetkezet juhnyájáról, a gyapjú- és sajttermelés emeléséről gondoskodik — éppen az istálló építésében segít. ZÖLD MEZŐKÖN — VÍG AZ ÉLET Dicsérjük a krasznóhorkai traktoristákat Meg kelt említem, hogy a krasz- nahorkai traktoros brigádközpont nagyon szép helyen van. A várból köny- nyű szerrel be lehetne dobni egy követ a brigádközpont udvarára. Éppen a reggeli sürgés-forgásban értünk oda, amikor a traktoristák a tegel- foglaltabbak a traktoraikkal. Nagyobbrészt fiatal traktorosok vannak itt, maga a brigádvezetö is az. Beszélgetés közben az eredményt kiértékelő táblára esik a figyelmük. Az áll rajta, hogy Berceli István, aki a legjobb traktorista, 103%-ra teljesítette a neki előírt tervet. Utána Emődi József következik, 100%-os tervtetjesítéssel. Érdekesnek tűnt fel, hogy Krasz- nahorkán a legjobb trakiorista miért csak 103%-ra teljesíti a tavaszi munkák tervét. A legtöbb brigádközponton bizony magasan túlszárnyalják a W0%-ot a legjobb traktoristák. De erre már Dáni Imre, a brigádvezető ad kielégítő magyarázatot, aki tavaly 1.800 korona jutalmat kapott a munkája után. A rozsnyói gépállomás is azt tartja, hogy nem a legjobbak közé tartozunk, de nem is vagyunk éppen a legrosszabbak — mondja Dáni Imre. Csakhogy aki nem ismeri a krasznahorkai határt és nem szántott a hozzánk tartozó szövetkezetekben, annak aztán fogalma sincs, mi az a szántás nálunk. Rgidául Emődi József tegnap reggel is azt mondotta, amikor szántani indult, hogyha este nyolcra nem tér vissza, akkor menjünk érte, mert biztos felfordult a traktor és agyonnyomta őt. Így van ez bizony. Minden évnek meg volt közülünk . a maga áldozata. Voltak már halálos kimenetelű szerencsétlenségek és több kisebb baleset is. — Szántás közben négy—öt embernek kell tarani a traktor elejét, nehogy a keresztbe szántó traktor leforduljon a meredek hegyoldalról. Meg aztán az ilyen helyeken a munka sem megy valami kitünően, mert a nehéz terep, szántása időveszteséggel far. Továbbá a brigádközponthoz tartozói falvakban sok a magángazdálkodó, ami szintén akadálya a tervteljesítésnek. A magángazdálkodók földjein nem lehet úgy kihasználni a gépet, mint a nagy szövetkezeti táblákon. Pedig tanulhattak volna már a magángazdálkodók abból az esetből, hogy Po- liacik Dániel, a brigádközpont agro- nómusa vezetésével a hárskúti szövetkezetben 22 mázsás gabona hek- tárhozamót értek el. Az egyéni gazdálkodók pedig a felét ha etérik. Soltész János, aki szintén a traktorával volt elfoglalva, pedig elbe- széltey hogy még tavaly ki kellett volna cserélni a traktor hűtőjét. A hűtőt nem cserélték ki, csak megjavították, bár tudták a gépállomás technikusai, hogy alkatrész hiányában nem teljes a javítás. Két hónapi használat után a hűtő újra tönkrement, de közben a rossz hűtés következtében a motorhengerfejek is tönkrementek, kikoptak. Utoljára az lett az eredmény, hogy generáljavítás alá kellett venni a traktort, aminek a költsége sokszor felülmúlta egy hűtő árát. A beszélgetés után valóban komoly eredménynek kell elismernünk a 100 és a 103%-os tervtdjesftést. Maga a brigádközpont 100%-on valamivel túltejesíti' a termelési tervet. Csak az az érdekes, hogy a rozsnyói gépállomáson miért nem értékelik helyesen a körülmények tekintetbevétele után a krasznahorkai fiatal traktoristák munkáját. Es hogyan engedhetnek meg olyan fényűzést, ijogy egy hűtőcsere miatt inkább a traktor generáljavítására vállalkoznak. B. I. Az ifjúsági munkacsapatok segítik a gúlái szövetkezetei Tavaly nyáron Rajtar elvtárs, a gútai szövetkezet agroriómusa felkereste az EFSZ elnökét, aki a CSISZ- szervezet vezetőségének is tagja. A vezetőség nézetét tolmácsolta, amikor a következőket mondta: „A takarmányalap biztosítására ifjúsági munkacsapatot kellene alakítani. Be akarunk kapcsolódni abba a versenybe, melyet a CS1SZ KB és a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal különösen a kukoricaszár sílózására vonatkozó- jlag hirdet.“ Az elnök helyeselte ezt. Az EFSZ ^vezetősége is megmondta a magáét és aztán jónak tartotta a tervet. így »megvalósult a terv és megalakultak az ifjúsági munkacsapatok. Kitűnő ^eredményeket értek el, másfél hónap lalatt 4.600 köbméter sílótakarmányt ’ készítettek. Nemcsak a sílózást végezték el, hanem a fiatalok a siló- gödröket is kiszélesítették és tisztították. Példás munkájukért a járási versenyen második helyre kerültek és 700 korona jutalomban részesültek. A vezetőséget a CSISZ határozatai és saját tapasztalataik arra serkentették, hogy ebben az évben további ifjúsági csapatokat alakítsanak. Az EFSZ vezetőségével való megállapodás után a munkacsoportok termelési terveinek és pénzügyi terveinek megtárgyalásánál a szervezet vezetőségének tagjai is jelen voltak. E«yes csoportokban négy—öt csapatot is alakítottak. Sokat beszéltek a csoport tervéről és azokról a sikerekről. melyeket az egyes növények termelésében elértek. A vezetőségen még a munkacsoportok gyűlése előtt felvetődött az a kérdés, hogy a munkacsoport keretén belül miért kell csapatokat alakítani. De erre is megadták a választ. A csapatokat azért szervezik meg, hogy a munkacsoport keretén belül könnyebben lehessen megszervezni és megosztani a munkát. A csapatok ' megszervezésének köszönhető, hogy fokozódik a szövetkezeti tagok érdeklődése a munka után. Helyes, ha a funkcionáriusok tisztában vannak a munkaszervezés kérdéseivel. A CSISZ tagsági gyűlése és az EFSZ vezetősége megállapodtak abban, hogy a csapatok vezetői túlnyomó részben a szervezet vezetőségének funkcionáriusai legyenek, ügy is mindnyájan az EFSZ-ben dolgoznak. A fiatalok elfogadták ezt a javaslatot, két mezei munkacsoportban alakítottak ifjúsági munkacsapatot, a zöldségtermelési és a gyümölcstermelő munkacsoportban. A föfeladat azonban az, hogy megfelelő munkát adjunk a csapatoknak és a CSISZ- szervezet, valamint az EFSZ vezetősége részéről a legnagyobb gondoskodásban részesüljenek. Erről sem feledkeztek meg. A termelési, valamint a pénzügyi tervek megtárgyalásánál az EFSZ évzáró gyűlésén is értékes kötelezettségvállalásokat tettek az ifjúsági munkacsapatok. így például a 6-os mezei csoport ifjúsági csapata arra kötelezte magát, hogy 20 hektár kukoricát vesz gondozásba. Ebből a felét a traktorosbrigád segítségével négyzetes módon vetik. Az istállótrágya kihordását a csapat a 6-os mezei csoportban két nappal megrövidítette. A 7-es mezei csoportban az árpa vetését 40 hektáron március 15 helyett már március 13-án befejezte. No, de ez csak a kezdet volt. A verseny bizonyára még szebb eredményeket hoz magával. Habár szép eredményeket értek el, a versenyben soha sincs úgy, hogy ne lehetne jobb. Ha a csapat keretén belül azért versengenek, hogy melyik lesz a legjobb csapat, mégsem állapodtak meg abban, hogy párosán milyen csapatok álljanak versenyben egymással. Hátra marad még a verseny kiértékelése. A gútai CSISZ tagoknak és az EFSZ vezetőségének még ezzel a kérdéssel is kell foglalkozni. Megtudtuk, hogy a csapatokban nem feledkeznek meg arról sem, hogy megszervezzék az ifjúsági sajtó olvasását. Mindamellett, hogy a CSISZ tagság-; gyűlésén megtárgyalták a CSISZ szlovákiai kongresszus eredményeit, a csapatok is sokat beszéltek erről. A fiatalok problémái túlhaladják az ifjúsági csapatok tevékenységét. Ez csak részlegfeladat. Ezért a CSISZ munkacsoportok gondoskodjanak az EFSZ alapszabályzatának betartásáról és a szervezet vezetőségével együtt gondoskodjon a kultúrtevé- kenységről, valamint a sporttevékenységről is. A gútai CSISZ szervezetről elmondhatjuk, hogy jó eredményeket értek el. A tavaszi és nyári munka idején bizonyára hozzá'árulnak majd a szövetkezetben dolgozó fiatalok kul- túrális fellenditéséhez és a sporttevékenység terén is szép eredményeket érnek el. ALOJZ BlíZNA A zselízi járás szövetkezeteiben 804 fiatal dolgozik. Az állami gazdaságokban és a gépállomáson dolgozó fiatalok száma meghaladja a 450-et. Ebből láthatjuk, hogy a járás területén sok fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, ezért a CSISZ járási vezetőségére is az a feladat hárul, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkozzon a falusi alapszervezetekkel. Ugyanúgy az eddiginél sokkal behatóbban kell foglalkozni az állami gazdaságok üzemi szervezeteivel is. Az állami gazdaságok üzemi szervezeteit és a falusi alapszervezeteket, ha tovább erősítjük, hatalmas segítséget nyújtunk ezzel a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A fiatalok már eddig is kiváló eredményeket értek el a zselízi járásban. Nagyban hozzájárultak a hektárhozamok emeléséhez és az állattenyésztés gazdaságosabbá tételéhez. A múltban csupán 12, ma viszont 40 ifjúsági munkacsapat dolgozik a mezőgazdaságban a járás területén. Voltak olyan esetek is, amikor a csapatok megalakítása nem volt komoly Célkitűzésekhez kötve. Nem vitatták meg az alapszervezet vezetőségi és tagsági gyűlésein a munkacsapatok célját és nem beszélték meg a szövetkezet vezetőségével sem. Ilyen helyen aztán nem végezhet olyan eredményes munkát a fiatalság, mint ott, ahol előre elkészített terv szerint dolgoznak. Nagysallóban például sem az alapszervezet vezetősége, sem a tagok többsége nem tudott arról, hogy ifjúsági munkacsoportot alakítottak a szövetkezetben dolgozó fiatalok. Ezért nem tudta a fiatalok többsége sem, és különösen azok, akik nem a szövetkezetben dolgoznak, hogy mi a munkacsapat hivatása. Ennek hiányában megtörtént az, hogy a szövetkezetben megalakult ifjúsági munkacsoport 350 hektár földet kapott a szövetkezettől. Megkapták a szükséges gazdasági eszközöket, szerszámokat is. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az ifjúsági munkacsoportok nem teljesíthetik küldetésüket, ezért kell inkább munkacsapatokat alakítani. A szövetkezeti alapszabályzat kimondja, hogy a szövetkezetben arányosan kell elosztani a munkaerőt, ami azt jelenti, hogy minden munkacsoportban fiatalnak és idősnek is kell lenni. Márpedig ha ifjúsági munkacsoportot alakítunk — eltekintve kivételes esetektől — akkor összeütközésbe kerülünk a szövetkezeti alapszabályzattal. Azért is helytelen az ifjúsági munkacsoportok megalakítása, mert egy munkacsoportnak több évig kell iéteznie a szövetkezetben ugyanazon a tagokkal. A fiatalok esetében pedig ez lehetetlen, hiszen katonának vonulnak be. hde- genbe kerülnek, egyszóval sok körülmény játszik közre amellett, hogy nem lehet hosszú ideig állandó az ilyen munkacsoport. Nagysallóban és az ógyallai járásban, Perbetén is ilyen okok miatt esett széjjel az ifjúsági munkacsoport. Ezért kell csak munkacsapatokat alakítani. Tehát az ifjúsági munkacsapatok kezdeményezői lettek a szövetkezetekben, az új munkamódszerek megvalósításának és a munkaversenynek. Például a vezekényi munkacsapat kezdeményezésére az idén a kukoricát és a krumplit már négyzetesen ültették. Ezenkívül kötelezettséget vállaltak a fiatalok, hogy mind a kétféle növénynél 10 mázsával emelik a hektárhozamot.. A fegyverneki. munkacsapat szintén kötelezte magát, hogy 17 hektár kukoricát és 8 hektár krumplit gondoz. A szövetkezet vezetősége minden téren segíti ezeket a fiataA vetőmagot idejében megvizsgáltam, nagyon sok olyan vetőmag akadt, amelyet ki kellett cseréltetni, mert nem volt meg a kellő csírázóképessége. Most főleg a kukorica vetőmagot ellenőrzőm. Örülök, hogy a következő hetekben kikerülök a laboratóriumból és sokat leszek friss levegőn, végigjárom a szövetkezeteket, főleg az újonnan alakult kaposkelecsényi és csicseri szövetkezeteket, ahol elvégzem a talajvizsgálatot. Pontos tervet dolgoztam ki. A laboratóriumban most betanítok egy fiatal leányt, aki a szobránci szövetkezetben lesz laboránsnő. A nagykaposi I. ifjúsági brigádközpontban a tavaszi munkák tervét 125 %-ra teljesítették, míg a nagykaposi II. ifjúsági brigádközpont csak 26 %-ra teljesítette a tervet, mert csak hernyótalpas traktoraik vannak és a rossz időjárás következtében ezeket nem használhatták fel. Az első negyedévben a legjobb traktoristák a következők voltak: Végső Lajos, 185 %-os teljesítménnyel, Kiss András, 145 %-ra teljesítette a tervet, továbbá Fekete László 121 %-os tervteljesítéssel. TÓTH JUDIT Nagykapos. A VÁGSELLYEI (magyar tannyelvű) Mezőgazda- sági1 Mesteriskola igazgatósága felhívja a zöldség- és gyümölcskertészet iránt érdeklődők figyelmét, hogy az 1956/57 iskolaévre május 31-ig lehet jelentkezni. Felvételüket kérhetik azok a 17—40 éves EFSZ- tagok és állami gazdasági dolgozók, akik a kertészeti munkában 2-3 éves gyakorlattal rendelkeznek. Az iskola tanulóotthonában az ellátás díjtalan. Közelebbi felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. Cím: Pődohosp. majstr. skola odb. záhradnicky — Sala. Végigjárom a szövetkezeteket... Eredményeink érdekében lókat, a szükséges vetőmagot és növényápolási gépeket időben biztosítják számukra, azért, hogy megmutathassák mit tudnak elérni. Meg kell még azt is említeni, hogy ahol a fiatalok eljártak a téli mező- gazdasági iskolázásokra, ott emelkedett a szaképzettségük. Damásdon is tapasztalhatjuk ezt, és Szódon, ahol a fiatalok kezdeményezésére 2 hektár előcsíráztatott krumplit ültettek. De nemcsak a CSISZ járási vezetőségének kell segíteni a fiatal mezőgazdasági dolgozókat. A gépállomás vezetősége, a traktoros brigádközpont vezetője azonkívül az agronómusok, zootechnikusok, az állami gazdaságok vezetőségei szintén olyan gondot fordítsanak a fiatal dolgozókra, hogy ők tanítóikra ismerjenek bennük. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk azt, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat és a fiatal szakembereket megfelelő módon támogatják a járási hivatalok. Ugyanezt tapasztaljuk a gazdasági szerveknél is. Például nem bízzák meg a fiatal mezőgazdasági szakembereket konkrét feladatokkal. Pedig tanulhatnának a tergenyei traktoros brigádközponttól, ahol a körzeti agronómus konkrét feladatokkal bízza meg a fiatal traktoristákat és a nehezebb problémákat is megoldják. Nem csoda tehát hogyha a tergenyei brigádközpont az elsők között van a zselízi járásban. Hasonló helyzet van még Hontfüzesgyarmaton is. Az idősebb vezetők és a fiatalabb szakemberek együttműködése tette lehetővé, hogy ezeken a helyeken túlteljesítették a siló zást és mindig _ idejében végzik el á mezőgazdasági munkákat. Több helyen a fiatalok egy része a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban dolgozik, másrésze pedig egyéb munkakört tölt be. Ilyen helyeken megmutatkozik, hogy á mező- gazdaságban dolgozó fiatalokkal kevesebbéit törődnek, az alapszervezet vezetősége elsiklik a problémáik felett, és azzal sem törődik, hogyan végzik munkájukat a szövetkezetben. Emiatt a munkacsapatok megszervezése is nehézségekbe ütközik, vagy ha már meg is szervezték, nem töitik be hivatásukat. Csatán és Barsendréden az is előfordult, hogy két-három éve dolgozott már több fiatal a szövetkezetben, de az alapszervezet vezetősége még mindig nem javasolta felvételüket a CSISZ-be, mert teljesen elkerülte a vezetőség figyelme a szövetkezetben dolgozó fiatalokat. Ez bizony összeütközik a szövetkezét alapszabályzatával is, és a CSISZ alapszabályzata sem ért ezzel egyet. Ezért az alapszervezet vezetősége törődjön a szövetkezetben dolgozó fiatalok problémáival, segítse elő munkájukat és emiatt tartsa fenn a kapcsolatokat a szövetkezet vezetőségével is. Az ifjúsági munkacsapatok sikeréről tanúskodik az is, hogy a nagypusztai állami gazdaságban három túlnyomóan fiatal leányokból álló munkacsapat van. A sertéstenyésztésnél dolgoznak és kimagasló eredményeik vannak. A fiatal kocsisok pedig 120 %-ra teljesítik a termelési tervet. Húsz hektár kukoricát vetéttek be új módszerekkel és az állami gazdaságban 250 fiatal látogatja az üzemi mezőgazdasági szakiskolát. Mindenesetre az eredményeket nemcsak kiértékelni, hanem propagálni is kell, és segíteni is kell a fiatalokat, hogy még jobb munkások váljanak belőlük. BORSICKY JÓZSEF A CSISZ nyitrai kerületi titkárságának dolgozója
