Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-12 / 19. szám
4 WJ- Ü0rfs4dL 1956. május T2. fíissfN c %ím, májím 'H(ÍáL$C£€'^JMAA* 1& ELETEBOL Ki ne hinné, hogy az emberek már jó pár száz évvel ezelőtt is olykorakor megszomjaztak. De bizony ám, kiszáradt a torkuk a nedvhiányban a nyelvük is belefehéredett. Hát ittak. Vizet, különféle borokat, mustokat. A talékonyság már akkor is nemes vonása volt az embernek és mi úton — módon — rájött, hogy az árpából kitűnő italt lehet készíteni. Főztek, kotyvasztottak is aztán. Minden, ház e9.V-egy kis sörgyár lett. Különösen a cseheknél és a bajoroknál olyan szokássá vált a sörözés, mint a spanyoloknál a vakhitüség. Amint erről meggyőződhetünk Prücsök úr XV. századba való kirándulásáról szóló könyv alapján. Hazánkban tehát a sörgyártás hagyományos örökség és egyáltalán nem csoda, hogy a világ bármely részén úgy ismerik a pilzeni sört, mint például Prágában. De más sörgyáraink is tisztes tapasztalatokkal rendelkeznek a sörgyártás dolgában. A minap meglátogattuk ezeknek egyikét a Nyugatszlovákiai Sörgyárat (Stein sörgyárat). Célunk ez volt: Megismerkedni a gyártás folyamatáról, az üzem munkásaival s nem utolsó sorban, CSrsz szervezetével. Kísérőnk egy szép, mosolygó szőke lány, Farkas Erzsébet az üzem laboratóriumának alkalmazottja volt. Felvezetett a hetedik emeletre és ott az óriási csőberendezésekre, darálógépekre mutogatva magyarázott, kissé szégyenkezve, úgyhogy bizony a hengerek tompa kattogása könnyen túl- hangzotta őt. De hamarosan belemelegedett a beszédbe, hiszen kisért ő mér az üzemben látogatókat, diákokat nem egyszer. Ebben a helyiségben darálták a malátát, ami nem más, mint kicsíráztatott 6Örárpa. A meg őrölt maláta csőberendezéseken keresztül vagy 350 hl-és edényekbe kerül. Három ilyen edény van egy helyiségben. Szép rézedények, aranyosan csillognak. Alattuk forró pára áramlik, bennük pedig láva6zerüen fortyog a maláta. A hőmérők 80 R. mutatnak. Bielik Sándor elvtárs kedvesen elbeszélget velünk, de gyakran végignéz a tartályokon, mert a sör hamar kiforr, éppen úgy, mint a tej. Majd óvatosan megnyitja az edény óriás ajtaját és komlót szór be. Pontosan tudja mikor kell ezt tenni, és menynyit. De mi is ez a komló? Kömyé- künkün csak vadkomló nő, itt-ott az utak szélén, és kevesen ismerik ezt a növényt. De Csehországban, különösen a Vltava mentén, 2atec, Mélnik körül olyan otthonos, mint teszem Csallóközben a kukorica. Ezen a tájon terem Közép-Európa legjobb komlója, és sokat szállítanak innen külföldre, ívelő, kúszó növény, magas állványokra futtatják, és gyenge zöldszínű virágját, amely külsőleg hasonlít az egerfa virágára, augusztusban szaggatják. Azután kiszárítva és összepréselve báldokban szállítják szerte a világba. A vízzel összefőzött maláta és komló levét egy nagy szobnterjedelmű vagy 20 cm mély bádogedénybe szivattyúzzák és itt hűtik. Valóságos tónak tűnik ez a kupolás helyiség, lasr- san áramlik benne a friss levegő és Jaslovsky Ferenc, a szűrőberendezéseket ellenőrzi magával sodorja az apró párakarikákat és a nyers sör illatát. Vagy 12 óra hosszat áll így a sör a hűtöedé- nyekben. ezután glicerinnel töltött csőfalazat oldalán lefolyatva az erjesztő kádakba vezérelik. Ennek az osztálynak Kompanik Frantisek a vezetője, elvezetett az óriás kádakhoz, mélyekben 345 hl. sör erjed, forrva habzódva. Ezekben a kádakban áll a sör aszerint, hány fokosat akarnak: a 7 fokos 7 napig, a 10 fokos 10 napig stb. Hogy az erjedés folyamatát fékezzék, a tartályok hűtőberendezéssel vannak körülvéve. Ha letelik a bizonyos idő, a sört egy emelettel lejjebb az úgynevezett fekvő tartályokba pumpázzák át. Ezekben a tartályokban, melyekben 25.000 hl-nyi fér el, 12 napig áll a nyers sör. Ez idő alatt kiválik a széndioxid, ami a sör pezsgését, habzását idézi elő. Ez a sör még kissé zavaros, mint ők mondják ez a sűrű sör. Van, aki ezt így szereti, azonban legtöbben elvárják, hogy a sör tiszta, átlátszó legyen, és ezért szűrőberendezéseken nyomatják át. Innen aztán egyenesen a hordókba kerül. A barna sört ugyanúgy készítik, azzal a különbséggel, hogy az árpát még a zúzás előtt kissé megpörkölik és ez adja aztán a sör barna színét. A sörgyárnak két laboratóriuma van. Az egyik a gyártás folyamatában lévő sör minőségét vizsgálja, a másik a termek tisztaságára, bacillusmentes- ségére és a sör elállóságára ügyel. Mindkettő nagyon fontos, mert rosszízű, romlásra hajlamos vagy netán egészségre káros sörnek nem szabad kikerülnie az üzembői. Tehát felelősségteljes munka, melyet a laboratóriumok dolgozói végeznek. Mert kell, hogy a sör jóízű, friss, pezsgő és habzó legyen. Szólni kellene még a CSISZ szervezetről. Mert van a sörgyárban: CSISZ elnök és helyettes és tagok és .. . De ez mind kevés. Az elnök Mohos elv- társ szerint szervezetük szezónniun- kásságot végez, ami annyit jelent, hogy télen kevésbé működnek, nyáron pedig egyáltalán nem. Már sok üzemünkben találhatunk jó CSISZ szervezetet, a sörgyár szervezete nem ezek közé tartozik. A vezetőség nem eléggé fontolja meg, hogy 38 fiatal elhanyagolásáról van szó, mert a politikai körön kívül semmilyen kör nem működik. Sőt még az is hogyan. A tervezett két csoportot egybe kellett olvasztani, mert a tagok nem jártak el a gyűlésekre. Ez szerint Bielik és Prásil csoportvezető elvtársak hibája is, de leginkább a CSISZ vezetőségé. Van azonban valami szép is ebben a szervezetben: a munka tervek, — amivel fedni akarják magukat. Közös kirándulás, színkedvelö csoport megala- ' kítását és még sok-sok szép dolgot terveznek, de elég ez? Dolgozni kell még ennek a megvalósításáért, hogy a fiatalok megszeressék a szervezetet, munkájukat és egész környezetüket és a CSISZ jó munkája révén nevelkedjenek a sö”gyár jó munkásaivá. Ez szép feladat, de nem könnyű. P. J. A CSISZ-tagok versenyre kelnek Amikor az idősebb dől- gőzök látták, hogy a CSISZ-tagok az újítók hónapjáról nemcsak fecsegnek, hanem valóban eredményeket érnek el, a következőket mondták: no, most mutassátok meg fiúk. mit tudtok. Versenyezni fogunk veletek, ki nyújt be több újítási javaslatot. Az idősebbek és fiulalok között egészséges versengés indáit meg. A funkcionáriusok köreiben ezt úgy mondták ,a CSISZ-tagok a szak- szervezeteik ellen". Arról volt szó, hogy ki nyer. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a verseny iránt a dolgozók ugyanolyan érdeklődést tanúsítanak, mint a Cortina D’Ampezzó-i eredmények iránt. Nap mint nap figyelemmel kísérték, hogy ki és hány javaslatot nyújtott be. Igaz, erre Petrman mérnök a technikai konferencián figyelmeztette a résztvevőket, hogy a fiatal javítók hónapjában, miután emelni igyekeztek a benyújtott újító javaslatok számát, sokszor egészen formálisan nyújtottak be javaslatokat. Minél nagyobb hatást igyekeztek elérni. Sok javaslatot nem dolgoztak ki keP.ő alapossággal. No, de ha csak a javaslatok jele kerül megvalósításra, akkor is szép eredményt jelent. A minősítésről van szó Anyert tapasztalatok zl alapján a CSISZ-szer- vezet továbbra is ki akarja venni részét azoknak a termelési feladatoknak elvégzésében, melyeket az üzem tűzött ki. A fiatat újítók hónapjával u CSISZ-tagok bebizonyították, hogy olyan erőt jelentenek. amellyel számítani kell. Ezen a téren még sok probléma vár megoldásra. így például a fiatal dolgozók minősítésének javítása. Erre Janiga elvtárs hívta fel a figyelmet és rámutatott arra, hogy a negyvennégy tanuió között, akik az esti iskolába jelentkeztek, csak három CSISZ-tag van. Meglepő, hogy ebbe az iskolába egyetlenegy se jelentkezett a mun- ern tartalékok szakianuió intézetének növendékei közül. Az üzemben sok olyan dolgozó van. akik jól tudnak lapátolni. Csakhogy a fokozott gépesítés mellett meg kell azt is tanulni, hogy miképpen kelt bánni a gépesítési berendezéssel. A tizenkét olvasztárt és gépészeti üzem funkcionáriusai, akik résztveltek a technikai konferencián, megerősítik, hogy a CSISZ Ko- vohuü Istebnei alapszervezetének példáját érdemes köveni. (SMENA) A felejthetett május kilencediké Vannak olyan események, melyekre mindig visszaemlékezünk, és évek múltán is frissen emlékezetünkben maradnak. Ilyen felejthetetlen nap maradt számunkra az 1945 május 9. Tizenegy év múlt ej attól az örömteljes dicső naptól és mégis úgy tűnik, mintha csak tegnap lett volna. * * * A vokovici kocsiszín előtt ott állnak Prága utolsó barikádjai. A barikádok mögött szabad az út a ruzyni repülőtérig, ahonnan a német tüzérség még állandóan tüzelt Prágára. A prágai felkelők és a szovjet katonák védelmezik a mi Prágánkat. A május 9-re virradó éjjel a prágai gyárak munkásai őrt álltak. A németek fejveszetten futottak Prágából. Megkerülik a vokovici kocsiszín barikádjait, ahonnan egyre sűrűbben támadják a fasisztákat. A barikádhoz három szovjet, katona kúszott. Támadásba fogtak az ellenség ellen. Az ellenség mintha megérezte volna, hogy a barikádokon szovjet katonák is vannak, abbahagyták a tüzelést és fejveszetten futásnak eredtek. A fasiszták még ellenálltak. Tüzérségük Ruzynból veszi tüzelés alá Prágát. Az ágyuk hirtelen elnémultak. Ez a csend különös és érthetetlen volt. De nem tartott sokáig. Prága utcái újból visszhangzanak az ágyú dörrenésektől. Szívszorongva, gondterhelten várják az emberek vajon mit hoz a mai nap. Prága utcáin végig hömpölyög a szovjet hadsereg. Leírhatatlan, hogy Prága milyen lelkesedéssel üdvözli Szép élet a . . . A katona élete a kaszárnyában olyan, mint ahogyan azt berendezi magának. Minden lehetősége megvan a katonáinknak, hogy gazdag és sokoldalú tevékenységet fejtsenek ki. A katonáknak módjukban áll tovább képezni magukat és a különböző érdekkörökben, mint az újítók körében, a mező- gazdasági, olvasó, színjátszó, ének- és tánckörben, valamint a többi érdekkörökben. Abban az egységben, ahol Kander szakaszvezetö teljesíti szolgálatát például modellező kört alkítot- tak. Képünkön azt látjuk milyen örömük telik a katonáknak abból, hogy sikerült az első modelljük. felszabadítóit. Micsoda látvány és milyen boldog, igaz valóság. A tömegek egy emberként kiáltják: vége a háborúnak. Sokan oroszul üdvözlik a szovjet katonákat. Az utcák szóién sorban állnak az embertömegek. U|at törnek a felszabadítók számára. Autókon, tankokon, kocsikon vonul a szovjet hadsereg, mintegy hatalmas folyam feltartóztathatatlanul hömpölyög. Az asszonyok, gyerekek összeölelkeznek és összecsókolódznak a katonákkal. Oj élet, új örömteli élet kezdődik. A szovjet katonák megelégedetten mosolyognak és folytatják útjukat. Győzedelmes bevonulásukat a felnőttek és gyerekek kisérik. Prága fölött eltűnik az utolsó füst- felleg, mindenki izgatott. A szovjet katonák felszabadították Prágát és végre eljött a béke, a szabadság. Kora reggel Prága utcáin kemény léptekkel menetelnek a szovjet katonák. A harcok a szovjet hadsereg hatalmas katonai szemléjévé változott, lépten- nyomon lelkesedéssel találkoznak. A szovjet hadsereg szemléjéből keletkeztek a mi katonai szemléink is, melyeket a szovjet hadsereg tiszteletére minden évben május 9-én rendezünk. Az idén Prágában gyönyörködtünk a hatalmas katonai szemlében. Népünk meggyőződik arról, hogy a szovjet hadsereg oldalán a mi hadseregünk jelen korunk szilárd védelmezőjévé növekedett. Sok prágai visszagondol majd az 1945-ös felvonulásra, arra, amikor a szovjet hadsereg vonult fel. Tankistáink büszkék alakulataikra és a hatalmas erős gépekre, melyek pontosan engedelmeskednek a vezető minden mozdulatának. Ezekkel a katonákkal, ha majd a katonai szolgálatuk után újból bekerülnek a civil életbe, a gépállomásokra, az autóikhoz, már nem fordul elő, hogy a kocsikat piszkosan hagyják. A katonáéknál tanulták meg a rendet, ahoj bizony nem vihetik be a garázsba a piszkos autót. vállukat nyomta a teher. A bizottság itt. tat kidolgozott terv szerint már február közepén kiadták az újítók számára a feladatokat, és konkréten rámutattak arra,'hogy az üzemben milyen hiányok és problémák fordulnak elő. A technikusok beszélgetéseket folytattak a munkásokkal, termelési tanácskozásokat és tízperces megbeszéléseket tartottak. Már itt is láttuk, hogy a dolgozóknak sok hasznos ötlete és javaslata van. Terv szerint az újítók szá- . mára konzultációs közponlo- , kai létesítettek. Április 23- . án a technikai konferencián r főleg ezeket a konzultációs : központokat vették bírálat alá. Ezek tulajdonképpen csak „hivatalosan" nyújtottak segítséget, de a munkásoknak ilyen■ segítségre , nincs szükségük. Ezért az egyik újító szívesebben ke- r reste fel a mérnököt, a ké- t ső esti órákban a lakásán, I mintsem hogy a konzultá- . ciós központba menjen. A CSISZ alapszervezeté• nek vezetősége viHámhír- ^ adókat, faliújságokat adott . ki és a „Kis újító" című - hetilapot szerkesztette. Elő• készítették a helyi adó ■nű- i sorát és a föhangsúlyt a •’ személyes agitációra helyez- ö ték. V'hhez a címhez egyene- J-u sen az kívánkozik, hogy hozzáfűzzük: Reméljük. hogy a többi üzem is hasonló meglepetést szerez. A CSISZ szervezetek követhetnék a CSISZ Kovohuti) Istebnei alapszervezet példáját. Mirőt van szó? A CSISi izlovákiai kongresszusa tiszteletére a CSISZ Kovohuti; Istebnei alapszervezete arrt kötelezte magát, hogy megszervezi a „fiatal újítók hó napját". Ettől a vállalko zástól sokat várlak és a, eredmények valóban megte pöek voltak. Egyettenegi hónap alatt 113 újító javas latot nyújtottak be, ez az jelenti, hogy többet, min tavaly egy egész év alatt. Az előkészületek döntöttek T ermészetesen nem vol olyan egyszerű dobi elhatározni: szervezzük me; az újítók hónapját. Nag. utat kellett megtenni, mii 72 elhatározás gondolataié a terv keresztülviteléhez ju főttünk. Sok bajjal és bősz szúsággal járt a dolog. - Sokszor már azt hitiül hogy végképp nem megy í sutba dobjuk az egész te" vet. Bár a CSISZ összüzt mi vezetőségének funkclonc riusai kellő segítséget kai lak az üzem vetetöségétij a mérnököktől és a techn kusoktól, mégis csak az /Qrvaimeglepetés
