Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-05-05 / 18. szám

1056. május 5. 7 'TÜ-ZföiéstígL Az utóbbi időben két nagy- jelentőségű esemény adott nagy lendületet tudományos életünk további helyes irányban való fejlődésének. Ez év február 22-én a párt és a kormány ha­tározatot hozott a tudomány feladatairól, mindenekelőtt a csehszlovák ipar technikai szín­vonalának emelése érdekében. Ez a határozat akkor jelent meg, amikor dolgozó népünk megkezdte a második ötéves terv feladatainak teljesítését s céljául tűzte ki, hogy orszá­gunk a lehető legrövidebb időn belül gazdaságilag s műszaki vonalon is felülmúlja a legfej­lettebb kapitalista országokat. Miért volt szükség arra, hogy a Párt Központi Bizottsága és a kormány foglalkozzék a tudo­mány kérdéseivel? Azért, mert tudományos életünk az elért nagy sikerek ellenesre nem tar­tót lépést a termelés fejlődé­sével, nem biztosította a szük­séges elméleti ismereteket a technika fejlődése számára, nem határozta meg döntő mó­don a fejlődés .további útját. A kapitalizmus nálunk arány­lag jelentős termelési alapot ha­gyott hátra, országunk a há­ború előtt is Európa egyik leg­fejlettebb ipari hatalma volt, tudományunk azonban egész- benvév-e nem ért el jelentősebb színvonalat és kevés fejlődést mutatott. Szlovákiának pl. az első köztársaság idején jófor­mán nem voltak tudományos intézményei. Nem volt itt e- gyetlen jelentősebb önálló ter­mészettudományi vagy műszaki kutatóintézet sem. A szocialista társadalmi rend­ben a tudomány nagy megbe­csülésnek örvend. Fontos tár­sadalmi szerepe van a szocia­lista társadalom építésénél, e- zért tevékenyen ki kell vennie részét a szocialista építőmunka valamennyi kérdésének sikeres megoldásában. Ez nem is le­het másképp. Szocialista tár­lehetőségekkel összehasonlítva nem fejtenek ki elég kezde­ményező tevékenységet. A hiá­nyosságok okait egyrészt ku­tatóintézeteink nem megfelelő szervezésében kell látnunk, to­vábbá abban, hogy az egyes ku­tatóintézetek tevékenysége nem volt központilag irányítva, a kutatóintézetek munkatársai gyakran kevésbé jelentős pro­blémák megoldására fordítot­ták fő figyelmüket s maga a Csehszlovák Tudományos Aka­démia sem látta el irányító és koordináló szerepét országos viszonylatban úgy, amint az kötelessége volna. Mindezekre való tekintettel szükségessé vált, hogy a párt és kormány külön határozatban szabja meg elsősorban azon tudományágak fő feladatait, a- fnelyek a legnagyobb szerepet játszanak országunk technikai színvonalának emelése s egy­úttal az ötéves terv feladatai­nak teljesítése szempontjából. A tudományos dolgozók ma­gukévá tették e határozatot. A tudomány problémáival és kon­krét feladataival foglalkozott a tudósok és kutató-dolgozók országos konferenciája is, ame­lyet Prágában ez év április 12—13-án tartottak. Több mint 1600 tudós és kutató-dolgozó gyűlt itt össze — a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia, a főiskolák, az egyes minisztériu­mok valamint az ipari üzemek kutatóintézeteinek dolgozói, hogy megvitassák a párt és kormány határozatát a tudo­mány feladatairól és konkrét célkitűzéseket fogadjanak el a tudományos és kutatómunka elmélyítése érdekében. A konferencián elhangzott beszámolók rávilágítottak a múlt hibáira és hiányosságaira s a fennálló helyzet mélyreha­tó elemzése alapján meghatá­rozták a további feladatokat. A szlovákiai tudomány problé­máiról Andrej Sirácky akadé­sadalmi rendszerünk tudomá­nyos alapokon nyugszik, tudo­mányos elvek szerint segíti építeni hazánkat. Népi kormányzatunk évente sokszázmilliós összegeket for­dít tudományos célokra. Ennek köszönhető, hogy a felszabadu­lás óta eltelt tizenegy év alatt a csehszlovák tudomány eddig nem tapasztalt sikereket ért el s egyes tudományágakban világszínvonalra emelkedett. Főleg egyes elméleti eredmé­nyek szereztek jó nevet tudo­mányunknak világviszonylatban is. Így pl. a matematika, továb­bá a polarográfia, szerves ké­mia, archeológia és az orien­talisztika terén tudósaink elől járnak. Meg kell említenünk a geológiai kutatás sikereit is, amelyek új nyersanyag-telepe­ket biztosítanak termelésünk számára. Vegyiparunk újfajta műanyagokat és műfonalakat, valamint festékeket és gyógy­szereket gyárt, gyógyszeripa­runk pedig csaknem teljes füg­getlenséget biztosít a külföld­del, szemben (a háború előtt egész gyógyszer-szükségletün­ket külföldön szereztük be). A fizikai kutatás terén megterem­tettük a feltételeket a félveze­tők technológiai kihasználására. Saját tervezésű nagyteljesít­ményű számológépeket állítot­tunk elő. Tökéletesítettük a Kaplan-turbinákat, gépiparunk nagyteljesítményű automata szerszámgépekkel dicsekedhet, így folytathatnánk tovább. Ez a néhány kiragadott pél­da is bebizonyítja, hogy az el­ért eredményekre büszkék le­hetünk s hogy tudományunk­nak és technikánknak minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy a jövőben is hasonló sikereket jegyezzen fel. Emellett azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy egyes tudományágak — főleg a műszaki tudományok — nem elégítik ki szükségleteinket s a számukra biztosított anyagi Az élet küszöbén: Egy boldogtalan lány Szerelem, kedvelem az Üj Ifjúságot, különösen az Elet küszöbén című rovatát. Sze­retném, ha én is egy kérésem­re kapnék választ önöktől. — Fiatal lány vagyok. Megismer­tem egy fiút és nagyon meg­szerettem. Nagy, tiszta szere­lem volt köziünk. Boldogan éltünk és nagy terveket szőt­tünk az új, közös jövőnkröt. Azt hittük, hogy mi vagyunk a világ legboldogabb i. emberei. Egyszer aztán ő megtánloro- dott és a sors vihara tovább sodorta tőlem. Sokáig remél­tem, hogy visszatér. Amióta ö nincs mellettem, nem tudok semminek örülni, még a mun­kámban elért eredményeknek sem. Nem tudok örülni ennek a nagyszerű jelennek, amiben élünk, és még a boldogabb jö­vőnek sem. amit építünk. Meg­térített asztalnál éhezem, né­pes társaságban egyedül érzem magam. Meghaltam a világ számára, élő halottként járok az emberek között. Elrabolta vidámságom, mosolyom és élet­kedvem. Gondoltam, hogy az „idő orvosa" majd segít, de inkább mindig égetőbb a vágy iránta. Nem bír erőt venni az ész a szív hatalmán. Ügy ér­zem, hogy csak ő született számomra. Vörösmarty szavai csengnek állandóan n fülem­ben, melyek valahogy így hang­zanak: Ö van csak egyedül szívemben képe kisér mindenütt hasztalan keresek hasonlót semmi szépség rá nem üt. Várhatok még valami kis örö­met az élettől? Lehetek én még boldog? Egy boldogtalan lány. Kérjük kedves olvasóinkat, szóljanak hozzá a levélben fel­vetett problémához. Írják meg véleményüket, tapasztalatukat szerkesztőségünknek, hogy se­gíthessünk egy fiatal lány problémájának megoldásában. A szerkesztőség. Újból néhány szó a házasságról Minden időben problémát je­lenlett az emberek számára a házasság. Mielőtt jérjhezmen- nénk, vagy megnősülnénk, alaposan meg kell fontolni lé­pésünket. Vannak, akik az! mondják: ,.a házasság lutri." mikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke számolt be. Beszámolójában elsősorban a- zcn tudományágakkal foglal­kozott, amelyeknek döntő sze­repük van a termelőerők és a népgazdaság fejlesztése szem­pontjából. E legfontosabb pro­blémák közé tartozik a vízerő­művek építése, többek között a Dunai-vízmű megvalósítása. Szlovákia geológiai átkutatásá­nak kiterjesztése és meggyor­sítása, új szén, kőolaj, földgáz, vasérc, építőanyag, magnezit, dolomit stb. telepek felkutatá­sa. Nagy figyelmet igényel tü­zelőanyag és energetikai alap biztosítása, a vegyipar továboi fejlesztése, fel kell készülnünk az atomerő ipari kihasználásá­ra is. Meg keT tennünk min­dent a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Hasonló nagy jelentőségű feladatok várnak a gépiparra, valamint a bioló­giai, orvosi és mezőgazdasági tudományokra is, amelyek döntő hódon járulhatnak hozzá műszaki színvonalunk emelésé­hez. Az ember vagy nyer, vagy ve­szít. Lépten nyomon furcsa esetekről hallunk. A minap megtörtént, hogy egy fiatalasszony egyedül ment el nászúira, mivel a férje nem kapta meg a szabadságot, ko­Az egyre gyorsabb műszáléi fejlődés megköveteli, hogy a tudomány lépést tartson a tech­nikával, sőt elméleti téren meg is előzze a mai élet szükség­leteit. A tudomány nem öncé­lú. Elsősorban a gyakorlati é- iet problémáinak megoldásával kell foglalkoznia s eredményeit a gyakorlatban kell érvényesí­tenie. Rendkívül fontos tehát; hogy a legszorosabb együttmű­ködés fejlődjék ki a tudomá­nyos dolgozók és az ipari, me­zőgazdasági üzemek dolgozói között. A tudomány csak akkor tel­jesítheti hivatását, ha elért eredményeit a gyakorlatban is alkalmazzák. A párt és kor­mány határozata ezért az e- gyik legfontosabb feladatnak tartja a tudományos eredmé­nyeknek a legszélesebb körben való állandó népszerűsítését, hogy a dolgozók megismerve azokat a mindennapi termelő- munkában gyakorlatilag is hasz­nát láthassák a tudományos dolgozók fáradozásának.-dj­Szlovákia a törökök szomszédságában jelentősége volt. Szlovákia a Habsburgok fennhatósága alatt maradt és elválasztódott a ma­gyarlakta területekből. Ennek következtében olyan helyzetbe került, hogy nemzeti jellegét megtarthatta, mert egyre ki­sebb volt a magyar befolyás. Ebben az időben növekedett a reformáció mozgalma, amely­nek hullámai mindenütt feléb­resztették a nemzeti szelle­met. Szlovákia elkülönülésének a magyar államtól tehát leg­fontosabb következménye volt a nemzeti szellem fellendülése. A magyar nemesség és a sze­gény nép egy része Szlovákiá­ban keres menedéket a törö­kök elöl. A beözönlő magyarság nagy része ezen a területen asszimilálódott. Sok írásbeli emlék és adat igazolja, hogy a magyar eredetű nemesség is elsajátította a szlovák nyelvet és szóban és írásban használ­ta azt. Szlovákia Magyarország töb­bi részeitől elválasztva, közös uralkodók uralma alatt köze­lebbi kapcsolatba került a cseh országrészekkel, A budai pasalik alapítása óta az ország fővárosa Pozsony, — amely a legfőbb hivatalok szék­helye és Magyarország kirá­lyainak koronázó városa lett. Minthogy Ferdinand és utódai, akik cseh királyok is voltak Prágában székeltek, Pozsony lett a magyar királyi helytartó székhelye is. A magyar országgyűlés Po­zsonyban és Nagyszombatban ülésezett. Az esztergomi her­cegprímás és a káptalan Nagy­szombatba költözött, amely ez­által valóságos egyházi metro­polisszá fejlődött és egyúttal tűzfészke lett mindannak a kulturális áramlatnak, amelyet ebben az időben a reformáció és a katolikusok részéről tör­ténő ellenreformáció életre kel­tett. Szlovákia tehát átvette és másfél évszázadon keresztül gyakorolta a magyar állam sze­repét. A szlováklakta területek­nek a csehekkel való szorosabb kapcsolata és ennek jelentő­sége ebben az időben főleg kulturális téren mutatkozott. A cseh nyelv és a cseh köny­vek elterjedtek Szlovákiában, így megerősödött a szlovák elem is, amely már képes volt az idegen befolyásnak ellenál- lani. Szlovákia területe földrajzi fekvésénél fogva akadályozta a törökök északi és részben nyu­gati irányban való előnyomulá­sát. A török elleni felkészült­ség következtében Szlovákiába nagyon sok idegen katonaság került és ezek természetesen kizsákmányolták a lakosságot. (Folytatjuk) moly ok miatt. A fiatalasszony nem volt hajlandó lemondani a „nászúiról", elment egyedül. De nem jött vissza egyedül. A házasságkötési utáni tizedik napon már megindították a válópert. A házassággal gyakran úgy vannak az emberek, mint *a kalitkával. A kintlevők erőnek erejével be akarnak jutni, a már bentlevök pedig ki akar­nak kerülni belőle. AU az oka a sok válásnak? Már a szólásrnondás is így figyelmeztet: „a halevéssel, a borotválkozással, és a házas­sággal ne siessünk!" Érdekes, hogy a francia királyok, már 18 éves korukban trónra lép­hettek, de csak 24 éves koruk­ban nősülhettek. Mert állítólag könnyebb egy államot kormá­nyozni, mint egu asszonyt." A készülő házasságoknál kelt, hogy a szülök is közbeszólja­nak. A szülök már jobban is­merik az embereket, jobb az ítélőképességük és több életta­pasztalattal rendelkeznek. — Gyakran láthatjuk, hogy a szü­lök valami ösztönös féltékeny­séget vagy ellenszenvet érez­nek a fiúk vagy leányok vá- lasztottja iránt. A szülök ré­széről csak az a helytelen, ha ani/a'd szempontokból ellenzik a házasságkötést. Ma azon­ban már a legtöbb szülő be­látja, hogy ezek a szempontok már nem „időszerűek“. A szü­lök ne legyenek „villámok" a házaséletben, I hanem inkább villámhárítók. Az élet útjait senki sem egyengeti előttünk, nem szór­nak virágszirmokat lábunk elé. Mi magunknak kell széppé, boldoggá tenni azt és arra kell törekedni, hogy boldogok te­gyünk. Még a sokat hangozta­tott „anyós" problémát is meg­oldhatjuk egy kis jóakarattal, egy kis figyelmességgel. BORA • • Ünnepi díszbe öltözött a főváros Ünnepi díszbe öltözött a fő­város május elsejére. Ünnepi díszt öltött az emberkoszorúval körülvett Vencel tér is. Bár az időjárás borús, az emberek kedve, hangulata felér a leg­szebb napsütéssel. Éljen május 1! Éljen a nem­zetek közötti barátság! — hal­latszik minden oldalról. A Vencel tér egyik épületé­nek ablakából nézem a felvo­nulást. Ugyanott egy csoport­ban állnak a Nemzetközi Diák- szövetség munkatársai. Irán, India, Magyarország, Japán, Brazília, Anglia ifjú fiai lelke­sen üdvözlik az ünneplő töme­get. Az Internacíonálé szivet derítő hangjára valamennyien csehül éneklik a gyönyörű him­nuszt. Mellettem egy idős néni szünet nélkül integet a felvo­nulóknak. Kedves, barátságos arcát fejkendő övezi. — Nehéz élet van mögöttem — emlékszik vissza Kollárová elvtársnö. — Takarítónő vol­tam, de már évek óta nyugdí­jat kapok Közben reszkető kézzel si­mogatja a mellettünk ugrándo­zó fekete szemű fiúcskát és egy szőke copfos kislányt. A két gyermek fehér békegalam- bot lobogtat. Kezükben a békegalamb nem­csak jelkép, hanem biztosíték is, hogy megvalósul forró kí­vánságunk — megértésben, ba­rátságban élni a világ minden népével. Besztercebányai kerület Besztercebánya, a dicső for­radalmi hagyományok 700 éves városa mintha ezen a napon megfiatalodott volna. _ Utcáin, a radványi, královai szövetkezeti tagok manifesztáltak a békéért és a szocializmusért. A szövet­kezeti tagok példásan gazdál­kodnak, több ezer liter tejjel és más élelmiszerekkel járul­nak hozzá dolgozóink jólétéhez. Az ősrégi téren menetelnek a Smrecína Üzem dolgozói, akik feladataikat 104 százalékra tel­jesítik, a Slovenka üzem mun­kásnői, a CSISZ tagok, a had­sereg, Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetségének tagjai. Milos Hrusovsky megbízott­nak, a Nemzeti Front központi Bizottsága képviselőjének ünne­pi beszéde után a dolgozók ez­rei vonultak fel rendezett so­rokban a hagyományos május elsejei menetben. Tudományos életünk úi fellendülése 1540-ben bevette Budát, ahol önálló pasalikot létesített és a magyar állam középső területét uralta. A nagy hadjáratok sorában ekkor 25 éves szünet állt be, de a végvári harcok tovább folytak és a török uralom e- gész szlovák hegyvidékig hú­zódott. Ez az újabb török tá­madás okozta az ország három részre szakadását. Habsburg Ferdinand hatal­mában maradt az ország észa­ki része, tehát Szlovákia, — amely ilyenformán átvette ' a magyar á'lam szerepét. A török benyomulásának és a budai pasalik megalapításának Szlo­vákia fejlődésére nézve külön A magyar hadsereg katasz­trofális vesztesége Mohácsnál, csak kezdete volt annak a ve­szedelemnek, amely Magyaror­szágot elérte és Szlovákia sor­sát is hosszú időre eldöntötte, Mohácsnál a magyar és a szlo­vák történelem új korszaka kezdődik. A mohácsi csatában elesett II. Lajos király és elkeseredett harc indult meg a trónért. A trónkövetelő Zápolyának egész Magyarország területén, de fő­leg Erdélyben és Szlovákiában hatalmas birtokai voltak. Zá­polya fennhatósága alá tartoz­tak a Kiskárpátok medencéjé­ben fekvő városok, — Pozsony kivételével a Nyugatszlovákiai városok, csaknem egész Tren- csén-megye, Árva, Túróc, Lip- tó, a Szepesség és Sáros nagy része. Hatalmas vagyonára és szervezett katonaságára tá­masztva tovább folytatta az ellenkirály Ferdinánddal folyó küzdelmet. 1526 nov. 11-én Podmaniczky István nyitrai püspök királlyá koronázta Zá- polyát. A két király közötti küzdelem színtere nagyobbára Szlovákia volt és világos, hogy a törökök elleni küzdelem mel­lett ezek a harcok is nagy kárt okoztak Szlovákia lakos­ságának. Legtöbbet szenvedeti Nyitra környéke. A török 1530- ban hatolt be először Nyitó vármegye területére és a Vág- völgyét is megsarcolta. János király halála után a török új­ból betört Magyarországra Slánsky Mária

Next

/
Thumbnails
Contents