Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-05-05 / 18. szám

A CSISZ SZLOVÁKIÁI KOZ PON I I BÍZOTT SAGANA K LAPJA IV. évfolyam, 18. szám. Ars 80 flllír Bratislava, 1956. május 5. DIÁKNAPOK Ezekben a napokban az ifjúság, a diákság IV. világkongresszusára készült. Nemrég tar­tották meg a szűkebb kultűrális-művészed versenyt és a főiskolákon vitákat rendeztek a Nemzetközi Diákszövetség kérdéseiről. Bra- tislavában a tanulóifjúság szorgalmasan ké­szült az I. diáknapokra, melyeket május 3—13. között tartanak meg. A diáknapok a tanuló­ifjúság gazdag hagyományaira támaszkodnak s a jövőben ezeken a napokon nagy diákün­nepségeket rendeznek. Ezek a napok a tanu­lóifjúság kultúrális és sporttevékenységének szemléje, az öröm és a fiatalok lelkesedésének szemléje. Gazdag kultúrális művészeti sport- és esz- trádműsorokon, valamint a színházelőadásokon, hangversenyeken és a szerelmi költészet est­jein Bratislavában a fiatalok és idősebbek egy­aránt kellemesen szórakozhatnak és közelebb­ről megismerkedhetnek tanulóifjúságunkkal. A diáknapok gondolata Bratislavában a fő­iskolai művészeti együttes tagjaiban született meg. A diáknapok megrendezésének élén ren­dezőbizottság áll, és gondoskodik a diáknapok előkészületeiről és menetéről. A bizottságba minden főiskola kiküldte képviselőjét. A diák­napok megrendezése a főiskolások többségénél nagy érdeklődésre és megértésre talált. Saj­nos a főiskolai tagozatok vezetősége és az osz­tályok CSISZ vezetősége részéről több funk­cionárius valószínűleg kényelmi okokból nem értett egyet az I. diáknapok megrendezésével Ez abban nyilvánult meg, hogy a Komensky- egyetemen a CSISZ szervezetei nem kezdemé­nyezték a diáknapot, hanem ellenkezőleg, aka­dályokat gördítettek a rendezés elé. Az orvosi fakultáson az ifjúsági napok mű­soráról csak a CSISZ vezetőségének az elnöke tudott, a többi orvostanhallgató nem is érte­sült erről. Ezen a fakultáson a diákkarnevál előkészületeivel kapcsolatosan is hasonló volt a helyzet. A CSISZ vezetősége a fakultáson eredetileg úgy határozott, hogy a karnevál menetben az egész fakultásról csak 15 főis­kolás vesz részt, a funkcionáriusok aktíváján azonban azt tapasztalták, hogy az érdeklődés sokkal nagyobb. Sokszor észlelhettük, hogy a funkcionáriu­sok nem hisznek a szervezet erejében. Min­denre jóelőre azt mondogatják, „nálunk az nem megy, a főiskolásokat az nem trdekli." Az a körülmény, hogy sok fakultáson, így például a Gazdasági főiskolán, a Pedagógiai főiskolán, a Technikai főiskolán és az utóbbi napokban a Komensky egyetemen is nagy lé­péssel haladtak előre az előkészületek, telje­sen megdöntik a sötétenlátó nézeteket. A diáknapok propagálásával sok jó ötletet hasz­nálnak fel, így például a propagációs csoport karnevál jelmezben terjeszti a nagyközönség körében az I. diáknapok gondolatát. A bratislavai tanulóifjúság örül az I. diák­napoknak. Hiszen ezeken a napokon a Stúr- követőkre emlékezik vissza a jelképpé vált ősrégi Dévényben. A sportolók is összemérik erejüket és felújítják a hagyományos könnyű- atlétikai versenyt az Egyetem és Technika kö­zött. A bratislavai fiatalok körükben üdvözlik a magyar főiskolásokat Budapestről. A fiata­lok Szlovákia fővárosában a legjobban a kar­neválnak örülnek, amaly majd a tetőpontját jelenti a diákünnepségeknek. Nehéz feladat va a bra+íslavai diákokra, hiszen tevékenységüket nemcsak az üzemek és szövetkezetek ifjúsága követi figyelemmel, hanem az idősebb polgárok is, akik még a múltból visszaemlékeznek a diákok különböző rendezvényeire. Ha a régebbi nemzedékek összehasonlítha­tatlanul nehezebb körülmények között gazdag kultúrális él tét élhettek, nem maradunk szé­gyenben mi sem. (Smena) ^OSc^c8CS< Milan La je iák; A Vörös Hadsereg katonáinak feliratai oda, hol látja örökké a nép, s ahonnét nem tűnnek már el soha! Jöttek a benzinszagéi kolhozisták, jöttek a munkások és együtt védték földünkön már a növő gabonát. A mesgyéinkért harcoltak e hősi katonák! Szabadságot hoztak, az életünket, jókedvet adtak, tanították az élet új dalát! Az esőtől, a naptól elmosódott felírást, letörölheti innen valaki? Nem! A győztes új világ történelmébe léptek, a szovjet néppel a győztes szavak. „Mi nyet!” — előttünk a nagy messzeségen át, — s égő fáklyaként világítanak! Takács Tibor fordítása A rombadöntött utcák dúlt sorára, s a falakra, mely százszor megrepedt, tüzes szavakkal és tüzes színekkel írták az. el nem múló szavakat: szeretetet, mely belőlük fakadt, és felírták a szent gyűlöletet. És mi is írtunk: ők fogták kezünk, írtunk füstben, vad gránátcsapkodás közt, a kerítésre, mely szemünkbe tűnt, a házak s az állami paloták falára írtuk a győztes betűket. Szívünket adtuk, amikor felírtuk jövőnk szavát. A fölszabadítok keze erős volt, a hősiesség kovácsolta így s a becsület Ök harccal írták, amit mi betűkkel, — hős volt mindegyik katona. A börtönökre írták, oszlopokra, utak mentére, folyton sokszorozva,

Next

/
Thumbnails
Contents