Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-04-21 / 16. szám

1956. április 21. 3 Köszöntjük május elsejét Az ipolyJ)éli mezőgazdasági iskola tanulói május elseje tiszteletére az alábbi kötele­zettségeket vállalták: 1. Négy ifjúsági munkacsa­patot alakítottunk és a követ­kezőképpen neveztük el: 1. Vö­rös Csillag, 2. Május 1., 3. Ok­tóber 28., 4. Béke. 2. Két hektár kukoricát ka­pálunk meg és négy hektár cukorrépát egyelünk ki. Egy hektár krumplit ültetünk el négyzetesen és ötszáz órát dolgozunk le közösen az isko­lánk parkosításánál. A munkacsapatokon belül munkaversenyt szervezünk meg hogy május elsejéig sikeresen teljesítsük kötelezettségvállalá­saink egy részét. Az ipolybéli mezőgazda- sági iskola CSISZ szer­vezetének vezetősége. Politikai neveléssel és szaktudással... Az olvasók bizonyára értesültek a 'amásdi fiatalok sílózási kezdeménye­zéséről. Ennek köszönhető, hogy egész Szlovákiában sílózási versenyt folytat­tak az alapszervezetek és a járásunk harmadik lett a versenyben a nyitrai kerületben. Most pedig azt a feladatot tűztük ki célul, hogy az ifjúsági munká­csi. tokon keresztül bevezessük a kukorica és a krumpli négyzetes ve­tésének módszerét. Azonkívül fel akar­unk lendíteni járásunkban az ipari növények, főleg a cukorrépa termesz­tését, tekintettel arra, hogy cukorgyár van a járásunkban és a talaj is megfelelő erre a célra. A fiatalok a kongresszusi kampány- —ban c c vonatkozólag szép kötele­zettségeket vállaltak. A mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok járási gyű­lésén a jelenlevő 120 fiatal síkra is szállt az új munkamódszerek beveze­téséé: t a mezőgazdaságba. Eddig a járásunkban már 12 ifjú­sági munkacsapatot alakítottak és azon dolgozunk, hogy még több le­gyen. A füzesgyarmali fiatalok elvál­lalták. hogy 50 hektár kukoricát négy­zetesen vetnek el. Tervünk az, hogy a járásunkban ötezer hektár kukori­cát vetünk el négyzetesen a fiatalok kezdeményezésével. Ezenkívül még hétszáz hektárnyi rétet és legelőt ja­vítunk meg. Eddig már 150 hektáron teljesítettük a javítási munkálatokat. Felvetődhet, az a kérdés, mi az oka annak, hogy Ilyen eredményeket érünk el. Elsősorban jó szervezési munkával biztosítjuk az alapszervezetek műkö­dését, ami magával hozza a politikai nevelést is. Különösen a politikai is­kolázás és a kulturális ténykedés megy jól a járásunkban. A politikai körök már évek óta igen jól működ­nek például Damásdon, Nagysallón, Barsendrében, Fűzesgyarmaton. Terge- nyén. A fiatalok arról is meggyőződ­nek a politikai körben, hogy milyen fontos odaadó munkát végezni a me­zőgazdaságban. Amint látjuk, a poli­tikai nevelés elősegíti a termelőmun­kát, mint a fentebbi példák mutat­ják. Így van ez a iparban is, pél­dául a központi javítóműhelyben Zse- lízen, ahol szintén szép eredményeket értek el a CSISZ lacok Szalai elv­társ, az üzemi szervezet elnökének vezetésével. A jó politikai nevelésnek és a szaktudás állandó fejlesztésének köszönhető az, hogy Nagypusztán a CSISZ-tagok állattenyésztési munka­csapatot alakítottak és a bajkai álla­mi gazdaságban Madarász elvtársnő, fiatal CSISZ-tag a borjúk hideg ne­velésének módszerénél legjobb ered­ményt ért el Szlovákiában. A CSISZ szlovákiai kongresszusa még nagyobb kedvet öntött az ifjú­ságba és megnőtt a fiatalok munka­kedve. Reméljük, hogy a tavaszi mun­kánál még nagyobb sikereket érünk el mint eddig. SEBÓ ISTVÁN, a CSISZ zselízi járási bi­zottságának titkára. TAVASSZAL A MEZŐN Későn érkezett a tavasz, de végre mégis itt van, s kezdi kibontani zöld színeit, kellemes napsütés áraszt el erdőt, mezőt, rétet. A késlekedése miatt néhány nappal később foghattunk a tavaszi mezőgazdasági munkák­hoz. A lemaradást persze most már be kell hozni, nemcsak úgy, hogy nappal minden percet kihasználunk, hanem éjjeli műszakban is dolgozunk. A fiatalok az éjjeli műszakban is kitűnő munkát végeznek és országos viszonylatban napról-napra ezer és ezer hektáron végzik el a tavaszi mun­kákat. ÉS A RÉTEKEN ... Ti/Íilyen élénk, üdítő reggel! A le- ■*■*■*■ vegeiben nincs az a keletkező- felben levő hőség, amely nyár köze­pén oly gyorsan elnyeli az éjjeli hü- vöss' maradványait. Az élet már mi/..'.enütt pezseg. Ott, a virágzó fűzfa sárga barkái fölött, ahonnan a könnyű légáramlás mézes illatot hoz felénk, szakadatlan zsongással don­gók és méhek zümmögnek. A virágba- borult erdei rét fölött egy szép fehér naratjessárga szárnyvégzödésű tavaszi hajnálpírlepke szállt át. Ennél a lep­kefajtánál igen nagy különbség van a hím és a nőstény között. A him kisebb a nősténynél: első és hálsi szárnyacskái felül fehérek, de első szárnyainak széle rikító narancssárga; az első szárnyak viszáján ezek a na­rancssárga foltok jól előtűnnek, a hátsó szárnyak fehér alapján szép olajzötd mintázat rajzolódik ki. A nős- lény nagyobb a hímnél és sokkal kes­kenyebb első szárnyainak szegélye feketés. A tavaszi vizektől kimosott sáros át közelében téli álmukból 'felébredt és félreeső búvóhelyüket elhagyott békák ugrálnak a mohos, nedves talajon. Az erdőben kétfajta béka található: a közönséges gyepi béka és a kisebb mocsári béka. Tavasszal párosával ke­resik fel a vizeket, melyekbe nagy tö­meg petét raknak. A gyepi béka va­lamivel előbb kezd hozzá a szaporo­dáshoz, mint a mocsári béka. A peték óriási mennyisége biztosítja a fai­fenntartást. Arról van ugyanis szó, hogy a semmivel sem védett béka- petét könnyen megsemmisítik a raga­dozók, vagy elpusztul a kiszáradó víz­medencében. Csak a peték , nagy töme­gekben való lerakása biztosítja a faj fenntartását. Figyeljük meg, milyen szépek tavasszal a békák. Lehet, hogy ez a kijelentés különösnek tűnik tel önök előtt és a természetbúvár lelke­sedését látják benne. De nézzék csak meg, milyen élénken és színpompá- san csillog a napon a kékesszürke bőr, milyen harmonikusan tűnik ki a hát barnás alapján. Ha ezt megfigye­lik. egyet fognak érteni velem. Most április végén, sokkal több ma­darat lehet hallani és látni, mint előbbi kirándulásainkon. Ajánlatos fel­jegyezni a különféle szárnyasok meg­jelenésének idejét. Evégböl igen hasz­nos, ha sétánkra állandó jegyzetfüze­tet viszünk magunkkal. Ebbe írjuk a madarak nevét, első megjelenésük hónapját és napját, valamint a meg­jelent mardarak számát. így tudni fogjuk a vonulás időtartamát az első madarak megjelenésétől kezdve egé­szen a vonulás befejezéséig. Irány­tűvel mindig meg lehet határozni a repülés irányát, ami biztosítja a meg­figyelés pontosságát. Igyekezzünk megállapítani, milyen új madarak jelentek meg. Hallják, milyen szépen hangzik a csak nemrégiben megjeleni kakuk ka­kukkolása? Jellegzetes hangján kívül még külsejéről is könnyű felismerni. Ennek a negyven centiméter hosszú­ságú madárnak hamuszürke a hála. alsó teste fehéres, melyen fekete, hul­lámos keresztsávok húzódnak. Kiálto­zás közben farkának tolláit szélesre tárja ki és hol felemeli, hol leengedi. A fáradhatatlanul éneklő hím rátelep­szik egy fára, és jellegzetes „u-u-u-he- he-he"-szerű hahotázásával kezdi éne­kéi. Ezután következik az ismeri „ku-ku", ami időnként sajátságos, némileg rekedt és fojtott, tompított hahotázáshoz vagy elnyújtott nyögés­hez hasonló „ho-ho-ho" kiáltás sza­kít meg. Kiáltozás közben állandóan hol az egyik, hol a másik oldalra for­golódik. Szárnyait félig kitárja, és legyözöalakúan kitárt farkát hol fel­emeli, hol leengedi. Időnként haho- tázásra hasonló kiáltással száll a nős­tényhez, néha meg elrepül erős felin­dulásában és szárnyaival sebesen dol­gozva, csaknem függőleges helyzet­ben tartja magát a levegőben. E jel- indulása ellenére is óvatos és azonnal elrepül, mihelyt embert vesz észre A lombos erdőt nagyon élénkké te­szik a szépszínű kormos légykapók. A hímek feje, háta és farka sötét­vörös, begyük és mellük hófehér, fe­kete szárnyaikat széles fehér sávok díszítik. Buzgón és lelkesen énekel­nek a rozsdafarkok, melyek könnyen felismerhetők nagyon szép színezetük alapján: az öreg hím feje kékesszür­ke, szeme körül fekete sávval, háta vörhenyesbarna, farka és alsó teste pedig vöröses-narancssárga. A rozsdafark éneke is érdekes: az élénk, vidám madárka különös módon remegleti hangját, közben jellegzetes hívogató kiáltást hallat, amely csengő dallal megszakított melodikus „fjutí- fjuít"-szerűen hangzik. A barátposzáta más szárnyasok énekeiből veit dallamokkal teszi vál­tozatossá énekét. Jól emlékszem, mennyire meghökkentem egyszer jú­lius elején, amikor fülemüle-éneket hallottam: pedig általában a fülemülék június közepén már. nem énekelne napközben. Ebben az időben a füle- mile csak esti és reggeli szürkület­kor énekel. Az énekhang után mentem és megláttam egy barátposzátát, amely renkívül pontosan és gondosan adta vissza a fülemüle-trillák bonyolult és jellegzetes futamait. U*rdei szárnyas énekeseink szemlé- je nem lenne teljes, ha nem hallgatnánk meg az erdők legjobb énenkesét — a fülemülét. Sok strófá­ból álló énekét májusban nappal is, éjjel is hallani. Ezek a szerényen dí­szített énekesek különös buzgalommal énekelnek szürkületkor és csöndes, holdas éjszakákon. A fülemüle szívesen tartózkodik ta­vakkal és patakokkal haláros erdős aljakban, alacsony erdőkben és bozó­tokban. Nem olyan egyszerű dolog meglátni az énekest, mivel aránylag ritkán telepszik szabadon levő galy- lyakra, hanem idegen szemek előtt kevéssé észrevehetően ül valahol a bokrok között. Minden fülemüle elfog­lalja ,aját fészkelési szakaszát és sze­relmi dala nemcsak tavaszi felbuzdu­lásának kifejezése, hanem egyben azt is jelzi, hogy az a hely már el van foglalva. A tojók éjjel érkeznek, a hímeknél néhány nappal későbben. A dal tehát egyidejűleg hivogatás is az északi hazába érkezett párocska felé. Erdőszélen és vágásokban, ahol sok fiatal csemete nő és csak hellyel­közzel tűnnek fel egyedülálló fák, ápri, lis végén valószínűleg találunk tövis­szúró gébicsét. A hím igen szép: hamuszürke feje, melyen élénk fekete szemkörüli sávok vannak, rozsdabar­na háta, fekete farka, és fejér, rózsa­szín árnylatú alsó teste már messzi­ről szembetűnik. Kis mérete ellenére (csak alig valamivel nagyobb a ve­rébnél) a tövisszúró gébics kisebb élő zsákmányra vadászik és nem tűr meg vadászterületén konkurrenciát. Raga­dozó hajlamai meglátszanak viszony­lag masszív, hajlott csőrének szerke­zetén is. Ez a gébics főképpen nagy rovarokra vadászik, de nem veti meg a békákat, sőt az egér- és madár­fiókákat sem. A tövisszúró gébicsnél erősebb ta nagy őrgébics, amely szintén nagyon szép madár. Háta és fejének felső része szürke, hasa tiszta fehér, szár­nyai feketék, tiszta fehér keresztsáv­val; fekete szárnyát fehér szél sze­gélyezi. Csőrétől a szeméig széles, fekete folt vonul végig. Beköszöntött a május. A madarak vonulása a legkésőbbi faft.ák megjele­nésével véget ér. Az élénkszínü s > '• garigó, a magas nyírerdök lakóin, csengő, fuvolaszerű füttyel adja tud­tál érkezését. A sárgarigó hím. színe­zete nagyon szép: feje, háta és hasa élénk aranysárga színű, bársonyos fekete szárnyakkal, melyeken féké’ csíkocskák — tükrök — villognak; farktollai feketék, hegyük sárga: A nőstény ruhája szerényebb: háta és feje olaj barnás-zöldes, hasa —szürkés sárgás árnyalatú, fehéres és sötét hosszanti foltokkal. Tavaszonként a hímek nagyon élénken kiáltoznak és parázs verekedésekbe is bocsátkoznak. Ilyenkor a különben elővigyázatos hímet, f "gyűlésének utánzásával, mesz- sziről el lehet csalogatni. A ver éli e- dós him harcrakészen odarepül a vélt vetélytárs hangjára. Amennyire szép a sárgarigó melodikus füttye, éppen annyira kellemetlen riadalom vagy hivogatás esetén a hím, mint a nős­tény elnyújtort és átható ,,kve-kee" kiáltása. ^ sárgarigóval egyidejűleg jelenik meg tavasszal az igen . szép, rozsdabarna hátú és égszínkék szár­nyú, kékes színezetű szalakóta. Ez n madár igen otthonos nálunk délen és elrepül messze nyugatra: Szmolenszk, Vjazma és Szicsovka vidékére is. Ér­dekes megfigyelni a szalakóta tava­szi életmódját. Ebben az időszakban a hímek éles ..rak-rak-rak" kiáltások­kal magasra emelkednek, majd hirte­len függőlegesen lefelé bukfenceznek, miközben élénkszínü. tollaikat csillog­tatják és hangosan kiabálnak: ,,raker- raker-raker". A szalakóták kedvelt helye az olyan öreg nyárfaliget, ahol sok az odvas fa. Sz. J. Ognyev. A komáromi fiatalokról van szó ... A jiatalok a CSISZ szlovákiai kongresszusának tiszteletére elkezdték a rétek és legelők javítását. Fontos feladatnak és égetően sürgős munkának tartják ezt a szövetkezetben és az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok. Persze az egyénileg gazdálkodók is hozzájuk csatlakoznak és eddig a rétek és legelők túlnyomó részét javítás alá vették. Ebbe a munkába a lá­nyok is bekapcsolódnak és mint a példa mutatja ünnepnapokon is dol­goznak Ezáltal hat mázsával növelik hektáronként a szénatermést, ami szlovákiai viszonylatban 170 millió literrel több tejet eredményez. Az utolsó időben sokat lehetett hallani Komáromról. A város kibontakozott a régi poros kisvárosi szürkesé­géből, és a szocialista nehézipar jelenléte nagy befo­lyással van rá. Mégis tekintsük meg a komáromi EFSZ-t s nézzük meg azt a huszonegy CSISZ tagot, akik mél­tók arra, hogy megemlítsük őket a tavaszi mezőgaz­dasági munkák alkalmával. Az itt dolgozó 21 fiatal Balog Ferenc kezdeményezé­sére komoly munkára szánta el magát. Bár mindannyian városi lakósok, nem riadnak vissza a földműveléstől és a szövetkezet munkacsoportjaiban becsületesen dolgoz­nak. Nem tekintik az ipari munka mellett alacsonyabb- rendűnek a mezőgazdasági munkát, hanem példát mu­tatnak sok fiatalnak abban, hogy hogyan segítsék a szövetkezetei a további felvirágoztatás felé. A CSISZ szlovákiai kongresszusa tiszteletére a kong­resszus harmadik napján mindannyian kivonultak a ha­tárba, nem riadva vissza az akkori hideg időjárástól és a traktorállomá.s dolgozóival együtt vetés alá készítet­ték elő a földeket. Ennek az lett az eredménye, hogy 20 hektáron a következő napokban elvégezhették a ta­vasziak vetését. A tavasziak vetését _ meggyorsították azzal, hogy éjjeli műszakban is dolgoztak és attól sem riadtak visz- sza, hogy húsvétkor is kimenjenek a földekre és bi­zony derekas munkát végeztek az ünnepek alatt. Április 8-án pedig mindannyian kivonultak a Vág- Dunamenti rétekre és rendbehozták azokat, hogy több széna jusson az állatoknak. Ezek a fiatalok nemcsak jól dolgoznak, hanem kultu­rálisan is élnek. Ezt bizonyítja az is, hogy közülük ha­tan zeneiskolába járnak és nemsokára zenekart szervez­nek. A legtöbben már büszkén viselik a Fucsik jelvényt, sokat olvasnak, tanulnak, színházba, moziba járnak. A sport sem idegen a számukra és a testedzést is a leg­komolyabb feladatuknak tartják. Milyen jó lenne, ha a komáromi járás fiataljai példát vennének tőlük. LOVÁSZ LAJOS, A CSISZ nyitrai kerület! titkár­ságának dolgozója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents