Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-31 / 13. szám

8

z.

1956. március 31Beszámoló a CSISZ szlovákiai kongresszusán

A beszámolót előadta Milán Rázus elvtárs a CSISZ SZKB első titkára

Széles mértékben fejlesszük ki a testnevelési és sporttevékenységet az ifjúság körében

Elvtársnők és elvtársak! A testnevelés és a sport a fiatal emberek természetes érdeklődési körébe tartozik. A fiatal emberek egészségesek és üdék akarnak lenni, rekordokat akarnak túlszárnyalni, bátorságukkal és ügyességükkel kitűnni. Meggyőző bizonyítéka ennek a fiúk és lányok tömeges részvétele Szlovákiából a járási és kerületi spartakiádok bemutatóin, és az I. Országos Spartakiádon, melyeken az ifjúság soraiból 141714 tornász vett részt. A spartakiád testnevelési egyesületek és testnevelési körök tömeges megalakítására és olyan tesnevelési elemek kiterjesztésére volt kezdeményező hatással, mint a szabadgyakorlatok, a szertorna, a tömeges fellépések és a honvédelmi elemeket tartalmazó testnevelési akadémiák. Sajnós, a testnevelés és sport iránti gondoskodás tartós javítására Szlovákia ifjúsága körében a spartakiád előkészületeivel kapcsolatos részvételből származó kedvező tapasztalatokat sem használták ki.

Az ifjúság testi rátermettségének ápolása iránti qyenge gondoskodás szerveink és szervezeteink munkájában még egyre általános tünet és komoly hiányosság, melyek nagy részben a ''testneveléssel kapcsolatos tanácskozásokról és határozatokról az ifjúság körében folytatott gyako-lati szervezésre még nem tértek át.

Tovább tart az az ellentmondás, hogy szövetségünk funkcionáriusai, akiknek az ifjúságot testnevelésre és sportra kell megnyerniük. maguk nem aktív sportolók. Egész nyíltan meg kell mondani, ez az oka annak, amiért számos funkcionáriusunk a testnevelés problémáiba nem avatkozik.

Ugyancsak szükségesnek tartjuk figyelmeztetni a testnevelési szervek munkájában előforduló komoly hiányosságokra, melyek a fiatal tornászok I. Országos Spartakiád utáni lelkesedését és kezdeményezését felhasználni nem voltak képesek. A testnevelési szerveknek sokkal nagyobb felelősséget kell érezniük az ifjúság körében folytatott testnevelésig tevékenységért és gondosságukat ne korlátozzák kizárólag a vezető egyesületi egységekre.

Sajnos, nem kivétel az olyan testnevelési szervezet, melyben klubfanatizmus burjánzik. A durva játékoscsábitás olyan megnyilatkozásainak, mint amilyennek a Slovan Bratislava és az Iskra Zilina vezető testnevelési egyesületek között például Pazicky futbalista esetében voltunk tanúi, testnevelési és sportmozgalmunkból határozottan el kell tűnniük.

El tudjuk képzelni, hogy a testnevelési funkcionáriusok az említett jó játékos megszerzéséért folytatott kölcsönös versengésben menynyit fáradoztak, s az ilyen tevékenységgel mennyire gyengül a figyelem, melyet a testnevelés és sport tömeges fejlesztésére kell szentelni.

Ebben az évben a CSISZ-szervezetek az ifjúság nagy kivonulását szervezik a természetbe és a természtjárást széles alapokon fejlesztik. Ehhez a testnevelési szervek és a Hadsereggel Együtműködők Szövetségének szak- és anyagi segítséget igényelhetik. A CSISZ-szervezetek saját, megtakarított pénzeszközeiből a turista-táborozások, kirándulások stb. céljára egyidejűleg különféle turisztikai és sportszükségleteket Vásároljanak.

A CSISZ-szervezetek testnevelési szervekkel folytatott együttműködése legfontosabb feladatai egyikének a fiatal oktatók kiválasztását, előkészítését és konkrét széthelyezését kell tartaniuk.

Nem kisebb figyelmet kell szentelniük sok tízezer fiatal tornász megnyerésének a járási és kerületi spartakiádokra, a szlovákiai spartakiádon és általában az alapvető testnevelésben vállalt részvételre. Hasonlóképpen az állami testnevelési szervek és az egyes sportegyesületek dolgozóinak tornászok közötti aktív és rendszeres munkáját kell kémünk.

Az idei. egyesületekben, városokban és járásokban sorra kerülő nyilvános fellépések előkészületei során a CSISZ testnevelésben folytatott munkáját erősíteni szükséges és az eddigi tapasztalatokat felhasználva el kell érni, hogy a spartakiádok az ifjúság honvédelmi felkészültségének örömteljes seregszemléi, harcos manifesztációi legyenek.

Szilárdítsuk meg az ifjúságban a honvédelemért viselt felelősség ' tudatát

A CSISZ II. kongresszusa, a CSISZ népi demokratikus államunk fegyveres erőiben folytatott munkáját és az ifjúság honvédelmi fel- készültséggel kapcsolatos nevelésének jelentőségét magasan kiemelte. .

Néphadseregünk hazánk biztonságának, szabadságának és függetlenségének védőpajzsa. Hadseregünket azért szilárdítjuk és acélozzuk, hogy a dicső szovjet hadsereg és a szocializmus tábora többi országai hadseregének oldalán az ellenséges támadás szétzúzására vasököllel bármikor készen álljon. Büszkék vagyunk, hogy hadseregünk néphadsereg, a néppel, az egész szocialista táborral összeforrt hadsereg, mert legyőzhetetlen ereje ebben van.

A fegyveres erőinkben teljesített szolgálat hazafias polgári kötelesség és minden fiatal ember számára a legnagyobb megtiszteltetés. A fegyveres erőkben működő CSISZ-szerveke- teink a CSISZ II. kongresszusának határozatai szellemében a parancsnokok és pártszervezetek számára nyújtott segítséget fokozzák, tagjaikat arra vezetik, hogy a harci és politikai felkészülésben, valamint a katonai fegyelemben példaképként álljanak, a nagy értékű harci technikáról példásan godoskodjanak, a hadművészetet elsajátítsák és a katonai eskü teljesítésében példát mutassanak. Meggyőződésünk. hogy az alakulati szervezetekből megacélozott és öntudatos CSISZ-tagok, a CSISZ legjobb tagjai és funkcionáriusai és az egész közéletben aktív dolgozói kerülnek ki.

Szervezeteinkre üzemekben, falvakon, főiskolákon az ifjúság neveléséért nagy felelősség hárul, hogy az ifjúság a hadseregben töltött szolgálatot megtisztelő polgári kötelességnek tekintse és a honvédelemért viselt felelősségét megértse. Főleg a főiskolai hallgatók, akik közül sokra az a megtiszteltetés vár, hogy néphadseregünk tisztjeivé váljanak, a harci és politikai előkészítést a legjobban sajátítsák el.

Fiúk és lányok ezrei a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége által szervezett honvédelmi sportokban kedvtelésüket találják. Ezt az érdeklődést támogassuk továbbra is és az említett szervezet munkájában vegyünk részt még hatékonyabban.

A háborúk sorsszerűén nem elkerülhetetlenek. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy éberségünket gyengítsük. Az ellenség semmiesetre sem találhat bennünket felkészületlenül. A Hadsereggel Együttműködők Szövetségében, a polgári védelem alakulataiban az atom- és vegyiharc elleni védelem módjait és módszereit sajátítjuk el. az „Egészségvédelemre és polgári védelemre készen” mozgalmat kiterjesztjük. n Ugyancsak nagy jelentőségű a tűzőrségek kertében és a Vöröskereszt csapataiban folytatott munka, ahol a hazafias szolgálat széles lehetőségeit főleg a lányok találják meg. A CSISZ-szervezetek arra hivatottak, hogy a fiúkat és lányokat üzemekből, falvakból és hivatalokból a polgári védelem alakulataiban végzett aktív munkára sokkal nagyobb mértékben nyerjék meg. A polgári védelem szerveinek címére viszont meg kell mondanunk, dolgozzanak úgy, hogy az ifjúság a polgári védelem előkészületében még nagyobb érdeklődéssel vegyen részt.

Kövessünk el mindent, hogy hazánk hadseregében és az egész ifjúság harci készenlétében és elszántságában szilárd védőbástyával rendelkezzünk.

A repülő- és tankhadsereg fölötti védnök- ségi tevékenységet szilárdítsuk és szélesebb mértékben fejlesszük, mely tevékenység a hadsereggel fennálló szilárd kötelékünk kifejezése és harci, valamint politikai előkészítésének növeléséhez hozzájárul.

VI. Fáradhatatlanul bővítsük a CSISZ sorait

és szilárdítsuk meg kapcsolatát az egész ifjúsággal

Elvtársnők és elvtársak! Az az időszak, melyért a CSISZ szlovákiai kongresszusa elé jelentésünket terjesztjük, olyan időszak volt, melyben a CSISZ a haza építésében vállalt áldozatos munkájával az egész nép további rokonszenvét nyerte el.

A második ötéves terv merész feladatai, melyeknek teljesítéséből az ifjúság jelentékeny részt vállal, a CSISZ Szlovákiában folytatott

politikai és szervezési munkájának lényeges fokozását jelenti.

Annak ellenére, hogy 1953-ban a CSISZ

Központi Bizottsága XI. plenáris ülésén a CSISZ jellegének és küldetésének kérdéseit az egész szervezetben megvilágították, még most is sok homály .és helytelen nézet fordul elő.

Vagy talán elmondhatjuk, hogy a CSISZ tömegjellegének és küldetésének kérdését már mindenütt világosan, helyesen megértették? Határozottan nem! Száz és száz olyan szervezetünk található, ahol egész hónap alatt egyetlen tagot sem vesznek fel és az illetékes szervek ezt nem veszik észre. Az ilyen szervezetekben és szervekben még egyre nem értették meg, hogy a szervezet akkor egészséges és akkor élő, ha befolyását szüntelenül kiterjeszti, sorait állandóan újabb és újabb tagokkal egészíti ki.

Még egyre nem értették meg, hogy a CSISZ küldetését sikeresen akkor teljesítheti és az egész ifjúságot csak akkor ragadhatja magával és vezetheti, ha a fiatal emberek, főleg a fiatal munkások és parasztok döntő többsége soraiban tömörül. Szövetségünk küldetését éppen azzal teljesíti, hogy az ún. nem aktív tagokról is gondoskodik, megnyeri őket a kollektívában folytatott életre és munkára, hogy számára nem lehetnek közömbösek azok a fiúk és lányok, akik megbotlanak és különböző jellembeli s egyéb fogyatékosságaik vannak.

Igen csekély figyelmet szentelünk a tényleges katonai szolgálatból visszatérő elvtársaknak. Megtartásukra és a munkába történő bekapcsolásukra gyakran nem vagyunk képesek. Sok alapszervezetben s főleg falvakon az a téves nézet uralkodik, hogy ha a lány férjhez megy vagy a fiú megnősül, akkor a CSISZ-ben dolgoznia már nem lehet. Ez a CSISZ alapszabályaival szöges ellentétben áll, melyek a tagság tartamát nemcsak huszonhat éves életkorig állapítják meg, de tagságot engedélyeznek huszanhat éven felül is, ha azt a tag kívánja. \ .

A tagsági igazolványok kicserélésének eredményei megmutatták, hogy az ifjúság körében végzett munkának, főleg a 21—26 éves ifjúság esetében, igen csekély figyelmet szentelünk. Még sok olyan tag van-, akik tagsági igazolványukat nem cserélték ki. Sok járási vezetőségünk és alapszervezetünk az ilyen tagokról könnyelműen lemond. A tagállományban az igazolványkicserélés előtt és után fennálló különbségeket a nyilvántartási rendetlenségekkel igyekszenek indokolni.

Valamennyi szervezetünk és szervünk számára e példából az a tanulság következik, ne engedjék meg. hogy bármilyen áthelyezése esetén az iránta való érdeklődés elvesszen, és a CSISZ munkájából „kiessen“.

A tagállomány szervezetben, járásban, kerületben bekövetkezett csökkenését, a nyilvántartásban fennálló rendetlenségekkel indokolni nem lehet. Helyes nyilvántartás vezetése — egyáltalán nem bürokrácia. .Éppen ellenkezőleg, a nyilvántartásban található rendetlenségeket, , a tagállomány csökkenését a tagok iránti formális, bürokratikus álláspont és nem becsülése következményének, a politikai-szervezési munkában komoly hiányosságok következményének kell tartani. Ha csak egyetlen tagot is elvesztünk, akkor a szervezet munkájának tartalmát, formáit és módszereit bíráló vizsgálatnak kell alávetnünk.

Komoly hibája a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága szerveinek is, hogy a csökkenések kimutatásában szereplő okokat idejekorán nem fedték fel és megakadályozásukra szükséges intézkedéseket népi tettek.

A CSISZ sorainak fáradhatatlan bővítése és kapcsolatának szilárdítása az egész ifjúsággal, Szlovákiában minden szervünk és alapszervezetünk számára tartós irányvonal.

Javítsuk a szervek munkáját és szilárdítsuk a CSISZ aktíváját

Az ifjúsági szövetség munkájának javítása Szlovákiában, a munka érdekessé és lebilin- cselővé tétele előfeltételezi a fölöttes szervek irányító munkája színvonalának növelését, a ha:ározatok teljesítésének ellenőrzését és szervezését.

A szervek és az egyes funkcionáriusok munkáját még gyakran a munka helytelen, bürokratikus módszerei jellemzik. A hiányosságok bírálata és a segítség gyakran megkésve érkezik és a fogyatékosságok okainak leleplezése gyakorta felületes.

Hol keressük az okokat? A mozgalomban végzett élő, alkotó munkát gyakran mindent felölelő irányvonalakkal cserélik fel. Dolgozóink még sokat üldögélnek a titkárságokon, tanácskozásokon és bizottságokban, de a szervezetekbe egész hónap alatt nem jutnak el. Még nagyban „fotografálnak“, a feladatokat „átviszik“. A funkcionáriusok egymás között _ folytatott beszélgetésekre, kölcsönös meggyőzésre és nem az ifjúság tömegei között végzett élő szervezési munkára szoktak.

Szerveinkben és apparátusainkban még sok a bürokratizmus. A bürokratizmus ilyen megnyilatkozása némely járási- vezetőség gyakorlata is a fölöttes ‘ szervek határozataival. Ahelyett, hogy az alapszervezetekben a politikai-szervezési biztosítás érdekében azonnal élénk tevékenységbe kezdenének, a határozatokat lemásolják és gyakran kiforgatott formákban az alapszervezetekre küldik.

A politikai-szervezési munka — nem a határozatok biztosítására szolgáló irányvonalak összeállítása, hanem a választott szervben történt letárgyalása után. a határozatok megvilágíts i az aktíva és az egész tagság előtt, az egész ifjúság megnyerése a határozatok teljesítésére. Ma például már nem elegendő a mezőgazdaság népgazdaságunkban elfoglalt általános jelentőségét magyarázni, nem elegendő a kukorica állattenyésztési termeléss'el kapcsolatos jelentőségét megvilágítani, de ami fő, a falusi ifjúságnak tudnunk kell megmagyarázni és ismernünk kell, hogy a kukoricát hogyan termesztik, az ifiúság részére tanáccsal kell szolgálni, segíteni kell neki. Ebben áll a járási vezetőségek nagy szervezési feladata a fölöttes szervek határozatainak teljesítésében.

Igaz az, hogy növekszik azoknak a járási vezetőségeknek száma, melyek az alapszervezetekkel fennálló kapcsolat papírformáitól eltérnek. A határozatok aktíva és tagság számára történő megvilágításánál azonban gyakran abba a hibába esünk, hogy sokat beszélünk a .feladatokról’ és keveset az életről, az ifjúság érdeklődési köreiről és szükségleteiről.

A határozatok ilyen módszerű megvilágítása nem egy tagnál vagy funkcionáriusnál azt a benyomást kelti, hogy például sátortáborokat, olvasó- 'és politikai köröket, kirándulásokat és hasonló vállalkozásokat csak azért rendezünk, mert arra a Központi Bizottság határozatot hozott és nem elsősorban azért, mert ez a fiatal emberek természetes érdeklődési köre, akik örömteljesen akarnak dolgozni, kulturáltan akarnak élni, mert az ilyen vállalkozások szervezésében sok, mindent megtanulnak.

Ugyancsak helytelen, ha egyes funkcionáriusaink az alapszervezet tagjai előtt unos- untalan azt ismétlik, hogy az ifjúságot „nevelni“ kell, de jó CSISZ-kolleklívákat, melyek minden egyén jellemének és gondolkodásmódjának formálásban segítenek, nem szerveznek.

Az ifjúság érdeklődési köreinek és vágyainak megértése megköveteli, hogy az ifjúság körében éljünk. A munka irányítására Csupán a funkciók tapasztalata nem elegendő. Ki kell egészíteni az ifjúság széles tömegeinek tapasztalataival. Járjunk többet a szervezetekbe, az ifjúság közé, tanácskozzunk az ifjúsággal, segítsük őt.

Az ifjúsággal folytatott tanácskozás azt jelenti, hogy a CSISZ tevékenység szervezésénél az ifjakat alkotó' kezdetném ezésre serkentjük.

A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a fia* tál emberek a CSISZ-ben folytatott munka fölött jogos örömet éreznek, örülnek, ha e munka kezdeményezőinek és alkotóinak érzik magukat.

S arról van szó, hogy a szövetség munkaijában alkotó módon kezdeményezőleg vá1a-‘ mennyi tag részt vegyen. S nemcsak erről. Az egész ifjúsággal az egész ifjúság számára CSISZ-vállalkozásokat kell( szervezni.

Az alapszervezetek irányításánál döntő feladattal a járási vezetőségek rendelkeznek. A legutóbbi járási konferenciák újra megmutatták, hogy az alapszervezetek irányítása és a részükre nyújtott segítség még egyre nem kielégítő. •

Az ilyen állapot okait a járási vezetőség aktívával folytatott fogyatékos munkájában kell keresni.

A járási szervezet első aktivistája a járási vezetőség tagja. A CSISZ járási vezetőséCje és egyes tagjainak jó munkája, — ez a járási szervezet sikeres munkájának fontos előfeltétele. Nincs mit csodálkozni azon, ha egyes járásokban az aktívát emberemlékezet óta építjük — míg a készséges fiatal fiúk és lányok százai csak azért állnak oldalt, mert konkrét feladatot részükre senki sem adott.

A kongresszusi küldöttek könyveket vásárolnak, együtt ebédelnek, táncolnak és szórakoznak a kongresszus befejezésének tiszteletére rendezett mulatságon.