Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-31 / 13. szám
1956. március 31. 9 Beszámoló a CSISZ szlovákiai kongresszusán A beszámolót előadta Milán Rázus elvtárs, a CSISZ SZXB első titkára Az alapszabályok érvényesítése — a szövetség akcióképességének alapja A CSISZ-szervezetek működése csak a CSISZ II. kongresszusa által elfogadott alapszabályok következetes . érvényesítése mellett lehetséges. A CSISZ alapszabályainak érvényesítése a CSISZ valamennyi szervezetének és szervének, minden funkcionáriusának és tagjának alapvető kötelessége. Nagy hiba, hogy sok szervezetünk munkáját nem az alapszabályok szerint szervezi, az alapszabályokat nem tartja be s azokat gyakran járási és kerületi vezetőségeink is. megkerülik. A legnagyobb mértékben nyilatkozik ez meg a taggyűlések lefolyásban és a tagdíjak fizetésében. Emellett sok tag a tagdíjat készségesen megfizetné, de az alapszervezetek vezetőségei a tagdíjbeszedést nem szervezik és ezzel persze a tagok számára sem teszik lehető’» ') alapvető tagsági kötelességeik teljesítését, A taggyűléseket gyakran véletlenre bízva, kellő előkészítés nélkül hívják egybe. Ennek következtében gyakran formálisak és az ifjúság égető problémáit sok esetben nem oldják meg. A taggyűléseknek olyan helynek kell lenniük, ahol a szervezet munkájáról kollektív döntésekre kerül sor. Sehol sem hiányozhat a komoly hibákat elkövető egyes funkcionáriusok, vezetőségek munkájának bíráló, és önbíráló értékelése. Arról lesz szó, érjük el. hogy a szövetség taggyűléseit minden hónapban megrendezzék és színvonaluk lényegesen emelkediék. Ha a tagok a taggyűléseken aktív formában részt vesznek, akkor az egész Csehszlovák Ifjúsági Szövetség életéhez közelebb kerülnek, jogaikat és kötelességeiket tudatosítják és a megtett határozatok teljesítéséért felelősséget éreznek. Ha-onló a helyzet szerveink munkájával kapcsolatban is, kezdve a járási és kerületi vezetőségekkel, egészen a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságáig. Határozottan ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a kollektív vezetés elve következetesen érvényesüljön, mert ettől függ a helyes döntés, > valamennyi tag aktív és alkotó részvétele a határozatok teljesítésében és ellenőrzésében, az irányító'munka" színvonalának szüntelen növelésében. Az abba vetett hit. hogy az egyes funkcionáriusok mindent megoldhatnak, h£gv a CSISZ-tagok ezreinek és tízezreinek kezdeményezését és munkáját helyettesíthetik, homokra épült. — Az egyes funkcionáriusok tévedhetetlenségébe vetett hit hibákra, a bírálat elnyomására és az egész kollektíva munkájának elhalására vezet. A személyi kultusz a tagok szervezett munkájáért viselt közös felelősségének tudatát csökkenti és olyan véleményt alakít ki, hogy a felelősség csak a funkcionáriusok ügye, arra vezet, hogy passzív módon egyénekre számítunk, ami főleg ifjúsági -szervezetünkben okoz komoly hibákat, minthogy a fiatal emberek gyümölcsöző aktivitása fejlesztésének alapvető elvét zavarja' meg! A kollektív vezetést gyakran azzal kerülik meg, hogy főleg a plenáris ülések, felülről egészen le, az alapszabályok szerint nem ül-, nek össze, előkészítésüknek sok esetben csekély figyelmet szentelnek, a bírálat és az önbírálat teljes mértékben nem érvényesül és az ülések munkájából valamennyi választott tag osztályrészét nem veszi ki. Előfordulnak olyan esetek is, amikor fontos ügyekben egyének vagy az apparátus és nem a választott szervek döntenek. A kollektív vezetés azzal is gyengül, hogy komoly kérdéseknél az elnökségek és nem a plénu- mok, a vezetőségek és nem a taggyűlések határoznak. A kollektív vezetés elvének szilárdítására és következetes betartására a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának munkájában is szükség lesz. A CSISZ kongresszusa és Központi Bizottsága határozatainak teljesítésével összefüggő kérdéseket és azokat a kérdéseket is, melyek Szlovákiában az ifjúság életéből és munkájából következő specifikus problémákból erednek, a plénumban rendszeresen oldjuk meg, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának tagjaitól követeljük meg, hogy a mozgalomban aktív formában dolgozzanak, a munka biráló'' értékelésében és a '’ollektív döntésben teljes mértékben vegyenek részt. Az apparátus legyen a szervek határozatainak hű végrehajtója, a határozatok teljesítését következetesen ellenőrizze. Szövetségünk apparátusában már sok hosszútartamú politikai iskolázást végzett elvtárs dolgozik. A szövetség káderállománya javulásának ellenére a mun- kaerőhullámzás, éspedi" főleg a CSISZ járási vezetőségein, még e^vre nagy. Szerveinknek a politikai iskolákba küldendő funkcionáriusokat felelősségteljesebben kell kiválasztaniuk. Megemlítettük, hogy a szövetség feladatainak teljesítésében a jó, harcra képes CSISZ-aktivának nagy jelentősége: van. Az aktíva nevelésének az utóbbi időszakban jelentékeny figyelmet szenteltünk. A Politikai Iskolázás tanfolyamai keretében, a múlt év május 10-től ez év március 17-ig rövidtartamü iskolázáson 1347 funkcionárius ment át. Az aktívák iskolázásának több figyelmet szenteltek a CSISZ kerületi és járási vezetőségein is. Mindez nem elegendő. Az aktíva nevelését és iskolázását tovább kell bővíteni és jobb minőségűvé tenni; # # Elvtársak és eWtársrfök! Az elmúlt időszakban szövetségünk Szlovákiában nem egy átütő sikert, nem egy győzelmet aratott. De soha, még ha bármilyen sikereink is lennének, sohasem elégedhetünk meg az elért eredményekkel, nem pihenhetünk babérainkon. A következő elvnek kellene érvényesülnie; mennél több eredményt érünk el, a hiányosságokat és Hibákat annál sávosabban kell felfednünk. Sikereink kétségkívül nagyobbak lennének, ha mindig és mindenütt következetesen ehhez az elvhez igazodnánk. Mi következik szövetségünk Szlovákiában folytatott munkájának értékeléséből a CSISZ II. kongresszusa után? Az értékelésből kitűnik, hogy ha bizonyos eredményeket el is értünk, a CSISZ II. kongresszusának határozatait még nem teljesítettük és a hiányosságokat, melyekre a második kongresszus rámutatott, még nem szüntettük meo. Ezért a CSISZ IÍ. kongresszusának határozatai működésünk számára továbbra is irányvonalat jelentenek és teljesítésére valamennyi szervünk és egész szövetségünk. nem csekély igyekezetét szükséges kifejteni. Kitüntetésünk a Köztársasági Érdemrenddel, melyet a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a CSISZ II. kongresszusán nyert el, Szlovákiában valamennyi fiatal ember számára nagy lelkesítés és kötelezettségvállalás. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és Szlovákia egész ifjúsága most, a második ötéves terv küszöbén új, nagy és merész feladatok előtt áll: 1. Hozzájárulás megtisztelő osztályrésszel népgazdaságunk fejlesztéséhez, a munkatermelékenység fokozásához, főleg az új technika és az úi módszerek tömeges elsajátításával. A képesítés szüntelen növelése és elmélyítése, a feladatok példás és lelkiismeretes teljesítése minden munkahelyen. A szocialista versenyzés fejlesztésében vállalt széles részvétellel és valamennyi belső tartalék, felfedésével hozzájárulás népgazdasági tervünk feladatainak gyorsabb, jobb minőségű és gazdaságosabb teljesítéséhez, a szocialista építés meggyorsításához, hazánk gazdasági erejének és védelmi képességének szilárdításához. 2. Az új, gyönyörű szocialista falu építéséért folytatott küzdelemben, minden fiatal erő, lendület és lelkesedés latbavetése. Járuljunk hozzá az EFSZ-ek további bátor alakításához és szüntelen szilárdításához, a hektárhozamok és az állatok hasznosságának növeléséhez, a mezőőr izdasági munka új, haladó módszereinek bevezetéséhez, a mezőgazdasági tudomány elsajátításával és felhasználásával. 3. Minden főiskolai hallgató a tanuló igyekezetének növelése a mélyreható és tartós ismeretek elsajátításában, az elmélet és gyakorlat egybekapcsolása, segítség az iskola poii- technizálásánái, az úi szocialista ember jellembeli tulajdonságainak elsajátítása. 4. A pionírok iránti gondoskodás lényeges javítása, a csapatokban és rajokban gazdag, lebilincselő és örömteljes élet kialakítása. A pionírok alkotó aktivitásának ösztönzése és tartós igyekezet további pionírlétesítmények építésével kapcsolatban. 5. Sokoldalú és gazdag tevékenység kifef- lesztése, mely valamennyi fiatal ember kívánalmait és érdeklődési köreit kielégíti, mely a fiatal embereknek lehetővé teszi, hogy politikailag és kulturálisan gyarapodjanak, egészségüket és testi rátermettségüket szilárdítsák. 6. Csehszlovák Ifjúsági Szövetségünk további fáradhatatlan szilárdítása Szlovákiában, erejének és akcióképességének fokozása, sorainak ezer és ezer taggal történő kibővítése és az egész ifjúsággal fennálló kapcsolatának szilárdítása. • * • Elvtársnők és elvtársak! Olyan időszakba lépünk, melyet világméretben a szocializmus és a béke erőinek hatalmas felsorakozása jellemez. Az SZKP XX. kongresszusa az egész emberiségnek utat világított be. Számunkra, fiatalok számára Szlovákiában nem lehet nagyobb megtiszteltetés, mintha Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a háza felvirágoztatásához hozzájárulunk, Minden munkahelyen azoknak a gondolatoknak és -céloknak győzelméről döntenek, melyekről az SZKP XX. kongresszusa határozott. Minden munkahelyen az emberiség világos holnapjáról döntenek. Ezért minden fiatal erőnket, elménket és lelkesedésünket állítsuk e világos és nemes célok szolgálatába. A testvéri cseh ifjúsággal szilárd, felbonthatatlan egységben még bátrabban előre második ötéves tervünk teljesítéséért, népi demokratikus köztársaságunk gazdasági erejének és védelmi képességének szilárdításáért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével és a dicső lenini Komszomol példája nyomán, előre a szocializmus építéséhez, a világbéke szilárdításához vezető győzelmes úton! (Viharos taps). Éljen Szlovákia fiatal nemzedéke — és egységes szervezete — a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség! (Felkiáltások: „Éljen a CSISZ“,. hosszantartó taps). Éljen szeretett tanítónk és vezérünk — Csehszlovákia Kommunista Pártja! (Felkiáltások: „Hurrá“, „Éljen a CSKP’, viharos, szűnni nem akaró taps). 4 . CSISZ szlovákiai kongresszusának harmad k napján eljött a fegyveres írok küldöttsége is, hogy idvözölje a kongresszust Jelentés a szlovákiai központi ellenőrző bizottság tevékenységéről RICHARD BOROVY ELVTARS BESZÁMOLÓJA Elvtársak, elvtársnők! A CSISZ alapszabályai értelmében a szlovákiai központi ellenőrző bizottság ellenőrzi a CSISZ gazdálkodását Szlovákiában. A CSISZ gazdálkodása hozzá tartozik a szervezet általános tevékenységéhez, mert biztosítja a politikai feladatok teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Nemzetgazdaságunk fellendülése szükségessé (eszi, hogy a CSISZ állandóan fokozza politikai tevékenységét. Ezzel nőnek a CSISZ szervek célszerű gazdálkodás iránt támasztott igények. A CSISZ SZKB azáltal, hogy bevezette a költségvetés alapján való gazdálkodást, pontos, áttekintést nyert a szervezet egész vagyonáról, a kerületi és járási vezetőségek gazdálkodásáról, felszámolt a régi kinnlevőségekkel, Szlovákiában megerősítette a szervezet gazdálkodását Ha összehasonlítjuk az 1951 és. az 1955-ös év vagyoni helyzetét, megállapítjuk, hogy a beruházás 33 %-al emelkedett, a készletek 49 %-al csökkentek, a követelések pedig 92 %-al. A CSISZ gazdálkodásában döntő jelentőségű a tagsági díjakból befolyó bevétel. A tagsági díjak pontos befizetése bizonyítékot nyújt a szervezet szilárdságáról és a CSISZ szervezetek egészséges belső életéről. A tagsági díjak fizetése egyidejűleg nagy -jelentőségű a tagságnak a CSISZ szervezethez való kapcsolata megszilárdításának szempontjából. Ezért a tagsági díj beszedését nem lehet csak a bevétel szempontjából megítélni, hanem elsősorban abból a szempontból, hogy a fiatalokat a kötelesség tudatos teljesítésére szoktatja. 1954-ig a tagsági díj fizetése a szervezet emelkedésével arányosan emelkedő irányzatot mutatott. Komoly figyelmeztetéskép megjegyezzük, hogy 1955-ben hanyatlást észleltünk, pedig a tagság száma növekedett. Ez azt jelenti, hogy a tagsági díjak beszedésének a CSISZ szervei nem szentelnek kellő figyelmet. A leggyerujébb eredményeket az eperjesi és kassai kerületek érték el, melyek a CSISZ II. kongresszusán elhangzott bírálat után sem tették meg a kellő intézkedéseket a hiányok eltávolítására. Nem várhatjuk, hogy a tagsági díjak fizetése önmagától javul. Ezt a munkát meg kell szervezni és minden tagot rendszeresen fel kell keresnünk. Sok szervezetben sajnos a tagsági díjakat nem szedik be rendszeresen, csak időről-időre. Ez a körülmény aztán a tagsági díjak utólagos kiegyenlítéséről nehézségeket idéz elő és ez gyakran komoly következményekkel jár. A tagok elveszítik a kapcsolatot a szervezettel és ez a szervezeti, munka fokozatos ellanyhulásához vezet. A CSISZ szervek feladata, hogy a CSISZ SZKB irányelvei alapján kitartóan és következetesebben javítsák a tagsági díjak fizetésének teljesítését. ' v Járási. vezetőségeink sok szervezetünknek nem szentelnek megfelelő figyelmet és ha nem egyenlítik ki a tagsági díjakat, nem tették meg a kellő intézkedéseket. Egyidejűleg kihangsúlyozzuk, hogy a CSISZ KB-nak a tagsági díjak fokozatáról szőlő irányelvei betartása mellett is lényegesen emelni lehet a bevételt. A' tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a szervek és szervezetek kezükbe veszik a tagsági díjak befizetésének ügyét, és a pénz beszedést megszervezik, lényeges javulás áll be. A CSISZ SZKB a szervezetek számára különböző segédeszközöket nyújt. Rámutatunk azonban arra, hogy ezek az eszközök főleg a brosúrák gyakran a járási vezetőségen maradnak és nem jutnak el szervezeteinkhez. A „leltár” ezen tartozékai nem válnak a járási titkárságok díszére. Egyenesen felháborító, hogy például a CSISZ tapolcsányi járási vezetőségén ez év januárjában a politikai oktatás 260 tankönyve közül még több mint 200 ott hever. Ilyen körülmények között nagy veszteséget szenvedünk és hátráltatjuk a fiatalok politikai oktatásának fellendülését. . A CSISZ SZKB kiadóvállalata a Smena 10 ifjúsági és gyermeklapot ad ki. A Pionierské Noviny, Üj Ifjúság, Mladosf, Pionír és a Smena. alacsony példányszámban jelenik meg. Ez a körülmény lényegesen befolyásolja a kiadóvállalat gazdasági eredményeit. Fontos, hogy szer-r veink és alapszerveink fokozottabb mértékben több figyelmet szenteljenek az ifjúsági és gyer- mekiapok terjesztésének. A kiadóvállalat kénytelen a legnagyobb takarékosság útján haladni és csökkenteni az önköltségeket. A kultúrvállalkozásokból és más akciókból befolyt bevételek nem érték el a tervezett ősz- szeget. Az 1955-ös évben az 19.54-es évvel szemben hanyatlást állapítottunk meg. Ez arra mutat, hogy főleg a járási vezetőségek kevés esztrád műsort, mulatságot és majálist rendeznek. A kiadások terén javult a helyzet. 1953 óta bevezették a költségvetés alapján való gazdálkodást és elértük a kerületi és járási vezetőségek gazdálkodásának ellenőrzését. A kerületi és járási vezetőségek költségvetései az egész szlovákiai költségvetés tartőzékai lettek. A szlovákiai központi bizottság ilymódon hathatós intézkedéseket foganatosíthat a megállapított hiányok eltávolítása érdekében. A kerületi és járási vezetőségek szilárdítsák meg felelősségüket a költségvetéssel szemben és következetesen gondoskodjanak arról, hogy az anyagi eszközökkel célszerűen bánjanak. Az 1955-ös év főkiadásai az 1954-es évvel szemben a következők: 1954 1955 1. Szervezeti, propagációs és agitációs kiadások 73.81 % 75.14 e/0 2. Az oktatás költségei 6.5 0/o 9.13 0/0 3. Adminisztrációs kiadások 17.44 0/0 13.32 O/o 4. Bferuházás 2.25 0/0 2.41 0/b A tömegpolitikai tevékenység és az oktatás céljaira fordított kiadások terén emelkedő irányzat mutatkozik, és az adminisztrációs kiadásai csökkennek. A szervezeti kiadások növekedéséből kitűnik a felső szervek és szervezetek közötti szorosabb kapcsolat, de ez a járási vezetőségeken még nem észlelhető. A CSISZ SZKB politikai iskoláit fel kell használni a funkcionáriusok nevelésére, egész szlovákiai viszonylatban nagyobb összeget kell fordítani az oktatás céljaira és a kerületekben a bevételek biztosításával terv szerint' ki kell szélesíteni az oktatást. A gazdálkodásban elért javulás dacára a CSISZ gazdálkodásában előfordulnak még olyan esetek, hogy kárt ejtenek a szervezet vagyonában. Így például a sze- nicai járási vezetőségen az elvtársak a motor- kerékpár versenyen olyan kerékpárt használtak, amely még csak próbajáraton volt. Nem egész 10.000 kilofnéter után generál javításra kellett a motorkerékpárt küldeni. A javításra fordított összeget a szervezet tevékenységében célszerűbben fel . lehetett volna használni. Az is előfordul, hogy a gépkocsikat olyan személyek veszik igénybe, akik nem rendelkeznek vezetői igazolvánnyal. Az olyan gépkocsi- vezetők, akiknek nincs meg a kellő szakképzettségük, komoly gazdasági károkat okoznak, megszegik az állami fegyelmet és gyakran balesetet idéznek elő. A motorkerékpárokét és az autókat szigorúan karban kell tartani és a gépek javítása terén jó példával kell előljárni, mint ahogy azt elsősorban a CSISZ funkcionáriusoktól megkívánjuk. A gazdálkodás szempontjából rendkívül fontos a könyvvitel, a nyilvántartás és a statisztika. A pontos könyvvitelt, a statisztikát és a jelentések pontos elkészítését semmiesetre se tekintsük bürokratizmusnak. Kérlelhetetlenül harcoljunk azért, hogy az összes szervben és az apparátusban megszilárduljon a felelősség, a nyilvántartás, statisztika és a pontos könyvvitel vezetéséért. Az ellenőrző bizottságoktól több következetességet és rendszerességet kívánunk. Az ellenőrző bizottságok, amelyek kollektív szervek, a megválasztott tagjai vegyék ki alaposan részüket a feladatok teljesítéséből és szükség szerint vonjanak be további aktivistákat is. Ha az alapszervezetek ellenőrjei és az ellenőrző bizottságok tagjai a CSISZ SZKB irányelvei szerint rendesen teljesítik kötelességeiket, akkor lényegesen hozzájárulnak .a CSISZ gazdálkodásának megjavításához. A CSISZ SZKB a következő időszakban a költségvetés. alapján feltétlenül javítsa a gazdálkodását, szilárdítsa meg a szervezetekben a fizetési fegyelmet, több figyelmet szenteljenek a CSISZ vagyonának, az ellenőrző bizottságoknak és az alapszervezetek ellenőriéinek. ELVTÁRSAK. ELVTÄRSNÖK! A szlovákiai központi ellenőrző bizottság nevében azt javasolom a kongresszusnak, hogy a CSISZ szervezet vagyoni kezeléséért a CSISZ SZKB vezetőségének szavazzuk meg a bizalmat és a központi ellenőrző bizottság jelentését vegyük tudomásul. \ ( \ i
