Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-31 / 13. szám

1956, március 31.----------------------------------------------------------------------------------Beszámoló a CSISZ szlovákiai kongresszusán

A beszámolót előadta Milán Rázus elvtárs a CSISZ SZKB első titkára

tek, hogy valamelyes ellátást biztosítsanak, vagy akiket az éhség és a nyomor kenyérke~ resetükben világgá űzött, ma modern üzemeinkben bonyolult gépeket és mechanizmusokat, vagy egyéb kiváló gyártmányokat állítanak elő, melyekkel csehszlovák iparunk a világ valamennyi földrészén büszkélkedik.

A legjobb dolgozók példája nyomán harcba a magas munkatermelékenységért

Az üzemekbe munkába lépő '.fiúk és lányok előtt az a feladat áll, hogy a gépeken végzett munkát a lehető legjobban és leggyorsabban elsajátítsák, az idősebb munkások és szakemberek tapasztalatait és ügyességét magukévá tegyék, a mechanizmusok bonyolultságába és a munka szervezésébe behatoljanak. CSISZ- szervezeteinknek bennük azt a vágyat és igyekezetét kell felkelteniük, hogy a lehető leggyorsabban képesített dolgozókká, jó szakemberekké váljanak, selejtek, és veszteségek nélkül dolgozzanak, az elöljáró dolgozók színvonalának elérésére törekedjenek.

Már példák is állnak előttünk. A legjobb fiatal dolgozók neveit az ifjúsági szövetség Szlovákiában történelmének lapjaira írta. Pohoiel- cová-Mlyknová Magdát, Radvanová Annát, Holly Stanislavot, Szígl Máriát, Loksa Lászlót, Sla- bej Júliust és más kiváló dolgozókat, rendjelek és kitüntetések tulajdonosait további fiúk és lányok követték, akikre egész ifjúságunk büszkeséggel tekint. Közibük tartozik Kroslá- ková Zuzapna „Az építésben elért érdemekért” kitüntetés tulajdonosa, a trencséni Viliam Si- rok.v Ruházati Üzem mestere, Pastyfiková Zu- zanna, az eperjesi Nálepka kapitányról elnevezett Ruházati üzem munkásnöje, „A kiváló munkáért“ kitüntetés tulajdonosa, Krchová Anna munkásnő Senicáról, a Munkaérdemrend tulajdonosa, Koren Jozef „Az építésben elért érdemekért” kitüntetés tulajdonosa és sok további dolgozó.

Az említettek követendő példát jelentenek abban, hogy üzemeikben elsőséget értek el, szakmájukat alaposan elsajátították és úttörő tetteket vittek véghez. Ezek fiatal emberek, akik szocialista korszakunkban növekednek. Ilyen Vdoviak Michal elvtárs a myjavai Arma- túrka üzemből, aki az első ötéves terv feladatait két év és három hónap alatt teljesítette és kötelezettséget vállalt, hogy a második ötéves terv feladatait húsz hónap alatt teljesíti. Ilyen új emberek azok a bányászok, akik a fejtés tervének teljesítéséért és túllépéséért harcolnak, munkások és , munkásnők, akik új munkamódszereket érvényesítenek, parasztok, akik a falvakon fáradhatatlanul az életet alakítják át, építési dolgozók, akik az építészetet gépesítik.

A munka magas termelékenységéért folytatott küzdelem az új szocialista ember iskolája. Hiszen a munkatermelékenység növeléséért folytatott igyekezet, az új haladó módszerek elsajátítása és érvényesítése, az akadályok leküzdésénél felmutatott szívósság, az ifjúság legmeggyőzőbb nevelése.

Az újító, a feltaláló, a sztahanovista, a technika csúcsteljesítményét jelentő gépek és mechanizmusok konstruktőrje, a szocialista versenyzés győztese — ő az ifjúság példaképe, az ifjúság hőse.

A munkatermelékenység növelésére a szocialista versenyzés nagy és döntő befolyást gyakorol. A CSISZ szervezetek az ifjúság szocialista versenyzésben vállalt részvételének növeléséhez járulnak hozzá, melyben a fiúk és lányok ezrei alkotó aktivitásukról tesznek tanúbizonyságot.

Ennek ellenére üzemeinkben nem csekély, az olyan fiatal emberek száma, akiket a szocialista .versenyzésre nem sikerült meggyőznünk és megnyernünk, is az ifjúságnak olyan része is található, mely a munkafegyelmet megszegi, selejtet termel, s melynél léhaság nyilvánul meg. Az ilyen fiatal emberek az ifjúságnak és az egész üzemnek csak szégyenére válnak. Közöttük, sajnos, nem egy helyen CSISZ-tag okát is találunk.

Nyugodjunk bele ebbe az állapotba? Határozottan nem! A szocialista versenyzésbe minden fiatal embert be kell kapcsolni és el kell érni, hogy minden munkás és munkásnő új módszerekkel dolgozzon. Üzemeinkben ezer és ezer olyan fiú és lány dolgozik, akik versenyezni akarnak, erejüket össze akarják mérni és új/ módszerek szerint akarnak dolgozni. Ügy gondoljuk, itt a legfőbb ideje, hogy nem egy üzemben szűnjék meg az ilyen beszéd: „Nálunk a szocialista versenyzés nem megy”, — hanem kezdjenek a szocialista versenyzés szervezésébe.

A CSISZ Központi Bizottságának III. ülése helyesen hangsúlyozta, hogy ^z üzemekben működő szervezeteinknek, a szocialista versenyzés szakszervezetek és az üzem vezetése általi értékelése alapján, a legjobb fiatal dolgozókat szakmájuk szerint, és a CSISZ-tag — ifjúsági kollektívákat zászlókkal és tárgyi jutalmakkal kell kitüntetni még. akkor is, ha a vállalati versenyben első helyre nem kerülnek, azonban az ifjúság körében a legjobb dolgozók. A fiatal emberek tartsák nagy megtiszteltetésnek, ha az összüzemi versenyben előkelő helyekre kerülnek és a szocialista versenyzés közvetlen hajtóerejévé válnak.

Persze, a szocialista versenyzés nemcsak kötelezettségvállalásokat, azok ünnepélyes kihirdetését és esetleg azt jelenti, hogy azokról újságok írjanak. A szocialista versenyzés azt jelenti, hogy a vállalások teljesítésére feltételeket teremtünk, a vállalásokat ellenőrizzük és teljesítjük s az adott szót betartjuk. S nemcsak ez! Szükséges, hogy a kollektívák és

az egyének kölcsönösen versenyezzenek, tapasztalataikat kicserél,iék és az erősebbek a gyengébbek számára segítséget nyújtsanak.

A szocialista versenyzésben nemcsak a mennyiségről, de a minőségről és a gazdaságosságról van szó. Egyidejűleg arról, is, hogy a gyártmányok jobbak és olcsóbbak legyenek. Követendő példa ebben a trencséni Ruházati Üzemekben dolgozó 'CSISZ-tagok, akik az ,.1000-ss akció”-ba kezdtek, melynek lényege abban áll, hogy az első választék tervét rendszeresen túllépik és a második választékot a minimumra csökkentik. Ez az akció a további üzemek egész sorára kiterjedt.

A szocialista versenyzés fejlesztésére nagy jelentőségűek a CSISZ-tag-ifjúsági kollektívák.

A CSISZ II. kongresszusa után az ifjúsági kollektívák szocialista versenyzésének fejlődésére került sor, főleg a szén- és vasércbányákban. A zászló elnyeréséért folytatott küzdelemben az ifjúsági kollektívák teljesítményeiket fokozzák és kölcsönös versengésbe az idősebb bányászokat is magukkal ragadják. Ez év februárjában a Gömöri Vasércbányákban működő tizenegy kollektíva közül a fejtés tervét tíz teljesítette és túllépte. A tervet átlagban 109 százalékra teljesítették. A Szepes- ségi Vasércbányákban kilenc kollektíva közül a tervet öt kollektíva átlagban 127.5 százalékra, magasan túllépte. Terven felül 830 tonna ércet fejtettek. Ebben a versenyben új kiváló dolgozók nőnek fel, mint például AÍberty elv társ kollektívája Zelezníkban, mely új munkamódszerrel — az érc tölcséres fejtésével — a tervteljesítésben átütő eredményeket ér el.

Köszöntjük a fiúkat és lányokat azokban a CSISZ-tag-ifjúsági kollektívákban, melyek a terv teljesítésében és túllépésében elérendő győzelemért, az új munkamódszerek tömeges elterjedéséért és az új technika felhasználásáért ' kitartóan harcolnak. Meggyőződésünk, hogy példájukat áz üzemekben további ezer és tízezer fiú és lány követi.

A fiúk és lányok által számos munkahelyen elért gyönyörű eredményekkel szöges ellentétben áll azonban a CSISZ-szervezetek gyenge tevékenysége sok fontos üzemben, főleg a gépiparban és az építészetben.

Még nem csekély az olyan szervezetek száma, melyek az ifjúság kezdeményezésének élén nem állnak. A fiatal embereknek nem igyekeznek segíteni, hogy a gyakorlatban képességeiket, alkotó erejüket érvényesítsék. így például a báni K. J. Vorosilov üzem CSISZ-szervezete, á fiatal emberek gyenge kereseteinek okait nem oldja meg, a munka jobb szervezéséért, a képesítés szerinti helyes munkabesorolásért nem harcol, az ifjúság tervteljesítésben felmerülő legnagyobb akadályokat is leküzdeni képes harcos kollektíváit nem alakítja ki, s az ifjúság érdekköréről, a munkán kívüli időben nem gondoskodik. A vezetőségek ezeken a helyeken gyengén, a fiatal emberek problémáinak mélyrehatóbb ismerete nélkül dolgoznak. Ezért nem segíthetnek hatékonyan a hiányosságok megszűntetésénél sem. A báni K. J. Vorosilov üzem CSISZ-szervezete passzív maradt akkor is, amikor az üzemi munkaiskolában egyetlen fiatal ember sem tanult és az üzem vezető dolgozói az üzemi iskola mégszűntetését vették tervbe.

Miért, gyengék a CSISZ-szervezetek eredményei az építészetben? Azért, mert az építkezéseken a politikai munkát elhanyagolták, mert járási és kerületi vezetőségeink és a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága is munkájuknak kellő figyelmet nem szenteltek. Sok építkezésen és az építkezési igazgatóságok többségén, a CSISZ-szervezeteket mind ez ideig nem alakították meg. Az építészetben működő szervezetek gyengeségét bizonyítja az a tény, hogy a kassai Felszíni Építkezési Vállalatnál ez év januárjában több mint ezer fiatal ember dolgozott, de közülük CSISZ-tag mindössze hetven volt.

Hasonló a helyzet a helyi gazdálkodásban is, ahol CSISZ-szervezeteket csak némely nagyobb vállalatnál találunk.

Meggyőződésünk, hogy a CSISZ-tagok és az ifjúság az építészetben, a helyi gazdálkodásban és mindenütt, ahol még CSISZ-szervezeteket nem alakítottak, kezdeményezéssel válaszolnak és a CSISZ-szervek segítségével jó szervezeteket építenek ki, melyek az egész ifjúságot üzemeik és építkezéseik sikereiért merész tettekre vezetik.

Hiszen a fiatal épitőmunkások áldozatos és lelkes munkájának már nem egy példájával rendelkezünk, melyeket sajnos szerveink figyelembe nem vesznek és' tapasztalataik érvényesítését az egyéb építkezéseken dolgozó ifjúság körében vétkesen elhanyagolják.

Figyelemre méltó eredményeket ért el például a „Fiatal építő" építészeti csapat Nyitrá- ról. Vegyük szemügyre'legalább futólag tapasztalatait. Ez a Szlovákiában első, Ján Bagola elvtárs CSISZ-tag kezdeményezésből létesített komplex kőműves csapat Török elvtárs komplex csapatának tapasztalataiból merít. A munkát Nyitrán „Az öreg repülőtér“ építkezésén kezdte el. A csapatnak tizennyolc nap alatt egy blokk építését kellett befejeznie. Annak ellenére, hogy a kollektíva némely tagja az első nehézségek után megingott és a csapatot elhagyta, a komplex csapat fokozott igyekezettel nyolc lakásegységnél a nyers építés termelési ciklusát hét és fél nappal lerövidítette. A csapat lakások építésénél egész sor további jelentékeny sikert ért el. Csattanós választ adott a hozrascsot körül építészetben felmerült kétkedéseknek és bizalmatlanságnak, amikor a tervet az első hozrascsot építkezésen 320 százalékra teljesítette és jelentékeny anyagmegtakarítást ért el.

Miből született e kollektív szilárdsága, szívóssága és kitartása a nehézségek leküzdésében? A CSISZ-szervezet, de főleg a munkacsoport jó szervezési munkájából, mely a komplex csapat aktív tevékenységének leike.

✓ A munkacsoport a kollektíva tagjainak valamennyi égető problémáját igen operatív módon oldja meg, őket magasabb teljesítményekre, magasabb munkafegyelemre ösztönzi, a lemaradozókát bírálja és ha szüksége mutatkozik, félelmet nem ismerőén mutat rá az üzem és vállalat felelős dolgozóinál felmerülő hiányosságokra is, amennyiben anyagszállításról stb nem gondoskodnak.

A munkacsoport figyelmének központjában áll a komplex csapat dolgozói minősítésének kérdése is. így azután nem csoda, ha a csapatból a kőművesek többsége az esti ötéves építészeti felsöipariskolát látogatja. Egészen természetes, hogy a munkahelyen és a szak- tanulmányok közben így összeforrt kollektíva szívesen összejön a munka után is, és a CSISZ munkacsoportja által szervezett kulturális és sportvállalkozásokat közösen látogatja.

A „Fiatal építő” kőműves csapat tapasztalatai bizonyára minden fiatal építészeti dolgozó számára kezdeményezést jelentenek, hogy szervezeteik munkáját javítsák és az építészet előtt a második ötéves tervben álló feladatok teljesítésébe harcosan beavatkozzanak.

A technika birtokbavételéért!

Pártunk és kormányunk és egész dolgozó népünk, különösen az utóbbi időben elsőrendű figyelmet szentel a létező technika felhasználásának és az új, legmodernebb technika bevezetésének a termelés minden szakaszába. A technika a ■ munkatermelékenység szüntelen növelésének kulcsa. A termelés állandó gyarapodásának erős motorja, ami végeredményben a szocializmus győzelme szempontjából döntő tényező.

Valamennyiünk előtt világos, hogy nálunk a szocializmus építésének feltételeiben a munkatermelékenység nem a munkások fizikai erőkifejtése növelése alapján, hanem ötlet és- technikai berendezések útján növekszik, melyek teljesítőképességükkel a termelés kapacitását fokozzák és a munkásolc számára a munkát megkönnyítik. A szocializmus , építése szükségszerűen nemcsak a technika nagy fejlesztését követeli meg, de egyúttal korlátlan lehetőségeket nyit meg előtte. Éppen ezért a technikai fejlődés kérdése nem lehet csupán a vállalatok vezetőségének dolga, hanem az minden dolgozó, mindenekelőtt a fiatal munkások, technikusok és mérnökök ügye.

A technikai haladás fe’.tartózhatatlanul utat tör. Ha nem akarsz lemaradni, szívósan és kitartóan tanulj. A technika birtokbavételéért most az ifjúság tömegmozgalmára van szükség! S előttünk, fiatalok előtt még nagyobb forradalmi feladat áll: a technikai haladásnak további utat törni, az új technikai vívmányok bevezetését kiharcolni, a régi, elavult technikát legmodernebb, új technikával helyettesíteni. Ezért a tanulás, az általános 'és szakműveltség kitartó elsajátítása, a tanulmány rendkívüli formáinak teljes mértékű felhasználása, melyeket széles mértékben az iskolai és gazdasági szervekkel kell szervezni — ez a jelen idők sürgető kérdése.

A CSISZ némely járási vezetősége és az üzemi szervezetek a technika fejlesztésének jelentőségét helyesen értelmezték. A munkásifjúság járási konferenciáit, szakelőadásokat, technikai konferenciákat, megbeszéléseket és hasonló vállalkozásokat szerveznek. A múlt év decemberében a Szlovákiai Vasércbányák legjobb fiatal dolgozóinak két sikeres technikai konferenciájára került sor. .

A technika fejlődése érdekében ez azonban nem elegendő. Nem elég csupán konferenciákat, előadásokat, megbeszéléseket, összejöveteleket; stb. rendezni. Mindennek azt kell szolgálnia, hogy a megszerzett ismereteket a munkahelyeken érvényesítsük. Sok üzemben a technikát teljes mértékben még nem használják fel. A múlt évben bányákban 40 százalékra, az építészetben 17 százalékra, sőt a dumpereket mindössze 9 százalékra használták fel. Ez nagy kihasználatlan tartalékainkról tanúskodik. Á szavakról tettekre kell áttérni, a tartalékokat fel keli fedni és teljes mértékű felhasználásukat keresztül kell vinni.

Szervezeteink nem várhatnak, amíg a technikai ismeretek és vívmányok bővítésének kezdeményezésével valaki jelentkezik, de az üzem vezetőségéhez és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomhoz kezdeményezéssel és követelésekkel maguknak kel! fordulniuk, az ilyen vállalkozások közös szervezőivé kell válniuk. Ez mindenekelőtt a gépiparban, a bányákban és az építészetben működő szervezeteinkre és fel- sőbbfoku szerveinkre érvényes, melyek a fiatal dolgozók szak- és technikai színvonalának növelésére kevéssé törekednek, csekély mértékben gondoskodnak arról, hogy az ifjúság a legjobb dolgozók tapasztalatait magáévá tegye.

Valamennyi szakembernek, technikusnak és mérnöknek, az idősebb mestereknek és a munkásoknak szívből jövő köszönetét mondunk azért, hogy tapasztalt kezük alatt s hála áldozatkész és kitartó munkájuknak, üzemeinkben képesített fiatal-dolgozók, a termelés rátermett szervezői nőnek fel. Minden idősebb dolgozóhoz fordulunk: neveljék fiatal váltásukat még nagyobb türelmességgel és szeretettel. Hálánk különösen a cseh szakembereket és munkásokat illeti, akik a munkásosztály fiatal tagjainak neveléséből' nagy osztályrészüket veszik ki.

A fiatal nemzedék és a munkásosztály szocialista neveléséért

Az állami munkaerőtartalékok intézeteit és az ipari tánulóiskolákat a múlt években fiatal, képesített munkások tízezrei hagyták el. Közülük sokan jó munkaeredmények elérésével és ?. munkatermelékenység növelése érdekében új módszerek keresésével a példás dolgozók sorába kerültek.

A CSISZ-szervezetek, feladata tanintézetekben és ipari tanuióiskolákban, amint azt a CSISZ II. kongresszusa hangsúlyozta, a tanítók, mesterek és nevelő dolgozók segítése abban, hogy a 'tanulók a munkásosztály büszke tagjaivá váljanak, a munka és a szocialista tulajdon iránt helyes, öntudatos viszonyt találjanak, hivatásukat megszeressék és abban kitűnni vágyakozzanak,

A munk&erőtartalékok tanulóinak családi házak építésében felmutatott áldozatkész, lelkes munkája az eperjesi kerületben, Kelet-Szlová- kia dolgozóinak szeretetét és csodálatát érdemelte ki és annak bizonyítéka, hogy a tanintézetekben egészséges, öntudatos ifjúság nő fel.

Nem lehet azonban bírálólag nem rámutatni komoly negatív tünetekre a tanintézetekben. A tanintézetek és az ipari tanulóiskolák számos végzettjének képesítése igen alacsony és a fiatalok az életre nem készültek fel. A tanintézetben folytatott tanulmányaik elvégzése után nem akarnak munkába állni ott. ahol legnagyobb szükség van rájuk és valamennyiünk érdekei előtt személyi, érdekeiknek adnak előnyt. A munkából történő gyakori távolmaradás a munka iránti rossz viszony megnyilvánulása.

A lő okok egyike, a CSISZ-szervezetek tanintézetekben folytatott gyenge politikai-nevelő munkája.

Magasan értékeljük azoknak a nevelő dolgozóknak munkáját, akik a munkásosztály új nemzedékét szeretettel és nagy felelősség tudattal nevelik, akik a tanintézetben végzett munkájukat a CSISZ-szervezet nélkül elképzelni sem tudják. Nevük egész életre az általuk vezetett és nevelt valamennyi fiatal ember szívébe és elméjébe vésődik.

Járási vezetőségeink és felsőbbfokú szerveink azonban vétkesen élhanyagolják az arról jtörté- nő gondoskodást, hogy ifjúságunk a tanintézetekben és a tanulóiskolákban milyen nevelésben részesül. Nem kísérik figyelemmel, hogy egyes tanintézetekben a szocialista nevelés alapelveit megszegik. Hogyan lehetséges, hogy például az állami munkaerőtartalékok 20. sz. szaktanintézetében Bytcicén, Topol'sky nevelő a tanulókat pénzbírságokkal sújtotta és egyéb, nem megengedett büntetéseket alkalmazott? S további tanintézetekben, a tanulók alkotó kezdeményezésének fejlesztése helyett a parancsolgatás módszereit használják.

Az ilyen állapot tarthatatlan és megköveteli, hogy azt a Munkaerőügyek Megbízotti Hivatala, valamint az ifjúság szervezetének szervei is gyors ütemben megoldják.

Az ifjúság ott áll munkába, ahol a hazának erre legnagyobb szüksége van

A népgazdaság fejlesztése a munkaerők helyes széthelyezését követeli. A bányák és az építészet a népgazdaság egyéb ágazatainak fejlesztése szempontjából fontos szakasz. Mind ez ideig az állapot azonban olyan, hogy éppen ezen a szakaszokon munkaerőhiány mutatkozik.

Az ifjúság hazafiságát már nem egyszer mutatta meg azzal, hogy ott állt munkába, ahol a hazának fiatal erőire legnagyobb szüksége volt. Handlovára, Novákyba és Osztravára a Parti- zánskeból, Dubnicáról, Komáromból és Aranyos- marótról, továbbá egyéb üzemekből és a falvakból kikerülő funkcionáriusokkal élükön bevált CSISZ-koIIektívák mentek.

Kongresszusunk ezeknek a fiúknak és lányoknak hősi munkáját, akik gyakran nehéz körülmények között és a hiányosságok ellen folytatott küzdelemben a munkahelyeken a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek és az egész ifjúságnak jó nevet szereznek,, magasan értékeli. Fénylő példájuk a fiúk és lányok további százaihoz és ezreihez intézett felhívás, hogy azokra a helyekre lépjenek munkába, ahol azt egész népgazdaságunk, második ötéves tervünk és a szocializmus építése hazánkban legjobban megköveteli.

Ezek a fiúk és lányok új munkahelyeikre megérkezésük után az üzem vezetőségétől, a szak- és CSISZ-szervezetektől nagy gondosságot érdemelnek. Azonnali bekapcsolásuk a CSISZ-kollektívába, segítség nyújtása az élet és a munka kérdéseinek'megoldásában új működési helyükön, a felelős gazdasági és szak- szervezeti dolgozók felkérése, hogy részükre a szükséges feltételeket biztosítsák — ez a CSISZ alapszervezetek legsajátabb kötelessége.

III. Fiatal erőnket és lelkesedésünket adfuk az új szocialista falu építésének

Elvtársnők és elvtársak! Ugyanúgy, mint egész életünk és egész építésünk számára, a kommunista párt'a mezőgazdaság elé is merész terveket és világos távlatokat vázolt-fel. A nehézipar előnyben részesített fejlesztésére támaszkodva, a mezőgazdasági termelés, melynek az ipar fejlődése mögötti lemaradozását be kell hoznia, lényegesen fejlődik és gyarapodik.

A szlovák falu még nem élt olyan időket, mint napjainkban. Nem voltak ilyen tervek,