Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-31 / 13. szám
1956 március 315 —fí ----------------------------—--------— Beszámoló a CSISZ szlovákiai kongresszusán A beszámolót előadta Milán Rázus elvtárs a CSISZ SZKB első titkára harcok és győzelmek. A fából épült falu a jövő, nemzedéke számára valóban már csak a. regényben marad meg. Az új nemzedékek a villany, kuitúrházak nélküli szalmatetős kunyhókról, a traktorok, kombájnok nélküli falvakról csupán könyvekből szereznek tudomást. Csak könyvekből és az idősebbek elbeszéléséből tudják meg, hogyan éltek a nagybirtokosok és kulákok által kizsákmányolt, az élet sanyargatta és a darab kenyérért messze idegenbe kiüldözött apáink. Az ilyen élet már sosem tér vissza. Annak érdekében, hogy minden falu új életet éljen, hogy az ifjúság és az egész falusi nép élet- és kultúrszínvonala emelkedjék, a parasztok EFSZ-eket alakítanak, a GTÁ-kon és állami gazdaságokon a munka javítására és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál is a termelés fokozására törekszünk. Oj munkamódszerek érvényesítésével, a takarmányalap és a kukorica vetésének bővítésével, a rétek és legelők rendezésével előfeltételek teremtődnek arra, hogy több hússal, tejjel és egyéb élelmiszerrel rendelkezzünk. Az a valóság, hogy Szlovákiában a mezőgazdaság népgazdaságunk fontos részét alkotja, hogy a mezőgazdaság nagy újjászületésen megy át, az ifjúság elé Szlovákiában nagy küldetést, nagy forradalmi feladatot állít. Az ifjúság Szlovákiában büszke ^rra, hogy az Ifjúsági Falu, a Munkérdemrend tulajdonosa, melynek alapjait CSISZ-tagok rakták le, élenjáró EFSZ-szé vált, mely rekordhozamokat ér el és a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeinek követendő példája. S olyan építőkkel, mint amilyenek az Ifjúsági Falu becsületes úttörői voltak, ma ezrekkel rendelkezünk. Közibük tartozik az a több, mint ötezer fiú és leány Szlovákiából, akik a párt és a\ CSISZ II. kongresszusának felhívására, a dicső szovjet ifjúság példája nyomán a határvidéken parlagon heverő talaj megművelésé •e sorakozott fel. Ezen a helyen nehézségeket és akadályokat küzdenek le, azért harcolnak, hogy a dolgozók asztalára ez a föld is kenyeret adjon. Büszkeséggel jelenthetjük ki, hogy brigádjaink a határvidéken hazafias feladatukat becsülettel teljesítik, a köztársaságnak'-a gabona, tej, hús és egyéb termékek első tonnáit adták. Persze akadtak olyanok is, akiknek az el=ő nehézségeknél inukba szállt a bátorsága. Ez a tény szervezeteinktől megköveteli, hogy az új brigádokat nagyobb felelősséggel állítsák ösz- sze és a határvidékre a legjobb fiatal embereket válasszák és küldjék, akik a munkahelyen beváltak, az akadályoktól és nehézségektől nem félnek. \ A fiúk és lányok felsorakozása Szlovákiából a parlagon heverő talaj megművelésére, a cseh, szlovák ifjúság és hazánk valamennyi nemzetiségű ifjúsága barátságának nagy megnyilatkozása volt. Büszkék vagyunk azokra, akik a határvidéken tartózkodásukat meghosszabbították és főleg azokra, akik elhatározták, hogy tartósan ott maradnak, családot és otthont alapítanak. Gyönyörű példájukat bizonyára a fiúk és lányok további ezrei követik. Az új és szilárd szövetkezetekért, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért A dolgozó paraszt életszínvonalának tartós növelése csupán a kollektív nagytermelés alapján, a tökéletes technika, a gazdálkodás haladó tudományos módszereinek alapján lehetséges. Igen, a szövetkezetekkel a parasztok előtt új, világosabb élet nyílik. Sok EFSZ eredményei arról tanúskodnak, hogy a falusi nép életszínvonalának gyors emelésére egyedül a közös munkában egybeforrt erő képes. Kresan Ondrej, az Ifjúsági Falu fiatal sertéshizlalója nem az egyedüli szövetkezetes, aki személyautóval rendelkezik. A komáromi járásban a fiatal szövetkezetesek tucatjai motorkerékpárt vásároltak, a somorjai járás Cenkovce nevű községében számos fiatal ember házat épített, más EFSZ-ekben a fiatal családok modern lakásberendezést vásárolnak. Rádióvevőkészülékek, varró- és mosógépek — ezek ma a fiatal szövetkezetesek mindennapos vásárlásai. Ez azért van így. mert azt a szövetkezeti gazdálkodásból eredő jövedelmük teszi lehetővé. A szövetkezetesek jövedelmei évről-évre ott gyarapodnak, ahol következetesen a mintaalapszabályokhoz igazodnak és a hazai, valamint a szovjet mezőgazdasági dolgozók haladó tapasztalatait felhasználják. így például Fedor Alexander fiatal leleszi szövetkezetes egy év alatt 942 munkaegységet teljesített, amiért készpénzben 21.900 Kcs-t és természetbeniekben 18 métermázsa búzát kapott. Persze vannak olyan szövetkezetek is, ahol a munkaegység értéke alacsony, ahol az állatok elhullnak és a termés a mezőn marad. Ki okozza ezeket a hiányosságokat? Maguk a szövetkezetesek, akik nem tudatosítják, hogy az F,FSZ-ek alapszabályainak megszegésével, gondatlan gazdálkodással és a szövetkezeti tulajdon szétlopkodásával csak magukat károsítják. Sajnos, az EFSZ-ek rendellenességei körül gyakran a CSISZ-tagok is nemtörődömül csukott szemmel járnak, mintha szülőfalujuk szövetkezetének jövője és így saját jövőjük is közömbös lenne előttük. A fiúk és lányok, mindenekelőtt a falun élő CSISZ-tagok, örökké nem lehetnek az EFSZ-ek segítőtársai, /hanem szövetkezetük felelős gazdáinak kell érezniük magukat. A CSISZ munkája -nem összpontosulhat csupán az EFSZ-ek- nek nyújtott rendívüli brigádsegítségre, ha ez a munka értékes és érdemdús is. A szövetkezeti ifjúság munkáját mindenekelőtt az elért hektárhozamok és az állatok hasznossága alapján, s a ledolgozott munkaegységek mennyisége szerint kell értékelni. Az ifjúság az EFSZ-ekben jelentkezzék a legnehezebb munkaszakaszra, legyen az új munkaformák érvényesítésének kezdeményezője, a szövetkezeti tulajdon védelmezője. Legyen öntudatos gazda, aki az EFSZ gazdálkodásáért és a falu egész életéért közös felelősséget érez. A szövetkezeti gondolat falvainkba egyre nagyobb mértékben hatol be. Csupán január elsejétől március 10-ig 68 új EFSZ alakult. Ebben az időben a szövetkezetekbe 7389 kis- és középparaszt lépett. Persze, szövetkezetekkel mind ez ideig, az összes faluban nem rendelkezünk. Az ifjúság azonban minden faluban új életet akar élni. S nemcsak akar, de sok helyen céltudatosan erre is törekszik. Vannak falvak, ahol szövetkezeteket a' CSISZ-szervezetek kezdeményezéséből alakítottak, mint például Cicarovce és Kapu- sanské Kl'acany községben a nagykaposi járásban. A jó szervezetek munkájából származó tapasztalatok mutatják, hogy aktív módon segíteni csak akkor lehet, ha a falusi szervezetek falvaikban a mezőgazdasági termelés problémáival rendszeresen foglalkoznak és a szervezési, valamint politikai munkát is minden ol- dalúan javítják. A közös mezőgazdasági munkák szervezésében segítsünk még többet. Az üzemekből, iskolákból kikerülő ifjúság segítségét használják fel a népnevelő és a kulturálisfelvilágosító munkára. Az üzemek munkásifiú- ságának a parasztifjúsággal szemben megtisztelő és felelős kötelességei vannak. A védnök- ségi tevékenység fejlesztésével a munkásifjúság szövetkezeteink építésében nagy segítséget nyújthat. A falusi szervezetek tevékenységét gazdagíthatja és az EFSZ-ekért folytatott küzdelemben szilárdan a falusi ifjúság mellett állhat. Tudatosítani kell, hogy a falu szocializálása nélkül a szocializmust nem építenénk ki. A munkás-, paraszt- és tanulóifjúság barátságának szilárdítása, a parasztifjúságnak nyújtott segítség, az egész többi ifjúság megtisztelő feladata. Kongresszusunknak á fiatal egyénileg gazdálkodó parasztok címére őszinte szavakat kell mondani. Szüleik földjén nekik is több gabonát, több húst kell termelniük, hogy jobb soruk legyen. Meggyőződésünk, hogy igazi helyüket és boldogulásukat csakhamar a szövetkezetekben találják meg. De tanulják már ma is a mezőgazdasági termelés új formáit, látogassák a szövetkezeti iskolákat és a közös gazdálkodásra történő átmenetre teremtsenek feltételeket. Különös jelentőségű az ifjúság munkája az állami gazdaságokban, melyek a szocialista mezőgazdasági nagytermelés legmagasabb formája. Ebből az ifjúságra és a CSISZ-szervezetekre nagy felelősség hárul. Még nem mondhatjuk el, hogy szervezeteink e kötelességüket teljesítik. Sok gazdasági udvar és farm még egyre CSISZ-szervezet nélkül áll és ahol szervezetek vannak, igen gyakran nagyon gyengén dolgoznak. Kunesov CSISZ-tag- jainak példája, akik a termelési feladatok teljesítéséhez lényeges mértékben hozzájárultak, mutatja, hogy ahol a CSISZ-szervezet aktív, ott az ifjúság az állami gazdaság jó gazdálkodásához hozzájárulhat. Nem egy állami gazdaságon az ifjúság kultúrálatlanul lakik és él. A szállásul szolgáló épületek rozogák, az udvarok tele lim-lommal, a helyiségekben tisztátalanság, rendetlenség. Mindenekelőtt a CSISZ-tagoknak kell tudniuk, hogy a jó és kellemes környezet megteremtése saját erejükben rejlik. Annak érdekében, hogy a parasztok és a szövetkezetesek a szocialista gazdálkodásban mintaképüket lássák, a fiatal dolgozóknak ott a hiányosságok ellen a hozamok és az állatok hasznosságának növelésére irányuló lelkiismeretes és példás munkával kitartóan kell harcolniuk. Falunk életét ma gép- és traktorállomások nélkül nem képzelhetjük el. A traktoristák, persze a jó traktoristák, ma a dalok és csasz- tuskák hősei és a falu pótolhatatlan dolgozóivá válnak. Sajnos, sok traktoristát megéneklő csasztuskák tartalma szomorú, vidámságot nélkülöző lenne. Ezek a fiúk nem tudatosítják, hogy a munkásosztály a legértékesebbet, — a technikát bízta rájuk, melyet a dolgozó parasztság megsegítésére küld. Kiváló saját és szovjet gyártmányú traktorokkal, kombájnokkal és további gépesítési eszközökkel rendelkezünk. S éppen a gépeket, melyek a gürcölést megszüntetik és nagyobb, gyorsabb, továbbá olcsó termelést tesznek lehetővé — túlnyomó részben az ifjúság keze irányítja. Ez a fiatal traktoristákat kötelezi, hogy a gépeket teljes mértékben kihasználják, a szövetkezetesek és egyénileg gazdálkodó parasztok teljes megelégedésére minőségi munkát végezzenek és az EFSZ jó gazdálkodásáért, a hektárhozamok növeléséért teljes közös felelősséget érezzenek. A jó traktöristák nemcsak a földet szántják és nemcsak mechanikusok, hanem az új gazdálkodás és az új munkamódszerek propagálói. A fiatal ember az újat könnyebben elfogadja és könnyebben sajátítja el. Ezért a mezőgazdaságban dolgozó ifjúságtól elvárjuk, hogy ezen új érvényesítésének kezdeményezője, úttörője lesz, ami magas hozamok elérését teszi lehetővé és így a magas termések mesterévé válik. A GTÁ-kon, ÁG-on és EFSZ-eken a fiatal dolgozók és az ifjúsági kollektívák százai nőttek fel, melyek a haladó módszereket bátran érvényesítik. Jgy például Andy Jozef elvtárs, a galgóci ÄG fiatál fejőgulyása, 12 fejőstehenet ápol, melyektől egy év alatt 51.696 liter tejet fejt. Egy fejőstehéntől évente átlagban 4.308 liter tejet ér el. A jó eredményeket Malinyi- nova módszerének helyes alkalmazásával, s főleg rendes ápolással és takarmányozással érte el. Az újítások bevezetésében kezdeményezésével, a gépek példás és percnyi pontosságú javításával Aranyosmarót ÁG-jának CSISZ-tagjai ismertek lettek. Kezdeményezésükből a gépek példás javításáért verseny fejlődött. Stupava és Szered CSISZ-tagiainak példája nyomán fiatal gépesítők tucatnyi GTÁ-n az üzemen belüli elszámolás elemeit vezetik be, ami a dolgozók gazdaságosságért és a munka minőségéért kifejtett kezdeményezésének széles méretű fejlesztését teszi lehetővé. Arról, hogy az új módszereket leggyorsabban az ifjúság harcolhatja ki, tanúskodik a falusi ifjúság kukoricakóró ’és répafejek silózása érdekében kifejlődött mozgalma, melyek kiadós és értékes takarmányok. A múlt év őszi hónapjaiban az ifjúság több, mint negyedmillió köbméter silóanyagot silózott, ami 44.ÖÓ0 fejőstehén téli takarmánykészletét jelenti. Ennek az akciónak nagy jeléntősége főleg abban áll, hogy Damázsd falusi szervezetének kezdeményezéséből sok olyan faluban, ahol a silózás korábban ismeretlep fogalom volt, ahol, ez újdonsággal szemben bizalmatlanság és előítélet uralkodott, de amely nélkül modern, nagyhozamú gazdálkodást alig lehet elképzelni, a kukoricakóró és egyéb takarmányok siiózásához láttak. A CSISZ szlovákiai kongresszusának tiszteletére száz és száz szervezet a kukorica és burgonya négyzetes-fészkes ültetésére vállalt kötelezettséget. A szervezetek egymást a lehető legnagyobb hozamok eléréséért kölcsönösen versenyre hívják. . Előttünk áll Felsőpatony és Dolná Krupá CSISZ-tagjainak szép példája, akik 1955-ben a kukorica négyzetes-fészkes ültetését saját ügyüknek tekintették és a tervezett hozamokat hektáronként tíz mázsával túllépték. Az elsőségért folytatott bátor versengésben aktív szervezetek, az EFSZ-eken, ÁG-on és GTÁ-kon kiváló fiatal dolgozók nőnek fel. A mezőgazdasági termelés további fejlesztése azonban megköveteli, hogy a szocialista versenyzést még szélesebb alapra jutassuk. El kell érni, hogy az ifjúsági kollektívák az élen álljanak és a szocialista párosverseny az új módszerek kiterjesztésével és érvényesítésével szorosan összekapcsolódjék. Az ifjúsági kollektívák és egyének kötelezettségvállalásainak teljesítéséért viselt felelősséget rendszeres kiértékeléssel és zászlók odaítélésével növelni kell. A fiatalok váljanak a magas hozamok és hasznosság mestereivé. Szocialista mezőgazdaságunk számára a mezőgazdasági tudomány pótolhatatlan. A csökkenő termelékenységről, a talaj kimerítéséről és a mezei munkák teljes gépesítésének lehetetlenségéről szóló régi elméleteket és előítéletedet leromboljuk. Olyan útra léptünk, amely odavezet, hogy az ember a természetet továbbra is akaratának veti alá. Minden harcra és annál inkább a természettel folytatott küzdelemre jól fel kell vérteznünk magunkat. Kezünk jó fegyvert, a mezőgazdasági tudomány vívmányait birtokolja, kiváló mezőgazdasági technikával rendelkezünk. Ezeknek a fegyvereknek- kezelését jól tanuljuk meg! A legkülönfélébb mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok széles hálózata a fiúknak és lányoknak lehetővé teszi, hogy a növénytermesztők, állatetetők, agronómusok és mérnökök jövő hivatására jól felkészüljenek. Az állami intemátusi iskolában kívül, a fiatal mezőgazdasági dolgozóknak lehetőségük van képesítésük fokozására a szövetkezeti munkaiskolákban, az ifjúság téli iskoláiban, valamint a GTÁ-k és ÁG-k üzemi iskoláiban. Főleg a fiatal traktoristák törekedjenek, hogy valamennyi gépfajta ismeretének és több foglalkozási ágnak birtokába jussanak. A fiatal mezőgazdasági dolgozóktól függ, hogy ezeket a vívmányokat jobban felhasználják. A CSISZ-szervezetek az ifjúságnak ezekben az iskolákban elért előmenetelével és részvételével összefüggő kérdéseket nem hagyhatják figyelmen kívül. A CSISZ-funkcionáriusok csekély mértékben gondoskodnak az ifjúság képesítése növelésének olyan formáiról, mint a kísérleti körök, az ifjúság kutatási célokra szolgáló talajterületei, a szakemberekkel folytatott megbeszélések, tanulmányi kirándulások a mintagazdaságokba, GTÁ-kra, stb. Ez főleg azért van így, mert a mezőgazdasági problematikának maga a CSISZ« aktíva csekély mértékben van konkrét birtokában. Nem elég. ha a mezőgazdasági termelés növeléséről általános szónoklatok hangzanak el, hanem az agro- és zoótechnika ismereteinek alapján a mezőgazdasági termelés növelését szervezni kell. Erről a helyről fordulunk mezőgazdasági tu- v dósainkhoz, kutatóinkhoz, kiváló növényter- * mesztöinkhez és állattenyésztőinkhez: Jöjjetek gyakrabban az ifjúság közé! Az ifjúság tőletek szívesen sokat tanul. Fiatal tudományos dolgozók és a termelésből kikerülő ifjúság, — közeledjetek egymáshoz! A szántótalaj sokezer hektárénak megszerzése, a rétek és legelők javítása Szlovákia talajterületének egyharmada rét és legelő. Sajnos, ezek jelentékeny mértékben elhanyagoltak, a nagy értékek előttünk mindeddig rejtettek és mind a mai napig kihasználatlanul hevernek. A szlovákiai kongresszus előtt a rétek és legelők rendezéséért össznemzeti mozgalom kezdődött. Az eddigi kötelezettség 'Palások szerint az ifjúság több, mint hetvenezer hektár rétet és legelőt hoz rendbe. Az ifjúsági szervezet ezt a kezdeményezést a nyári és őszi időszakban úgy fejlessze tovább, hogy e gazdagságunk iránt az ifjúság, s főleg a falvak, de az üzemek és iskolák ifjúságának gondoskodása is szüntelenül fokozódjék. A nyitrai kerület számos falvának dolgozói elhatározták, hogy a Nyitra-Zsitva folyókon csatornát és öntözőberendezést létesítenek és így több ezer hektár termőföldet nyernek. A természeti elemeket uralmuk alá hajtó e berendezések úttörői és építői között száz és száz fiatal embert találunk. A kassai és eperjesi kerület ifjúsága a kelet-szlovákiai alföldön — Kelet-Szlovákia e jövendő kertjében — a Latorca folyó szabályozásával 45.Ó00 hektár talaj megszerzéséhez járulhat hozzá. Az Ifjúság Vasútvonala és az ifjúság egyéb építkezései építőinek gyönyörű, harcos tapasz- v talataiból kiindulva, a rétek és legelők javításában, a városok és falvak szépítésében, völgy- gátak építésében és a termékeny talaj további sokezer hektárénak megszerzésében valamennyi munkahelyünkön új; építő lelkesedést fejlesz- szünk ki. Elvtársnők és elvtársak! Tegyük fel a kérdést! Eléri szövetségünk mezőgazdaságban folytatott munkája azoknak a feladatoknak magaslatát, melyek az ifjúságra hárulnak? Az egész ifjúság alkotó energiáját és kezdeményezését rá tudtuk irányítani az új falu építésére, amely után az ifjúság vágyakozik? Igaz ugyan, hogy az EFSZ-ek létesítésénél és szilárdításánál, valamint a mezőgazdasági termelés felvirágoztatásánál községeinkben számos CSISZ-szervezet már figyelemre méltó eredményeket ért el! Közibük tartozik például Ruzindol szervezete a nagyszombati járásban, Lelesz a királyhelmeci járásban, Perin a szepsi járásban és Svodov a zselizi, járásban. Az ifjúság körében folytatott munka szervezeteink százaiban azonban komolyan lemaradozik. Az ifjúságot nem kellőképpen tömörítjük a közös célra irányuló kollektívákba, olyan kollektívákba, melyek a falunak új, merészebb gondolatokat és új életet hoznának. A szövetkezetekben, brigádközpontokon és állami gazdaságokon jó ifjúsági kollektívákat kell kialakítani, melyek az felet és az ifjúság munkája kérdéseinek megoldására képesek. Tudja meg az egész falu, hogy a fiatalok képesek becsületesen dolgozni, kulturáltan élni és jól szórakozni. A CSISZ-tagok és az egés2 ifjúság legyen büszke EFSZ-e, ÁG-ja és GTÁ-ja jó eredményeire és szégyenkezzék a hiányosságokért. Legyen az állami és szövetkezeti tulajdon őrzője és harcoljon annak szétlopkodása ellen. A CSISZ-szervezeteknek a munkafegyelem szilárdításáért határozottabban kell fellépniük. A falun végzett munkában fennálló hiányosságaink okait főleg a járási vezetőségek falusi Egyhangúlag választották meg a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságát, a póttagokat és a központi ellenőrző bizottságát.
