Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-24 / 12. szám
8 KÖZÉP-KELETI HELYZETTEL kapcsolatos események, így a három arab államfő kairói értekezlete, valamint Pineau tárgyalásai Nassezr egyiptomi minisz- 'tereinökkel igen élénken foglalkoztatják továbbra is a világsajtót. Feltűnést kelteit Jacques Kayser ismert radikálispárti politikus cikke a Le Monde-ban, amelyben megállapítja, hogy a Közép-Keletet nem lehet többé a nyugatiak „fenntartott vadászterületének“ tekinteni. „A bandungi értekezleten az arab világ tudomást szerzett arról — írja Kayser —, hogy mit is ’jelent anyagi és erkölcsi ereje. A Szovjetunió a bagdadi egyezményt annak vette, ami valójában: kihívásnak. Ezt a kihívást elfogadta és válaszul fokozta kezdeményezéseit. A helyzet most áz, hogy meg kellene változtatni a nyugatiak eddigi módszereit és a Közép-Kelet tárgyában is megbeszéléseket kellene kezdem a Szovjetunióval. „Kayser. egyébként arra is figyelmeztet, hogy helyes lenne ötödik hatalomként Indiát is bevonni ezekbe a tárgyalásokba”. Nasszer egyiptomi miniszterelnök a közel- és közép-kű.eti országokban látogatóban lévő amerikai újságírók egy csoportja előtt kifejtette Egyiptom külpolitikájának alapvető elveit és azokat az okokat, amelyek Egyiptomot a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor országaihoz való közeledésre buzdítják. Nasszer megjegyezte, hogy Egyiptomnak sohasem kellett szembenéznie szovjet fenyegetésekkel és hogy a Szovjetunió sohasem tartozott Egyiptom ellenségei közé. Ugyanekkor rámutatott arra, hogy Egyiptom egyik főtörekvése, hogy megszabaduljon az angol uralomtól és egyáltalán megmeneküljön az idegen megszállástól és az idegen uralomtól. „A második világháború után — mondotta Nasszer — éreztük, hogy a Szovjetunió támogat bennünket. A Szovjetunió minden alkalommal mellénk állt, valahányszor az ENSZ-ben szabadságunkra törtek.” Nasszer kijelentette az amerikai újságírók előtt, hogy akármilyen propaganda — hadjáratba kezdjenek is a Szovjetunió ellen, nem fognak hitelre találni Egyiptomban. „Egyes újságjaik — folytatta Nasszer az amerikai újságírókhoz fordulva — azt mondják, hogy az oroszok most befolyásolják a Közel-Keleten kialakuló eseményeket. Meg kell mondanom, hogy Oroszország befolyása nemcsak a Közép- Keleten, hanem a földkerekség minden részében érezhető“. A NYUGATI HATALMAK ÁZSIÁI POLITIKÁJÁRÓL egyre több bírálóhangú cikk jelenik meg a nyugati sajtóban. Ezekből a cikkekből meg lehet állapítani, hogy a SEATO legutóbbi értekezlete nemcsak a közvetlenül érintett ázsiai országokban, hanem a nyugati országok közvéleményében is rossz hatást keltett. Jellemző ebből a szempontból az Observer című befolyásos konzervatív angol lap cikke, amely megállapítja: „nem az a rossz, hogy Lloyd, Pineau és Dulles azt a fáradságot vette, hogy Karacsiba utazzék, hanem az, hogy helytelen Célokkal utazott oda”. A lap megállapítja, hogy a SEATO és a bagdadi szerződés kizárólag katonai szövetség, márpedig e szövetségek tagállamait nem fenyeget; semmilyen agresszió és hangsúlyozza, hogy a katonai tömbök összekovácsolása csupán sok ország elégedetlenségét szítja fel. „Amig a nyugati államférfiak katonai szerződések szervezőiként utaznak Ázsiába — írja az Observer — aligha keltenek ott jóindulatot, csupán felingerlik Ázsia közvéleményét”. Ezt tapasztalhatta egyébként Dulles a SEATO-értekezlet befejezése után több ázsiai országban tett látogatása közben Dulles eddig Pakisztánt, Indiát. Ceylont, Indonéziát, Thaiföldet, Dél-Vietnamot, a Füldp-szigeteket, Taivant és Dél-Kóreát látogatta meg, s most érkezett meg Japánba. Japánban az amerikai külügyminisztert tiltakozó tüntetéssel fogadták. A tüntetők követelték, hogy ne tartsák meg azokat a hidrogénbom- ba-kisérieteket, ameiyeket az Egyesült Államok áprilisban a Csendes-óceánon vett tervbe. A japán sajtó azt hangsúlyozza, hogy az egyik legfontosabb kérdés, amelyet a japán vezetőknek Dulles-szal meg kell vitatni, a Kínai Népköztársasággal folytatott japán kereskedelem korlátozásainak enyhítése. Több lap arról ír, hogy a japán kormánynak nem szabad engedményeket tennie az újrafeifegyverzés és a japán haderők növelésére irányuló amerikai követelésekkel kapcsolatban. Az Aszahi figyelmezteti Hatojama miniszterelnököt, hogy a japán közvélemény ellenzi az alkotmánymódosítást és errenézve ne vállaljon semmilyen kötelezettséget, ha Dulles-szal tárgyal. A jelenlegi alkotmány ugyanis megtiltja Japán űjrafeifegyverzését. Dulles megérkezése alkalmából a három és félmillió tagot számláló szakszervezetek főtanácsa petíciót nyújtott be a külügyminiszterhez és követeli a Japánban levő amerikai katonai támaszpontok felszámolását, valamint a Kínai Népköztársaságba irányuló japán export korlátozásainak megszüntetését. Hasonló követelést nyújtott be a nemzetközi kereskedelem fejlesztését elősegítő szövetség is és hangsúlyozza, hogy Japán nem lehet mindaddig gazdaságilag teljesen független, amig nem kereskedik Kínával. Dulles egyébként tanácskozott Hatojama miniszterelnökkel, Sigemicu külügyminiszterrel, majd március 19-én visszarepült Washingtonba. A LESZEFKLÉSI ALBIZOTTSÁG ÜLÉSE A nemzetközi közvélemény várakozásteljesen tekint az ENSZ leszerelési albizottságának londoni tárgyalásai elé, mert meggyőződése, hogy ma a körülmények még kedvezőbbek az érdekek kölcsönös szem előtt tartásán nyugvó megegyezéses döntések elérésére. Ezt a Izvesztyija is hangsúlyozza, amikor megállapítja, hogy a helyzet most előnyösen különbözik az albizottság munkájának régebbi körülményeitől. A nemzetközi feszültség enyhülése — állapítja meg a lap — feltétlenül megfelelő hatást gyakorol a nyugati hatalmak kormányainak álláspontjára. Egyre nehezebben tudnak „békeszeretetről” szóló általános nyilatkozatokkal operálni anélkül, hogy ezeket tettekkel, erősítenék meg. A közvélemény a nyugati hatalmaktól leszerelési javaslatokat és tetteket vár, válaszul a Szovjetunió komoly kezdeményezésére. A leszerelési kilátások megjavuiá- sát mindenekelőtt a Szovjetunió békés kezdeményezései eredményezték. A nyugati hatalmak leszerelési álláspontját befolyásolja India és néhány más olyan ázsiai ország kormányának erőfeszítése, amely haladást követel a leszerelés ügyében. Mindez megmagyarázza, hogy miért változtatják meg most hangjukat még a legmegátalkodottabb pesszimisták is, akik pedig ezelőtt a leszerelési tárgyalások eredményeit illetően sötét jóslatokra specializálták magukat. A londoni Star hangsúlyozza, hogy az albizottság munkájához kedvező helyzetet teremtett Bulganyin és Eisenhower üzenetváltása. Nyugati saitójelentések szerint az ENSZ leszerelési albizottsága hétfői első ülésén Londonban az angol-francia leszerelési tervet tanulmányozta. E tervet hétfőn nyújtották be, amikor az albizottság hosszabb szünet után ismét megkezdte munkáját. A küldöttek kedden nem tanácskoztak. 1956. március ü. A z ifjúság ezerkilencszáznegyvenháromban a hitler fasizmus feletti nagy győzelem küszöbén ünnepelte először a Világifjúsági Hetet. Ez a hét újabb lendületet adott az ifjú nemzedék erőinek. Az ifjú nemzedék, az egész emberiséggel egvütt szállt síkra, hogy megvédje magát a fasizmus pestisétől. Az ifjak és lányok megesküdtek, hogy soha- többé nerti engednek meg új háborút. Azóta azonban újra katonai tömbök fenyegetik a békét: Ázsiában a délkelet-ázsiai szerződés, Európában az Atlanti szerződés, a londoni és a párizsi egyezményekkel. Ebben az évben tizenegy évvel a háború után a világ fiataljai az atomháború veszélye ellen vívott harc fokozásával ünnepük meg a Viiágiijúsági Hetet. Az emberiség sok százezeréves fennállása óta hatalmas utat tett meg a túz felfedezésétől az atomenergia alkalmazásáig. Ma valósággá, vagy a holnap lehetőségeivé válnak azok a dolgok, amelyeket tegnap még elképzelhetetlennek véltünk. Vannak azonban olyanok, akik fel akarják tartóztatni az előretörő haladást. Ezek az emberek nem alkotásról, hanem pusztításról álmodoznak. Jól tudjuk, mennyibe került az emberiségnek a második világháború, amelyet a német militaristák robbantottak ki. Ezek a német militaristák most atomfegyvereket kapnak Amerikából. Tudjuk, hogy ma és mindenkor harcolnunk kell minden háborús veszély ellen. Mi fiatalok éppen ezért az egész emberiséggel egyetemben kinyilvánítjuk, hogy nem engedünk atomháborút. „Kijelentjük, hogy attól a kormánytól, amelyik kirobbantja az atomháborút, megvonja bizalmát a nép, azt a kormányt elítéli az összes többi nép. Szembeszállunk azokkal, akik atomháborúra készülődnek. Követeljük, hogy minden országban semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket, és tiltsák be azonnal az atomfegyverek gyártását" — szögezi le a Béke Világtanács Irodájának felhívása, amely forró támogatásra talált a népek körében. Sok ezer tiltakozás, tüntetés és gyűlés az atomfegyverek betiltása, az atomfegyver készletek megsemmisítése, az atomfegyvergyártás betiltása érdekében, tiltakozó levelek és táviratok áradata; új aláírások milliói a Béke Világtanács Irodájának felhívása: a barátság és a szolidaritás egyéb megnyilvánulásai, amelyeket a fiatalok minden országban, minden városban, minden faluban megszerveznek — így járul hozzá az ifjú nemzedék a Világifjúsági Hét során az emberiség közös ügyéhez. Ha drága neked az otthonod, ha drága neked a munkád, ha drága neked a kedvesed, ha drágák neked álmaid és reményeid, teljesítsd feladatodat, az ember feladatát: fogd le az emberiséggel együtt az atomháborús örültek kezét. Ezt a csatát nem lehet elveszteni .. . Belgium kicsi ország, de ez nem jelenti azt, hogy nem veheti ki részét a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcból. Az ország ifjúsága tudja, hogy a cél elérésének egyik legfontosabb eszköze a katonai szolgálati-idők csökkentése. Mit tegyünk? Nos a Belga Népi Ifjúság megtette az első lépést: petíciókat köröz a fiatalok körében, felszólítja őket, hogy írja alá azokat, támogassák ezzel a jelenlegi katonai szolgálati-idő csökkentésének követelését. R. Gillis a mozgalom népszerűsítése érdekében új szöveget írt egy népdalhoz. A kezdeményezés kitűnőnek bizonyult. A Katholikus Munkás Ifjúság és a Szocialista Ifjú Gárda máris elítélte a jelenlegi, katonai szolgálati időt. A diákok, parasztfiatalok és ifjúmunkások oly szoros egységben folytatják ezt a közdel- met, hogy méltán elmondhatjuk: ezt a csatát nem lehet elveszíteni... MAURICE THYS, Belgium □□□□□□□□□□□□□□□□□□ooDnDonanDQGDanoDaDDDOooGGnDOGDnoDononanpnnoooDaoanaaaDDDaanDoaoa' „Barátocskám, messzire megyünk ... “ a KOMSZOMOLISTÄK AZ ŰJ FÖLDEKEN § Alig múlt két esztendeje, hagy a szüzföldekre induló fiatalok .első csoportjával kigördült Moszkvából egy feldíszített, fellobogózoit vonat. Február volt, a nap azonban tavasziasan sütött. Gyenge sugarával bearanyozta a kocsik belsejét, valami csodálatos kedvet derítő fénnyel árasztotta el a bent ülő fiatalokat, akik csak néhány órája ismerték meg egymást, de máris kart-karba öltve, énekelték a ,.szűzföldesek" azonmódon a vonatban ösz- szeszerke'szfett kis dalocskáját: „Barátocskám, messzire megyünk, éh is, te is, új lakók leszünk..." Megállás nélkül fújták a szebhnél-szebb komszomol- dalokat, s mindannyiszor visszatértek a „szüzföhle- sek" új dalához. A szűzföldről írták és énekelték a dalt, arról a földről, amely majd otthonuk, munkahelyük lesz. Most még csak annyit tudtak róla: végeláthatatlan, gazbenőtte, puszta vidék, amelyen süvöltve szánkózik végig a zord keleti szél, . s amelyen nem. is- hosszú Un múlva aranyi- búzamezőnek kell ringania. Kell, mert esküvel fogadták a pártnak, ott a Kreml falai között. Az egykori lakatosok, heg- gesztők, szövök, nem szegték meg esküjüket! A párt azt mondta, mielőtt elint huták: két, három év alatt a szűz- és parlagon hagyott földek feltörése révén 28-30 millió hektárral kell növelni a szovhozok és kolhozok vetésterületét. S a párt szavára több mint egy millió fiatal kérte a Komszomöl- bizottságoktól, hogy küldjék a szűzföldre. Több mint . 350 000 fiatal kapott „kom- szomol-útlevelet“ s ment el a Volga-vidék, az Ural, Kazahsztán és Szibéria távoli tájaira, több gabonát termelni a hazának. Az SZKP XX. kongresz- szusáin jogos büszkeséggel állapította meg Hruscsov elvtárs, hogy amit a párt kitűzött a fiatalok elé: végrehajtották. Két év alatt több mint 30 millió hektár szüz- és parlagon hagyott földe! vettek művelés alá, s ezalatt 425 új gabonatermesztő szovhoz! alakítottak. Hagy terület ez a 30 millió hektár. Annyi mint Portugália, Görögország, Belgium és Dánia együttvéve. A feladat nem volt köny- nyű, ezer bajjal, nehézséggel , kelleti megküzdeni, nem voltak jól megépített utak, kényelmes lakóházak. Mégis becsülettel teljesítették a párt , megbízatását. Mennyi hőstett született e két év alatt! „Mínusz 40 fokos kegyetlen fagy uralkodik most nálunk. — irta egyik barátjához Viktor Kulinyin, a kusz- iatiai terület Október nevű gabonatermelő szovkazának dolgozója ez év januárjában, — s ráadásul micsoda eset történt: valaki elfelejtette elzárni a Diesel-olaj tartályt és rengeteg üzemanyag kifolyt belőle. Képzeld el egy 50 tonnás tartályt, előtte meg egy gödröt, amelyet behordott a hó. A gödör megtelt Diesel-olajjal. Anatolij Pilov komszomolista lakatosunk elsőként futott a tartályhoz, de egyedül semmit sem tudott csinálni. Az olajjal telt gödörtől sehogysem fért a tartályhoz. Aztán én is odaroliantam. Egymást segítve, áthajoltunk a gödrön s tmgynehezen elzártuk a tartályt. Először mm ment. A kezünk csupa olaj volt, a kulcs nem fogta a csavarokat. Aztán végre sikerült. Mindkettőnknek majdnem lefagytak az utjai, de megmentettünk, vagy húsz tonna üzemanyagot." Vagy itt van Nyitia Va- sziljevna Grigorievna, fiatal orvosnő levele: „Jól érzem magam, csak kevés . a szabad időm. Talán jobb lenne, ha nem főorvos lennék, mert folyton a kórházon jár az eszem, még éjjel is azzal álmodom... Este 10—11 órakor járok haza. Ma korábban hazajöttem, este 8 után leültem levelet írni, mert már annyi válasszal vagyok adós. Ma még cikket kell írnom a kerületi lapba is. Azt sem tudom, mihez fogjak előbb". Nehéz, gondokkal teli életet élnek a szűzföldek ifjú. lakói. De a szovjet nép segít e gondokat legyűrni. Minden településen van már mozi, klub, rendszeresen járnak ki művészegyüttesek. S ami a legfontosabb, egyre- másra épülnek az új házak a szűzföldeken. „Késő ósz- szel, amikor a traktoros brigádok befejezték a mezei munkákat, s visszatértünk a központi településre, a’ig ismertünk rá a régi helyre, — olvashatjuk az egyik levélben. — Azt hittük, eltévedtünk. Olt, ahol tavasz- szal még vagonok álltuk, most új, szép házak emelkednek a magasba, széles utcák keresztezik egymást. Szállodát, tágas Éttermei, áruházai, klubbot. fürdőt, sok más új épületet találtunk, amelyek szinte a földből nőitek ki". A szovjet mezőgazdaságra nem kevés feladat vár 195'")- ban: A szovhozoknak 2.3- szor annyival több gabonát kell fldniok, mint 1955-ben, 1960-ra évi 11 milliárd púd, vagyis 180 millió tonna gabonát kell termelni a szovjet államnak. Csupán ebben az esztendőben 30 millió hektárt kell bevetni a szűzföldeken, s ezenkívül újabb földeket kell művelés alá venni. Hatalmas feladatok ezek, de ez év januárjában a szüzföldekről a Kremlben összesere glett fiatalok elhatározták: megtesznek mindent, hogy e nagy feladatok megvalósuljanak. □□□□□□□□□□□□□□^□□□□□□□□□□□□□□□□□□DGGaaaaooanooaaoQGaaaaaammmmaaDmcE
