Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-17 / 11. szám

.1056. március 17. 7 A csehszlovák televízió jelzése. A különböző mértani és opti­kai alakok a kép éles beállításául szolgálnak. ' Elhunyt Bolesz'aw Bienit A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és kormánya a leiígyel népnek, valamennyi dolgozójának! A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és kormánya jelenti a népnek, a munkásoknak, földműveseknek az értelmiségnek és az ifjúságnak, hogy Boleszlaw Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára március 12-én 21 óra 35 perckor Moszkvában nehéz betegségben elhunyt. Ez nagy veszteség a lengyel munkásosztályra, amely­nek Bierut elvtárs lankadatlan harcosa volt, nagy vesz­teség minden dolgozóra, a lengyel népre, amelynek hü fia volt s amelynek szabadságáért és szebb jövőjéért kora ifjúságától kezdve egész életén át küzdőit. Mint fiatal nyomdász a szocializmus harcosainak so­rában állt. A Lengyel Szocialista párt baloldali szárnyá­nak harcosaként acélozódott a cári bitorlók, a német és osztrák megszállók elleni harcban. Lengyelország Kom­munista Pártjának megalapításától kezdve a párt zász­laja alatt harcolt. A két világháború közötti években az üldözésektől és gyakori bebörtönözíetéstől meg nem törve, lelkesen és odaadással szervezi a munkásokat, a dolgozó értelmiséget és az ifjúságot a kapitalisták és töldbirtokosok kormánya elleni harcra, a kenyérért, a munkáért, a demokratikus szabadságért, a békéért és a népi kormányért vívott harcra. A nemzetközi munkás- mozgalom harcosaként részt vesz a testvéri pártok for­radalmi küzdelmében. Népünk legnagyobb harcának napjaiban a hitleri meg­szállók ellen Bierut elvtars neve fclbonthatitlanul össze­forrt a lengyel munkáspárt hős. történelmével, melyrek meg alapításúban teyékeny részt vett, Szervezője és el­nök j lett az országos nápíanácsnak, a nemzeti és szo­ciális felszabadításért harcoló lengyel nép első demokra­tikus képviseleti szervének. A népi Lengyelország évei szorosan összekapcsolódnak Bierut elvtárs munkásságával, aki mint elnök, a Minisz­tertanács elnöke, a Nemzeti Front országos bizottságá­nak elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára működött Bierut elvtárs élni fog a lengyel nép emlé­kezetében, mint a néphatalom megszilárdításáért, az Odrától a Niseig terjedő lengyel határokért, a munkás­mozgalom egyesítéséért a marxizmus-lenini/.mus alapjan, Lengyelország megújításáért, hazánk gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatásáért. Lengyelország nemzet­közi pozíciójának megerősítésért és a szocializmusért folyó harc tántoríthatatlan harcosa. Bierut elvtárs, a lánglelkű hazafi a népi Lengye'or- szágnak a Szovjetunióval és az összes szocialista orszá­gokkal való testvéri barátságáért küzdött. Harcolt a dol­gozók nemzetközi szolidaritásáért. A népek közötti béke és barátság lelkes harcosa volt. A munkásosztály és az egész lengyel nép úgy ismerte Bierutot, mint a párt élharcosát, mely párt népünk vezére munkájában és harcában. Bierut elvtárs utolsó leheletéig híven szolgálta a népet és a pártot, Mint a kommunizmus tántoríthatatlan harcosát ismerték. Tisztelet emlékének! A legfiatalabb Antarktisz kutató A brafislavai televízión I Ilyen körzetben lehet majd megbízhatóan fogni a bratislavai televíziós sugárzást. A POFON szakemberek kérdése. Akadá­lyokból. amint látjuk, van elé-;, s bár egyes tényezőik igen sú­lyosak, de nem legyözhetétle- nek és ennek bizonyítéka az el­ső szlovákiai televíziós adóállo­más is, amely még ez évben megkezdi adását Bratislavából Az első hazai gyártmányú vevőkészülékek, amelyek azt a célt szolgálták, hogy közked­veltté .tegyék a széles néprétc- gek között a televíziót, egysze­rűek és olcsók. Ezek az úgy­nevezett egyvételes, egycsator­nás készülékek. Ezzel a készü­lékkel csak egy é.s ugyanazt az állomást lehet fogni. Ilyen a prágai és ostravai is, amellyel a bratislavai vételezés lehetet­len. Ezért egv külön készüléket gyárt a Tesla, ami csakis -z itteni sugárzást lesz hivatva fogni A legújabb csehszlovák ké­szülék pedig, amelvef most ter­veztek a mérnökök, már a leg­modernebb és legtökéletesebb készülékek közé tartozik. Ez már tizenkét csatornás (ami azt jelenti, hogy tizenkét állo­mást lehet fogni) és nagyobb érzékenysége folytán az átla­gos határokon túl is százszáza­lékosan lehet majd alkalmazni. Nagy előnye az új készüléknek még az is, hogy a képcső na­gyobb, mint az eddigi megszo­kott, mérete 22vk7 cm. Gazda­sági szempontokat figyelembe véve, először csak a hazai szük­séges vételre lesz beállítva, de kis javítással növelni lehet a csatornák számát, kicserélhető betétekkel és így egész tizen­kettőig lehet növelni a vételt. Milyen lesz a bratislavai tele­víziós sugárzás? A bfatisla.ai adás. amely az úgynevezett első szalag hármas csatornán fog történni, eleinte csak háromszor hetenként, később fokozatosan fog növekedni. Lesznek ipari, gyártási közvetítések, színház, filmbemutatók. koncertek és sportesemények. Az elkövetkező években aztán az egész Szlo­vákiára szétterjed a televíziós sugárzás, üjabb állomások épül­nek, Közép- és Keletszlovákiá- ban. Az új csehszlovák gyárt­mányú készülékkel aztán nem­csak-a hazai sugárzásokat lehet élvezni, hanem a szomszédos baráti államok adásait is. El­sősorban a budapesti állomás sugárzását, amelyet a készülék­kel közvetlenül lehet majd fog­ni, s egy kis javítással pedig az ausztriai bécsi adást is. Még ebben az évben elárusí- tásra kerül két külföldi tele­víziós készülék is, mégpedig a Szovjetunióban gyártott típus és a mi.: ik a Német Demokra­tikus Köztársaságból. Mind a két gyártmánnval lehet több te­levíziós adást fogni, így a c ehszlovákiai sugárzást is, mi­vel a televíziós norma megfe­lel. és a készülékek több csa­tornásak. Az a törekvés, hogy a tele- elsősorban rengeteg pénz kell. víziós adásvétel mibél jobban Ez azonban még nem minden, elterjedjen hazánkban, na- Nagy' akadály a szakemberek gyobb és nagyobb méreteket ölt kérdése is. Hogy valaki köze- Áz első prágai televíziós adó- pes televiziósAechnikus legyen, állomást követte az ostravai és elsősorban az kell, hogy kitűnő most, aki Bratislavában jár, a város akármelyik részéről fel­fedezheti a Zérgehegyen épült hatalmas televíziós adótornyot. Sok tervezgetés, próbálkozás után még ez évben megkezdi adását ez az állomás is. Bizony nem könnyű feladat egy tele­víziós adóállomás megszervezé­se, felépítése és technikai kivi­telezése. A szakemberek egyes nehézségeket a prágai és ostra­vai tapasztalatok alapján köny- nyen kiküszöböltek, mégis óriási akadályokat kellett leküzdeni- ök, inig a végén megvalósulha­tott ez az állomás is. Ahhoz, hogy egy televízió lé­tesüljön és az a hallgatóság megelégedésére jól működjön, elektrotechnikus, rádiótechnikus legyen s aztán még sok tanu­lás és fáradságos munka után válhat belőle szakember a tele­víziónál. Másik nagy akadálynak te­kinthető Szlovákiában a televí­zió rohamos elterjedésével, kap­csolatban a földrajzi tagoltság. A nagy hegyek és dombok meg­nehezítik a sugárzást és több állomás megépítése szükséges. Míg a cseh- és morvavidéken elég egy-égy adóállomás, addig nálunk a szakemberek vélemé­nye szerint három leadótornyot kell építeni, hogy egész Szlo­vákiára kiterjedjen és lehetsé­ges legyen a vétel. Termesze-, tesen ez ismét pénzkérdés ée Az ifjúsági táborban Petra és Heinz összeveszett. Petrát javasolták vezetőnek, Heinz azonban ellene volt. Az volt a véleménye, hogy Petrának már a fejébe szállt a dicsőség, amúgyis már nagyon beképzelt. Petra amikor ezt megtudta, odi ohant Heinzhoz, aki éppen a haját mosta és vizes ha jártál fogva húzta és megkérdezte, hogy mit is mondott róla. Mert azt szeretné tudni, hogy tulajdonképpen mi is szállt a fejébe. Heinz prüszkölt. Arcát fejét dörzsölte és köfinvmá'n nul itezeoen tartotta szemüve­géi. Petra távozott. Mégegysser visszafutott a fiúhoz és rákiál- tóit, mondd hát, milyen fiú vagy tét Hiszen nem is vagy ember csak egy gépezett Ml vagy 1 te egy hideg léleknélküli gépezet. Még sírni se tudsz! Te, le. ia- ttisköt Petra a sátrához rohant. Heinz i lehörgasztotta a fejét és üresen maga elé bámult. — Azután gondosan megszárítO’ta az arcát, a haját. Körülménye­sen megtisztogatta a szemüve­tűrhetjük az ilyen fegyelmezet­lenséget.! Pofázni! Hallatlan! Aki ennyire elragadtatja magát azt nem tűrhetjük_ tovább a közösségünkben. Kérjen... „Igen, de ö azt mondta, hogy Petra beképzelt — szólt köz­be Irma," „Hazugság1 felelte erre Heinz nagy nuomatékkal. En csak azt mondtam, hogy a tel­jesítményeire büszke." Ha Petra teljesítményére valóban büszke lenne..." — ,,folytatta Öttó, akkor minden­esetre volna rá oka..." Mindnyájan lelkesen tapsol­tak. „Petrának nincs joga pofo­nokat osztani, ezt szigorúan be kell tiltani. Azt ajánlom, hogy Petra kérjen bocsánatot Heinz- töl... igaz, helyeslitek... ? Igen, bocsánatot kell kérni, ö is hibás. Petra azonban ezzel a hatá­rozattal nem akart egyetérteni. Egy pillantást vetett Heinzra, azután hátravetelte a fejét és elhagyta a kört. Ottó még utá­na szólt, hogy még holnap reg­gelig meggondolhatja magát. „Ne csináld, minek tennéd, mondogatták barátnői, mié't aláznád meg magad ennyire? „Inkább egy békát fognék meg, mint azt a Heinzot, ve­tette közbe Ada. undorral. Csak Petra hallgatott. Maga előtt látta a fiú bánatos szo­morú szemeit. Csak egy pillan­tást vetett rá, de rögtön látta, hogy milyen szomorúan nézeti utána a fiú. Mindnyájan a te pártodon voltak — szólt közbe Irma és még tapsoltak is hozzá. Látod, Márton, aki olyan jóba van Heinzzal, most milyen bölcsen hallgatott. Petra végignézett a barát­nőin, majd hirtelen megkérdez­te tőlük, hogy mit gondolnak vajon mindig igazságosak vol­tak Heinzzal szemben. Szóval mondjátok meg, nem most. ha­nem mindig általában. Es amikor a leányok némán teája bámultak, így folytatta: ,,Látjátok, ott a hiba, hogy senki se törődik vele. Mindig olyan elhagyatott, olyan magá­nyos az a fiú." „Mit csodálkozol rajta Irma, hiszen olyan furcsa!" „Valóban az — felelte Petra, de azért nem szabad öt úgy elhagyni, hiszen hozzánk tar­tozik, csakis a mi hibánk, hogy ilyen és hogy ilyen lett?" .,Segítsünk egymáson — mondta Petra halkan, komolyan és határozottan." „Cgylátszik bocsánatot akarsz tőle kérni? Ugyan, mintha az volna most a legfontosabb a világon, hanem jobbak leszünk hozzá. A barátság — a legjobb orvosság és a barátság nevet. Neveljük mindnyájan Heinzt, Megváltoztatjuk. Es megválto­zunk." Petra int, mintha ezt mon­daná: „Igen, igen, megtesszük és azután felállt ás elindult.'' WILLI BREDEL. (Ötven nap című müvéből). igaza volt, gyakra előfordult, hogy tanítás közben : . olvastam a híre utazók könyveit é messzire elkalan | doztam a nyelvtan ' óráról. Sokat áb rándoztam arrő hogy majd én j sarkutazó leszek é amikor már felsőbb iskolák kerültem, elhatároztam, hog geológus leszek. Ismeretle utakon járni, felfedezni a föl gazdagságát, milyen gyönyör is lehet. Nemcsak a geológia szerettem szenvedélyesen, ha nem a matematikát is és érett ségi után szülővárosomból Tas kentből Moszkvába kerültei ez egyetembe és geofizikár iratkoztam be. Nem bántar meg, élveztem a tanulást. A előadásokon kívül még szak­körbe is jártam, ahol megbe­széltük a legújabb geofizikai szakkönyveket. Sok év telt el azóta, hogy az is­kolában tanítás közben Raul Amundsen, a nagy norvég sarkutazó könyvét a pad alatt olvastam, de nem feledkeztem meg soha a gyermek­koromban szőtt áb­rándjaimról. Sok minden vár még ma is felde­rítésre, még ma se tudják, va­jon az Antarktisz önálló föld­rész, vagypedig sziget-csoport. Tavaly megkértem tanáromat, legyen segítségemre abban, hogy geofizikai kutatásokat vé­gezzek. Tanárom mosolyogva ezt a választ adta: „Ha aka­rod résztvehetsz a világ legér­dekesebb expedícióján.” !gy történt, hogy most alkalmam nyílt résztvenni a Szovjetunió Tudományos Akadémiája által rendezett Antarktisz expedíci­ón. Leírhatatlanu! boldog va­gyok, hiszen még csak ötöd- szemeszteres diák vagyok „ ... Amundsen sok kilomé­teres utat tett meg, hogy vizet találjon, de köröskörül minde­nütt jégpáncélba ütközet. Ne­héz szívvel tért vissza najójá- íoz. „Nincs víz — mondta hal­kan. A matrózok és a kapitány kétségbeesett tekintetével ta­lálkozott. Szavait csend követ­te. Most töltötték először a telet az Antarktisziban...” „Szerjozsa! Szerjozsa! — hal­lottam az osztályban minden­felől és az osztálytársaim izga­tottan felémíordultak és a szomszédaim kabátomat ránci- gálták.” „Menj ki felelni a táblához.” A könyvet a padba dugtam, felálltam és a tábla felé igye­keztem. A tanítónő rosszaiólag végignézett rajtam. „Usakov! ralán lennél szíves és néhány percre visszatérnél hozzánk az osztályba a jéghegyek birodal­mából, vagy talán a forró si­vatagról. odavetette, hogy ugyan ne kér­dezzen olyan csacsiságokat, hi­szen jól tudja ö maga is. Mit tud — semmit sem tud. Hajánál fogva ránolgdlta és mégegyszer megkérdezte, hogy mit is mondott róla, hogy mi szállt a fejébe. Heinz bosszúsan kirántotta ma­gát és ezt felelte. Hát persze a feledbe szállt, hogy mint kő­műves dolgozói és most még a vezetője... Két pofon csattant el. Heinz az arcát tapogatta és teheteíle­gé‘ és némán lefeküdt a sátrá­ban. Az egész táborban csak er­ről beszéltek. Mindenesetre egy kis szenzációt jelentett a tábor­ban. Ottó is hallotta, mosolygott is rajta, de igyekezett megőrizni komolyságát. „Hát ez hallatlan! Ezért még számolni fog!" Néhány órával később este­felé a fiúk és leányok összejöt­tek a sátrak előtti térségen. Ottó így kezdte: mindenki tudja, hogy miről van szó. Nem

Next

/
Thumbnails
Contents