Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-17 / 11. szám

* 1956. március 17. If Vfrív&L' A szovjet békepolitika szellemében — amely a kapcsolatok megszilárdítására törekszik minden állammal — nagyjelentő­ségű — SZOVJET— DAN MEGALLAPODAS jött létre a múlt héten. Hansen dán miniszterelnök Moszkvá­ban tárgyalt a szovjet állam vezetőivel és a megbeszélések befejeztével kiadott közös közlemény hangsúlyozta, hogy mind­két állam a már meglévő jó kapcsolatok továbbfejlesztését kívánja. A közös közlemény arról számol be, hogy a Szovjetunió és Dánia a közeljövőben számos kérdésben köt megállapodást egy­mással. így két évre szóló kereskedelmi egvezménvt kötnek, ezenkívül megszilárdítják a két állam közötti széleskörű kul­turális egvüttműködést. Megegyeztek abban is. hogy előmoz­dítják a két ország közti idegenforgalmat. Kifejezésre juttatták a közös közleményben azt a szándékukat is, hogv erőfeszíté­seket tegyenek az olyan nemzetközi problémák megoldására, mint amilyen valamennyi nép hathatós biztonságának bizto­sítása, a fegyverkezési verseny beszüntetése és az államok közötti bizalom megteremtése. Norvégia után tehát most a NATO egy másik északi tag­állama: Dánia is megállapodott a Szovjetunióval a baráti kap­csolatok megszilárdítása kérdésében. HÁROM ARAB ORSZÁG ÁLLAMFŐT: Szíria.. Szaud-Arábia és Egyiptom államfői értekezletre ültek össze a múlt héten Kairóban. A három államfő a Közel-Kelet legfontosabb és legégetőbb kérdéseiről tárgyalt. így napiren­den szerepelt Izrael változatlanul agresszív magatartásának kérdése, a Jordániának nyújtandó arab segély arra az esetre, ha Anglia retorzióképDen megszűnteti a szerződésileg bizto­sított összegek folyósítását, a Buraimi oázisnak brit haderők által történt elfoglalása, a brit benyomulás Oman szultaná- tusb-i Tárgvaltak ezenkívül az arab világ védelmének kérdé­seiről valamint Egyiptom, Szaud-Arábia és Szíria politikai és gazdasági irányvonalának összehangolásáról. Csütörtökön — mint arról a Reuter hírügynökség beszámol — az értekezlet üzenetet intézett Jordánia királyához. Az üze­netet a Szíriái miniszterelnök vitte magával, aki előterjesztette Husszein királynak a közös védelmi tervet arra az esetre ha Izráeti támadás érné Szíriát, Jordániát vagv Egyiptomot. Hír szerint meghívták Jordánia királyát, hogv csatlakozzék a kairói értekezlethez, amely még szombaton is ülésezett. A kairói tanácskozásnak különös jelentőséget ad ma egyrészt az Anglia és Jordánia közötti konfliktus Glubb tábornok eltá­volítása miatt, másrészt az Izrael részéről szinte nap-nap után elkövetett űíabb határmenti provokációk. Az arab egység azon­ban megszilárdult az elmúlt hetekben és ennek az egységnek jegyében folyik a kairói tanácskozás is. Annál nagyobb a nyugtalanság Angliában, ahol a közvéle­ményt egere nagyobb méretekben foglalkoztatja a kormány közel-keleti politikája. Ezt bizonyítja a kétnapos KÜLPOLITIKAI VITA AZ ALSOHAZBAN, amelv elsősorban a legutóbbi jordániai eseményekkel foglalko­zott. A vita során rendkívül keményen bírálták Eden külpoli­tikáját és bár a szavazás során sikerült a többséget maga mellé állítania, a londoni rádió a következőket állapította meg: „Edennel politikai pályafutása alatt eddig még nem történt mé? az, ami szerda este történt — elvesztette ellenőrzését az als'lv'-z felett. És ez olyan módon történt, ami szinte hihetet- lenhek látszott“. Ede.nl ugyanis nemcsak az ellenzék részéről érték heves támadások. A Reuter megállapítása szerint „saját konzervatív- pár*5 b've! is kereszttűzbe fogták határozatlan politikája miatt“, a Tim»' parlamenti tudósítója pedig arról számolt be, hogy' „Ede" beszéde nagyon sok leplezetlen elégedetlenséget oko­zott salát párthívei körében“. Különösen élesen támadták a miniszterelnököt a konzervatívok úgynevezett „szuezi csoport­jának“ tagjai, az angol imperializmus leplezetlen szószólói, akik elsősorban az ellen tiltakoztak, hogy Anglia — szerződés­ben vállalt kötelezettségének megfelelően — kiürítse a szuezi övezeetet. Heves támadások hangzottak el Egyiptom ellen, amelv — mint Waterhouse képviselő hangoztatta — „a leg­több bait okozta Angliának az utolsó száz évben“. Ezek a képviselők sürgették, hogy, az Egyesült Államok mielőbb csat­lakozzék az Anglia vezette agresszív bagdadi paktumhoz. Eden rendkívül tartózkodóan válaszolt a támadásokra. Nem foglal' el határozott álláspontot a jordániai kérdésben sem. A londoni rádió megállapítása szerint a vita során az bonta­kozott ki világosan, hogy Anglia továbbra is szilárdan törek­szik a közép-keleti olaj védelmére és nem mondhat Je ..felelős­ségéről“ ebben a térségben. A „felelősség“ kifejezés itt nyil­ván az olaj monopóliumok iránti felelősséget jelenti. Hogv mennyire megnehezedett a gyarmatosítók helyzete, azt világosan bizonyította A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS ALGÉRIAI VITÁJA is. A vita során a miniszterelnöknek nem kevesebb, mint négy ízben kellett felvetnie a bizalmi kérdést. Efölött hétfő délután szavazott a nemzetgyűlés. A reakcó természetesen a „rend“ — már mint a gyarmato­sítók rendjének — vaskézzel történő helyreállítását és a meg­torlás politikáját követelte. Koenig tábornok volt hadügyminisz­ter még a tuniszi és marokkói kormánnyal kötött megegyezé­seket is kifogásolta és hangsúlyozta, hogy Algériában _ szó sem lehet hasonló megállapodásokról. A Jelenleg Algériában állomásozó kétszázezer katonán felül további csapatmegerősí­téseket követelt, az erő politikájának korlátlan alkalmazását Algéria népével szemben. Guyot kommunista képviselő megállapította, hogv a reakció katasz.rófába akarja sodorni Franciaországot. Ahhoz, hogy a fegvverek elhallgassanak, tárgyalásokat kell kezdeni azokkal, akik harcolnak. Semmiképp sem szabad megismételni azokat a hibákat, aVnelyeket az erőpolitika hívei Indokínában követtek el. Az algériai nép Franciaország igaz barátja lehet a tagjai egyenlőségén alapuló Francia 'Unión belül. Ä miniszterelnök azt bizonygatta, hogv Algéria azért nem lehet független állam, mert ott egymillió francia él. Arról beszélt, hogy francia—muzulmán közösséget kell kialakítani Algériában, amelynek „mély kapcsolatokat“ kell létesítenie az anyaországgal. Ugyanakkor figyelmeztette az Algériában élő na’gvbirtokos franciákat, hogy fel kell adniok bizonyos elő­jogaikat. Ha erre nem lennének hajlandók, a kormány kény­szeríti majd-őket. ,- Guy Mól let miniszterelnöknek ezt a kijelenteset a tobboldal zajos tiltakozással, a kommunisták és a szocialisták tapssal fogadták. *7 A parlamenti vita megkezdése előtt tették közzé Algeria Kommunista Pártjának nyilatkozatát. A nyilatkozat hangsú­lyozta. hogy Algéria népe szabadon elfogadott kapcsolatokat akar létesíteni a franciákkal az egyenlőség alapján, de ulti­mátum előtt nem hajlik meg. Szíriát és Libanont Róma gabonatárának nevezték. Oa- maszkuszról ígv zengett egy arab költő; „Nem ismerek a világon ennél szebb vá­rost. Pálmák hfls árnyéká­ban gránátalma, datolya te­rem és ezer meg ezer rózsa ontja bódító illatát.“ A négyezeréves Damasz­kusz környéke még ma is györjyörű, de Szíriávál kap­csolatosan — senki se gon­dol többé gabonakamrára. Szíria terüietének talán az ötödét művelik meg. A 400 éves török és az ezt követő francia uralom alatt teljesen elnyomták ezt az országot, nem fejlődhetett. Szíriának 3.4 millió lako­sa van. Ezek többnyire mo- hamedánusok és csak a vá­rosokban laknak. Az ország­ban egy fél millió nomád és beduin él. Fővárosa Da­maszkusz. A Földközi ten­ger partja évezredeken ke­resztül idevonzotta a szom­szédokat. Erre vezettek a legfontosabb utak Európa, Ázsia és Afrika között. Dél­ről jöttek az egyiptomiak, északról a görögök és a ró­maiak. az arabok pedig dél­nyugatról. Az első világháború után a szövetségesek nem adták meg az araboknak az Ígért szabadságot. Szíria Libanon­nal egyidejűleg francia mandátum lett. Csak a má­sodik világháború tette le­hetővé, — hogy Szíriából, — ha csak formálisad is, de független állam lett; a Szíriái Köztársaság. Szíria északon Törökor­szággal határos, keleten Irak­kal, délen Izráellel és Jor­dániával, nyugaton a Föld­közi-tengerrel és Libanon­nal. Földrajzi fekvése foly­tán Szíria ma is az érdek­lődés központjában áll és az imperialisták állandó fe­nyegetésének van kitéve. A brit—francia versengést a két világháború között az amerikai és angol petróleum- monopóliumok konkurreneia harca váltotta fel. Az olajmezőkön összeüt­közésekbe kerülnek a mono­póliumok. A küzdelem kime­netele nem is kétséges: 195 5 be az angolok a nyersolaj­termelés 72 százalékát zsák­mányolták ki, az amerikaiak kénytelenek voltak a hátra­levő 12 százalékkal megelé­gedni. Ezzel szemben ma már az Egyesült Allamok zsebelik be a nyereség 60 százalékát, míg az angolok­ra már csak 33 százalék marad. Szírián keresztül három­nyersolaj vezeték fut a Föid- közi-tertgerig. Az egyik ;>z Irak-Petroleum-Company ve­zetéke, ez Kirkukból indul ki és Tripoli, libanoni kikötőig húzódik, míg a másik Ban- gos kikötőig vezet. Az ame­rikai Aramco is épített nyers- olajvezetéket Dél-Szírián ke­resztül, egészen a libanoni Sidon kikötőig. Ez a nyersolajvezeték Szí­ria politikájában az utóbbi helyéről, Damaszkuszból irá­nyította az ország sorsát. Miután Sisakli biztosította a katonai ellenőrzést, átadta az irányítást más politiku­soknak, akik aztán egymás­után levitézlettek. Az állami költségvetés 60 százalékát katonai célokra fordították. A brit katonai szakértőket az amerikaiak „ajánlására“ „munkanélküli“ náci tisz­tekkel váltották fel, akik többnyire Rommel egykori hadseregéből kerültek elő. Ekkor azonban a nép fel­emelte tiltakozó hangját. Az amerikaiak azt szerették volna, hogy Szíria legyen „Közép-keleten“ a felvonuló­terepük a Szovjetunió ellen, — de az a tervük csődöt mondott. Szíriában hatalmas tüntetésekre került a sor. Először történt, hogy a pa­rasztok fellázadtak a hazai hűbérurak ellen. A termény években igen fontos szerepet játszott. 1949 márciusában emiatt követett el Husni Zaim államcsínyt. Mivel nem pénzelték le az angolok, ne kézségeket gördített a veze­ték énítésére vonatkozó szer­ződés megkötése elé. Ezzel szemben a nagyobb tőkével rendelkező amerikaiak csak­hamar megkörnyékezték Husni Zaimot. Az angolok ezt természe­tesen nem nézték jószemme!, államcsínyt szerveztek, mely­nek Husni Zaim áldozatul esett. Helvére Hennaui főhadnagy került. Hennauit marsallnak nevezték ki, de viszont az a terve, hogy az angolok­tól megszólít Irakot és Jcr- dániát. valamint Libanont egyesíti, sikertelen maradt. 1949 decemberében Sisak­li. amerikai főhadnagy került felszínre és vezérkari szék­nagyobb felét eddig még mindig a földbirtokosoknak kellett beadni. A lakosság a legnagyobb nyomorban élt. 1951-ben ugyanakkor, amikor Egyiptomban fellán­goltak a nemzeti felszaba­dító harcok, Szíria polgár­sága is új független kor­mányt alakított — de csak egy napra — mert másnap 1951 november 27-én Sisakli másodszo- is államcsínyt kö­vetett el. Lecsukatta a kor­mányt és Selo főhadnagyot, egy bábut állított az új kormány élére, feloszlatta a pártokat, saját magából el­nököt faragott. Ebben az időszakban a nemzeti erők már öntudatra ébredtek. Illegális paraszí- újságok jelentek meg. 1953. júliusában Sisakli az önba- LJmilag kiadott alkotmány értelmében elnökké válasz­tatta meg magát, a háttér­ből már nehezen ment az uralkodás. 1954 februárjában ugyanazon az úton mint az elődei — ő is távozott. A fejét azonban nem vesztette el — száműzetésbe ment. — 1954 szeptemberében — a történelemben először Szíriában választásokra Ke­rült a sor. Ezeknek a vá­lasztásoknak bizonyos fokig demokratikusabb jellegük volt. A választásokon a kommunista párt is részt vett és nagy sikert ért el Chalad Bagdadié a leadott szavazatok száma szerint a második helyre került. U: uralkodó „amerikai“ és „an­gol“ pártok uralma meg1'':!.. 60 nemzeti párt vonuk be a parlamentbe. Taris el Chu- ri, az első úi miniszterelnök elsősorban a különböző szer­ződési rendszerek ellen for­dult. Utóda. Assali is a nyomdokaiban haladt. Az Egyesült Államok köz­ben más közel-keleti takti­kához folyamodtak. Az év elején sikerült Irakot az arab államok tömbjéből el­távolítani. A kormány Törökország­gal. az amerikai befolyás, alatt álló NATO-laggal szö­vetségi szerződést kötött. Az Egyesült Államok most őzen fáradozik, hogy a Szovjet­unió elleni Pakisztán és Tó rökország közötti támasz­pontláncolatban keletkező hé­zagokat kitöltse. Az új szerződésekbe Iránt és Izraelt is be szeretné vonni. Mivel az angolok nem engedhetik meg magukmk. hogy Közel-Keleten saját elgondolásaikat megvalósít­hassák. ezért tüstént bekap­csolódtak az amerikai rend­szerbe. Hivatalosan bejelentették belépésüket, Pakisztán pedig követte példáját. Az arab államok azonban elhatároz­ták, hogy új védelmi szövet- séget alakítanak, meivrek tagjai Egyiptom, Arábia és Yemen lenne. Ez az am n kaiakra nézve, különö-en ami Szíriát illeti, rendkívül kellemetlen, mert az új ame­rikai rendszer össze1: "tő vonalai Szírián keresztül ve zetnek.. ügy a török mint a brit kormány szégyenletes jegyzékeket intézett a színűi kormányhoz, és török csapa­tok vonultak fel a szír. u' határ mentén. Az agresszió politikája itt se ér el sike­reket. Ezt a bandurigi. kon­ferencia mutatta meg a leg­jobban. Richard Wolf QOOGOGQGQQQGQaQQOCOOGnQODaQGQGűGOOOOOQÜGOGQOQQQQQGQGQGGD □□GQOQOGQQQQQGGQQOQQQQQQGQCir A testvéri népek harátsáqa Csehszlovákia dolgozó népe tizennégy napig kedves vendé­geket, a Magyar Népköztársa­ság országgyűlésének küldött­ségét látta vendégül. Vendége­ink a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlés elnökségének meghívására érkeztek hazánkba. A testvéri Magyarország or­szággyűlésének küldöttsége sok szép benyomással gazdagodott. Kölcsönösen megismerték egy­mást és átadták tapasztalatai­kat. Mindenütt, amerre csak kedves vendégeink jártak, Prá­gában, Brünnben, Gottwaldovban meleg fogadtatásban részesül­tek, amely azt bizonyítja, hogy a csehszlovák nép tisztában van vele, hogy a Magyar Népköz- társaság hű és jószomszédja harcban a közös, boldog szo­cialista jövőért. A vendégeket meleg baráti fogadtatásban részesítették Szlovákiában is Kysucké Nové- Mcstón, Zsolnán, a Tátrában és Bratislavában mindenütt a sze­retet és barátság ezer jelével halmozták el a vendégeket, így valóban csakis igen közeli jó barátokat üdvözölnek. „Szép a ti hazátok — mon­dotta Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésé­nek elnöke, szép Csehszlovákia népe, amely a kommunista párt vezetése mellett a szocia­lizmus építésének győzedelmes útjára lépett és jelentős sike­reket ért el a magasabb társa­dalmi rend felépítésében. Örü­lünk, hogy alkalmunk van kö­zelebbről megismerkedni a szomszédos nép életével és munkájával, amely úttörő bri­gád, harcban a világ békéért. A mi látogatásunk is világosan bizonyítja, hogy Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság között nagy és örök barátság áll fenn, melynek meg vannak igaz testvéri szeretet és együtt­működés csakis a felszabadu­lás után jöhetett létre, me­lyet a dicső Szovjet Hadsereg­nek köszönhetünk. Barátságunk és együttműkö­désünk közös alapja, hogy országaink népei között a szo­ros baráti kapcsolatot. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttsége látogatása folyamán meggyő­ződhetett arról, hogy a mi né­pünk milyen őszintén szereti Magyarország dolgozóit. Ezt bizonyítja az a kötelezettség­vállalás is, melyet a Viliam Sí­roké Presne Strojárenstvo nemzeti vállalat tett Kysucké Nové-Mestoban mégpedig, hogy két-három nappal előbb telje­sítik a márciusi termelési ter­vet. Vendégeink hazánk termé­szeti szépségeiben is gyönyör­ködtek, Tátra Lomnicon két napig pihentek és megcsodál­ták a Tátra hófedte csúcsait, élvezték az ózondús levegőt és a napsugarak gyógyító hatását. Sok felvételt készítettek és megörökítették látogatásuk fe­lejthetetlen pillanatait. Vendégeink kellemes órákat töltöttek Felső Hágiban és Trencsén Teplioen, aho* meg­tekintették a flirdőtelepet majd Bratisiavaba utaztak, ahol a magyar—csehszlovák barátság tiszteletére hatalmas manifesz- tációt rendeztek. Tizennégvna- pos látogatásuk után a magyar országgyűlés küldöttsége visz- szatért hazájába. Felejthetetlen emlékeket vittek magukkal. Meggyőződtek arról, hogy a csehszlovák és magyar nép kö­zött elmélyült a barátság és a közös célért, a szocializmusért és a békéért harcoló két. állam között megszilárdult a kapocs. MELICHER MILÄN A Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttsége már­cius 12.-én Bratislavában meglátogatta a Béke üzemet, ahol kedves vendégeink megtekintették az üzemet és szívélyesen elbeszélgettek az üzem dolgozóival. \ magyar küldöttség vezetője, Római Sándor barátságosan be­szélget Jablonka Erzsébet szövőnővel. a maga mélyen gyökerező ha- mindkét nép a szocializmust gyományai. A magyar, cseh és építi. Nemzeteink közös érde- szlovák nép közös harcában, ke, hogy megvédelmezzék és melyet a szabadságért vívott, előre vigyék a béke ügyét. Népeink fiaiban örök idők óta Mindent elkövetünk, mondta élt a testvéri szeretet lángja Rónai Sándor, hogy minden te- és csakis az uralkodó kizsák- kintetben megszilárdítsuk ezt mányoló osztályok szították a a szépen kibontakozó barátsá- sovinizmust. Népeink között got és még inkább elmélyítsük nnnnnnnnnnrrinnnnnnrTnrirTrirrTririr-ir-ir-ir.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents