Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-05 / 9. szám

1555. március 5.

5

A határvidék benépesítése - az ifjúság és az egész nép ügye

A bratislavai ifjúság kedden, március 1-én 16 órakor összejött az Építésügyi Megbízotti Hivatal üzemi éttermében, hogy elbeszélgessen azokkal, akik brigádmunkára a határvidékre jelentkeztek. A CsISz SzKB nevében a CsISz SzKB első titkára Milan Rázus, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője beszédében a következőket mondotta:

„Hazánk dolgozó népe nagy bizalommal tekint felétek. Nem kis feladatra vállalkoztatok és nem is köny- nyű ez a feladat. Teljesítéséhez tartozik, hogy ezer és ezer hektár földet felszántsunk, bevessük a határvidéki rónákat és az agrotechnikai el- . vek és a haladó módszerek érvényesítése alapján kényszerítsük a földet, hogy többet adjon, mint a múltban.

Elhatározásotok, hogy a határvidékre mentek és megművelitek a földet, helyes, nemes és dicséretreméltő. Köztársaságunk ifjúsága elvárja tőletek, hogy büszke hordozói lesztek annak a harci hagyománynak, melyet az ifjúság ezer és ezer fiú és leány az ifjúsági építkezéseken, a Klement Gottwaldról elnevezett kohászati műveken az Ifjúsági Vasútvonalon, a Szovjetunióval összekötő Szövetségi Vasútvonalon, az üzemekben, falvakon, ifjúságunk megalapozott, mindenütt ott, ahol döntenek a nép élet- színvonalának emeléséről, hazánk erejéről és védelmi képességéről.

Ezért rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése érdekében a következő két- három °vben feltárjuk és felhasználjuk a mezőgazdaság hatalmas tartalék forrásait, melyekre a CsKP X. kongresszusa rámutatott. Feltétlenül fontos, hogy megműveljünk minden termőföldet, különösen a határvidéken, emeljük a hektárhozamokat és a mezőgazdasági állatok termelőképességét. Teljesítve a párt X. kongresszusának irányelveit az ifjúságra igen megtisztelő és fontos feladatok hárulnak. Hát nyugodtan nézhetjük-e, hogy a földek, melyek gabonát, takarmányt termelhetnének, parlagon hevernek? Hiszen, ha csak 100 ezer hektárral több földet művelnénk meg, vegyes takarmánnyal vetnénk be, nyolc métermázsa hektárhozam mellett annyi húst termelnének, »menynyire egy több mint félmillió lakosú városnak, például Bratislavának Brno-- val együtt szüksége van. Ha 200 ezer hektár- töretlen földön felesbe árpát vetnénk és burgonyát, és azt sertéshizlalásra használnánk fel, majdnem egy teljes ötöddel emelhetnénk lakosságunk húsellátásának mennyiségét. Előttünk lebeg a hősi szovjet ifjúság lángoló példája, akik a történelemben még eddig nem tapasztalt tetteket visznek véghez. A komszomolok a párt felhívására oda mennek, ahová a haza hívja őket, mennek, megművelni Ural millió és millió hektár szűz földjét, az Altaj-vidékre és Kazahsztánba mennek, gondolkodás nélkül ott hagyják eddigi munkahelyüket és lelkesen

síkraszállnak harcba a Szovjetunió mezőgazdasági termelésének emeléséért.

A szovjet komszomolok példája ná- iunk Csehszlovákiában is ezer és ezer fiút és leányt ragad magával. Pártunk és a CsISz II. kono'-esszusának felhívására Szlovákiából eddig már 5104 fiú és leány jelentkezett mezőgazda- sági brigádra. Közöttük vannak egész családok is, akik végleg a határvidéken kívánnak letelepedni. Napról- napra újabb és újabb száz és száz fiatal jelentkezik. Csak a bratislavai kerületből pár nap alatt 735 fiú és leány jelentkezett

„Nem kételkedünk benne — mondta Siroky elvtárs a CsKP Központi Bizottságának ülésén — hogy ha a mi ifjúságunk is hazánkban a szocializmus felépítése terén az olyan felaközötti nelyes viszony — mind olyan tulajdonságok, melyeket legjobban a CsISz-kollektívákban, brigádokon lehet nevelni. A brigádok a fiatalok szocialista nevelésében a tűzpróbát jelentik. A brigádmunkákról, ahol az ifjúsági épületeken dolgoztak a fiatalok ezrével mint öntudatos hazafiak és lelkes építők tértek vissza. Nem kételkedünk benne, hogy a határvidéki ifjúsági brigádok, a brigádokon a mi CsISz-szervezetünk jelentékenyen hozzájárulnak a becsület s, áldozatos hazafiak, hazánk nyugati határa szilárd őreirek neveléséhez. Ezer és ezer fiú és leány megy a határvidékre. De a határvidék parlagon heverő földjének a megművelése és a határvidék benépesítése nemcsak az ő ügyük. Hazánk dolgozóinak közös ügy Mi, CsISz-tagok, minden igyekezeEgy a tízezer közül

Az apátfalval Polana textilgyárban dolgozik Chlpos Anna. Mikor meghallotta a prágai fiatalok felhívását, elsőnek jelentkezett egy éves brigádmunkára a határszélre. Ma már tizenöten vannak. Tizenöt fiú és leány akik a Komszomol példáját követve a legfontosabb munkaszakaszra jelentkeztek Mindannyian tudják, hogy nehéz feladat vár reájuk. Chlopos' elvtársnő erről így nyilatkozik: „Tudjuk, hogy nem lesz könnyű a munka a határvidéken, igyekezni fogunk, hogy legalább olyan eredményeket, érjünk el, mint itt az üzemben. Üzemünket a múlt évben a Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki. Hogy ilyen magas kitüntetésben volt részünk ez az üzemben dolgozó fiatalság érdeme is. Most meg akarjuk mutatni, hogy a határszélen is megálljuk helyünket "

Hogy életünk még szebb legyen

A határvidékre készülő fiatalok hallgatják Milan Rázusnak. a CsISz S:l<R eJső titkárának beszédét

datokat, mint a határvidék benépesítése, mint általában a mezöyazdasági munka — dicső és megtisztelő hazafias feladatnak tekinti, akkor az* áldozatos munkahősiesség valóságos csodáit viszi véghez“. Az ifjúság a bizalom ilyen kinyilvánítására tettekkel válaszol Az üzletekből, üzemekből, hivatalokból, traktorállomásokról, falvakból és más munkahelyekről a határvidékre jelentkeznek a fiúk és leányok. Brigádokat és kollektívákat állítanak össze, amelyek mint komplex egységek a határvidéki állami gazdaságokba és más mezőgazdasági üzemekbe mennek, hogy újabb dicsőséget szerezzenek a CsISz zászlajának és bebizonyítsák, hogy az ifjúsági szövetség érdemes arra. a nagy megtiszteltetésre, hogy a Köztársaság: Érdemrend hordozója legyen.

Áldozatkészség, kulturáltság, műveltség, munkaszeretét, elviség, becsületesség. erős akarat a nehézségek és akadályok leküzdésében kollektív érzés, elvtársiasság, a fiúk és lányok

tünkkel azon leszünk, hogy valóban mindnyájunk közös ügye legyen. El j kell érni, huyv az üzemekben ahonnan a fiatalok a határvidékre mennek, kötelezzék magukat, hogy keve- i sebb dolgozó mellett is teljesítik és ] i ültéljesítik a tervet és ezt az alkal- : mat is felhasználjuk hazánk tíz éves ; felszabadítása alkalmából a szocialista j verseny és kötelezettségvállalási kam- j pányban

Olyan köztársaságban élünk, amely a béketábor előretolt bástyáját képezi. A mi eredményeinknek- örülnek barátaink, a mi sikereink félelmet és bórzalmat keltenek ellenségeinknél. Megszilárdítani hazánk gazdasági ere- j jét és védelmi képességét, annyit je- j lent, mint hozzájárulni a béke és a szocializmus győzelméhez.

A szocializmus győzelmében és a ! béke győzelmében megtisztelő módon vesszük ki részünket, amikor szilárdan felépítjük határvidékünket, feltárjuk gazdagságát és bőséges termését.

Hogyan érvényesül a tudomány a mezőgazdasági

gyakorlatban

A mezőgazdaságban érezzük a legjobban szükségét annak, hogy a gyakorlatot összekössük a tudománnyal. Hiszen itt a táplálék tömeges termeléséről és az ipari célokra szükséges nyersanyag termeléséről, van szó, úgyhogy minden termelőnek és minden földművesnek tisztába kell lennie a biológiai törvényekkel, hogy munkája eredményes legyen és gazdag termést érjen el. A biológia a mezőgazdasági dolgozó segítségére siet. A mai biológia összegezi az ezeréves tapasztalatokat, dialektikus módszerrel dolgozik és materialista alapon új utakat keres, hogy uralhassa a természetet és kellőképpen kihasználja a természet gazdagságát.

A mezőgazdaság terén a tudományos kutatás Szlovákiában mégcsak gyermekcipőben jár. Néhány nagy- jelentőségű tudományos munka már megjelent nálunk, ezek rávilágítottak arra, hogy országunkban milyen fényes távlatok várnak a szocialista mezőgazdaságra. Ezek a tudomány s munkák a szlovákiai kutatóintézetekben láttak napvilágot és a növényi, valamint az állati termelés alapvető tevékenységével foglalkoznak.

A növénytermelés kutatásainak sikere.

Az akadémia ez elmúlt évben né - hány tudományos konferenciát hívói} össze, ahol beszámoltak a különböző részlegéken elén tudományos eredményekről Meg kell említenünk azt a konferenciát, ahol az öntözési technika kérdéseiről a kevert lóhere és más takarmányról beszéltek, továbbá a szlovákiai burgonyatermelésről, a

vetőmagokról és más problémákról,

A tudományos értekezletek hasznos tanácsokat és irányelveket eredményeztek, melyeket a mezőgazdasági szervek a gyakorlatban is hasznosítanak. Tudományos kutatóintézeteink is rendkívül értékes eredményekkel járulnak hozzá mezőgazdaságunk él- lendítéséhez. A tudományos intézni talajszakértői például már néhány kérdést sikeresen megoldottak. így például azt is, hogy hogyan tegyük termékennyé a homokos földet, hogyan kell egész Szlovákia területén, különösen a Csallóközben megoldani az öntözés kérdését. Más dolgozók viszont azzal foglalkoztak, hogy milyen kilátásai vannak a mi burgonyatermelésünknek. Több óvintézkedést tettek a burgonyarák ellen és körzetekre osztották fel Szlovákiái, aszerint, hogy milyen vidéken, mi térem meg legjobban. Nagy munkát végzett az ivánkai Növényvédő Laboratórium, ahol azonkívül, hegy lefektették ismereteinket, a növényi kultúránk legkomolyabb kártevőiről. Don Jósé. amerikai burgonyabogár, a répamoly és más rovarok biológiai és vegyi harcára vo-natkozolag is kidolgozták az irányelvet.

Most már a takarmánykérdéssel is sokat foglalkoznak Az akadémia szép eredményeket ért d a takarmányok kutatása, terén, a füvek utánporzásá- val, a lucerna és lóhere termesztéssel is.

Az állati termelésben figyelemreméltó eredményeket mutatunk fel.

A kutatás az állati termelésben is értékes eredményeket hozott. A tudományos úton elért eredmények közül megemlítjük azt a kísérletet, amely bebizonyítja, hogy helyes etetés, ápolás és fejes mellett a mi át- | tagos tehénfajunknál háromszor olyan tejtermelést érhetünk el, mint ameny- nyi a jelenlegi átlag volt. Ha csak félig használnánk ki tudományos ismereteinket, azt jelentené, hegy Szlovákiában ugyanannyi tejet nyújt- hatnánk polgárainknak mint áment i- nyit az állettenyésztés terén, különösen fejlett északeurópai államok.

Kutatóink komoly eredményeket érnek el a juhtenyésztésben, ahol keresztezéssel, helyes táplálással és ápolássá! nagy hasznot érnek el, különösen a jóminöségű gyapjú termelésében.

A mezőgazdaság jövője a gazdálkodástól függ, attól, hogy mennyire használják ki a földet, a haladó zoo- technikai és állattenyésztési módszereket, az állatorvosi védelmet, a komplex gépesítést és a villamosítást.

Tisztában vagyunk azzal, hogy célunkat csakis a tudományos kutatások alapján szerzett ismeretek felhasználásával érhetjük el, csak akkor, ha megszervezzük á kutatási munkát mert hiszen az szorosan összefügg a gyakorlattal. Ezért a mezőgazdasági irányító szervekre vár az a feladat, gondoskodjamk arról, hogy a gyakorlatban már is felhaszrlálják a tudományos kutatás eddigi eredményeit, és tűzzék ki azokat & feladatokat, amelyek a tudományos kutatásra a legközelebbi Időben vannak.

Az egysége, földművess: •(.kezetek II. országos kongresszusa véget ért. A másfélezer küldött, a közös mezőgazdasági termelés bevált szervezői, a szövetkezeti földek és allattenvész- tr telepek élen járó dolgozói a kongresszuson értékelték az eddigi eredményeket, amelyeket falvaink szocialista újjáépítésében elértünk.

A kongresszus anácskozásai elejétől végig meggyőzően bizonyították a szövetkezeti mozgalom nagy erejét. Igazolták, hogy falvainkon a szövetkezeti mozgalom mély és elpusztíthatatlan gyökereket vert. Megmutatta, hogy országunkban egyre több kis- és középparaszt ismeri fel, hogy a szocialista átépítés az egyetlen üt,, melyen elérhetik hogy munkájuk egyre örömtelibb, életük egyre jobb legyen és hogy a paraszt valóban az áltata megművelt föld szabad gazdájává váljék.

Két évvel ezelőtt, amikor az EFSz- ek első országos kongresszusa lefolyt, országunkban 5848 magasabb típusú szövetkezet volt. Számuk a két kongresszus között eltelt időben 6502-re emelkedett. De össze sem hasonlíthatjuk az akkori szövetkezeteket a mai szövetkezetekkel, mert az első kongresszus óta nemcsak a szövetkezetek terméshozama növekedett, hanem a dolgozó parasztok viszonya is lényegesen megváltozott a nagyüzemi gazdálkodás iránt. Ma már egyre több ifiatal fiút és lányt láthatunk dolgozni a szövetkezet földjein. Ők is magukénak érzik a szövetkezetei és ottI hon érzik magukat a szövetkezetben.

! Természetes az ifjúság nagyobb szá- | mű megnyerése az EFSz-ekbe még I koránt sem kielégítő. E téren még sok a tennivalónk Minder igyekezetünkkel hassunk oda, hogy újabb száz és ezer fiatalt nyerjünk meg a földművelés számára, s Uiváltkép a határvidéki parlagon. heverő földek megművelésére.

Legfontosabb, hogy mindaz, amit a CsKP KB plenáris ülés határozata és a kongresszus anyaga tartalmaz már a tavaszi munkák elején teljes mértékben megvalósuljon. A tavaszi munkák jó előkészítése és sikeres elvégzése jelentős mértékben dönt arról, hogy az idén mennyi az állattenyésztési termelés alapjául szolgáló takarmányt, gabonát, ipari növényt és ka- pásnövényt termelünk A tavaszi | munkák helyesen és idejében kidol- i gozott terve bizonyítékul szolgál arra,

! hogy parasztjaink megértették a II. országos szövetkezeti kongresszus irányelveit.

Ezért szövetkezeti tagságunk és többi parasztunk és nem utolsó sorban a szövetkezetekben dolgozó fia- i talok kötelessége hogy a tavaszi munkák példás elvégzéséért küzdve egyben harcba indul a mezőgazdasági termelés tartós növeléséért és az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséért. E harc eredménye országunk minden polgárát érinti. Ezért a benne való tevékeny résztvétel egész népünk ügye.

Két jóbarát útnak indul

Az oroszkai cukorgyárban véget ért a tagsági gyűlés s a fiatalok csoportosan haladtak hazafelé. Sanyi is ott ment közöttük, de valahogy most megcsappant örökké víg kedve. Gondolkodott . .. Hogy is mondta az elnök , .. a mi üzemünkből még eddig nem jelentkezett senki. Pedig a határszél minket is vár, a mi számunkra is van ott hely . . Képzeletében megjelent Prága, a pilzeni hegyek, de a festői szépségű cseh táj mögött felbukkant az édesanyja képe, a meleg családi otthon, a kis ház, s az anyai hívó szó még most is fülében csengett. „Gyere haza édes fiam”.

Hogy is történt ez akkor? Igen. Ö engedett a hívó szónak, s hazajött. Persze akkor még csak inas volt, s nem tudta hová menjen, maradjon-e | Csehországban ha kifanul, vagy jöjjön haza. Ma már az inasévek rég elmúltak, de azóta is sokat gondolt arra a szép tájra. Most tehát ismét mehetne. Igaz, nem gyarba hívják, de az nem baj. Ért ő mindenféle géphez. Tud ő szántani traktort javítani, s ha valamit nem tudna, majd megtanulja. Elvégre van ő olyan gyerek, mint a többi

Hogy éjszaka miről álmodott, nem tudjuk, nem árulta el. De reggel közölte szüleivel elhatározását. Az édesanyja csodálkozott, az apa rövid hallgatás után megértőén bólintott, így nem történt semmi különös, elengedték.

Lacival gyorsan megegyeztek. A jó barátok mindenben összetartanak. E- béd után bekopogtak a CsISz járási titkársága ajtaján. Már nem voltak az elsők. Vagy tizen voltak ott a nap folyamán, fiúk. lányok vegyesen. Volt, aki csak érdeklődni jött, de a legtöbbjük már erős elhatározással nyomta le a kilincset jelentkezni jött. Ők is ezek közé tartoztak. Igen halkan, de magabiztos hangon jelentették be szándékukat „Mi is menni akarunk“ Hogy miért, arról is szívesen beszéltek. Látszott, hogy jó előre megfontolták az egészet, tudják. hogy néni kész paradicsom, hanem kemény munka vár reájuk Sanyi a bővebb beszédű, övé a sző —

i Nem félek én a munkától, dolgoztam ; én eddig is, s azt is tudom, hogy ott i nehezébb lesz a munka, mint a gyár- | ban Hát csak azért is elmegyek. Kettőnk nélkül meg lesz az oroszkai cu- ; korgyár. Laci is így vélekedett. Különben ő azt sem bánná, ha azonnal indulnának. Még sosem járt Csehországban. így érthető, hogy miért o- , lyan kíváncsi. Vagy talán valami más ok is fűti ezeket a fiúkat? Igen. Nem puszta kíváncsiság s fiatalkori virtus 1 hajtja ezeket, valami több, nagyobb, j nemesebb cél az, amely idáig hozta s Csehország felé húzza őket. E gondolatot úgy hívják, hogy hazaszeretet.

Még egy kemény kézszoritás s az ajtó becsukódott. Elmentek. A két kitöltött ív Korcsag Sándor és Taracs László hazaszeretetének első tanúbizonysága, ott maradt az asztalon, két jóbarát elindult, hogy fiatal erejével ott szolgálja a hazát, ahol arra a legnagyobb szükség van. -cs.