Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-05 / 9. szám

4

1955. március 5.

qßüs&L—

£&eud& u*estece>U

A komáromi utcákat hó takarja. Téli csend borul a városra. A koradél elOtti órákban csak kevés járókelőt látni az utcákon. A csendet egyszerre boldog fiatalok vidám zajongása töri meg. A komáromi felsőipari iskola tanú- Gyűri Szilveszter lót hosszú sorokban mennek az utcán. Moziba mennek. Szemükben a fiatalság tüze ég és vágyakozva nézegetik a hulló hópelyheket. Szinte ki lehet olvasni a szemükből. — Milyen jó is lenne szétugrani itt a tágas téren és egy kis hógolyó csatát rendezni!

De bármily vágyakozva néznek is az éjjel esett friss hóra. egyik sem bontja meg a zárt sorokat. Ez már a jó nevelés eredménye. Tudnak parancsolni önmaguknak is fegyelmezettek. A fiatalok csoportja lassan eltűnik az utcasarok mögött, én pedig folytatom utamat az iskolájuk felé, abban a reményben, hogy valakit talán csak találok az iskolában is.

Szimatom nem csalt. Az iskolában találtam Berec elvtársat is. az igazgatót. Elbeszélgettem vele az eddig elért eredményekről.

— Szép sikereket értünk el a múltban, mondja Berec elvtárs. Több tanulót kitüntettünk a félévi vizsgák alkalmával. — Igyekeznek az iskolában a lehető legjobban elsajátítani a tananyagot, hogy ha kikerülnek az életbe, legyen mire támasz- kodniok. De vannak itt hibák is. A legnagyobb hiba az, hogy nincsenek műhelyeink. Így aztán arra vagyunk kényszerülve, hogy a technikai tanulásra a tanulókat miamelyik üzembe vigyük. Ez pedig kényelmetlen, mert ezzel nagyon sok idOt veszítünk. De reméljük, hogy ez az állapot nem fog sokáig tartani, mert egy új iskola építését tervezzük, ahol a korszerűen berendezett műhelyektől a torna teremig és lakószobákig minden lesz.

A beszélgetés után egy elvtárs kíséretében megtekintettem az iskolát. Megnéztük az újonnan felszerelt tornatermet is. Majd az osztályokat néztük meg. Az egyik osztályban né- . hány tanulót találtunk tanulásba merülve. Ök nem mentek moziba, mert már látták a filmet, így aztán a szabad időt tanulásra használták fel. !

Elbeszélgettünk az iskola életéről a tanulásról. De nem volt idő sok beszédre, társalgásunkat indám beszed zaja zamrta meg. Megjöttek a többi tanulók is a moziból. Pázmány elv- társsal, az osztályelnökkel az élén, aki egyike a legjobb tanulóknak.

A beszéd a jövőre terelődött. Ez természetes is, hisz az utolsó évfolyam tanulói közt vol - tam. Minden tanulónak meg van a saját terve a jövőre nézve. így például Lelkes Zoltán főiskolára készül, Győri Szilveszter katonai Űjlaki Elemér pályát választott, pilóta szeretne lenni. Kuppka Elemér, az iskola befejezése után a galántai járásban fog dolgozni.

Majd elbúcsúztam a IV. M. osztály tanulóitól és felkerestem a görög tanulókat, kikről az igazgató elvtárs nagyon dicsérőleg beszélt, mert az egész osztály nagyon jó tanulmányi eredményt ért el.

De azért nem csak azt tapasztaltam itt, hogy vannak jó eredmények, de azt is, hogy az iskolában a jam- peckedés és a csőnadrág őrület eléggé elterjedt. Erről a témáról Satara élvtárssal, a CslSz-szervezet elnökével beszélgettünk. Satara e'vtárs igazat adott nekem és elmondta, hogy igyekeznek azt a helytelenséget az iskolából jó felvilágosító mimikával eltűntetni. Megemlítette Satara elvtárs azt is, hogy ez bizony elég nehéz, mert amíg ők küzdenek a jobb tanulmányi eredmények eléréséért és beszélgetnek a helyes viselkedési és öltözködési modorról, addig a komáromi hajógyár éppen az ellenkezőjét

— Megtörtént már az is, mondja a CsISz elnöke, hogy amikor egyes tanulókat ki kellett tennünk, mert rontották az iskola szellemét, a hajógyár felvette ezeket az egyéneket és magasabb ál1 ást kaptak, mint amilyet azok a tanulók fognak kapni, akik befejezték az iskolát.

Nagyon helyes lenne, ha a hajógyár káderosztálya ellenőrizné az ilyen eseteket és ezek a jövőben nem történnének meg. Mert ezzel rontják a többi tanulók munkakedvét

VARGA ERNŐ

teszi.

Kuppka István

Takarékoskodjunk a nyersanyaggal

Iparunk növekedése állandóan nagyobb és nagyobb követelmények elé állítja a hazai nyersanyagellátást. Lakosságunk életszínvonala emelkedik, növekszik az áruellátás. Ennek természetes következménye az, hogy iparunknak állandóan nagyobb szüksége van az olcsó, hazai nyersanyagokra. A hazai nyersanyagok közé tartozik a különféle hulladékanyag is.

A múltban a hulladékanyagot nálunk nem értékelték kellőképpen. A ; burzsoá ipar nem vette figyelembe, | hogy hulladékanyagok felhasználásával eredeti nyersanyagot takaríthatna meg. A mai tervezett gazdálkodásunkban szükségünk van a hulladékanyagok felhasználására is. Ezáltal nagy- 1 ban takarékoskodunk a rendes nyers- j anyagokkal és csökkentjük az idegen | államokból való behozatalt. Sőt egyes j nyersanyagokban teljesen függetlenné j tesszük magunkat a behozataltól Egyúttal tanítjuk hazánk népeit a takarékoskodásra és emeljük az életszínvonalat. Mert a behozott hulladék- j anyagok árát az átvevő üzemek tel- ; jes értékben kifizetik.

Tervezett gazdálkodásunkban nagy súlyt fektetünk a nyersanyagok he- , lyes felhasználására az árucikkek elő- állításánál. Ezért nagyon helyesen sok ! állami vállalatnál a további jő gazdái- j kodás alapját abban látják, hogy gondosan gyűjtik a hulladékanyagokat, ezt vagy átadják a felvásárló üzemeknek, vagy maguk felhasználják.

Ebből kifolyólag a hulladékanyag gyűjtésének két formája van. Az egyik, az üzemekben felhalmozódott hulladékanyagokat az üzemek előre m»gkötött szerződés szerint adják át a felvásárló üzemeknek. A másik, a

hulladékanyagok felvásárlása népi forrásokból. Ez nagyban függ a helyes szervezéstől és megköveteli a jó nevelőmunkát a lakosság széles körében. Ezt a felvásárlóüzemek és felvásárlók által lehet bebiztosítani.

A hulladékanyagok gyűjtéséből alaposan kiveszi részét tanuló ifjúságunk. A lakosság körében begyűjtött hulladékanyagok nagy részét, legalább 55—60 százalékát a tanuló ifjúság gyűjtötte össze.

A begyűjtendő hulladékanyagok mennyiségét az állami terv az üzemeknek aszerint határozza meg, hogy mennyi áru lett kiadva a lakosságnak és ebből, mennyit lehet visszaszolgáltatni, mint nyersanyagot, ami alkalmas új áruk előállítására.

Például a papír termelése az 1955- ös évre. Ha egy személyre évente csak 1 kg papír fogyasztást számítanánk és ezt a mennyiséget fából állítanánk elő az több mint 900 km hosszú és 4,5 m széles erdősávot tenne ki. Azért említem itt az erdősávot, mert ha öreg papírt használunk fel az új áru előállításához, ezzel elsősorban is erdeinket kíméljük, melyeket az elmúlt kapitalista rezsim alatt a gyárosok könyörtelenül pusztítottak.

A hulladékpapír legnagyobb részét a kis fogyasztóknak — tehát a széles tömegeknek kell beszolgáltatniuk.

Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a háztartásokban mennyi csomagoló papírt, újságot és könyvet használnak fel begyújtásra és más célokra. Ha elérnénk azt, hogy minden háztartásban az elhasznált papírnak csak az 50%-át kiméinek meg és szolgáltatnák be ezzel óriási mennyiségű papírhoz jutnánk. Nem kellene tovább nehézségekkel küzdenünk a papírellátás terén. Még több könyvhöz, újsághoz, csomagolópapírhoz jutnánk, mellyel még ma nagy mértékben takarékoskodnunk kell.

De így van ez más anyagokkal is. Nagyon kicsi például a csont leadása, pedig naponta nagy mennyiségű hús fogy el, melyet csont nélkül egyáltalán nem adnak, vagy csak nagyon kis mennyiségben. Ha csak a csont 50 százalékát adnák le a fogyasztók, több szappant, műtrágyát és takarmányt tudnánk termelni, mint ammy- nyit jelenleg termelünk. Hogy a csont gyűjtésének, milyen nagy jelentősége van a termelésben azt láthatjuk az alábbi példákból.

100 kg csontból a következő árucikkeket lehet előállítani:

15 kg olajat, vagy 10 kg zsiradékot, melynek mennyisége 20 kg szappannal egyezik,

10 kg foszforos műtrágyát, vagy 40 kg takarmányt.

Ezek mellett még említésre méltók a különböző állati bőrök és üvegcserepek.

Hogy a hulladékanyagok, mint értékes nyersanyagok visszaszolgáltatása emelkedjen a felvásárló üzem versenyt hirdetett az egyes üzemek és iskolák között a legtöbb hulladékanyag begyűjtéséért. Az iskolák közti versenybe eddig körülbelül 1500 iskola kapcsolódott bele.

Ezt a célt szolgálja a sorshúzás is, melynek keretében a nyerőknek 400.000 korona értékű nyereményt osztanak szét.

ve.

*• ★ tr

Megvédiük dolgozó népünk munkáját

Városainkban, talpainkban, üzemeinkben és EFSz- inkben a munkások, szövetkezeti tagok és magán- gazdálkodó parasztok e napokban örömmel fogadják az agit-ketteseket, kik járják a házakat, üzemeket, és gyűjtik a békealáírásokat. Minden józan gondol- kozású ember, férfi és nő egyaránt, szilárd egységbe tömörülve, aláírásával mutatja meg a nyugati imperialistáknak, hogy nem akarnak ha* borút, nem akarnak az atombomba áldozatai lenni.

Képünkön az egyik jó munkás aláírja a békeívet.

Teljesítik vállalásukat

Három hónappal ezelőtt kezdte meg a Nováky-i kettes számú bányában a 315-ös részlegen hat fiatal bányász, CsISz-tag a szén fejtését. A fiatal bányászok alaposan munkához láttak. Attól az időtől fogva még nem történt meg egyszer sem, hogy a fiatal bányászok ne teljesítették volna a tervet. Már az első hónapban jóval többet termelnek az előirányzott tervnél. Az utolsó hónapokban tervüket állandóan 150 százalékon felül teljesítik.

1955. január 8-án és 9-én volt a CsISz járási konferenciája. A fiatal bányászok küldötte, Hruzsík elvtárs a konferencián beszámolt az elért eredményekről és az egész kollektíva nevében kötelezettséget vállalt a CsISz

II. kongresszusa tiszteletére, hogy a januári tervet 130 százalékra fogják teljesíteni. A kollektív betartotta szavát és a kötelezettségvállalást nem csak teljesítette, de jóval túlteljesítette azt.

A munkahelyen a legszebb eredményeket Hruzsík, Szalvátor, Hlavács, Molnár, Polonsky, Horák és Bakulár elvtársak érték el. Ezektől az elvtársaktól példát vehetnek a többi fiatal bányászok is.

NÉMETH SÄNDOR Prievidza.

Bratislavában televíziós stúdiót építenek

Ezekben a napokban határozták el, hogv Szlovákia számára Bratislavában modem televíziós stúdiót építenek. Ez a határozat is bizonyítja, hogv a Zergehegyen épülő televíziós állomásnak — melynek építését már megkezdték, — milyen fontosságot tulajdonítanak. Köztársaságunkban a televíziós berendezések építésével bizonyos mértékig késtek.

Hálával és megnyugvással fogadjuk. hogy a televíziós stúdió számára ú.j épület készül és nem jönnek számításba a különböző adaptációs tervek. A televíziós műsorok kisugárzásához igen komplikált és igényes műszaki berendezésre van szükség, ezenkívül igen képzett műszaki, művészeti és segédszemélyzetre, — de természetesen terjedelmes épületekre is.

Mindez jelentékeny financiális befektetéseket von maga után, amelyek csak részben és lassan gyümölcsöznek. A televíziós műsorokat igen gondosan kell előkészíteni, _ sokáig kell kipróbálni a műsorszámokat, ezért kerül annyiba a leadásuk. Ezzel magyarázzuk azt is, hogy miért halad a televíziós állomások építése olyan lassan. Igaz, a televíziós adásokat kevésbé tökéletes leadóval már régebben elkezdhettük volna, szerezhettünk, kiképezhettünk és betaníthattunk volna már személyzetet is, mert hiszen a szakavatott jó munka jelenti mindenütt a sikeres előrehaladást, különösen a televízió terén Is Ma azonban nem akarjuk kritizálni a múlt hibáit, hanem örülni akarunk annak a pillanatnak, amikor a közeljövőben először élvezhetjük a mi televíziónk értékes műsorát.

Milyen indító okok vezettek a bra- tislavai önnálló stúdió felépítéséhez? Már abból, amit a televíziós stúdió felépítéséről, a műszaki és művészeti személyzet szaktudásáról elmondtunk világos hogy televíziós stúdiót nem állíthatunk fel minden rádió leadóállomásunk mellett. Ezért úgy döntöttek, hogy valóban „nagy” televíziós stúdiót csakis Prágában és Bratislavában állítanak fel és a gondosan összeállított műsort innen sugározzák ki az ország minden részébe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csakis Prága és Bratislava kiváltsága, hogy a műsorokról gondoskodjanak. Minden televíziós állomásnál azzal a lehetőséggel is számítanak, hogy filmeket és kevésbé igényes önálló műsorokat is sugározzanak. Ezenkívül hasonlóképpen mint ahogy azt a rádió közvetítéseknél szokásos olyan hordozható berendezkedésekről is gondoskodnak, melynek segítségével helyszínről politikai, kulturális és sport életünk aktualitásait is közvetíthetjük. A prágai és bratislavai stúdió különlegessége lesz, hogv körülbelül 500 néző. mint a színházban egyidejűleg figyelemmel kísérheti a leadást.

Milyen igényeink vannak egy modem televíziós leadóval szemben?

Amikor a rádió leadásnál már azon a részlegen, ahol feldolgozzák a műsorokat — melyeket manapság már rendszerint hangszalagra vesznek fel — otthonos lesz az a kifejezés, hogy „termelés” — úgy tűnt nekünk.

mintha ezen a téren ez a kifejezés kevésbé volna találó. A televíziós stúdióban a munkát még fokozottabb mértékben „termelésnek” lehet nevezni, mert itt valóban termelésről van szó, mégpedig elejétől fogva, kezdve a tervei a kuliszák és segédeszközök előkészítésével, szállításával, különböző mérésekkel, hang és fényméréssel, egészen a sugárzásig, amely időben a próbák tizedét jelenti és a megelőző rendkívül komplikált folyamat töredékét jelenti. Aki úgy találná, hogv téves ha a televíziós stúdiót gyárüzemmel hasonlítjuk ösz- sze, gondoljon csak arra, hogy menynyi villanyáram szükséges a televíziós leadáshoz — ami bizony sokszor 3-500 kilowattot is kitesz, ami már egy elég rendes villanyerőmű teljesítményének felel meg.

A televíziós stúdió fogalma alatt értjük a különböző mellékhelyiségeket, mint a ruhatárak, ■ kuliszaraktá- rok, hangaláfestéshez szükséges kabinok, asztalos-, rádió műhelyek es hangtechnikai műtermek, a diapozití- vok, valamint a különböző adminisztrációs helyiségek komplexumát.

A tulajdonképpeni stúdiót is úgy képzeljük el. hogv ahhoz különböző helyiségek tartoznak. A stúdió leg* fontosabb része az értékes televíziós berendezés és az ellenőrző helyiségek, ahol a tulajdonképpeni televíziós műsort irányítják és feldolgozzák mégpedig külön a kép és külön a hangaláfestés szempontjából. Meg kell említeni, hogy a televíziós

leadásnál a felvételnél a hangot sokkal gondosabban és alaposabban kell fddogozni, mint a rádióleadásnál.

A stúdió berendezés külön részét képezi a megvilágítási rendszer, a távolból irányítható reflektorokkal és a különböző nagyságú és formájú világítótestekkel. A világítással ösz- szefügg a tökéletes szellőztetés kérdése is, ez a stúdióban különösen fötitos, mert a helyiségeknek teljesen pormentesnek és zajmentesnek kell lenni.

Amikor televíziós stúdiókról beszélünk, nem elszigetelt stúdióra gondolunk, hanem több stúdióra, melyek egy központ körül csoportosulnak. A legkisebb stúdió — az a terem, ahol a felvételek készülnek, azután következik egv kisebb stúdió, ahonnan a bábjátékokat és kisebb jeleneteket közvetítjük, melyek kiegészítik a televíziós műsorokat, gazdaságosan összeállíthatók és mindig kedveltek. Azután természetesen számítani kell egv olyan stúdióval is, ahol a műsorszámokat begyakorolják és csak azután következik a tulajdonképpeni nagy stúdió, amely valóban nagv méretű 40X80 méter nagy és 12 méter magas.

A stúdióépítés terén még nem rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkal. Nagyon fontosak a tapasztalatok és természetesen a televízió technikájának a fejlesztése is. A televíziós stúdiók sokban hasonlítanak a filmműtermekhez. A stúdióban sokszor egyenesen az utcáról teherautókkal

kell bemenni, hiszen sokszor gyorsan, minden külön kiadás nélkül új környezetet kell teremteni. Ezért a stúdió környéke is szabad, tágas legyen, hogv nagyobb forgalmat is le lehessen bonyolítani, exteriőröket fel lehessen állítani és olyan jeleneteket is lejátszani, melyekhez nagyobb térségre van szükség.

Hol építsük fel a televíziós stúdiót? Tekintve, hogy külsejére nézve gyárüzemre hasonlít és fontos, hogy jól hozzáférhető legyen, a kellékeket könnyű szerrel odaszállíthassák, már tuaj dóriképpen meg is jelöltük, hogy a televíziós stúdiót hol építsük fel.

Nehéz a stúdió számára megfelelő helyet találni, széles térségre van szüksége, nem messze a város központjától, de azért mégis izolált zajmentes helyen. Kétségtelen, hogy az ellentétes kívánalmakat nehéz összhangba hozni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a stúdiót idővel ki kell építeni, közelébe lakónegyedet kell létesíteni a műszaki é se- gédszeméyzet számára. A televíziós leadóállomások körül új városnegyedek épülnek, sőt egész városok, mint ahogy azt külföldön is látjuk. Már ebből is látjuk, hogy a televízióra milyen nagy jövő vár és milyen jelentősége lesz a mi kultúréletünk fellendítésében.

Nemsokára Bratislava és vidéke is gazdagabb lesz egy új intézménnyel.

Inz. Karol Dülnberger