Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-26 / 8. szám

4 1955. február 28. Technikai újdonságok MINDENT FELHASZNÁLUNK Az eddig használt hőmérsúirietet és szénsavtartalmat önműködően feljegy­ző műszert most kibővítették és a C02 analizátor helyett mágneses oxi­gén-analizátort alkalmaztak. Ennek a műszernek a kazánházban különös je­lentősége van, mert a műszer mérő­eszköze képet nyújt a hőérték vesz­teségről és egyidejűleg alkotó ré­szeire bontja a gazt és méri a nőfo­kot. A veszteségek nagysága függ an­nak a levegőnek a mennyiségétől, me­lyet az égési űrbe vezetünk. Az oxi­gén analizátor a gázban méri az oxi­gén sűrűsödését. Tekintettel arra, hogy a sűrűsödés szoros összefüggésben áll a levegómennyiséggel, melyet beveze­tünk, pontos képet nyerünk arról, hogy mi az égés feltételei. A fűtő­anyag minősége és a levegő mennyi­ségének a szabályozása rendkívül fon­tos. Az új műszernek az az előnye, hogy lényegesen gyorsabban reagál, mint a C02-analizátor. A műszer a baloldali szalagon feljegyzi az oxigén mennyiségét és jobboldalt a hőfokot. Ami az oxigént illeti, a mérőeszköz befogadóképessége 0—15 százalékot tesz ki. A hőfokot 15 foktői 400 Cel- siusig lehet feljegyezni. Ha az üvegszálakat alacsonynyomású gyantával — különösen poliesterekkel keverjük, akkor kiváló tulajdonságú anyagot nyerünk. Ez az anyag súlyá­hoz mérten rendkívül szilárd, vegyi­leg és meleggel szemben ellenálló és könnyen termelhető. Nagy előny még az is, hogy egyetlenegy művelettel s legkomplikáltabb formákat lehet pré­selni belőle. Eddig már különböző tárgyakat és kellékeket állítottak ösz- sze ebből az anyagból, mint például gépalkatrészeket, szellentyű alkatré­szeket és egyéb dolgokat az autóipar számára. Az új anyaggal már eddig is rendkívül nagyjelentőségű ered­ményeket értünk el. * * * Gottwaldovban a ZPS öntődében önműködően billenő szerkezettel lát­ták el az öntésnél használatos tar­tályt. A szerkezet lényege abból áll, hogy csiga és csigakerék segítségé­vel a tartályt tetszés szerint lehet beállítani. A szerkezetet a tartályra szerelik. Ha a tartály esetleg meg is sérül, az önműködő szerkezet még azért továbbra is működésben van. Ha a szerkezetet megfelelő anyagból és egész pontosan készítik el, rende­sen karbantartják, akkor a szerkezet élettartama hosszú lehet. A szerkeze­tet minden nagyobb befektetés nélkül a megszokott nagyságú edényekre sze­relhetjük. A gottwaldovi öntődében már 1953. óta eredményesen hasz­nálják. * * * A pilzeni V. I. Lenin-üzem dolgo­zói új, gyönyörű villanymozdonyok gyártását kezdték meg. Az új moz­dony a tavalyi lipcsei (NDK) minta­vásáron került a nyilvánosság elé. A tizenegy nap alatt több mint 80.000 látogató tekintette meg. A német szakemberek is elragadtatással nyi­latkoztak róla. Teljesítménye kiváló: 240 tonna sú­lyú gyorsvonatkocsikat 120 km-es se­bességgel röpít. A villanymozdonyt a technika leg­újabb vívmányainak felhasználásával szerkesztették. Érdekessége a vezető fülkéjében berendezett jelzőberende­zés. Ennek lényege abból áll, hogy minden 90-ik másodpercben felgyul­lad a sárga fény. A fényt a vezető lábbal kapcsolja ki. Ha a vezető tör­ténetesen elaludt és nem kapcsolja ki a fényt, hat másodperc elteltévet erős szlrénabúgás figyelmezteti őt. Ha még ekkor sem kapcsolja ki, akkor négy másodperc múlva a motor leáll, így védik az utazók biztonságát abban az esetben, ha netalán a ve­zető eszméletét vesztené. ★ ★ ★ Épül Szlovákia legnagyobb cementgyára Geológusaink négy évvel ezelőtt a Banská Bystrica melletti Kosti- viarska falucskában gazdag mész­kőlelőhelyet találtak. Ezek az ás­ványok képezik a cementtermelés nyersanyagát. A stupavai cementdol­gozók igen dicsérőleg nyilatkoztak a felfedezett mészkőbányáról. A fúrás és geológiai kutatások megerősítették azt a feltevést, hogy Kistiviarskában valóban igen gazdag és jóminőség ü cement-nyersanyag forrást találtak. Ezért elhatározták, hogy Senlca község mellett, amely a mészkőbányá­tól körülbelül 5 kilométernyire fek­szik, új cementgyárat építenek. A nyersanyagot drótkötélpályán szállít­ják a munkahelyre. A cement-üzem felépítését már tavaly júliusban meg­kezdték. A téli hónapokban barakokat építettek, elvégezték a csatornázási munkákat, állomást építettek és ren­dezték a terepet. Az új cement-üzemet Közép-Szlo­vákiai Cementüzemek-nek fogják hív­ni és Szlovákia legnagyobb cement­üzeme lesz. Tél van. Az ember azt gondolná, hogy ilyen időben a gyümölcsfeldol­gozó üzemekben áll a munka. Hisz régen volt már nyár és ha bármilyen jó termés is volt a múlt évben, azt már régen feldolgozták és amit eset­leg nem tudtak feldolgozni, az már úgyis elromlott. De ha valaki így gondolkozik, az bizony téved, mert az üzemekben most is folyik a gyü­mölcs feldolgozása. A gyümölcsfeldolgozó üzemek előre gondoskodtak a téli munkáról. Ezt úgy oldották meg, hogy a nyáron fel­halmozódott gyümölcsöt és zöldséget csak félárunak dolgozták fel. Erre egyrészt azért van szükség, mert az üzemek a nyáron felhalmozódott gyü­mölcsöt és zöldséget a szezon alatt nem tudnák teljes egészében feldol­gozni. Másrészt azért, hogy a feldol­gozó üzemek munkásaikat a téli idő­szakban is tudják foglalkoztatni. Ezt mint már említettem úgy oldották meg, hogy a nyáron vásárolt gyü­mölcsnek csak egy részét készítik el készárunak, a többit pedig csak ideig­lenesen konzerválják. Az így nyert félárut aztán hordókban és más tar­tályokban raktározzák el, amelyet té­len dolgoznak fel készárunak. Macii elvtárs kíséretében megte­kintettem az üzemet. A folyosón egy táblácska vonta magára figyelmemet. A táblán az egyes munkacsoportok munkateljesítménye volt fentűntetve. A kiértékelés szerint a termelésben nagyon jó eredményeket ér el Ka- locsay Etel csoportja, 153 százalékot Kalocsai Etela Senki se tudja megmondani, *hogy tulajdonképpen ki nevezte el őket a „bátrak brigádjának”. Azt se tud­juk, hogy erről miképpen vett tudo­mást az Üzemünk élete című lap szerkesztője. De az egész műhely, sőt az egész üzem jól tudja, hogy a kis esztergaműhely ifjúsági brigádja va­lóban megérdemli ezt az elnevezést. Csupa fiatal dolgozik ebben a mű­helyben. Hat esztergályos, egy ellen- űr, a brigád műszaki vezetője, mind mind fiatal, A „legfiatalabb” Ma - cel_ Socaciu, alig múlt 17 éves, a leg­idősebb pedig Data Constantin, akit a fiúk mindig „öreg' -nek szólítanak. A brigádnak megvannak a maga sa­játosságai: az ilyen nevek mint „Sap- kanéíkül”, „Egy”, „Kettő’. Ezek olyan nevek, melyek mindig mosolyt keltenek azokban, akik „ ncsenek beavatva a brigádosok életebe. A „Sapkanólküii" tulajdonképpen t.ein is brigádos, hanem brigádosnö. Azok, akik tavaly tavasz óta, illetve a bri­gád megszervezése óta itt dolgoznak, mint például Marin Popescu, a bát­rak brigádjának vezetője, bizony na­gyon sokat gondolkodott rajta: felve­gyük ezt a kislányt a brigádba? .4 fiúknak nem volt bizalmuk, kételked­tek a leány képességeiben és tudá­sában. Precup Chira mégis tagja lett a brigádnak és később mint „Sapka­nélküli" igen szorgalmasnak és ügyesnek bizonyult. Marin Popescu és a többiek mindig pirultak és za­varba jöttek, ha arra gondoltak, hogy milyen bizalmatlanok is voltak Chi- rával szemben. A brigád életében nagy jelentősége volt annak, amikor a Cosiache unokatestvéreket felvették a brigádba. Nagy viták folytak. Nem mintha a fiúk nem érdemelték volna meg, hogy felvegyék őket. nem volt semmi ellenvetés. Más komolyabb problémák merültek fel ezzel kap­csolatosan. A két unokatestvérnek és Földes Teréz csoportja 149 száza­lékot. Az egyéni munkateljesítmény­ben jó példával jár elő Sándor Mária', 173 százalékra teljesíti tervét. Mialatt átmentünk a munkaterembe, kicsit elbeszélgettem Mecli elvtárssal az üzem problémáiról. — Hát igen, mondja Mecli elvtárs, szép eredményeket értünk el a múlt évben is és az 1955-ös évet is a havi terv túlteljesítésével üdvözöltük. De azért akadnak nálunk is hibák szép számmal. A legnagyobb hiba az, hogy i kicsi a raktárunk és megtörténik az; is, hogy némely félárut tél idején is j a szabad ég alatt kell tartanunk, mert I nem tudjuk hová tenni. De ez sok j esetben megtörténik a készáruval is. A készárut a város különböző részei­ben eldugott kis raktárocskákban kell i elhelyeznünk, mert ezek részére sincs | elég helyiségünk. Ez pedig sok időt és nyersanyagot követel. De az is megtörténik, mint most is láthatja az elvtárs, hogy a kész árut is kint kell elhelyeznünk. Még az a szeren- ' csénk, hogy gyenge tél van és így az J áru nem fagy meg. Igaz, hogy a se­lejt és az esetleg romlott áru sem vész nálunk kárba, mert van egy ki­sebb szeszfőző-üzemünk és állatte­nyésztésünk is, így aztán nyugodtan elmondhatjuk, hogy nálunk semmi sem vész kárba. Beszélgetés közben elértünk a munkaterembe. Itt kellemes látvány tárult elénk. A munkaasztalok mellett csinos fiatal lányok, asszonyok cso­portja dolgozott ragyogó tisztaságú fehér köpenyekben fehér kendőkkel a fejükön. Rend és tisztaság minde­nütt .Erre itt nagy szükség van, mert a rendetlenség és a fogyatékos tisz­taság a dolgozók egészségének rová­sára menne. A lányok gyors kezét figyelve el­beszélgettem Földes elvtársnővel, az egyik munkacsoport vezetőjével, aki röviden elmondta, hogy mi a titka a csoport jó munkateljesítményének. — Fődolog a jó munkafegyelem, hogy a csoport tagjai ne zavarják egymást az egyes feladatok teljesíté­sekor. Ez a mi csoportunknál meg van. A csoport minden tagja maga­biztosan teljesíti a rábízott feladato­kat. Ez nagyon fontos, mert a fe­lesleges vitatkozás nagyon sok időt rabolna el tőlünk, ami bizony eleinte, amikor a csoport megalakult, elég gyakran megtörtént. De ezt hamaro­san kiküszöböltük. A másik dolog pe­dig a munka jó megszervezése. Az én csoportom például három-négy féle munkát is végez, folytatja Földes elv­társnő. A csoport egy része az ubor­kát rakja üvegbe a másik ezt felönti vízzel, a harmadik-negyedik pedig mé­ri és csomagolja a már megtöltött ü- vegeket. Ami pedig a legfontosabb elértük azt, hogy a csoport minden tagja eltud végezni minden munkát Ez azért jó, mert az egyik munka fárasztóbb, a másik könnyebb és így tudjuk egymást váltani. Majd még Kalocsai elvtársnővel be­szélgettünk a munkateljesítmények kiértékeléséről. Erről Kalocsai elvtárs- nö a következőket mondta: — A munkateljesítményt aszerint értékeljük, hogy ki hány üveget tölt meg áruval. De itt nemcsak a meny- nyiséget nézzük, hanem a minőséget is, mért különösen fontos az, hogy a zöldséget jó szorosan rakják az ü- vegbe. Ezzel aztán elértük azt, hogy mindenki tudatában van a felelősség­nek, ami ráhárul, ha esetleg rosszul végzi a munkáját. Különben is a munka minőségét részben azonnal el­lenőrizzük és ha az üveg rosszul van megtöltve, akkor visszaadjuk annak, aki töltötte. Ennek köszönhetjük azt, hogy üzemünkben csak nagyon kevés a selejt, alg 3—4 százalék. V. E. Földes Teréz „A BÁTRAK BRIGÁDJA“ Riptort a baráti Romániából ugyanis teljesen egyforma neve volt. Mind a kettőt úgy hívták, hogy Ghe- orghe Costache. Mind a kettő esz­tergályos volt, szorgairrmsan dolgoz­tak, egyforma alakjuk volt és na­gyon hasonlítottak egymásra. Hát ez talán nem okoz komoly nehézséget? Hogy hívjuk az egyiket és hogy szó­lítsuk a másikat. Feltétlenül el kel­lett őket nevezni. Itt született meg az új neve „Egy” és „Kettő", azaz Gheorghe Costache Egy, az idősebbik és Gheorghe Costache Kettő, a fia­talabbik. Az elnevezést csakhamar megszokták, nemcsak a brigád, ha­nem idegenek is. Hanem a brigád dicsősége nem azért növekedett, mert így nevezték el a brigádosokat, nem azért hívták Őket a Jbtitrak brigád­jának". Egyszer az a veszély fenyegette a műhelyt, hogy nem teljesítik a fékek termelési tervét. Már rövid volt az idő, ellenben a brigád elfogadta a mérnök javaslatát, hogy feltétlenül teljesítik vállalásukat. „Nem tehetünk arról, hogy a ko­vácsoknál rolkzúl dolgoznak — mond­ta ünnepélyesen Costache Kettő, de a mi brigádunk majd segít ezen a nehézségen is." Máskor pedig az történt, hogy az öntöde csak november végén szállí­totta a fék -zeUentyűket. Már-már úgy nézett ki, hogy nem teljesíthet­jük a brigád kötelezettségvállalását, mely úgy hangzott, hogy november 26-ig végzik el. Rövid megbeszélés után elhatározták, hogy Marin Po­pescu és Costache Kettő dolgozik majd a szellentyükön, míg a brigád többi tagjai más feladatokat végez­nek. Valóban rögtön neki is vágtak. a fiúk beállították a tengelyeket, Bykov szovjet esztergályos módszere szerint előkészítették a késeket, be­igazították a hajtókarokat, mégpedig úgy. hogy percenként ezer fordulat­számnál az előtolás fordulatként egy müliméter legyen. A vasforgács, amely a kés éle alatt levált, gyorsan megtelítette a tá­nyért. Az esztergályos, aki figyelem­mel kísér-' a munkamenetet, feszül­ten az esztergályozott alkatrészek fe­lületét figyeli, de arcából nem olvas­suk ki, hogy vajon meg van-e elé­gedve, vagy sem. „Jó, jó--, de mégis!’’ — mondta Marin Popescu, inkább csak úgy ma­gának. Hirtelen megfordította a rudat és rettenetes hangot halttitt, mintha egy megbőszült vadállat ordított volna. A gép állt meg őrült forgásá­ban. Ki kell cserélni a fázisokat — mondta a magas fiatalembernek, akinek a munkaköpenyén színes olajfoltok ékeskedtek. A vülanysze- relő gyorsan kicserélte az elektro­mos motor fázisát. Marin mosollyal megköszönte és máris türelmetlenül megnyomta a gombot. Vörös fény­jelzés mutatta, hogy a gép már ren­delkezésére áll Néhány ideges rán- gatódzás és a kés már újból bele­vésődik az anyagba. „Bárcsak minden símán menne" — mondta Costache Kettőnek, hogy befejezhessük a szelientyükét”. Helyesen mondta a mérnök, hogy minden reményét belénk helyezi — gondolta Cosiache. Helyes, mert a brigád miír nem egyszer bebizonyí­totta, hogy megérdemli az élbrigád IHII|HIIII|IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMII|II HUH Ilii tlllllllllll||l||||fj||||f||||||||||l|||||l|tt Február tiszteidére ! | A ceskátrebovái vasutasok feb- | | ruár 21. és 27-e között példás | I munkahetet rendeznek. Ezekben * f | napokban, amikor a februári győ- | | zeleni hetedik évfordulójáról em- I i léke7Ünk meg, dolgozóink fokozot- = I tan jobb teljesítményt nyújtanak \ I ’s fellendítik a munkát. A dolgo- | j zók kötelezettségvállalásokat tét- f | tek. A vasútállomáson 20 százalék- | I kai mearövidítlk az innen kiinduló | | vonatok késését és napi 500 perc- | | cél szállítják le a tranzit-vagonok \ ] tartózkodási idejét. Vállalásukat i I úgy biztosítják. Hogy az állomáson { ; új műszaki ellenőrzéseket vezetnek I | be, 9 perccel lerövidítik a mozdony | | tisztítását stb. A ceskátrebovái | i vasúti gócponton 6 százalékkal ke- | I vesebb szenet használnak el, mint | } ahogy azt a terv előirányozta. I A ceskátrebovái vasutasok köte- I | lezetfségvállalása egyben felhívás ä | a többi vasúti gócpont forgalma- = | nak gyorsabb lebon- olítására. lUIIIIIIIIIIIIIIHIIIHHHIIIIIHIIHIIIIUIIIIIIHHIUIlUHIHHIIIlUUlllllHIHUIIHin £ A béketonnák-mozgalma Kolár élmunkás munkacsoportja a sajtótízpercben legszívesebben a tár­nában tartja meg. A bányászok körül­ülik az agitátort, az égő lámpákat maguk elé helyezik és úgy hallgatják. Néhány nap óta sokat foglalkoznak Molotov elvtárs beszédjével. A bányá­szok nagyon értékelik V. M. Molotov nyílt beszédét, amely rámutat arra, hogy a vitás kérdéseket a konferen­ciákon tárgyalás útján meg lehet ol­dani. „Világosan megmondja, — mond­ta Nuíicek fiatal bányász — hogy hz amerikai támadók fenyegetődzései nem hatnak a béketáborra Honnan veszik a szovjet emberek azt az önbizalmat és a béke győzelmébe vetett szilárd hitüket?“ A bányászok maguk adtak választ erre a kérdésre. Rámutattak arra, hogy a szovjet nép milyen sikereket ért el hazájuk felépítésében. A Szov­jetunió politikai és gazdasági hatal­ma állandóan növekedik. „A bányászok azzal fejezték be összejövetelüket, hogy elhatározták, még jobban fognak dolgozni, A vezető szovjet államférfiak be­szédei után az osztrava-karvini bá­nyászok „béketonnák” mozgalma fel­lendült. A Hlubina bányában a köte­lezettségvállalások értéke 12.200 ton­na terven felüli széntermelést jelent. A karvini bányákban különösen fel­lendült a „béketonnák” mozgalom. A bányászok a saját termelési tervük mellett a felszabadulás évfordulójáig majdnem 50.000 tonna szenet ter­melnek. A „Béke"-tárnában a bányászok ezt írták a kötelezettségvállalásukba: „Bé­két akarunk és tudjuk, hogy hogyan harcoljunk érte.“ Az Orlová, Észak és Dél Osztrava bányakörzetből is to­vábbi ezer és ezer tonna felülterme- lést jelentenek. Az osztrava-karvini bányakörzet béke számláin több mint 1.>0.000 tonna széntúltermelést jelent. címet. Vajon nem mindenki örült annak, amikor a november 7-e tisz­teletére rendezett versenyben a „No­vember 7 ifjúsági brigád” címét nyerték el. Akkoriban jutalomban is részesül­tek. Mindenki kapott öt könyvet és más ajándékokat is. A szakszerve­zettől hetenként mozijegyeket kap­nak és égyesek közülük összejön más üzemek kiváló dolgozóival, mint például Marin Barbattal és Constan­tin Vasilache élmunkással. Igaz, hogy egyeseket a siker meg­szédített, a legtöbb baj Nicolae Dó­sán körül volt. A Costache fiúk ál­landóan figyelmeztették, Popescu is állandóan intette, Chira is megúnta már a sofc figyelmeztetést. Dósán eleinte nem is bánta, de amikor észrevette, hogy a „Sapkanélküli”, akit valami­kor kigúnyolt, most őt neveti ki és megmutatta, hogy jobban dolgozik, mint a fiúk, — gondolkodni kez­dett, munkához fogott és újból két normát végzett egy nap alatt. Ezek a gondolatok nyugtalanították Popescut egész nap. Másnap a bri­gád beállított a munkahelyre, még mielőtt a sziréna megszólalt volna és szorgalmasan nekifogott a munká­nak. November 26-ig teljesítjük a vál­lalásunkat — gondolta magában min­denki. Nem hagyták ott a gépeket, míg nem teljesítették a vállcdást és a szellentyűket időben készítették el. „A bátrak" bebizonyították, hogy a nevüket harci jelszóvá tudják vál­toztatni. Délután, amikor Popescu ipár mü- szakváltásra készült, odajött hozzá Duta. Hírem van számodra Marine. De a többiek előtt még titok maradjon, az igazgató elhatározta', hogy mind­hármunkat három napra a hegyekbe küld üdülni. M—F.

Next

/
Thumbnails
Contents