Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-19 / 7. szám
19 55 február 19. 7 T{LÜßiis4ß. A legfiatalabb nemzedék — hazánk hű fiai és leányai (Folytatás a 6. oldalról.) lük és fokozottabb mértékhpn a öio- nír-szervezethe toborozzuk 'lkat Még mindig akadnak olvan csapatok aho1 a oionír vezetők nem nltiák be a sze- retetet a Di nir-ielkének iránt és ig' a Ervetrn<-'kek karvsnlata a nionir-szer- vezatbez legyengül A gyermekek alkotó munkáiét csak akkor lendithetiiik fel. ha kifeiles/t lük a gyermek aktivákhan a munkát és a kötökben k’bontakoztathntiák te hetsérriiket A nionfr-szPrvezptbpn rászoknak a kollektív é’etrp és arra hogv a munkát a közösség érdek4 bpn keil szervezni és elvégezni A pfnn'r-szpn.tp7pt -sak akkor te'iosit- het’ kfl'Hptését ha a gyermekek kezdeményezésére érit és tel'esen kielégíti a gyermekek vágyait és eleget tesz az érdeklődésüknek A tvonír- vezetö »ísö se” nőtársa a nionír aktíva amelv elsősorban a csoportok* ra- íok és csapatok vezet”'ihő' áll Csakis e’ek segítségéve' hozhat a ve/etö éj életet a csapatba A pionír aktívát tfv Imespp és rends-zpiesen kell tanítani. Az a vezpíö aki npm értette me° hogy a gyermekek kezdeményező munkáiénak mi a ie'entöségp. ak’ meeke'ti'i az akt'vát és azt hiszi, hopv mmrient neki kell meor-s'nálni a terv kigondoiásátó1 egészen a megvalósításáig. az nem értette meg a nínr’r-ezot ve7pt ki.i’detését A CsISz felelős a pinnir-szervezet munkájáért A oionir-szervezet a CsTSz oszthatatlan alkotórésze Rüszkék vagvunk rá. hogy Csehszlovákia Kommunista Páitía a l.O' mánv és a do'gozó nép az Iskolával együtt ránkbízta a gyermekek nevelését Sok CsISz szervezet 8'onhan még eddig nem fordított kellő gopdot a nionír-szervezet irányítására és a gvermekek nevelésére Ennek az az oka hogv a nionir-sze' vezetnek nem szenteltek kel 'ő figyelmet és a gvermekek neve'ésérő] azt hiszik. hogy az tisztán a pionír do'go- zók fe'adota Hogv meJ'av:tsuk a nio- nir-szervezet munkáiét és az összes gyermekekre kiteriesszük a befolyását. fontos hogy a CsISz, alaposan ismerne a? iskolák feladatát, a gyermekek Hétkö/nani életét érdeklődéseit és kedvenc tevékenységüket. Fontos, hogv az a'aősze1 vezetek t.eMes felu- lősséffet erezzenek a pionír-csoportok tevékenységéért. Hiszen a pionírokban a jövő tagságunkat neveltük A CsISz így gondoskodhat a légiókban a pio- i T-szerve, etrő1. ha időben ió meg- elelő és áldozatkész vezetőket választ ki. Mimién CsISz tag számára rend kívü' megtisztelő feladat ha oionir- 'ezető lehet Az ő munkájától függ öogy miiven nevelésben részesü neb i »verekek A oioníive/ető a gver-ekek dő-ebb barátja és hozzásegíti a gyerkeket ahhoz, hogv boldog és örömteli gyermekkoruk legven A gvermekek a nionir-vP7etr,ben a CsISz kép- vise'őiét is látják és szerinte itéhk meg a CsISz tevékenységét. A pionír- vezető mindig ió példával iárjon elől és olvan tulajdonságokat neveljen sa- ■át magában. ame‘v"ket a gyermekekben is látni szeretne Ha a oionír- vezetö határtalanul szeret' hazáiét, a Sznvretuniót. ha szorgalmas müveit becsületes és bátor, akkor azok a gyerekek akikkel egvütt dolgozik azok is flvenek,; esznek Csak az lehet ió vezető, aki meenverl a gyermekek bizalmát és érdeklődését aki "szeretet tel és alkotó módon dolgozik a gyerekekkel és aki alka'mat ad arra, hogv a gyermekek kezdeményezése kibontakozzon Jó vezetőket nem lehet egvik napról a más kra nevelni különösen ott nem. ahol azok háromszor évente váltakoznak. A vezetők nevelése állandó figve'met és gondosságot igénvel A oionir-szervezet munkája csak akkor lesz érdekes és vonzó, ha a vezető tudia, hogvan kell a gyermekekkel bánni Ezért nagvon fontos, hogv ■„ vezetők több gyakorlatra tegyenek szert rendszeres szemináriumokat ke'l tartani, aho] köcsönösen kicserélhetik tapasztalataikat. A fiatal tanítókra ezen a téren nagv feladat vár Hiszen tanu'mánváik és néhánv éves oi'''kés7ü'ete'k alatt megtanu'ták. hogvan kell helvespn bánni a eve'-me- kekkel ió pion'rvezetők lehetnek és tudásukat, tapasztaltaikat átadhatják a többieknek A vezetők neve'ésében nem sajnál- hatiuk az időt és fáradságot, mert csakis íáv iavíthatiuk meg az egész pionír-szervezet munkáját A CsISz- nek elég tartaléka van és ígv kellő- kénnpn biztosítani tudia a pion'r- vezetők számát Milliós szervezet vagvunk ahol ezer és ezer áldozatkész fiú és leánv dolgozd Ezekből trenden csapat és raj számára megfelelő vezető juthat. A pionír-szervezet segítsége a gyermekek szoeia'i.sta nevelésében egyenes aránvban áll azzal, hogv a tanítók és az iskolák igazgatói miiven seg’tséget nvuitanak a vezetőknek és mennvire támogatják a pionír-szervezet munkáiét Sok tanító még a régi módszerek szerint dolgozik és a gyermekek nevelése terén nem isménk el a pionír- szervezet jelentőségét A CsISz és az iskola ve/p lésének a közös feladata hogy ezeket a tanítókat meggvő/zük arról, hogv a nion ír-szervezet segítőtársuk és az az idő, melvet a szervezetnek szentelnek, nem vész kárba hanem megmutatkozik a gyermekek e!''menetetében a fegyelmezettségben Ezekkel a kérdésekkel a pedagógiai tudománynak és a pedagógiai sajtónak többet kePene foglalkoznia és meg keúene oldani a pionír-szer vezet több nevelési problémáiét a gyermekek iskolai és isknlánkívüb nevelése terén A oionir-szervezet tevékenységének sikerp a szervek, az a'apszervezetek' és a pion'rvezetők gondosságától füss Ha iól fránv'tiuk a oionir-szervezet munkáiét, akkor az az iskola és a szü!,'k segítőtársévá vá'ik az úi szófiai ít-Sn -emzedék nevelésében Használjuk ki a társadalmi szervezetek segítségét A gvewneknevelés terén sokkal szorosabban kell együttműködni a többi tömpeszervezettel Kü'önösen a Hadsereggel Együttműködők Szövetségével a testneve'ö intézetekkel, melyek a pionír-szervezet munkáiét érdekesebbé a’ak!thatiák. Ezek a szervezetek több vede'mi és sportjátékot rendezhetnének a gyermekekkel és munkatársaikat gyakrabban kü’dhet- né ki a gye-rm kék közé. A pion:r- szervezet munkáiéhoz nagvban hozzájárul az is. ha szorosabb együttműködést teremtenénk a Forrada'mi Szakszervezette', esősorban ha kihasználnánk az üzemi k'uboknak a gvermekek részére berendezett helyiségeit és a gyermekek üdültetését. A pionír-szervezetnek szorosabban együtt keh működni a női bizottságokkal és a szü'őj munkaközösséggé!. H'szen ezekben a szervezetekben ott vannak a szü'ők akiknek 'eenagvobb érdekük a gvermekek neve'ése és tapasztalataikkal segítségükre sietnek a szervezetnek. Fiatalok munkára fel A surányi járás- lan tálán nincs is olvan fiatal, aki nem ismerné a knmjáti Ba»kár Mihályt. Ismerik őt. mint jó CslSz-fagot mint öntudatos funkcionáriust. Mihály adott szavát mindig teljesiti, ezért szeretik őt mindenütt. Mi az asztalnál találtuk, olvasott. Siroky elvtárs beszámoló iát tanulmányozta Kis idó múlva elárulta elhatározását — M“oyek a határszélre. Hogyne mennék hiszen Hív a párt. — Jól van Backár 'ívtárs, de mi lesz a szövetkezettel. meglesznek nélküled ? — Meglesznek. Nálunk nincs munkát rőhiány s a határszélen oly szükség van ránk. mint ételben a sóra. — S hová mennél úgy legszívesebben ? — Legszívesebben talán mégis a mezei munkacsoportban dolgoznék — Egyedül indulsz? — Egyelőre még úgy néz ki, de a barátok közü' meonrób-dok meggyőzni egy néhányat- Még e héten lesz tagsági avúlésünk Majd ott elbeszélgetünk Sirokv elvtárs beszámolójáról . Ügy gondolom. Komjátról nem megyek majd egyedül. ♦ A CsISz kijovi járási bizottságának I teljes ülésén határozatot fogadtak el, hogy 14 nap alatt ötven fiatalból álló I brigádot szerveznek a határszéli munkára. Az első jelentkezők a helyszínen a járási vezetőség tagjai közűi voltak Faninka Hanáková. Ciril Boikó és Ladislav Kucera Kucera elvtárs az archlenovi falusi CslSz-szervezet elnöke felszólalásában a következőket mondotta: „Jelentkezem a határszélre, vállalok bármilyen munkát. Addlo leszek ott, míg szükség lesz reám.“ Hanáková mepiegyezte: „A mezőgazdaság nem volt az én munkahelyem más terveim voltak a jövővel kapcsolatban, de látom, hogy a határszélen szükség van minden dolgos kézre, ezért én is odamegyek.“ Ilyen a& élet Tompán Tompa az Ipolysági járás egyik legkisebb ta’uia Körül beiül 60 ház van benne és hét CsISz-lag CsISz-lau az'mban több is lehetne, bár new sakkal, de mégis, ha azok a fiatal 'k akik a közelmúltban házasodtak, vág;, Jaenlek férjhez és bekavcsalódnanak a CsISz munkámba. Itt is — mml meg sok más helyen — szokás az, hogyha valaki házaséletet kezd, már nem érzi magat fiata'nak Pedig o fiatalság a házasélettel nem ér véget néha csak akkor kezdődik igazán Mégsem lehet azt mondani, hagy a tompái úi házas; k teljesen elvonulnának a közösségi élet elöl. A CsISz-be ha nem is, de a Csemadokban annál inkább dolgoznak Amikor Matus Margittal a tompái CsISz alapszervezei elnöknülével beszéltünk és azt mondatta hogy hét tagmk van, kétségünk támadt a ió működésük télül. Hét tag nem a világ de nem is a falu, mégrsak egy utca fiatalságát sem öleli fel más népesebb községben Tompén mégis eléo ez a szám. ha már több nincs Heten vannak, mint a gonoszok — gondolják ezt többen, akik nem tudják, hagy mit végeznek a tompái fiatalok igaz. ha többen lennének, ha az egész falu fiatal iái közéjük járna, még jobb, eredményesebb munkát végezhetnének Milyen szerezeti életet élünk? — kérdezi a kérdésünkre Matus Margit Erre igen nehéz fele’ni. Mi éljük a saját életünket, dolgozunk a szöv-t- kezeiben meo az iixtrba is jut belőlünk, azonkívül szórakozunk, vigadunk mint fiatalokhoz illik. A szövetkezetben 12.— koronát fizettek kJ minden munkaegység után azjjévvég! zárszámadáskor Pedig ez az ipnlysági járás egyik legkisebb szövetkezete. A mi célunk az, hogy a iöi őévi zárszámadáskor legalább 20 — koronát fizessenek ki minden munkaegység után Ezt akarjuk elérni, erre összpontosítjuk a mi szervezeti életünket. A hét tompái CsISz-tag persze gyengének bizonuu’na e nagy feladat végrehajtására. Olyan fába vágni a fejszét, amely be he! ptörik, nem érdemes. A fejsze é'ét ha megedzzük, már széiipfhasad a fa Közösen dolgoznak a Csemadokkak Nem mintha közös gyűléseik lennének, de a munkák oroszt ón-észé* együtt végzik eh Pé'- dáu' kultv.rm"sort, vidám, szórakoztató esteket nem tudnának heten rendezni A hét közü1 talán nem is m’nd va’ó a sz!nvadra de g Cserrmdnkkal közösen már igen Tivari Jdsz'á, az F.FSz könyvelnie a Csemadok helyi csoportjának kultúrfeiéf'ise. Amikor színdarabot készül betanítani a CsfSz-tago- kat is mindig maguk közé szám ’tja A CsISz-taaok persze szívesen szerepe’ nek. a bíféíelí pedig a közjóra fordítják A mú’t nyáron szabadtéri színpadot építettek a közös bevételből. A színpad mindenkié, nemcsak a Csemadok, vagy a CsISz-tagoké. .4 besztercebányai kerületi nemzeti bizottság 6.000.— koronás új színpaddal ajándékozta meg a tomvaiakat. Az új színpadot az új kultúrházba állították be. — Ha nem lenne nálunk jó színjátszás — mondja (fitus Margit, kaptunk volna 6.000 koronás sznpadot? De nemcsak színdarabot játszanak, hanem kulturális előadásokat is tartanak Mozigépet készülnek szerezni, hogy állandó mozi legyen a faluban. A községi könyvtár áll'mán ua közel hatszáz darab könyv. Két éve Matus Maróit a könyvtár gondozója. Alig 16 éves volt, amikor könyvtárossá választották Nem is rendelkezett a könyvtár annyi könyvvel mint ma, de állandóan szaporítják. A járási nemzeti bizottság részéről, azonban már olyan szavak is hangzottak el, hogy Tompán túl sok a könyv, tehát nem adnak már senélvt könyvek vásárlására Megsnkallották — mondja nevetve Malus Margit, dohát van nekünk vénünk könyvre Havonta 170-160 könyvet olvasnak el a mi ia- hmkhan én ezt pontosan tudom, mert én írom ki a könyvet mindenkinek. Hatvan ház van a falunkban és havonta 180 könyvolvasó — írja ezt meg az újságba — teszi hozzá. Tipari László a Csemadok kuítúrié’el őse szintén fiatal, komoly ember* Cgy érzi nemcsak azért az EFSz könyvelője, hogy a számokat rágja, hanem elürelendítse a szövetkezetei. A falu nehezen tért rá a szövetkezet útjára, az osztályéi1 enségqel itt is meg ke'lett küzdeni. Amikor megalakult, akkor még szervezetlenség és a munka tegye’ern hiánya ie'lemezte a szövetkezetét Nem voltak megfelelő képzettségű emberek sem. akik hiba nélkül vezették volna a közös gazdálkodóst Most már ez a kérdés lassan meaoldódik, az állatállomány fejlődött Eóv jó szakképzett dohányos kellene még a szövetkezetnek. Kő'iVbeliV hat mázsa dohány maradt kint, ami megfagyott — mondotta Tipari Läsz’ö Ez már kész jövedelem lett volna, ha megmarad. Leaa’ahb 2— K-val többet tudtunk vn'nn most a zárszámadáskor kifizetni. Tehát nálunk is van hiba Éppen ezért dolgozunk vállvetve egvütt a CslSz-el, a falu, a szövetkezet kiépítésén Színdarabokat mutatunk be, tudományos és szakelőadásokat tartunk Sportolunk és mozit is rendezünk majd be így neve'jtík a népet rxi'itikaiiaci is meg szaktudásra is. Minél több könyvet, újságot olvasnak el film, vagy színe’'‘adást látnak a tompáink, annál erősebb lesz a tompái szövetkezet, annál több haszon üti a zsebüket. A tompái CsISz a1 önszervezet tehát azt tartja legelső feladatinak, hogy politikai és kJilturáVS' neVe’-éat végezzen a faluban. Az a’anos po'it'kai nevelés utón nem történik majd meg, hogy hat mázsa dohány a fagy áldozata lesz. O’van kis szövetkezet, mint a tomvai érzékeny kárt szenved, ha hat mázsa dohánya tönkremegy. 0j Ifjúságból csak három példány jár a faluba. Bizonyára nem á tana még, ha négyet megrende'nénelc, legalább minden CsISz-tagnak jutna egy. De az se lenne baj. ha tizennégyet rendelnének meg a háromhoz. Annak is örü’diánk ha a járási nemzeti bizottság még háromszáz könyvet vásárolna a tomvai könyvtárnak, mert itt legalább elolvassák a könyveket. De annak örü'nénk a legjobban, ha a többi falusi CsISz a’apszervezet i* úgy járu’na hozzá a falu kulturális és anyagi emeléséhez, mint a tompái CsISz-alapszervezet. BAGOTA ISTVÁN Levél a bácskai színjátszó csoportról A vasútállomástól ió félórai gyaloglás után érkeztem meg Bácskára. A falu már zaios volt az emberek munkába siettek, csilinge'ő szánok siklottak a havon. A ku'túrház elé értem és egv kifüggesztett hirdetésre letter- figyelmes „A bácskai CsISz- s7e ve/et ku'túrestet rendez” — hirdette a niakát Eladásra kerül A borjú című három fe'vonások v giáték Mevérdek'őrltPm hol beszélhetek va- lame'vlk idevalósi CsISz funkcionáriussá1 A7 iskolában a tanító elvtárssal fe- le'ték a gyerekek ő is CsISz vezetőség tag.* Elmentem az isko'ába es csakugyan ott talá'tam Troskó Bertalan tanítót aki énnen festéssel volt elfogatva A színfalakat festette Egy- nár darab sz'nfal már a falhoz támasztva készen állott és meglepett a szépségük Bizony 6n festettem a színfalakat — hangzik az egyszerű váiasz és kérdésemre fejét sem vette fel a munkából, csak festett tovább, A színfal festéséről csakhamai áttértünk a kul- túrmunkára. Elmondotta, hogy eleinte nehézségekbe ütközött Bácskán kul- túrumunkát végezni. Tudniillik a fiatalság legnagyobb része tanul vagy az iparban dolgozik, ami egyúttal azt 's ielenti. he- messzire sodródtak a falutól Ezért csak nagv nehézség árán sikerü't a szereposztást elvégezni A téli estéket próbákkal töltötték es most végre sikerül egv ió színművel fp'lénni Este hat óra előtt már a kultúr- házban voltam. A terem már hangos volt. a falu fiataljai és örege' egvütt várták a színdarab kezdését Azután felgördült a függöny Troskó Berta- 'an üdvözö’te a megjelenteket Zeneszóval kezdődött meg a színdarab. — Meglepő volt látni, amint minden egyes szerenlő beleélte magát a színmű egyes ie'enete;be A nézőközönség tansolt a sikerültebb jelenetek után. Okvet'en ki kell azt hangsúlyozni, hogv a közönséget szórakoztatta és tanította a színdarab. Azt szokták mondani, hogv a ió színész szerepléséve' a gyengébb színművet is sikerre tudia vinni. Azonban ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a jó műkedvelő szin.átszok Us kisebb-nagvobb mértékben e'érhet'k ezt. Akárm Íven falusi műkedve'f! sz njátszó csoport fe'lénése nem szórakoztatta a néző- közönséget. A színjátszó csoport vezetnének és minden tagjának illik ezt tudni, ezért sokszor or-óbá'iák a színdarabot, mie'őtt színpadra viszik, tgv tettek a bácskai fiatalok is. ezért arattak s’kert Jó szokás ezen a vidéken, hogy a szomszéd faluba is ellátogatnak egy- egv színdarabba'. A bácskaiak is megteszik ezt. Azonban még az is fontos lenne, ha minden bemutatott sz'ndarab után egv-egv v:tát rendeznének a szniátszó csoport tagjai a közönséggel egvütt. A vitában a közönség megbírálhatná a színjátszókat. A ió alakításért dicséretet kannának a szín'átszók, viszont a hibáikat is megmondaná a hozzáértő közönség. A közönséggel rendezett vita után a szniátszó csonort azután kielemezhetné az e'őbbi vita eredményét és a legköze'ebbi fellépésre új tapasztalatokkal készülhetnének PANDI LAJOS, Kassa. Több falait a.CsISz-be Roznov na Maromban is c.U.U ' fóbb tagot nyernek meg a dj&z-oe. Amint képünkön is látjuk, az ottani Tes’a-üzem két dolgozója Juíe-nóvá és Gacevská eivtársnöképpen Mackóvá Lenkét szervezik a CslSz-be.