Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-19 / 7. szám

8

1955. február IS.

Bűvészkedés a világ térképén

A Biztonsági Tanőc ajvani

vitája

A Biztonsági Tanács kedd ülésének napirendiére a Szovjetunió tiltakozása eHenére felvették a Tajvannal kapcsolatos újzélandi javaslatot, amelynek célja, hogv álcázza Amerika beavatkozását (Crna be1 ügyei be Napirendre tűzték a Szovjetunió javaslatát is a tajvani amerikai agresszióról.

Dixon amerikai küldött javasolta az újzélandi javaslat megvitatásának ideiglenes félbeszakítását, úgyhogy az továbbra is a Biztonsági Tanács napirendién maradion.

Szoboljev szovjet küldött kijelentette. hogv amíg a Biztonsági Tanács nem tesz határozott intézkedéseket, az amerikai beavatkozás és a Kínai Népköz- társaság ENSz-beli jogai megsértésének megszüntetésére, addig nem biztosítható a távolkeleti feszültség envhütése és nem küszöbölhető ki az a veszély, amely ebben a térségben fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. Javasolta, hogy az újzélandi javaslat megvitatásáról térjenek át a szovjet javaslatra.

A Moszkvában járt amerikai újságírók nyilatkozatai

Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy V. R. Hearst. Kingsburv-Smith és H. F. Conniff amerikai újságírók, akik a közelmúltban beszélgetést folytattak a szovjet állam vezetőivel, Moszkvából hazatérőben a berlini repülőtéren kijelentették, hogv véleményük szerint „a szovjet kormány legutóbbi átalakítása nem jelenti a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésére törekvő szovjet külpolitika megváltozását,”

Londonba érkezésükkor Hearst így foglalta össze moszkvai tapasztalatait; „A szovjet vezetők nyilván meg akarják szilárdítani eddigi eredményeiket és a békés egymásmelleit élés hívei.” Hozzáfűzte: „Bulganvin marsall állandóan hangsúlyozta, menvSzingapur lakosai nem is csodálkoznak rajta, ha a sajtóban ilyen feliratú cikkel találkoznak. „A harmadik jó hónap!” A szerkesztők már megszokták, hogy a hónapokat aszerint jelöljék meg, hogy hány malájt embert öltek meg akkor. A vastag betűkkel kinyomtatott „harmadik jó hónap” felirat után ez a hír következett. A mai jelentések szerint ezt a hónapot kilencvenegy terrorista meggyilkolásával zárjuk le. Ez azt jelenti, hogy most sokkal kevesebb terrorista esett áldozatul, mint például tavaly szeptemberben, amikor ugyanis százhárom banditát öltek meg.

Ugy-e hihetetlen számok és hírek ezek, pedig ez az újság csak tavalyi, 1954-ben írták. Dehát mit jelent itt ez a fogalom, hogy „demokrácia”? A világ itt ezen a tájon egy tépést sem haladt előre. Most idézzünk Sir Philip' Cunliffe- Lister az angol ón-koncern elnökének levqkébttl- „Az én véleményem a gyarmati politikáról az, hogy minél többet kell kipréselni belőle. Arra kell elhatároznunk magunkat, ami a

nyíre fontosnak tartja a békés kapcsolatok fenntartását az Egyesült Államokkal és más nyugati hatalmakkal.”

Kingburv-Smitb hasonló értelemben nyilatkozott é$ hangsúlyozta- ..az oroszok semmiféle szándékot nem mutatnak arra hogv rés7tvegyenek egv kon- fIi! tusban.”

Február 7.-én G. K. Zsukov. a Szovjetunió marsallja folytatott beszé'getést Hearst Kings- bury-Smith és Connv amerikai újságírókkal.

A második világháborúra vonatkozó kérdésekre válaszolva, Zsukov marsall a többi között kijelentette:

Hitler legnagyobb stratégiai hibája az volt hogy lebecsülte a Szovjetunió képességeit. Súlyos taktikai hiba volt a különböző fegyvernemek kölcsönös hatása je'enífíségének lebecsülése. a többi között a tüzérség jelentőségének lebecsülése és a légierők szerepének túlbecsülése. Hitler azt remélte, hogy tüzérségéneit hiányát erős légierővel pótolhatja, a légierő azonban igen kényes fegyvernem — állapította meg Zsukov marsall.

Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió előkészíti-e az ország védelmét atomtámadás e'ton, Zsukov marsall a következőket mondotta:

Meg van mindenünk, ami hazánk megbízható védelméhez szükséges, de azzal is törődünk, hozván lehetne elkerüli a háborút. Arra az elvre támaszkodunk, hogy a rossz béke is jobb a jó civakodásnál. Ha a jó szavakról áttérünk a ió tettekre, akkor a béke biztosítva lesz. Nem volna-e ideje, hogy a ió tettekhez lássunk?

Htsgsbury-Smith: Ügy gondolom. hogv Eisenhower egyetért Önnel azzal. hogy a békét meg kell óvni.

G. K. Zsukov: Ez nemcsak személyes véleményem, ez az egész szovjet nép véleménye. A Szovjetunió kormányának, és a Szovjetunió Kommunista PártlegjövedelmezObb és nem szabad tágítanunk. A viták folyamán nem kell mindenbe beleegyezni, de kötve hiszem, hogy komoly nézeteltérésekre kerülne a sor.”

Szingapúrban kezdődött

A szingapúri szigetek kikötőjében futnak össze a Malagában nyert nyersanyagok és ott készített áru. Szingapúr — a brit tartományi kormányzóság

székhelye, miután ezt a szigetet 1819-ben „bérbevette— Szingapúrban nem tagadhatják hogy az angolok megszállták és kénytelenek elviselni azt a hangzatos nevet, hogy East India Company. Az angolok évv elég sokáig rettenetes körü'- mínyek között elnyomták a malájt áll am csoport lakosságát

Amikor 1941-ben a kívánok megszállták az országot, az an gólok némán távoztak, habár á lakósok tOlük kértek fegyvereA francia kormányválság már

majdnem két hete tart

Pineau kiie ö'i cnmisztereinok az MT párizs: jelentése szerint mérsékelt esélvkkel folytatja kormanvalakitási k'séHetét. Beszámolót tartott a szocialista párt vezetősége és parlament képviselő csoportja előtt, ame kétórás tanácskozás után egyhangúlag fe1 hatalmazta, hog- megkezdie tárgyalásait a pártcsoportokkal.

Pineau hétfő esti rádió inter jujában bejelentette, hog\ programmiába be!e akarja vonni Mendes Francé több elgondolását

iának véleménye. 1945-ben mielőtt Eisenhower tábornok Németországból az Egyesült Államokba utazott, hosszasai- beszélgettem vele. Eisenhowei azt mondotta, nekem, hogv az Egvesü't Államok sohasem támadta meg a Szovjetuniót. ^Azt válaszoltam neki, hogv a Szovjetunió szintén sohasem eme; kezet az Egyesült Államokra Meggyőződésem, hogv nem követtem el hibát, amikor ezt mondottam. Remélem, hogy Eisenhower tábornok is minden tőle telhetőt elkövet, hogv tettekkel támasszá alá szavait. Az Egyesült Államok kormánya úgv bizonyíthatná ezt legjobban ha megszűntetné a Szovjetunió körüli katonai támaszpontokat.

G. K. Zsukov a továbbiakban rámutatott a támaszpontok agresszív jellegére, és hangsúlyozta, hogy a szovjet nép e támaszpontok létezésében közvetlen veszélyt lát önmagára és barátaira nézve.

A beszélgetés végén Zsukov marsall kérte Hearstot. adja át Eisenhower elnöknek szívélyes üdvözletét.

— Gyakran emlékszem — mondotta — arra az időre, amikor együtt dolgoztunk Berlinben az ellenőrző tanácsban. Akkoriban sok hasznosat tettünk. Jó viszonyunk e'ősegítette országaink jó, kölcsönös megértését, Szeretném megüzenni Eisenhower elnöknek, azt kívánom, hogy országaink között álljanak helyre a baráti kapcsolatok. 5 ~ |

N. A. Bulganyin február 12- én beszélgetést folytatott a Szovjetunióban látogatáson lévő újságírókkal.

ket. 1945-ben az angolok visz- szatértek. A felszabadító hadsereg vezetőit Londonban hősökként üdvözölték. Amikor Malaya lakosai az angol elnyomatásokra sztrájkokkal válaszoltak, Nagy-Británnia statáriumot hirdetett. így tehát már 1948 óta folynak a felszabadító harcok, melyeket a brittek röviden csak rendőri akcióknak neveznek. A brit „kultumép” a többi tartományi harcból jól ismert módszerek szerint dolgozik, koncentrációs táborokat ‘endeztek be, bevezették a kijárási tilalmat, kisebb élelmiszer fejadagokat kapnak a bennszülöttek és a büntetések rendkívül súlyosak, gyakori a halál- büntetés. A2 angol közvélemény küátástalannak tartja a harcot. A „Times” nemrég ’gy írt erről: „A nehéz veszteségek és a dzsungel nehéz feltételei nem tartotok vissza a fiatal fiúkat és leányokat, hogy a terrorista csoportokhoz csatlakozzanak. A bennszül őttektf! nem várhatunk felvilágosítást és egy lépéssé' sem jutunk elő e ”

Terroristákról és banditákról beszélnek, így kell. így muszáj, így kénytelenek írni, mint ahogy azt Sir Philip Cunliffe- Lister írja — ha nem akarnak otthon nézete1 tereseket

Vajon miért történik minden?

Minden tllzsdés csodálkozna ezen. hogy ilyen kérdést teszünk fel. Nem hinné e’. hogy mi nem tudjuk art. hogy Ma- !aya tula időnké ven Ang’ia 'eg. gazdagabb doll árforrását io’enti. A londoni rádió is je'entette: „A maláji államok olyan fegyII a egy epeszű ember előti azt a kijelentést tennénk fiogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia vagy Francia- ország Ázsiában vannak, az embertől ez a kijelentés visz- szafojtott gúnyt váltana ki. a- mely mögött a következő szavak rejlenének: „Dehát mir«, gondolsz! világos, hogy egy ilyen ember nem sokat ért a földrajz alapelveihez. Az Amerikai Egyesült Államok — Ázsiában ? Ilyegi módon azt ehetne állítani, hogy a Fehér Ház nem Washingtonban, hanem valahol Indiában van. és a japán halászok dobtak hidrogénbombát a Michigan-tóra vagy New-Yorkra ..

Vannak azonban emberek akik mindenáron azt állítják „Nem! az USA ázsiai ország Az nem tesz semmit, hogy az USA Amerikában van Ettől függetlenül Áz.siához tartozik És mivel ez így van, hát kérjünk mi is helyet az ázsiai nap alatt, éspedig lem az utolsó, hanem az első helyet. Meg akarjuk védeni Ázsiánkat az agresszióval szemben”.

Olvasóink közül sokaknak kételyeik lesznek és bizonyára azt mondják:

— Nahát! A cikk szerzője kissé eltúlozta a dolgokat. Ez nem lehetséges — az embernek el kell vesztenie épeszű gondolkodását, hogy azt állítsa, az USA Ázsiában van .. ."

TJ a kételyeik vannak, vizsJ gáljuk meg a tényeket. Azok meg fogják győzni önöket. Manilában a dél-kelet- ázsiai országok konferenciáján összeültek az ázsiai országok: „USA, Franciaország, Anglia, Ausztrália, Oj-Zéland és többek között Thaiföld, Pakisztán és a Fülöp-szigetek.

— És ennyi az egész? — kérdik önök.

— Igen, ennyi.

— Dehát hol maradtak India, Kína, Burma, Nepál, Ceylon?

— Nincsenek sehol; Megtagadták még azt, hogy megfigyelőket küldjenek erre a konferenciára.

— Hát milyen ázsiai országok konferenciája ez ?

— Látják tehát, hogy önök is csodálkoznak.

— Gondolják csak! Mivel is foglalkozott ez a konferencia9

— Az ázsiai országok „biztonságával“. Megvédésükkel.. kivel szemben ?

vertárat jelentenek, ahol a világ legfontosabb fegyverét gyártják, mégpedig: a külföldi valutát.”

Ezért mondta Gammans, az angol alsóházban: „Vigyázzunk Malayára, mert több amerikai dollárral lát el bennünket, mint amennyit az egész brit külkereskedelem behoz.”

Ott ugyanis arról volt szó, hogy több háborús költséget engedélyezzenek. mivel a „villám”, mellyel le akarták Ma- layát sújtani, nem sikerűit. Akkoriban naponta 31-500 fontot tettek ki a napi költségek és még 5 millióval megtoldottak. A maláji államok pedig 30 millió fonttal járulnak hozzá ah- hogy, hogy üldözzék, táborokban verjék, kínozzák és kiirtsák a bennszülötteket. A háború fantasztikus összegeket fai fel. Malagának több mint 5 millió 'akósa van. 532 orvosuk. 321 fogorvosuk van. Gyógyszertárak n:— léteznek. A tüdővész, a tífusz és a malária egész otthonos itt. Száz maláji gyermekből negyvenöt hal meq évente. A nemzetközi munkahivatal szégyenkezve beismeri, hogy az életszínvonal indexe 1949 óta 100-ról 138-ra emelkedett.

Ha összehasonlítjuk az árakat, a hús hat-nyolcszor o’uan drága, mim a háború elölt a 'egoiesőbb gyümölcs a banán, pedig tízszer olyan drága, mint volt. De Anglián már semmi sem segít. Az embereket mint a cirkuszlovakat még egy :deig kihajtják a porondra, de semmi se tartja már le1 ezt az országot Anglia doPáoorrását attól, hugi, teljes csődbe ne kerül lön. Anglia ezt is amerikai „jóbarátjának” köszönheti. Az

— Mi ellen, kivel szemben?

Mintha a konferencia szervezőire nézve ennek valamilyen jelentősége is lenne. Ők maguk sem tudnak meggyőző választ adni erre a kérdésre.

— És mit tett < z az „Ázsiai országok” reprezentatív konferenciája? f étrehozta a SEATO-t! Egyezmény, amely „megvecl“ Ázsiát ... Ázsiától, vagyis Indiától, Indonéziától, Kínától, Burmától. Ceylontól, Nepáltól

— valamint más délkeletázsiai országtól.

E1 gyes ország k — mondotta

*-* Nehru, az indiai kormány elnöke — azért egyesülnek hogy pártfogásuk alá vegyenek olyan országokat, amelyeknek nincs szükségük védelemre Ezek igen furcsa dolgok és én magam sem értem azokat . .

Az ázsiai népek szemében SE- ATO az elnyomásnak egy újabb típusa, amelyet a gyarmatosítók alkalmazni akarnak Dél- kelet-Ázsia országai felett — jelentette ki M Mangousarkoro, az indonéz nemzeti párt alel- nöke.

India egyik neves politikusa és diplomatája, Nehru elnök személyes barátja, India állandó ENSZ-beli képviselője a következőképpen jellemezte a SEATO-t, a gyarmatosítók „újszülöttjét”

„Az ENSZ alapokmánya kitűzte területi szervezetek létrehozását, azonban a SEATO nem egy területi szervezet, hanem olyan szervezet, amelyben egyes emberek egyesülnek azért, hogy megvédjék a világ eme részét. Ez a protektorátus modern verziója. A SEATO — néhány nagyhatalom és kisebb ország szervezete, amely országok azért egyesültek, hogy megvédjenek egy — szerintük

— „veszélyben forgó” területet. Mi is ehhez a területhez tartozunk és ezért kijelentjük, hogy nekünk nem szükséges az 0 pártfogásuk. Egy ilyen szervezetnek — trfint területi szervezetnek, nincs helye az ENSZ alapokmány keretében."

A z olvasó megbocsátja nef*- künk azt, ha a békérevá- gyó és vendégszerető Ázsia egy vendégének a véleményét idézzük. amely vélemény nem veszi figyelembe a meg nem hívottak próbálkozásait, akik, „Mi pártfogásba veszünk titeket“ jelszó alatt igyekeznek rájuk kényszeríteni a rabság igáját.

amerikai politikusok, Dulles, Knowland szenátor vezetése mellett szeretne Malagából délnyugatázsiai támaszpontot teremteni, miközben terfnészete- sen a nyersanyagforrásokra gondolnak.

Világosan látjuk, hogy Malaga stratégiai szempe ntból rendkívül, fontos, hiszen északon Thaifölddel a százszázalékosan megvesztegetett országgal szomszédos.

Malaga ásványokkal gazdagon

megáldott ország és ha visszatekintünk szomorú múltjára, azt mondhatjuk, i.ogy gazdagsága miatt „megbűnhf’drtt ország. A világ kaucsuktermc é- sének 37.5 %-a, óntermelésének 39.8%-a Malagából kerül elő. Anglia ió1 tudja, hogy mién ‘ekteti súlyos millióit ebbe a gyarmati háborúba De a Wa'lst’Cpl „ U/ÖV7

A harc egyre jobban kiéleződik

Űjbói a statisztikai adataival

„A SEATO egy újabb politika, amelynek célja az, hogy háborúba sodorja Délkelet- Ázsia országait“ — mondja M. D. R. Regmi, Nepál külügyminisztere ” A béke és a népek közötti együttműködés biztosítása sürgetőbb mint valaha. Mi nem tűrhetjük azoknak az eszeveszett és meggondolatlan eljárásoknak a megismétlését, amelyek az utóbbi két világháborúhoz vezettek. Minden eszközzel támogatni kell azokat a javaslatokat, amellyel elősegítenénk a oéke megszilárdítását. Azonban a Manilában megkötött szerződés nem a békés és a népek közötti együttműködés, hanem a népek egymástól való eltávolítását segíti elő

Azonban a vendégek véleménye nem érdél i a meg nem hívottakét. Hálát és fizetést várnak „jótettükért“. A SEATO olyan számla, amelyet vérrel, természeti kincsekkel és az ázsiai nemzetek szuverenitásával kell megfizetni — mond ja Arudji Kartavinata a Mohamedán Unió elnöke és az Indonéz parlament alelnöke.

L’ zek olyan tények, amelyek meggyőzhetik mindazokat, akik a valódi helyzetet szeretnék megismerni. Egyrészről az Ázsiában lakó egvmilliárd ember azt mondja; „mi nem akarunk pártfogást, mi magunk is meg tudjuk oldani nagy családunk problémáit, másrészről, egy maroknyi gyarmatosító a háborús fáklyával a kezében „pártfogás és jótett” jelszó a- latt egy újabb igát próbálkozik a népekre kényszeríteni.

Nem, bármilyen is legyen az ázsiai öltözék, amellyel a gyarmatosítók álcázni próbálják magukat, az ázsiai országok már megtanulták felismerni az öltözék mögött rejlő gyarmatosítás és rabság igazi céljait. Elmúlt az az idő, amikor az ázsiai népek teljesen alávetették mágukat ennek az igának. Ma az ázsiai népek a függetlenség útjára léptek.

Szántszándékuk, hogy maguk döntenek sorsuk felett. És ez bizonyítja az az 5 pont, melyben India, Kína, Burma minisztertanácsai megállapodtak és mely 5 pont megfelel Ázsia és Délkelet-Azsia pépei érdekeinek, akik lényegében véve a földkerekség összlakosságának a felét alkotják.

bizonyítjuk, hogy egyik „barát” széles mosollyal mennyire a másik torkának szegi a kését. 1941-ben Malaya 609.000 tonna nyerskaucsukot termelt, 1948- ban még többet, de 1952-ben már csak 593.000 tonnát. Közben ugyanis az Egyesült Államok már mesterséges úton termeli a kaucsukot.

Malaya kivitele állandóan csökken, a bevitele meq egyre nagyobb. 1946 óta ez a tartomány, mely 1937-ben 123 millió maláji dollár kivitelt jelentett, — passzív kereskedelmi mérleget mutat fel. Két tartományi hatalom vetélkedik az országért, miközben a bennszülött lakosság teljesen elszegényedik. De mindketten visszasírják azokat az időket, amikor a maiénak még nem tudták, hogy mi a világgazdaság és mi <i rza- badsáp. A malájiak azonban mir megtanultak gond Utazni és rájöttek, hogy az ország az öi ék. Ezért árián á tartományi rendőrök terroristáknak banditáknak ér betörőknek nevezik Őket

EGON ECON

Tölött fegyver mellett szórakoznak az angol rendőrök.

Zsukov marsall beszélgetése az amerikai újságírókkal

A mM// dwfwt/fMw

A maláji szabadságharcosok